Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
Szombat, 1985. július 13. 5 n Mellékgondolatos" sorozatok „Nincs ország, amely olyan kevés rossz krimit gyártana, mint a Magyar Névköztársaság. Igaz, ez a szám megegyezik az elkészült termékek mennyiségével." Jó pár éve írta ]e ezeket a találóa- szellemes mondatokat Galsai Pongrác. A helvzet azóta lényegileg nem változott, legföljebb az a bizonyos szám lett — valamicskével — nagyobb. Indoklást is adott az író-kritikus a föntiekhez, amelyet télita'.álatosnak érzek a legújabb magyar krimi(?)sorozathoz, a Kémerihez. „Nem megy nekünk a krimi, hiába. Mert túl komolyan veszszúk, vagy túl komolytalanul. Mindenáron valami mellékgondolatot is ki akarunk fejezni általa, ami megakadályozza a műfajjal való önfeledt, ledér kapcsolatot." Most elbizonytalanodtam, mert rápillantva a műsorújságra, látom, tévéfilmsorozatként ajánlja az Ungvári Tamás és Polgár András forgatókönyvéből készült Kémerit. amelyet a nevestehetséges Mihályfy Sándor rendezett, kiváló szereplőgárdával. Székhelyi József, Tábori Nóra, Szilágyi Tibor, Bánsági Ildikó, Bárdy György — micsoda névsor! S imponálóan egységes játékstílusuk — az a bizonyos távolságtarló, figurát kívülről szemlézve bemutató, ám közönségre nem kacsintgató — is provokálja a kérdőjelet: valóban krimi ez az úi sorozat? Vagy valami más? Mondiuk: kicsit krimiparódia, kicsit fölényes-gúnyoros, de azért realista társadalomrajz, a két világháború közötti Magyarországról — érdekes történetekben? Nem tudom eldönteni, mentségemül: még csak az első része ment (Az ellopott arany). Ám, ha krimi, pontosan illenek rá Galsai szavai: „mindenáron mellékgondolatot is ki akarunk fejezni"; nevezetesen, itt az eleién, hogy a Horthy-rendszer konszolidációja előtti zűrzavaros állapotok közepette miféle ipolitikai sakkfigurák halászgattak (például aranyat) e zavarosban, melyről következésképpen tudnivaló, hogy később sem tisztul, és semmi jó nem lesz kifogható belőle... Végtére mindegy: akár krimi a Kémeri (ez a főszereplő magánnyomozó neve, akinek bőrében Székhelyi József nagy sikerre számíthat), akár valami más, „köztes". megjósolhatjuk: nézni fogjuk. Mert nem élhetünk „mások folytatásos jelene" — a tévésorozat nélkül. Tudják ezt a műsorszerkesztésben is. Ahogy véget ért A halál archívuma, megkaptuk a keddi „betevőt: A fekete álarc-os személvében számtalan eddigi kalandfilmhős rokonát, akinek ravaszul kimódolt hazafias akcióit ugyanolyan hő érdeklődéssel fogjuk követni, mint elődeiét, a fekete lovasét. Z-ét és a többiekét. Megértem. "A rutinos kiszámítottsággal adagolt folytatások vonzereje abban van, hogy a főszereplőkkel történtek és történendők fura módon hasonlítanak a velünk, magunkkal történtekhez és történendökhöz. Még akkor is. ha általunk soha nem látott halveken, soha meg nem tapasztalható időkben esnek meg. A lényegi hasonlóság mindig fönnáll, hogy tudniillik, folyamatban látjuk őket, tegnapjuk és holnapjuk van, s kiszámíthatóságukban is meglepetésszerűnek hatnak életkalandjaik — mint a miénkek. Ezt értem, sokkal kevéssé viszont, hogy miért nevetnek harsányan az angol sorozatok ..alatt", amikor én a számat sem vagvok képes elhúzni, mosolyt sem kipréselni. A legújabb, a talányos című Mi ketten (nem Jehet tudni, ki az a kettő, a négy állandó szereplő közül) adásai talán majd eligazítást adnak: unalom ellen ugyanis elkezdtem „naplót" vezetni. fölírom, milyen szövegeknél csattan a hahota, s az a szándékom, hogv feljegyzéseim alapján eligazító elemzést készíthetek majdan az angol humor természetéről. Addig is időnként azon nevetek, hogy ők mennyire nevetnek .. Ebből is kitetszhet, a sorozat — (szellemi) nyomorba dönt... Évente-nyaranta két televíziós különkiadását készítették volt a szegedi tévések a gyerekek irodalmi folyóiratának, a Kincskeresőnek. Az idei első vasárnap délelőtt került adásba. Mesélő házak, címmel. A szegedi színház művészeinek közreműködésével igen érdekes. vonzó irodalmi sétát tehettek a nézők városunkban, emlékhelvekben gazdag utcákon, házakban, a leghozzáértőbb szegedi ..kalauz". Péter László irodalomtörténész irányításával, akinek a műsorvezetésben Hnlman Endre volt a társa. Kléner Gvörgy ..fényképezte", Kun Zsuzsanna rendezte a színvonalas gyermekműsort. Sulyok Erzsébet Szördzson és az uborka Sok minden történt az elmúlt. héten. Ezt a híradásokból lehet tudni. Az embereket az elmúlt héten leginkább a műsorújság tördelési szisztémájának megváltozása izgatta. Ezt a műsorújságból lehet tudni. Ki gondolná, hogy egy ilyen aprócska változtatás ilven vihart kavar. Emberek százai, ezrei ragadnak tollal. hogy pontosan arról a helyről jelentsék ki. ahol tartózkodnak, ez csak így jó. ahogyan most van. és csak úgy nem ió, ahogyan volt két hete, avagy ennek pontosan ellenkezőjét. A vita egy éiieliedényben dúló viharhoz hasonlít. Két véleményt idézek ide. Györgyi Antal Szentesről ezt irta* „Nem értek egyet az újszerű tördeléssel. Az eddigi is több próbálgatás után vált ilyen jóvá. Azt mindenesetre jól tették, hogy eddig húzódoztak az újszerű tördeléstől. Nem lehetne ezt a húzódozást folytatni?" Szabó Tibornénak viszont tetszik a dolog. „Gratulálok az újság új formájához, végre-végre kitalálták, hogyan kell. Nagyon szenvedtünk attól a vegyes salátától." Megvallom, nekem mindi" rejtély volt. hogy az emberek miért irkálnak leveleket rádiónak, tévének, vagy akár a mi lapunknak. Grafomániára gyanakszom. E" esetben nem is lehet szó másról, mert az, hogy harmadik oldalon van televízió-, és hányadikon rádióműsor, az szinte teljesen mindegy. Jó műsorok legyenek inkább, s kevesebbszer kelljen olvasni — bármelyik oldalon! — ezt: ism. Mert újabban sok van ebből a három betűből az új formában tördelt műsorújságban. Jó műsorok kellenek. Olyanok, mint volt például hétfőn este a kollégám által találóan Szördzson Falstaffnak titulált Gregor Józseffel készült portréinterjú. Nyakas Szilárd követte el (nőmén est omen), nevéhez méltó makacssággal faggatván a művészt, akiből, mint bármikor máskor, most is áradt a szó. Voltak jó történetei, és voltak még jobbak. Ezeken a hasábokon persze egyiket sem érdemes idézni. Szinte valamennyi ismétlésnek hatna ugyanis, lévén, hogy Gregorról, azt hiszem, csak folytatásos regényt nem közöltünk. Eddig. Lehet persze, hogy idővel erre is sor kerül.' És ha már az ismétléseknél tartunk. A műsor legjobb részleteit meg is ismételték szombaton délelőtt. Várkonyi Balázs válogatott a hét műsoraiból, s nem tagadta meg hajdani szegedi voltát. Nemcsak Gregort hallottuk újra, hanem Vántus István egvik szerzeményét is. Zeneszakértő nem lévén, elemzésére nem vállalkozom. Várkonyi gesztusát dicsérem inkább, s ízlését is, mert ez a két óra valóban tartalmas volt, s annak ellenére, hogy a válogató nem lehetett könnyű helyzetben a múlt héten. Kevés, a szokásosnál kevesebb volt az emlékezetes műsor. Lehet, hogy kitört volna az uborkaszezon? P. F. Az örömódával indult Kiadvány a Zenebarátok negyedszázadáról Vaszy Viktor emlékének szenteli jubileumi kiadványát a Délép Szegedi Zenebarátok Kórusa. Fennállásuk negyedszázados évfordulójára jelent meg minap: az ismert karnagy, Erdős János gyűjtötte terjedelmes dokumentumkötetbe az együttes megalakulásának. művészi fejlődésének eseménykrónikáját 1958-tól 1983-ig. S jóllehet az anyag aktualitása ennyi nyomdai átfutási idő során némileg erejét vesztette, ténv- és adatgazdagsága, információbősége szinte fölbecsülhetetlen. (Borítóját, a Psalmus kottaképeiből, Kohn Róbert tervezte, s a késedelemre méltánylandó mentőkörülmény, hogy a fönntartó Délép házinyomdájában készült, ami a vállalkozást tekintve is feltétlenül gesztusértékű: ötszáz példány az anyagi megajánlásban sem akárminő.) Egy télvégi estén, 1958ban, énektanárok, kórusvezetők ötletéből vajúdott életre a szegedi oratóriumkórus, mely mindjárt a kezdetek kezdetén olyan vezető karmester-személyiségre lelt, aki művészi tekintélyének minden súlyát az ügy szolgálatába tudta állítani — Vaszy Viktorra. Az akkori tanácsi vezetés támogatta a vállalkozást, a zeneiskola próbatermeket bocsátott rendelkezésükre. Már az első hívó szóra, egy lapunkban megjelent cikkre zsúfolásig megtelt a zeneiskola nagyterme, s 1958 novemberében nyilvánosság elé léphettek. Némiképpen* jelképesnek mondható, hogy az első mű, amivel letették névjegyüket, Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tétele, az ismert örömóda volt, amit azóta, is repertoáron tartanak. * Az első teljes estét betöltő oratórium, Haydn Évszakokja 1959 májusában csendült föl tolmácsolásukban Hódmezővásárhelyen, s rá alig egy esztendőre a Hősi ének már az első országos sikert hozta. A szegedi premieren megjelent a szerző, Sugár Rezső is, akit a színházban nagy ünneplésben részesített a hálás publikum. A művet ezt követően a kendergyárban majd pár nappal később Budapesten, a Zeneakadémián is megszólaltatták. 1960 őszén indultak az első távolabbi vidéki turnéra: a miskolci zenekarral, Vaszy dirigálásával adták elő a IX. szimfóniát az északi nagyvárosban. Hónapokig tartó előkészületek előzték meg Verdi „legszebb operájának" a Requiemnek bemutatását 1961 májusában, majd Kodály Zoltán 80. születésnapját köszöntötték a Psalmus Hungaricus-szal. A szegedi dalos mozgalom évszázados jubileumán Hándel Júdás ÍMakkabeusát dirigálta nekik Forrai Miklós, az együttes elsö vendégkarmestere. 1964 tavaszán Honegger Dávid királyát tanulták és mutatták be, egy esztendővel később pedig azt a János passiót, amivel Vaszy ünnepelte karmesteri működésének negyvenedik évfordulóját. Külföldre 1966 decemberében jutottak ki először, igaz, nem messzire, a szomszédos Szabadkára. Fönállásuk évtizedes jubileumát nagyszabású programmal ünnepelték, Liszt Szent Erzsébet legendájával. Az elkövetkező időkben a kórus egyre nagyobb szerepet vállalt és kapott az ország hangversenyéletében. Rendszeressé váltak a nyírbátori fellépések, sok tapsot arattak Diósgyőrött. Debrecenben. Esztergombán, Kecskeméten. A kiemelkedő teljesítmények mellett persze akadtak haloványabbak is, kivált a férfikar küszködött létszámgondokkal. A városi tanács anyagi segítsége lehetővé tette, hogy próbapénzt fizethessenek, új szervezeti szabályzatot dolgoztak ki, nemzetközi kapcsolatok kiépítésén fáradoztak. Haydn Teremtés és Prokofiev Alekszandr Nyevszkij kantáta — ezeknek az időknek friss betanulásai, de emlékezetes koncerten léptek a budapesti Zeneakadémia közönsége elé 1975 őszén egy nagyszabású Dvorák-művel, a Stabat Materrel is. 1975 nyarán őrségváltás zajlott le Szeged yenéi vezetésében, ami kihatással volt a kórus életére is. Vaszy Viktor utóda Pál Tamás lett s az új zeneigazgató bemutatkozott a Zenebarátokkal is. majd egyre tartalmasabb kapcsolatokat alakítottak ki. Amikor pedig 1978 nyarán bezárták a nagyszínháiat, a nagy létszámú társulatnak új helyet kellett találni — így próbálkoztak a dómmal: Kobayashi Ken-Ichiro dirigálásával Verdi Requiemjét mutatták be. Fennállásuk 20. évfordulójára Szocialista kultúráért kitüntetést kaptak. Vaszy halála után Pál Tamás lett a művészeti vezető. a karigazgató pedig Molnár László, s egyre többet léptek föl nemzetközi porondon is, Drezdában, Görögországban. A Délép jóvoltából új patrónusra tettek szert 1979-től, ami nélkül fönnmaradásuk lassan lehetetlenné vált volna: egyenruhák, kottaköltségek, utazás finanszírozását vállalta magára az építőipari cég, így aztán nevük is módosult. Huszonötödik évfordulóját 1983 decemberében a Tisza Szállóban ünnepelte a Délép Szegedi Zenebarátok Kórusa, ahová eljöttek a régi tagok. meg azok a helyi művészek is, akik gvakran léptek föl koncertjeiken. Igen-igen vázlatosan íme, a krónika, melyet Erdős János gazdag adattárral egészít ki a kórus egyéb szerepléseiről, művészeti vezetőiről, a partnerzenekarokról, énekes szólistákról stb. A kiadvány méltán tarthat számot megkülönböztetett érdeklődésre az óratóriumzene híveinek széles táborában nemcsak szűkebb. de tágabb pátriánkban is. Nikolényi István Nemzetközi szövetsejtkémiai tanácskozás Több tudományos társaság megbízásából a Debreceni Orvostudományi Egyetem Anatómiai és Kórbooctani Intézete Nemzetközi Hisztokémiai (szövetseitkémiai) Tudományos Konferenciát rendez. A hétfői, tegnapi ünnepélyes megnyitón. az egvetem elméleti tömbjében huszonegy országból több mint kétszáz kutató — kémikus és fizikus — vett részt. A háromnapos tanácskozás során hatvanhárom előadásban és hetvennégy poszter segítségével számolnak be a legújabb kutatási eredményekről. A konferencia tárgyát képező hisztokémia csupán néhány évtizedes múltra visszatekintő fiatal tudományág. A szövetek, sejtek és az azokat felépítő anyagok kimutatásával és mérésével foglalkozik. A hisztokémia színvonalas művelése csakis a biológusok, orvosok, kémikusok és fizikusok együttműködése révén lehetséges. A kémiai módszerek. valamint a vizsgáló és mérő műszerek rohamos fejlődésének köszönhetően ma már egy-egy anyag milliomod grammját vagy annak tört részét is ki lehet 'mutatni a sejtekben. A hisztokémiai módszereket a modern orvostudomány felhasználja számos betegség — közöttük a daganatos betegségek — korai és pontos felismeréséhez. A debreceni konferencián is több úi. az orvosi gyakorlatban alkalmazható módszert vitatnak meg. A tanácskozás résztvevő" dr. Módis Lé siló do""ns konferencia ügyvezető elnöke köszöntötte. Napirenden A honismereti mozgalom A IV. Országos Honismereti Konferencia hétfőn kezdődött meg Sopronbin, a honismereti mozgalomban tevékeny intézmények tudományos egyesületek mintegy 250 képviselojeneK. részvételével. A tanácskozást Garafnvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg, majd kitüntetéseket adott őt a mozgalomban élenjáróknak. öten Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesüllek. 20an a Népfront Munkáért kitüntető jelvényt, 25-en pedig az Ortutay Gyula-emIékplakeltet kapták. A tanácskozás első napján egyebek között elhangzott: jelentős mérföldkőhöz érkezett a honismereti mozgalom. ugyanis ebben az évben ünnepli szervezeité válásának 25. évfordulóját. A negyedszázados múlt azt is jelzi, hogy képes volt a fennmaradásra és az időnként szükséges megújulásra. Köszönhető mindez elsősorban annak a társadalmi aktívahálózatnak, mely öntevékenyen szolgálja a honismeret ügyét. A mozgalom — mint rámutatlak '— időközben beilleszkedett az egységes magyar közművelődésbe. működési területe kibővült: a helvtörténeti és néprajzi gyűjtés, kutatás mellé fokozatosan felzárkózott a krónikaírás. a munkásmozgalom és az el'enállási mozgalom kutatán nz ü/om- ég a tsz-történet. a műemlékvédelem, az ország iá rá ? természet-, a környezetvédelem. és a nemzetiségi honismeret. Kiemelték: a legutóbbi konferencia óla a mozgalom t"rebélycsedeit. megnézte önkéntességét, vm>nnat-ko- az egyének és kiskökészsége hozzájárult ahhoz, hogy a honismereti tevékenység mindinkább közhasznúvá váljék, erősödjék tudományt és közművelődést segítő szerepe. A tudományok és a mozgalom együttes vállalkozásának eddigi legnagyobb teljesítménye az országos méretű földrajzinév-gyűjtés, Zala, Somogy, Tolna. Vas és Baranya megye földrajzi nevei már nyomtatásban is megjelentek, s megkezdődött ugyanez a munka Pest, Győr-Sopron és Nógrád megyében. A technikai fejlődés termelési szerkezetváltás az. ipari emlékvédelmi munkát is előtérbe helyezte. A régi technikai eszközök. berendezések felkutatását és mentését már valamennyi fő ipari ágazatban társadalmi aktívahálózat sqgiü. Hazánkban ma már csaknem 30 műszaki-ipartörténeti jellegű múzeum létezik, amelyek a magyar ipari múlt és technika fejlődéstörténetének forrásértékű gyűjteményei, a nemzeti műkincsállomány felbecsülhetetlen értékei. Jelentős számú lelkes lokálpatrióta, szocialista brigád vett részt a műemlék,! jelentőségű, illetve értékű épületek felmérésében és az ipari műemléki kataszter elkészítésében. A napjainkban működő tájmúzeumok alapjainak lerakásában is közreműködtek a társadalmi aktivisták. A tájmúzeumokhoz megannyi baráti kör szerveződött, tagjaik közreműködnek a gyűjtemények gazdagításában. megóvásában. A műemlékvédelem hasznára szépen gyarapodik a vá''baráti körök, városszépítő egyesületek, múzeumbaráti körök száma. A tanácskozáson elhangzott. hogy a honismeret művelését nagyban segítik a közgyűjtemények. a könyvtárak, a múzeumok, a levéltárak.