Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

Péntek, 1985. július 5. 35 Új utakon... Mozaik a Műszaki Kerámiakészítő Kisszövetkezetről Ha egy óriási padlása lenne a Műszaki Kerámiakészítő Kisszövetkezetnek, egészen bizonyos, hogy azon talpalatnyi heljl sem maradna üresen. Padlás és nagyobb raktár híján az udvaron tárolnak sokmindenfélét. A különböző anyagok és eszközök között a látogatónak igencsak a lába alá kell nézni, nehogy elvétse a gyalogösvényt. A mostani zsúfoltságnak három kemence építése az oka, mert a kivitelező pontosan itt halmozta fel a beépítésre váró szigetelőanyagokat. Ha ez a munka nem lenne, akkor is szorosan lennének. A belvárosi családi házak udvarán megbúvó kisüzemek és szolgáltató részlegek általános gondja itt is érvényes: a terjeszkedésnek határt szabnak a környező házfalak. Ennek a kisszövetkezetnek néhány éve van egy másik telephelye is a Maros utcában, ahol ugyanazok a gondok, mint a Gutenberg utcai központnál. Kellene egy tágas telek, mihamarabb valahol a város ipari övezetében. Csak hát egy ilyen kis gazdálkodó egység saját erőből nem jut gyorsan meszszire. Van egy több évre szóló elképzelésük az anyagi lehetőségeik arányában megvalósítható kitelepedésre. Már az új helyet is kiszemelték. Csakhogy ahogy Gáspár Péter, a kisszövetkezet elnöke fogalmazott: „Az elképzelések még nem érték el a realitás határát." Mit gyártanak a szűk udvarokon és kis műhelyekben? Gáz és hőtechnikai cikkeket, villamos szigetelő anyagokat, tűzálló kerámiákat és öntőcsarnoki tűzálló termékeket. Ez utóbbi cikkcsoport nem tartozik a hagyományos műszaki kerámiák közé, hanem ipari segédanyag. Az öntödék használják forma, és magbevonónak, magragasztónak, salakoló segédanyagnak. De készülnek itt szintetikus fényes karbonképzők is. Ez a szövetkezet sikeres termékcsoportja. Négy-öt évvel ezelőtt új utakat keresett a kollektíva. Az új szervezeti formához némileg új profilt. A jobb, értékesebb termékeket jelentő technológia idetelepítését lehetetlenné tette a szűk telephely. Elsősorban az égetés okozott nehézségeket. Eredménytelenül kísérleteztek hidrolízissel kötő anyagokkal. A Gépipari Technológiai Intézet régóta keresett hazai gyártót öntödei segédanyagokra. S létrejött a „nagy találkozás". Három éve még csak 20, tavaly már 500 formát gyártottak Szegeden ebből a termékből. Ugyancsak az elmúlt év adatai: árbevétel: 45 millió forint, hozzáadott érték: 18 millió forint. Ezzel a termeléssel jórészt tőkés devizát takarított meg az ország. E termékféleségből sikerült a teljes importot kiváltani. Ma az ország valamennyi öntödéjének szállítanak. Ahogy bővültek, erősödtek kapcsolataik partnereikkel, úgy szélesedett a termékskálájuk. — A kohászat a nagy nehézségekkel küzdő gazdasági ágazatok közé tartozik. Nem kockázatos egy kisszövetkezetnek erre a területre építeni a jövőjét? — kérdeztem Gáspár Pétertől. — Az igaz, hogy ma a kohászat nem konjunkturális ágazat. De a mi számunkra a jelenlegi szintje, sőt esetleg a további csökkenés után is biztos piacnak ígérkezik. Ugyanis annyira nem tud válságágazat lenni, hogy a népgazdaság teljesen lemondjon róla. Ha az öntödék tőlünk vásárolnak, nincs szükségük devizára, és költségeket takarítanak meg. Egyes' termékeink az importcikkek árának felébe kerülnek, mások a 80—90 százalékába. Szegedről a fuvardíj is kevesebb, mint külföldről. így talán egy kicsit segítünk is a kohászatnak, hogy kikerüljön nehéz helyzetéből. Az idén is bővül a termékszerkezet. A kokilla máz és a magbontó anyag mintáit már elküldték partnereiknek. A szintetikus karbonképzők új fajtái túlvannak az első üzemi kísérleteken. Tárgyalnak a könynyűfém-öntéshez szükséges segédanyagok és mintamázak gyártásáról. A munkásgárda a kisszövetkezetté való átalakulás óta nem sokat változott. Az újonnan jöttek közül nagyon kevesen maradtak. Pedig a borítékra nem lehet panasz. Tavaly az évközi átlagjövedelem hatvannégyezer forint volt. Ehhez még az év végén kifizettek kb kéthavi átlagnak megfelelő részesedést. Nem túl vonzó munkahely a Műszaki Kerámiakészítő Kisszövetkezet. Itt mindenki azt csinálja, amit éppen kell. Ebi ben a kis kollektívában a szorosan vett szakmai munkához nem lehet ragaszkodni. Előfordul, hogyha nem kell éppen kompresszort szerelni, akkor a szerszámkészítő lakatos az udvart takarítja. A munkaidő többsége darabbéres munkával telik. Így aztán elsősorban a szorgalmon és kézügyességen múlik a fizetés. Mostanában, ha gazdasági vezetőkkel beszélgetek, gyorsan szóba kerül a megemelkedett adó. Gáspár Péter nem említi. Már-már arra gondolok, hogy elfeledkezett róla, így hát rákérdezek. — Ha kevesebb lenne, annak mi is örülnénk — jön a válasz. Az elmúlt 3—4 évben nálunk nem okozott gondot. A termelésünk mennyiségi felfutása fedezte a többletköltségeinket, úgy, hogy közben minimális áremelésre is csak egyszer, idén áprilisban volt szükség. Az idén nem lesz jelentős mennyiségi emelkedés. így a megemelkedett adókulcs miatt mintegy egymillió forinttal kevesebb összeg felett rendelkezünk. Ezzel a létszámmal és a jelenlegi technikai felszereltséggel elértük a teljesítőképességünk határát. A belső tartalékainkat kihasználtuk. Talán a termékstruktúránk változtatásával még javíthatunk az eredményünkön. Bőle István Szegeden befejeződött a növényélettani kongresszus Csütörtökön, Szegeden, a Magyar Tudományos, Akadémia Biológiai Központjában befejeződött a II. magyar növényélettani kongresszus. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az Európai Növényélettani Társaságok Magyar Nemzeti Bizottsága által rendezett háromnapos tanácskozáson a hazai kutatóintézetek és az egyetemi kutatóműhelyek képviselői mintegy száz előadásban és poszterbemutatón ismertették az elmúlt években elért tudományos eredményeiket. A kongresszussal kapcsolatban Solymosy Ferenc, az MTA Szegedi Biológiai Központja Növényélettani Intézetének igazgatója az MTI munkatársának elmondta: A növényélettan egyike azoknak a tudományoknak, amely mindig szoros kapcsolatban állt a gyakorlattal. Ez megmutatkozott a most véget ért kongresszuson is. A tudományos és a technikai fejlődés adott lehetőséget arra, hogy a legfontosabb témák között megvitassák a molekuláris' biológia és a szomatikus genetika problémáit. Ez utóbbi a sejtfaluktól megfosztott növényi sejtek egyesítésével foglalkozik annak érdekében, hogy egy növény jó tulajdonságait átvigyék egy másikba. Így például bőtermő, de érzékeny fajták ellenállókká tehetők a betegségekkel szemben. Az öröklési anyagok átvitele az egyik fajtából a másikba ma már viszonylag egyszerű módon megvalósítható. Az úgynevezett protoplasztfúzióval egyesített növényi sejtekből megfelelő körülmények között a teljes növény felnevelhető, s így a korábban csak ivaros keresztezéssel történő nemesítés ideje lényegesen lerövidülhet. Előfordul, hogy az öröklési anyag nem a sejtmagokban, hanem az úgynevezett organellumokban található, s ma már ezt az anyagot is át tudják örökíteni. Mint az előadásokban rámutattak, ezzel az eljárással hasznos kultúrnövényeket megvédhetünk a gyomirtó szerek káros hatása ellen, s így azok termesztése biztonságosabbá tehető. A kongresszuson sok alapkutatási témával foglalkoztak, amelyek később hozhatnak gyakorlati eredményeket. A referátumokban többek között olyan kérdések szerepeltek, mint a növények szárazságtűrése, a növényi légzőnyílások nyitottságának összefüggése a fotoszintézissel, a növények tápanyag-ellátottsága és a betegségekkel szembeni ellenálló képességének növelése. A növényélettani kutatások sorában — mutatott rá gyakran nehezítik. Az egymástól külön épült iskola, művelődési ház, könyvtár és mozi koordinált hasznosítása nem mindig egyszerű feladat. A szervezeti összevonásoknak csak akkor van értelme, ha ezek a munka tartalmára is pozitív hatásúak. A művelődésirányítás gyakori országos át- és visszaszervezése nem volt* jó hatású a helyi koordináció fejlődésére. A jövőben azt tartjuk fontosnak, hogy a szervezeti tartalékokat jobban hasznosítsuk, ne a problémáik okainek egymásra mutogatással történő csokorba gyűjtése legyen a feladat, hanem az ésszerű együttműködés. Oda kell figyelnünk arra is, hogy az í 976-os közművelődési törvény után létrejött vállalati, szövetkezeti köz. művelődési bizottságok egy része gyakorlatilag nem működik. Mint mindenütt, a közművelődésben is sok múlik az emberi tényezőn. E téren előrelépés és ellentmondás egyaránt tapasztalható. Jó dolog az, hogy vannak szakképzett népművelők. Immár a Népművelők Egyesületébe tömörülve szolgálják a társadalom kulturális fejlődését. Ugyanakkor az is tény. hogy az értelmiségi pályák közül itt a legmagasabb a képesítés nélküliek számaránya. Ezt igyekszik csökkenteni a középfokú képzésben a közművelődési fakultáció, amelyet például a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium működtet. De nagy tartalékokat látunk az értelmiségi utánpótlás közművelődési kultúrájának gazdagodásában is. Példamutató a József Attila Tudományegyetemen működtetett közművelődési speciális kollégium, amely a hallgatókat elméleti, gyakorlati ismeretekkel is felvértezi jövendő munkájukkal kapcsolatban. Természetesen a speciális szakképzést is fejleszteni kell, amely a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán működik, nemkülönben továbblépni tervezünk a a pártpropaganda keretében működtetett művelődéspolitikai speciális kollégium szervezésében. Hü 9?t vizsgáliuk' hogy hol tart 110 (Hl ma a közművelődés, akkor talán úgy lehet jellemezni, hogy egy átmeneti időszakban van, a népműveléstől a közművelődésig. Ez az átmeneti időszak azonban hosszabbnak tűnik, mint korábban gondoltuk. Miközben ugyanis a közművelődés egy aktív tevékenységgé, ismeret-karbantartó feladattá válik, nem tekinthetünk el hagyományos ismerethiánypótló feladatából sem. Megyénkben 10 év alatt az aktív keresők körében 60 százalékról 80 százalékra növeke-' dett a legalább nyolc osztállyal ren* delkezők számaránya. Ez egyszerre eredmény és fehér foltok jelzése. Fontos, hogy amíg 10 évvel ezelőtt minden ötödik dolgozó végzett szellemi munkát, ma már közel minden harmadik, vagyis növekszik a szellemi tőke szerepe a gazdasági, társadalmi tevékenységben. Ha a statisztikai kiadványokat lapozzuk, számszerűen is képet kaphatunk Csongrád megye közművelődési arculatának néhány figyelemre méltó mutatójáról. Ezek jól jelzik a megtett út jelentős eredményeit, de arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a hagyományos közművelődési formák mellett az újak is teret követelnek maguknak. Tapasztalható tehát egy általános fejlődés — egyenetlenségekkel, viszszaesésekkel, ellentmondásokkal. Átrendeződött a szabad idő felhasználása, gyakran megnyúlik a munkaidő. A munkától azonban nem szabad a kultúrát féltenünk, hiszen a kérdés nem úgy merül fel, hogy munka vagy kultúra, hanem hogy munka és kultúra. Különösen örvendetes, hogy több középiskolában nagv figyelmet fordítanak a közművelődési munkára, hangversenyeket, vetélkedőket szerveznek, és a fiatalok életvitelének lényegévé igyekeznek tenni a kultúrával való foglalkozást. Látni kell ugyanakkor, hogy különösen a szórakoztatásban nagyon elmaradtunk az igényektől, sok kívánnivalót hagy a periférián élők művelődése, a nyugdíjasok helyzete. Ugyanakkor nagyszerű akció a „Munka és műveltség" vetélkedő, amelynek keretében tízezrek vesznek részt az ismereteik gyarapítását szolgáló kulturális akciókban. Növekszik az idegennyelv-tanfolyamok szerepe, helyet kérnek az átképző, új szakmát adó kurzusok, a technikusképzés, a szakmunkásvizsgára való előkészítés, öszszességében növekszik a közművelődésben a gazdasági, társadalmi fejlődéssel közvetlen kapcsolatban álló ismeretek szerepe. Ha most összegezni akarjuk az utóbbi évtized tapasztalatait, egy sajátos periodizációval talán a következők állapíthatók meg. 1974—78 között a közművelődés nagy lendülettel látszott kibontakozni. 1978—81— 82 között az ismert gazdasági nehézségek következtében, különösen az anyagi ráfordításokat illetően, a vállalatok, szövetkezetek részéről igen jelentős visszafogás volt tapasztalható. Az utóbbi egy-két év tapasztalatai arról győznek meg, hogy a gazdasági szféra is mindinkább felismeri azt a tényt, hogy a műveltséget nem lehet a termeléssel szembeállítani, és a művelődésre fordított anyagi támogatás sokkal inkább gyorsan megtérülő befektetés, mintsem egyfajta gazdaságtalan kiadás. Torfolmj feladatainkat a me1011011111 gyei pártértekezlet a következőkben jelölte meg: „Kezeljük kiemelten a munkásság, az ifjúság és a szövetkezeti parasztság általános és szakmai műveltségének fejlesztését." „A közművelődés tartalmi kínálatát jobban a társadalmi és az egyéni szükségletekhez, az emberek érdeklődéséhez kell igazítanunk. Nagyobb támogatást célszerű biztosítanunk a különböző helyi kulturális kezdeményezéseknek, öntevékeny művelődési formák létrejöttének, a társadalmi szervezetek kulturális mozgalmának." A jövőben ezt a szemléletet kell továbbfejleszteni. Koncz János Solymosy Ferenc — igen jelentős a génsebészet területén folyó munka. Különösen azok a kísérletek, amelyek ennek a technikának a biológiai nitrogénkötéssel kapcsolatos alkalmazására irányulnak. Ezen az úton talán elérhető lenne, hogy ne csak a pillangósok kössék meg a levegő nitrogénjét, hanem más növények is. Így a terméshozamok ugrásszerűen növekedhetnének. Remélhető, i hogy a következő kongresszuson már az ilyen irányú kutatásokról is hangzanak el beszámolók, hiszen ebben a témakörben intenzív kutatások folynak világszerte és hazánkban is. Milán Vaclavik magyarországi látogatása Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására hazánkban látogatást tett Milán Vaclavik vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvérelmi minisztere. Itt-tartózkodása során megtekintette a Duna—85 hadgyakorlatot, találkozott a gyakorlaton részt vevő csehszlovák katonákkal. Milán Vaclavik vezérezredes csütörtökön, tegnap elutazott hazánkból. Duna—85 hadgyakorlat Hadműveleti, harcászati gyakorlatot tartanak ezekben a napokban hazánk területén — mint jelentettük — a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői éves kiképzési tervének megfelelően, a Magyar Néphadsereg, a szovjet hadsereg és a Csehszlovák Néphadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak részvételével. A Duna—85 elnevezésű hadgyakorlaton a három országból mintegy 23 ezer katona vesz részt. Képeink a harcászati gyakorlat egyik érdekes eseményét, a szövetséges csapatok együttes támadó manőverének mozzanatát örökítik meg. tíTI OH A gyakorlat irányítója a támadás előtt helikopterről ellenőrzi a támadó és védekező egységek helyzetét, felkészülését flUKvijí flppií - ^ iapfe'i.v. - Wv ni-^V f ... .• --V • •• • •• •;•--• •'/. Támadási parancsra várakozó páncélosok Megindul a támadógépezet: harci helikopterek, harckocsik, rakétakilövők nagy tűzerővel zúdulnak a feltételezett ellenségre 4