Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
Csütörtök, 1985. július 4. 5 II szaporodásról - Kínában Szegedi nőgyógyász az első nemzetközi kongresszuson A politikában észlelhető nagy nyitás egyik látványos eredményeként rendezték meg Kínában, június 18— 21. között az első nemzetközi nőgyógyászkongresszust. Mely tényről önmagában véve sem szorul külön magyarázatra, mitől felette Izgalmas: a világ legnépesebb •országában a szaporodásról, illetve az azzal összefi>ö<?ő szociális. szociálpolitikai kérdésekről tárgyalni szakembereknek. Huszonhat országból érkeztek küldöttek Pekingbe, összesen majd félezren vettek részt a programokon, főleg Amerikából, az NSZKból, Ausztráliából. Hazánkat dr. Lampé László egyetemi tanár, a debreceni klinika igazgatója mellett dr. Herczeg János, a szegedi női klinika adjunktusa képviselte, akik előadást is tartottak. — Nagy meglepetéssel konstatálhattuk — mondja a szegedi klinikus —. mekkora lépést tettek Kínában a nem kívánatos szaporodási ütem megfékezésében. Országos statisztika nem állt ugyan rendelkezésünkre, de a meglátogatott intézményekben tapasztalhattuk, a terhes nők kilencven százaléka elöször került áldott állapotba, vagyis az egygyermekes családmodell vált általánossá. Minden jel arra mutat, sikerült biztosítaniuk a nem kívánt "terhesség megelőzéséhez szükséges lehetőségeket. Széles körben elterjedt mind a méhen belüli fogamzásgátlás, mind a tablettás megoldás, de bátran használják a sterilizációt is, vagyis a családtervezési módszerek széles skáláját. A kínai egészségügy ingyenes, miközben felkészültnek látszik a problémák megoldására. Jártunk városi kórházban, ahol 250 ággyal és 50 orvossal dolgoznak. Az elmúlt esztendőben 7 ezer szülést vezettek le, s például a cukorbeteg terhes nő szinte ismeretlen, miként az úgynevezett vércsoportösszeférheletlen (azaz RHproblémás) házasságok is elenyészőek — úgy mondják. egész Kínában. Számos, nálunk is komolyan jelentkező gondot oldottak meg sikeresen, így a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat — az általunk meglátogatott kórházban naponla száz rákszűrést végeznek, s a páciens félóra múlva kézhez kapja az eredményt. Hasonló hatásossággal szervezték meg a genetikai szűréseket is, amiben világszínvonalra jutottak. Láttunk akupunktúrás császármetszést, ami nagy hatást gyakorolt ránk, noha az az érzésem, mifelénk nehezen honosítható meg, saiátos érzelmi világ, lelkület, hagvományháttér kellene hozzá. A kongresszuson világszínvonalú eredményekről, módszerekről számoltak be a kínai kollégák. Magam is tartottam előadást: a nem kívánt terhesség kíméletes megszakításának azon tapasztalatairól, melyeket a szegedi klinikán. mint a WHO egyik kutatóközpontjában szereztünk az elmúlt időszakban. Mielőtt kiutaztam volna, sikerült találnom egy kínai ösztöndíjas biokémikust az SZBK-ban, aki megtanított pár mondatra. hogy előadásom bevezetőjét kínai nyelven mondhassam. N. I. Intuíció a tudományban Rákosné Ács Klára könyvéről Riportot készítettem az idei könyvhéten, a szegedi, Dugonics téren. Rákosné Ács Klára frissen megjelent könyvét — Vallanak a betűk — egyetemista fiatalember tartotta a kezében, s azt mppd^a a barátjának: „Nem tudják még az emberek micsoda könyv ez! Korszakos!" Bár igaza lenne, gondoltam akkor, és sokak, akikre tartozik, fölismernék végre a közöttünk élő. rendkívüli tehetséggel és roppant tudással rendelkező grafológusnö tudományának hasznát, s igénybe vennék segítségé'; minden területen, ahol csak ez lehetséges. Szilágyi Ferenc, a kötet gondozója, elemzéseinek összegyűjtője írta: „Mi gyakran igen könnyelműen bánunk tehetségeinkkel: csak akkor figyelünk föl rájuk, amikor már nincsenek közöttünk, pedig ezzel a könnyelműséggel elsősorban magunknak ártunk." Rákosné Acs Klára már gyermekkorában különös , „szórakozást" talált magának: a kezébe került levelekre érdekes megjegyzéseket tett. Szilágyi a kötet utószavában leírja életútját; a művészetekkel, tudományokkal foglalkozó családban nevelődő, írók, festők, zenészek, tudósok között forgolódó. sokirányú érdeklődéssel és tehetséggel megáldott Acs Klára zenei, képzőművészeti tanulmányok után — hogyan lett a pszichografológia nemzetközileg elismert, csak itthon kevésbé ismert művelője. Hazai „felfedezői" között van Benda Kálmán, a neves történész, egyike azoknak a tudósoknak, akik nem ..átallottak" az „egzakt tudományosság" elfogultságain túllépni, és történelmi személyiségek jobb megismeréséhez a grafológushoz fordulni segítségért. Valódi kutatói bátorság kellett hozzá, hiszen számosan ma is valamiféle misztikumot (azaz tudománytalanságot) vélnek föllelni — a matematikai módszereken alapuló •kézíráselemzésben. Évekkel ezelőtti, ezeken á hasábokon megjelent interjúban Benda Kálmán arról szánvJlt be, miiféle örömteli meglepetés érte őt magát is, amikor a pszichografológus Martinovics Ignácról adott jellemzése több ponton alátámasztotta a történész tényekkel igazolható megállapításait, sőt, a korábban sokat vitatott magatartásbeli jelenségeknek magyarázatát, okát adta. Benda Kálmán később, 1974-ben. a Levéltári közleményekben megjelent tanulmányában okkal mutatta be új forrástudományként a pszichografológiát. Mennyi idő telt el azóta? No igen, természetesen más kutatók is fölfigyeltek, Acs Klárának rengeteg elemezni való kézírást bemutattak, és az analízisek (jóval több, mint amennyi a Vallanak a betűk című kötetben megjelent) számos történetes irodalomtudományi vitatott kérdésben adtak eligazítást. Ami talan ennél is fontosabb: hozzájárultak, hogy eleven, hús-vér embereknek ismerhessünk, meg (e könyv megjelenéséig persze csak a kutatók!) irodalmunk és történelmünk nagyjait és epizódfiguráit. Megtudjuk: milyen emberek voltak? Mit miért csináltak, vagy miért nem? Miként alakult személyes eletük* milyen betegségek, sikerek, szerelmek. kudarcok — életélmények — alakították magatartásukat? A könyv elemzéseinek roppant érdekességét, az Ács Klára tudománya iránti tiszteletet — legalább nekem — éppen ez jelenti. Tudván tudom ugyanis: velem együtt sokan kezdtünk, történelmet és magyar irodalmat tanulni akkor, amikor az előbbi úgyszólván eszmék harcának, szikár törvényszerűségek érvényesülésének száraz, emészthetetlen, érdektelen leírása volt. Az irodalomtörténet pedig részint élettelen adattömeg részint aktuálelvek belegyömüszölése a müvekbe, amit elemzésnek csúfoltak. Hogy miféle emberek csinálták a történelmet; ki(k) volt(ak) valójában Csokonai szerelmei (ha egyáltalán fölvetődött a Rózsi-, Rozália-, Lilla-talány!); vagy: foglalkozott-e Jókai Mór asztaltáncoltalással — nemigen lehetett megtudni. Csak remélhetni, hogy a tudományok (az orvostudományban ugyanolyan haszonnal lehetne alkalmazni a pszicHografólÓ'giáU rhirit a társadalomtudományokban) képviselői valóban új módszerként, e ezután még gyakrabban veszik igénybe Rákosné Acs Klára tudományát. Amelyben az egzaktság-alaposság, a roppant tapasztalat mellett. éppen ezekre alapozódva, a művészi beleérző-képességgel rokon intuíció is fontos szerepet kap. Remélhetni, hogy végre lesz merszünk elismerni ennek létjogát — a legtudományosabb módszerek között. Addig is: olvassuk a megjelent elemzéseket! Érdemes. (Magvető, 1985.) Sulyok Erzsébet „Szuperkoridis", vagy „csupán " tehetség Féltem Katona Zsolttól. Azzal nyugtatgattam magam, hogy szegedi, és ugye, mi szegediek, mégiscsak megértjük egymást. Különben is. egy generációba tartozunk. Még é.n js a gimnázium padjait koptattam, amikor ő a Radnótiét. — Nem volt jó egyik szegedi egyetem sem? — Ha lenne műszaki mérnökképzés. maradtam volna. — És a fővárosi műegyetem mit adott? — Rendkívül színvonalas alapképzést. szemléletet. Olyan elméleti tudást, amelynek egy-egy, éppen szükséges szeletét bármikor elövehetem. — Jó fej kell ehhez. — Nem tartom magam rendkívüli tehetségnek. Inkább szorgalmas. kitartó voltam a középiskolában meg az egyetemen is. — Mit csinál a vizépitö mérnök? — Védi a településeket, gazdaságokat az árvíztől, a belvíztől. Talajvíz-elvezetési rendszereket épít. Öntözést szabályoz. A korszerű talajmüvelés technikájához nélkülözhetetlen kellék. — Szóval „ilyen" kellék az Agrobernél. Mióta? — Most már 5 éve. Ott kezdtem, terveztem. Most számítógépes talajtechnikai programot készítek. — Ezért tervez immár a saját szakállára? — Nem mondanám, hogy csupán a magam szórakoztató-ára. — Hány alkotói pályázaton vett részt? — Pontosan nem tudnám megmondani. Azt hiszem 5 országoson, aztán vannak újításaim, szabadalmaim. Ezt úgy érts", hogy semmit sem egyedül csináltam. mindegyikhez volt segítőtársam. Túl sok tépiába belekapok, és kevés a tudásom. — Mondana néhányat? — Két éve, a Pannónia Innovációs Iroda pályázatán a talajcsövezéses szabadalmamat igen elismerően fogadták. A Baranya megyei KISZ-bizottság tavalyi, országos újítási és ötletpályázata is sikert hozott. Idén ott leszek Plovdivban. a nemzetközi kiállításon, illetve ott lesz a munkám. A" KISZ KB jutalmazott egy játékötletemért. — Mit értsek az elismeréseken? — Hót, első. második helyezést. különdíjakat, — Nem fél, hogy lesz majd böjtje is ennek a hatalmas ambíciónak? Ügy értem, az egészsége károsodhat. — A gondolkodás, az új keresése nem készítheti ki az embert. Utazom a buszon, és pihentet, ha közben studérozok. A szakmai tanulmányok. cikkek írása sem fáraszt. Hallgató korombí'.n szerettem meg a karatci sportot. Szegeden is rendszeresen iárok edzeni. — Egyedül él? — A feleségemmel és a két kisfiammal. 4 éves a nagyobbik, keltő múlt a kisebb. — Hogyan gazdálkodik az idejével? — Az. a legkönnyebb. Nem az enyém, a munkámé és a családomé. — Mit gondol, mi erről a véleménye a környezetének? A kollégáknak, a famíliának. — A viselkedésükből úgy látom, szeretnek. Az Agrobernél elég sok a fiatal. A vezetők ösztönzik az alkotói tevékenységet. Szalai Sándor, az igazgatónk, például képvisel, ha úgy tetszik, menedzsel minden jóra való munkát. A főmérnököm, dr. Szüts István témákat ajánl. Több ízben is ő hívta föl a figyelmem pályázatokra. 1984 nehéz volt a családomnak. Zalába jártunk. Hajnalban keltem, éjszaka értem haza, amikor csak egy napra mentem. Máskor meg hét végén jöttünk haza. Akkor például nagyon elfá^ radtam. Megesett, hogy mikor fölértem az emeletünkre, a liftajtón kopogtattam. Nevetséges volt. A feleségemnek köszönhetem a nyugodt családi légkört. — Mi lesz, ha „kinövi" szülővárosát? Ha kevésnek bizonyulnak a szegedi lehetőségek. — A szellemi kondícióm csak erősödött, mióta itthon vagyok. Szakmai továbbképzésemhez, a Magvarországon rendelkezésre álló átlagos feltételeket biztosítva látom. A munkahelyemen, amely egyébként élüzem, megbecsülnek. KlSZ-titkárnak is megválasztottak. A szakmámra pedig szükség lesz még 20 év múlva is. l"v értékelte státuszát egy alkotó szegedi fiatal, értelr miségi 1985 nyarán. Szeretném ha megbecsülnék mindazok, akiknek dolga. Mag Edit Élettani kutatások Jubileumi vándorgyűlés A Magyar Élettani Társaság 50., jubileumi vándorgyűlése kezdődött szerdán, tpgnap a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri epületében. A több napos tanácskozáshoz kapcsolódik az Élettani Világszövetség 12 szimpóziuma. El rendezvényeken 31 nemzeti élettani társaság képviselői és a magyar élettani szakemberek — mintegy 800 Orvostudós — vitatják meg az élettani kutatások legújabb eredményeit. Sok előadás hangzik el az akaratunktól nagyrészt független simaizom működéséről és szabályozásáról. Elmondják többek között, hogy a molekuláris kémiai enzimhalások megismerése révén gyógyszerekkel lehet hatni nemcsak az I Színes, szinkronizált amerikai film. E. L. Doctorow műve nyomán irta Michacl Wcller. Kcp: Miroslaw Ondricek. Rendezte: Milos Formán. Főbb szereplők: Howard Rollins, James Olson, Mary Steenburgen, Brad Dourif, Debbie Allén. Félrevezető lehet a cím, első hallásra. Szó sincs tudniillik annak a hangulati töltésnek filmes meghoszszabbításáról, továbbragozásáról, amit ez a néger folklórba mártott dzsesszműforma, a ragtime kifejez — és mégis. Mégis „valahol" véres ragtime az egész. Véres ragtime-rapszódia. A négerkérdés mered elénk, ki tudja hányadszor megint. „Amióta élek, felejtek" — szürcsöli szivarfüstfelhőbe burkolózva a néger ügyvéd a néger zenésznek. Minthogy a „koszos nigger" igazát keresi a fehér-Amerika bennszülöttjeivel szemben, 9 tulajdonképpen ócska kis piti ügy, sérelem kapcsán. Megállították autóját, belekötöttek, belerondítottak, megbieskázták önérzetét. S mivel benzineshordó fölött egyetlen cigarettacsikk is robbanást okoz — ezt a tragédiát lobbantja föl a Doctorow-adaptáció a századelő amerikai társadalmának ellentmondásokkal terhes panorámájából. A regényszerű polifóniát követő filmen szintén párhuzamos szálakon futó történetek találkoznak össze, hogy jószerivel a mából visszavetített kórismét adják az amerikai társadalomnak. A sztori akár a legfrissebb napi aktualitású is lehetne. Az erőszak erőszakot szül, a „tűrj békésséggel"-eszmékkel, a kihívásra, az együttérzők mentalitására hagyatkozó passzív rezisztencia lefegyverző ideológiájával semmire sem menni többé. Így, történeti múltba ágyazva kap külön aktualitást ez a film, mint a napjainkra világméretűvé terebélyesedett zsarolás, a terrorizmus kiváltó okainak genezise. Éles társadalombírálat feszíti tehát kereteit. A jó békebeli időkben látszatgondtalanságot ékező, már akkor jóléti konzumtársadalom nem képes mit kezdeni magával. A felszín csupa fény, pompa, csillogás — mögötte azonban „fecseg a mély". Szenzáció szenzáció hátán — holott az igazi, hogy kitört a háború, úgy pukkan el a film végén, mintha az éppen mutatványozó köléltáncos-akrobata legfrissebb produkcióját konferálnák. Mitől ilyen fád Amerika? Mitől válhat a részvétet érző emberek kisebb-nagyobb csoportjainak dacára is részvétlenné az emberiség? Ilyen és ehhez hasonlóan nagy, izgató kérdések merednek Milos Formán vásznán. Meglehet, valamivel színesebb látvánnyal tupírozott fölvételek mögül, ezért nem eléggé célközpontúan, mindenképpen viszont professzionista módon, hatásosan. Kérdés azért marad. Annyi legalább, hogy ilyen esetekben mi is az igazi hatás ... V. E. egész simaizomra, hanem valamely izomroston belüli folyamatra is. Ily módon hatékonyabban kezelhetik a kalcium-anyagcserével kapcsolatos és más betegségeket. Beszámolnak a szakemberek az erek belső falát borító vékony sejtrétegek funkciójának vizsgálatáról is. Megállapították ugyanis, hogy ezek a sejtek olyan anyagokat termelnek, amelyek előidézhetik az érelzáródást okozó vérrögök keletkezését. Tájékoztatják egymást a paprikában levő csípős anyagok élettani és gyógyszertani hatásáról is. A magyar élettan művelői a vérkeringés-kutatásaik eredményeiről szólva elmondják többek között, hogy új gyógyszerek alkalmazásával megelőzhető az agy oxigénhiány okozta károsodása. A megnyitóülésen a Magyar Élettani Társaság tiszteletbeli tagjává fogadták Wilfried Mommearts. Paul Horowicz amerikai, Jozef Zachar, Korpás György és Branislav Lichardus csehszlovák, Francois Morei francia, Kurl Brück. Ottó Creutzfeldt NSZK-beli és Janusz Sadowski lengyel professzort. Ekkor adták át a jubileumi pályázat dijait a fiatal magyar kutatóknak. az iizér ellen A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete eljárást indított üzérkedés bűntettének alapos gyanúja miatt Ilácz Lajos 42 eves, Kiszombor, Tisza utca 34. szám alatti lakos ellen. Rácz I^ajos az 1980—1985. években Makó, Hódmezővásárhely Szeged, Kiszombor, Orosháza és Békéscsaba területén saját és rokonai nevében 31, szanált ház bontási jogát vásárolta meg. összesen 1 millió 80 ezer 500 forintért. A bontásokat túlnyomóan alkalmi munkásokkal végeztette, a kinyert anyagokat pedig haszonnal értékesítette.