Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

Csütörtök, 1985. július 4. 5 II szaporodásról - Kínában Szegedi nőgyógyász az első nemzetközi kongresszuson A politikában észlelhető nagy nyitás egyik látványos eredményeként rendezték meg Kínában, június 18— 21. között az első nemzetkö­zi nőgyógyászkongresszust. Mely tényről önmagában véve sem szorul külön ma­gyarázatra, mitől felette Iz­galmas: a világ legnépesebb •országában a szaporodásról, illetve az azzal összefi>ö<?ő szociális. szociálpolitikai kérdésekről tárgyalni szak­embereknek. Huszonhat országból ér­keztek küldöttek Pekingbe, összesen majd félezren vet­tek részt a programokon, főleg Amerikából, az NSZK­ból, Ausztráliából. Hazán­kat dr. Lampé László egye­temi tanár, a debreceni klinika igazgatója mellett dr. Herczeg János, a szege­di női klinika adjunktusa képviselte, akik előadást is tartottak. — Nagy meglepetéssel konstatálhattuk — mondja a szegedi klinikus —. mek­kora lépést tettek Kínában a nem kívánatos szaporo­dási ütem megfékezésében. Országos statisztika nem állt ugyan rendelkezésünk­re, de a meglátogatott in­tézményekben tapasztalhat­tuk, a terhes nők kilencven százaléka elöször került ál­dott állapotba, vagyis az egygyermekes családmodell vált általánossá. Minden jel arra mutat, sikerült bizto­sítaniuk a nem kívánt "ter­hesség megelőzéséhez szük­séges lehetőségeket. Széles körben elterjedt mind a méhen belüli fogamzásgát­lás, mind a tablettás meg­oldás, de bátran használják a sterilizációt is, vagyis a családtervezési módszerek széles skáláját. A kínai egészségügy ingyenes, mi­közben felkészültnek lát­szik a problémák megoldá­sára. Jártunk városi kór­házban, ahol 250 ággyal és 50 orvossal dolgoznak. Az elmúlt esztendőben 7 ezer szülést vezettek le, s példá­ul a cukorbeteg terhes nő szinte ismeretlen, miként az úgynevezett vércsoport­összeférheletlen (azaz RH­problémás) házasságok is elenyészőek — úgy mond­ják. egész Kínában. Számos, nálunk is komolyan jelent­kező gondot oldottak meg sikeresen, így a nőgyógyá­szati szűrővizsgálatokat — az általunk meglátogatott kórházban naponla száz rákszűrést végeznek, s a páciens félóra múlva kéz­hez kapja az eredményt. Hasonló hatásossággal szer­vezték meg a genetikai szű­réseket is, amiben világ­színvonalra jutottak. Lát­tunk akupunktúrás császár­metszést, ami nagy hatást gyakorolt ránk, noha az az érzésem, mifelénk nehezen honosítható meg, saiátos ér­zelmi világ, lelkület, ha­gvományháttér kellene hoz­zá. A kongresszuson világ­színvonalú eredményekről, módszerekről számoltak be a kínai kollégák. Magam is tartottam előadást: a nem kívánt terhesség kíméletes megszakításának azon ta­pasztalatairól, melyeket a szegedi klinikán. mint a WHO egyik kutatóközpont­jában szereztünk az elmúlt időszakban. Mielőtt kiutaz­tam volna, sikerült talál­nom egy kínai ösztöndíjas biokémikust az SZBK-ban, aki megtanított pár mon­datra. hogy előadásom be­vezetőjét kínai nyelven mondhassam. N. I. Intuíció a tudományban Rákosné Ács Klára könyvéről Riportot készítettem az idei könyvhéten, a szegedi, Dugonics téren. Rákosné Ács Klára frissen megjelent könyvét — Vallanak a be­tűk — egyetemista fiatal­ember tartotta a kezében, s azt mppd^a a barátjának: „Nem tudják még az em­berek micsoda könyv ez! Korszakos!" Bár igaza lenne, gondol­tam akkor, és sokak, akik­re tartozik, fölismernék végre a közöttünk élő. rendkívüli tehetséggel és roppant tudással rendelkező grafológusnö tudományának hasznát, s igénybe vennék segítségé'; minden területen, ahol csak ez lehetséges. Szilágyi Ferenc, a kötet gondozója, elemzéseinek összegyűjtője írta: „Mi gyakran igen könnyelműen bánunk tehetségeinkkel: csak akkor figyelünk föl rájuk, amikor már nincse­nek közöttünk, pedig ezzel a könnyelműséggel elsősor­ban magunknak ártunk." Rákosné Acs Klára már gyermekkorában különös , „szórakozást" talált magá­nak: a kezébe került leve­lekre érdekes megjegyzése­ket tett. Szilágyi a kötet utószavában leírja életút­ját; a művészetekkel, tudo­mányokkal foglalkozó csa­ládban nevelődő, írók, fes­tők, zenészek, tudósok kö­zött forgolódó. sokirányú érdeklődéssel és tehetséggel megáldott Acs Klára zenei, képzőművészeti tanulmá­nyok után — hogyan lett a pszichografológia nemzet­közileg elismert, csak itthon kevésbé ismert művelője. Hazai „felfedezői" között van Benda Kálmán, a ne­ves történész, egyike azok­nak a tudósoknak, akik nem ..átallottak" az „egzakt tudományosság" elfogultsá­gain túllépni, és történelmi személyiségek jobb megis­meréséhez a grafológushoz fordulni segítségért. Valódi kutatói bátorság kellett hoz­zá, hiszen számosan ma is valamiféle misztikumot (az­az tudománytalanságot) vél­nek föllelni — a matema­tikai módszereken alapuló •kézíráselemzésben. Évekkel ezelőtti, ezeken á hasábo­kon megjelent interjúban Benda Kálmán arról szá­nvJlt be, miiféle örömteli meglepetés érte őt magát is, amikor a pszichografológus Martinovics Ignácról adott jellemzése több ponton alá­támasztotta a történész té­nyekkel igazolható megálla­pításait, sőt, a korábban so­kat vitatott magatartásbeli jelenségeknek magyaráza­tát, okát adta. Benda Kál­mán később, 1974-ben. a Levéltári közleményekben megjelent tanulmányában okkal mutatta be új forrás­tudományként a pszicho­grafológiát. Mennyi idő telt el azóta? No igen, természetesen más kutatók is fölfigyeltek, Acs Klárának rengeteg elemezni való kézírást bemutattak, és az analízisek (jóval több, mint amennyi a Vallanak a betűk című kötetben megjelent) számos történet­es irodalomtudományi vita­tott kérdésben adtak eliga­zítást. Ami talan ennél is fontosabb: hozzájárultak, hogy eleven, hús-vér em­bereknek ismerhessünk, meg (e könyv megjelenéséig persze csak a kutatók!) irodalmunk és történel­münk nagyjait és epizódfi­guráit. Megtudjuk: milyen emberek voltak? Mit miért csináltak, vagy miért nem? Miként alakult személyes eletük* milyen betegségek, sikerek, szerelmek. kudar­cok — életélmények — alakították magatartásukat? A könyv elemzéseinek roppant érdekességét, az Ács Klára tudománya irán­ti tiszteletet — legalább ne­kem — éppen ez jelenti. Tudván tudom ugyanis: ve­lem együtt sokan kezdtünk, történelmet és magyar iro­dalmat tanulni akkor, ami­kor az előbbi úgyszólván eszmék harcának, szikár törvényszerűségek érvénye­sülésének száraz, emészthe­tetlen, érdektelen leírása volt. Az irodalomtörténet pedig részint élettelen adat­tömeg részint aktuálelvek belegyömüszölése a müvek­be, amit elemzésnek csúfol­tak. Hogy miféle emberek csinálták a történelmet; ki(k) volt(ak) valójában Csokonai szerelmei (ha egy­általán fölvetődött a Rózsi-, Rozália-, Lilla-talány!); vagy: foglalkozott-e Jókai Mór asztaltáncoltalással — nemigen lehetett megtudni. Csak remélhetni, hogy a tudományok (az orvostudo­mányban ugyanolyan ha­szonnal lehetne alkalmazni a pszicHografólÓ'giáU rhirit a társadalomtudományok­ban) képviselői valóban új módszerként, e ezután még gyakrabban veszik igénybe Rákosné Acs Klára tudomá­nyát. Amelyben az egzakt­ság-alaposság, a roppant tapasztalat mellett. éppen ezekre alapozódva, a művé­szi beleérző-képességgel ro­kon intuíció is fontos sze­repet kap. Remélhetni, hogy végre lesz merszünk elismerni ennek létjogát — a legtudományosabb mód­szerek között. Addig is: ol­vassuk a megjelent elemzé­seket! Érdemes. (Magvető, 1985.) Sulyok Erzsébet „Szuperkoridis", vagy „csupán " tehetség Féltem Katona Zsolttól. Azzal nyugtatgattam magam, hogy szegedi, és ugye, mi szegediek, mégiscsak megért­jük egymást. Különben is. egy generációba tartozunk. Még é.n js a gimnázium pad­jait koptattam, amikor ő a Radnótiét. — Nem volt jó egyik sze­gedi egyetem sem? — Ha lenne műszaki mér­nökképzés. maradtam volna. — És a fővárosi műegye­tem mit adott? — Rendkívül színvonalas alapképzést. szemléletet. Olyan elméleti tudást, amelynek egy-egy, éppen szükséges szeletét bármikor elövehetem. — Jó fej kell ehhez. — Nem tartom magam rendkívüli tehetségnek. In­kább szorgalmas. kitartó voltam a középiskolában meg az egyetemen is. — Mit csinál a vizépitö mérnök? — Védi a településeket, gazdaságokat az árvíztől, a belvíztől. Talajvíz-elvezetési rendszereket épít. Öntözést szabályoz. A korszerű talaj­müvelés technikájához nél­külözhetetlen kellék. — Szóval „ilyen" kellék az Agrobernél. Mióta? — Most már 5 éve. Ott kezdtem, terveztem. Most számítógépes talajtechnikai programot készítek. — Ezért tervez immár a saját szakállára? — Nem mondanám, hogy csupán a magam szórakoz­tató-ára. — Hány alkotói pályáza­ton vett részt? — Pontosan nem tudnám megmondani. Azt hiszem 5 országoson, aztán vannak újításaim, szabadalmaim. Ezt úgy érts", hogy semmit sem egyedül csináltam. mind­egyikhez volt segítőtársam. Túl sok tépiába belekapok, és kevés a tudásom. — Mondana néhányat? — Két éve, a Pannónia Innovációs Iroda pályázatán a talajcsövezéses szabadal­mamat igen elismerően fo­gadták. A Baranya megyei KISZ-bizottság tavalyi, or­szágos újítási és ötletpályá­zata is sikert hozott. Idén ott leszek Plovdivban. a nemzetközi kiállításon, illet­ve ott lesz a munkám. A" KISZ KB jutalmazott egy játékötletemért. — Mit értsek az elismeré­seken? — Hót, első. második he­lyezést. különdíjakat, — Nem fél, hogy lesz majd böjtje is ennek a ha­talmas ambíciónak? Ügy ér­tem, az egészsége károsod­hat. — A gondolkodás, az új keresése nem készítheti ki az embert. Utazom a bu­szon, és pihentet, ha közben studérozok. A szakmai ta­nulmányok. cikkek írása sem fáraszt. Hallgató korombí'.n szerettem meg a karatci sportot. Szegeden is rendsze­resen iárok edzeni. — Egyedül él? — A feleségemmel és a két kisfiammal. 4 éves a na­gyobbik, keltő múlt a ki­sebb. — Hogyan gazdálkodik az idejével? — Az. a legkönnyebb. Nem az enyém, a munkámé és a családomé. — Mit gondol, mi erről a véleménye a környezetének? A kollégáknak, a famíliának. — A viselkedésükből úgy látom, szeretnek. Az Agro­bernél elég sok a fiatal. A vezetők ösztönzik az alkotói tevékenységet. Szalai Sán­dor, az igazgatónk, például képvisel, ha úgy tetszik, me­nedzsel minden jóra való munkát. A főmérnököm, dr. Szüts István témákat ajánl. Több ízben is ő hívta föl a figyelmem pályázatokra. 1984 nehéz volt a családom­nak. Zalába jártunk. Haj­nalban keltem, éjszaka ér­tem haza, amikor csak egy napra mentem. Máskor meg hét végén jöttünk haza. Ak­kor például nagyon elfá^ radtam. Megesett, hogy mi­kor fölértem az emeletünkre, a liftajtón kopogtattam. Ne­vetséges volt. A feleségem­nek köszönhetem a nyugodt családi légkört. — Mi lesz, ha „kinövi" szülővárosát? Ha kevésnek bizonyulnak a szegedi lehe­tőségek. — A szellemi kondícióm csak erősödött, mióta itthon vagyok. Szakmai tovább­képzésemhez, a Magvaror­szágon rendelkezésre álló át­lagos feltételeket biztosítva látom. A munkahelyemen, amely egyébként élüzem, megbecsülnek. KlSZ-titkár­nak is megválasztottak. A szakmámra pedig szükség lesz még 20 év múlva is. l"v értékelte státuszát egy alkotó szegedi fiatal, értelr miségi 1985 nyarán. Szeret­ném ha megbecsülnék mindazok, akiknek dolga. Mag Edit Élettani kutatások Jubileumi vándorgyűlés A Magyar Élettani Társa­ság 50., jubileumi vándor­gyűlése kezdődött szerdán, tpgnap a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagyvárad téri epületében. A több napos tanácskozás­hoz kapcsolódik az Életta­ni Világszövetség 12 szim­póziuma. El rendezvénye­ken 31 nemzeti élettani tár­saság képviselői és a ma­gyar élettani szakemberek — mintegy 800 Orvostudós — vitatják meg az élettani kutatások legújabb eredmé­nyeit. Sok előadás hangzik el az akaratunktól nagy­részt független simaizom működéséről és szabályozá­sáról. Elmondják többek között, hogy a molekuláris kémiai enzimhalások meg­ismerése révén gyógyszerek­kel lehet hatni nemcsak az I Színes, szinkronizált ame­rikai film. E. L. Doctorow műve nyomán irta Mi­chacl Wcller. Kcp: Miros­law Ondricek. Rendezte: Milos Formán. Főbb sze­replők: Howard Rollins, James Olson, Mary Steen­burgen, Brad Dourif, Deb­bie Allén. Félrevezető lehet a cím, első hallásra. Szó sincs tud­niillik annak a hangulati töltésnek filmes meghosz­szabbításáról, továbbragozá­sáról, amit ez a néger folklórba mártott dzsessz­műforma, a ragtime kifejez — és mégis. Mégis „vala­hol" véres ragtime az egész. Véres ragtime-rapszódia. A négerkérdés mered elénk, ki tudja hányadszor megint. „Amióta élek, felejtek" — szürcsöli szivarfüstfelhőbe burkolózva a néger ügyvéd a néger zenésznek. Mint­hogy a „koszos nigger" iga­zát keresi a fehér-Amerika bennszülöttjeivel szemben, 9 tulajdonképpen ócska kis piti ügy, sérelem kapcsán. Megállították autóját, bele­kötöttek, belerondítottak, megbieskázták önérzetét. S mivel benzineshordó fölött egyetlen cigarettacsikk is robbanást okoz — ezt a tra­gédiát lobbantja föl a Doc­torow-adaptáció a századelő amerikai társadalmának el­lentmondásokkal terhes pa­norámájából. A regényszerű polifóniát követő filmen szintén párhuzamos szálakon futó történetek találkoznak össze, hogy jószerivel a má­ból visszavetített kórismét adják az amerikai társada­lomnak. A sztori akár a leg­frissebb napi aktualitású is lehetne. Az erőszak erősza­kot szül, a „tűrj békésség­gel"-eszmékkel, a kihívásra, az együttérzők mentalitására hagyatkozó passzív rezisz­tencia lefegyverző ideológiá­jával semmire sem menni többé. Így, történeti múltba ágyazva kap külön aktuali­tást ez a film, mint a nap­jainkra világméretűvé tere­bélyesedett zsarolás, a ter­rorizmus kiváltó okainak ge­nezise. Éles társadalombírá­lat feszíti tehát kereteit. A jó békebeli időkben látszat­gondtalanságot ékező, már akkor jóléti konzumtársada­lom nem képes mit kezdeni magával. A felszín csupa fény, pompa, csillogás — mögötte azonban „fecseg a mély". Szenzáció szenzáció hátán — holott az igazi, hogy kitört a háború, úgy pukkan el a film végén, mintha az éppen mutatvá­nyozó köléltáncos-akrobata legfrissebb produkcióját kon­ferálnák. Mitől ilyen fád Amerika? Mitől válhat a részvétet ér­ző emberek kisebb-nagyobb csoportjainak dacára is rész­vétlenné az emberiség? Ilyen és ehhez hasonlóan nagy, iz­gató kérdések merednek Mi­los Formán vásznán. Megle­het, valamivel színesebb lát­vánnyal tupírozott fölvételek mögül, ezért nem eléggé cél­központúan, mindenképpen viszont professzionista mó­don, hatásosan. Kérdés azért marad. Annyi legalább, hogy ilyen esetekben mi is az igazi hatás ... V. E. egész simaizomra, hanem valamely izomroston belüli folyamatra is. Ily módon hatékonyabban kezelhetik a kalcium-anyagcserével kapcsolatos és más betegsé­geket. Beszámolnak a szak­emberek az erek belső falát borító vékony sejtrétegek funkciójának vizsgálatáról is. Megállapították ugyanis, hogy ezek a sejtek olyan anyagokat termelnek, ame­lyek előidézhetik az érelzá­ródást okozó vérrögök ke­letkezését. Tájékoztatják egymást a paprikában le­vő csípős anyagok élettani és gyógyszertani hatásáról is. A magyar élettan műve­lői a vérkeringés-kutatásaik eredményeiről szólva el­mondják többek között, hogy új gyógyszerek alkal­mazásával megelőzhető az agy oxigénhiány okozta ká­rosodása. A megnyitóülésen a Ma­gyar Élettani Társaság tisz­teletbeli tagjává fogadták Wilfried Mommearts. Paul Horowicz amerikai, Jozef Zachar, Korpás György és Branislav Lichardus cseh­szlovák, Francois Morei francia, Kurl Brück. Ottó Creutzfeldt NSZK-beli és Janusz Sadowski lengyel professzort. Ekkor adták át a jubileumi pályázat dijait a fiatal magyar kutatóknak. az iizér ellen A Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság gazdasági rendészete eljárást indított üzérkedés bűntettének ala­pos gyanúja miatt Ilácz La­jos 42 eves, Kiszombor, Ti­sza utca 34. szám alatti la­kos ellen. Rácz I^ajos az 1980—1985. években Makó, Hódmezővásárhely Szeged, Kiszombor, Orosháza és Bé­késcsaba területén saját és rokonai nevében 31, szanált ház bontási jogát vásárolta meg. összesen 1 millió 80 ezer 500 forintért. A bontá­sokat túlnyomóan alkalmi munkásokkal végeztette, a kinyert anyagokat pedig haszonnal értékesítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom