Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-26 / 174. szám

10 Péntek, 1985. július 26. tttqedi ünnepi hetek Tavaszköszöntő — táncjáték két részben. A néptáncfesztivál gálaestje ma, fél 9-től, a Dóm téri színpadon. A Vár utca 7. szám alatt Kass-Galéria nyílik. Megnyitó: ma, déli 12 órakor. A Galériát Juhász Ferenc, költő avatja. Szegedi Ifjúsági Napok. Ma, 5 órától Pop-rock show a Tisza parton, 7-től Mai dalosok énekelnek a Móra-parkban, este 10-től Expressz-show az újszegedi Szabadtéri Színpadon. Közművelődés és értékrend. Múvelődéselméleti Nyári Egyetem az jVITA újszegedi Biológiai " Központjában. Megnyitó: ma, délelőtt 9-kor. Boszorkánybál, ma este 8-tól a Tisza Szállóban. Máthé András belsőépítész kiállítása, augusztus 3-ig, a Gulácsy Lajos-teremben. Könyvkiállítás az MTESZ megyei székházában, az elmúlt év díjnyertes szegedi nyomdatermékeiből. Nyitva: 9-től 16 óráig. Keserú Hona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10töl 18 óráig. Tápai Antal szobrász, Varga Mátyás díszlettervező munkáiból kiállítás a SZOTE Dóm téri oktatási épületében, július 31-ig. Nyitva: 10-töl 18 óráig. Makovecz Imre építőművész kiállítása az újszegedi November 7. Művelődési Házban, augusztus 8-ig. Nyitva: hétköznap 10-töl 18 óráig, vasárnap 10-től 14 óráig. Váradi Gábor grafikai kiállítása a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: szombat és vasárnap kivételével 10-től 19 óráig. Kiszner József kosárfonó munkái, valamint a Tápéi Háziipari Szövetkezet gyékényszövései a Juhász Gyula Művelődési Központban, július 31-ig. Nyitva: 10-töl 18 óráig. Főszereplők a ma esti Tavaszköszöntőben Fanfárra várva Sebestyén Hárfa (A dómszínpad egyáltalán nem ismeretlen számára. Sem a város, Szeged. 1975tól 5 évig a Bartók Táncegyüttes tagjaként részt vett néptáncfesztiválokon, s a nemzetközi gálaműsorokban, Nóvák Ferenc táncjátékaiban is. Most: főszereplő. Az is volt már itt, máskor is, Sebestyén Márta — hangja. Az István, a király Rékájának eléneklésével meghódította az országot...) — Aligha vagyok egyedül, akinek eszébe jutott az István viharos sikere idején: vajon mi az oka. hoay Sebestyén Márta nem ölthette fel Réka ruháját, ö maga nem, csak gyönyörű hangja kellett? — Nem tudom, mi az oka. Szörényiéknek a lehető legtökéletesebb, adekvát énekhangok voltak a fontosak, a többi mem rajtuk múlott. A rendezőnek természetesen joga a saját ízlése szerint megválogatni a szereplőket. S Koltay Gábor szemében nyilván nem látszottam olyannak, aki Rékaként a színpadra léphet (Ugye ismerik Sebestyén Mártát? Középmagas, karcsú, érdekesen szép arcú lány, aki állandóan énekel. S amikor énekel, megváltoztatja "maga körül a világot. A világ tiszta lesz. átlátszó, csillogó, mint a kristálv, szép és gazdag. S átváltozik ő maga is, régi népdalaink eredeti tehetségű tolmácsolója: őszinteség, tisztaság, gyermeki bizalom, hit. megértés, szenvedés és fájdalom sugárzik dalaiból, mint Réka személyiségéből...) — Ügy tudom, külföldi szerepléseket mondott le. hogy felléphessen a Tavaszköszöntőben. Talán, hoay csak azért is lássák dómszínpadi főszerepben? — Nem. ilyen indulatok nem dolgoztak bennem. Az István óta viszont valóban megszaporodtak a feladataim. sokkal több felkérést, szerepajánlatot, fellépési alkalmat kapok, mint korábban. Fura dolog ez. hiszen a hangom nem változott, és sokkal, de sokkal nehezebb széki dalokat énekeltem azelőtt, munkaigényesebb, értékesebb, nagyobb előadói teljesítményeken is túl voltam már... — Alighanem a kor az ilyenfajta átdolaozásoknak kedvez, a népzenét ma jobban „el lehet adni" rockkal. A tavalyi karácsonyi lemefzsláger. a Jeles napok dalait is átdolgozta Cserepes Károly! — És folytatjuk is, most a nyáron. Cserepessel és Szörényivel; párosítók, szerelmes dalok lesznek az új lemezen. Mégsem hiszek abban, hogy az eredeti népzene és népdal kevésbé hódithatna — ha nem rontanánk el a gyerekek ízlését már egészen kicsi korban. Ha az óvodában nem csicseri borsóról gügyögnénk velük, tizenévesen nem mondanák a régi magyar népzenét hallgatva: mi ez, valami indiai? Sajnos, nincs, aki tanítson, eredeti felvételek nincsenek közkézen. Pedig én is hallás után tanultam . . . — Hogy érti? Egyedül tanult énekelni? Nem iskolában? Tanárral? — Zenei általánosba jártam, persze, zongorázni is tanultam nyolc évig. de a népdaléneklést otthon tanultam, magam. Édesanyám zenepedagógus, Kodály-tanítvány, népzene szakos; mi mindig énekeltünk. Négyéves koromban kórust szerveztem az óvodában. De az eredeti népzenével csak később találkoztam, Sebőék előadásában, aztán magam is sokat jártam gyűjteni, zenészekkel is, egyedül is. Megszállottként hallgattam az eredeti felvételeket —,és utánoztam. (Harmadikos gimnazista korában ifjú népművész lett, tavaly az év énekesnője, a Muzsikás együttes tagjaként Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott. Számos más együttessel is föllép, a Zsarátnokkal például bolgár, török, a Vujicsics együttessel szerb dalokat énekel. Színházban, filmekben szerepel.) — Július 12-én a Petőfi Csarnokban volt a bemutatkozó koncertje annak az ír, holland, dán, magyar zenészekből álló együttesnek, melyben a magyar: Sebestyén Márta. — Nagyon érdekes velük dolgozni, örülök, hogy találkoztunk. Kis túlzással azt mondhatnám, száz nyelven kell énekelni ebben a ..bandában". A szegedi szabadtéri után. 29-én Bécsbe megyek, pár napot ott próbálunk, aztán irány Brúszszel, majd angliai turné, Vienna-fesztivál... Augusztus 20-án jövök haza, lemezfelvételünk lesz Szörényivel. Utána a Muzsikással Írországban turnézunk, visszafelé Saint Tropez-ban énekelek. Novemberben talán a saját lemezem felvételei is elkezdődnek ... O. Szabó István (Ilyenkqr mondják: sokoldaiú színész. Bár még mindig némi kétkedő felhanggal. Netán az irigység okán oly nehéz elhinni, hogy valaki éppoly iól táncol. énekel, mint játszik? O. Szabó István pályája elején. Illyés Fáklyalángjában, Józsa szerepében, a Soós Imre-i örökség folytatójaként mutatkozott be Debrecenben, drámai tehetségéről adva bizonyságot. Aztán ... föllépett középfajú színművekben, vígjátékokban, zenés darabokban, operettekben. Minden szerepében elmélyülten kidolgozott alakítást nyújtott.. Ma a Csokonai Színház társulatának meghatározó művésze.) — A Tavaszváróban szükség lesz énektudásra, színészi játékra, ám ez nyilván nem okve gondokat. De a néptánc? — Szerencsém van, körülbelül két esztendeig magam is néptáncos voltam. A debreceni Hajdú együttes tagjaként szegedi fesztiválon is részt vettem. Igas^ ez már régen volt, a főiskolai felvételem előtt, vagyis úgy 15 éve. Most a próbákon látom: egészen eltűntek azok a táncfajták, amiket mi akkoriban jártunk. Üg" hogy tanulnom kell, nem is keveset. annál inkább, mert nem megúszni akarom a dolgot, hanem igazából, jól megcsinálni — Nóvák Ferenccel már dolqtízott együtt... — Az Ördögölő Józsiáshoz ő készítette a koreográfiát. Nyilván a Józsiás-szerepemnek köszönhetem a megtisztelő felkérést. — Mostanában is figyeli a magyar néptáncmozgalmat? — Az egészet kevésbé, in kább csak a Hajdú együttes munkáját tudom követm Az ideutazásom előtt is kértem tőlük segítséget, egy kicsit előre tanultam. (Kilenc éve hűséges a Csokonai Színházhoz. Ügy tetszik, mégis elkerüli a vidéki sors, sokat szerepel filmben, tévében. Fábri Zoltán visszhangos műveiben — Magyarok. Fábián Bálint találkozása Istennel — játszott. a nagysikerű Piac című tévéjátékban, az Appassionatában. Karácsonykor láttuk Tamási Áron Ördögölő Józsiásának tévéváltozatában.) — Elégedett ember? — Miért lennék? Mindig új feladatokat, mindig jobban szeretnék megoldani. Ha arra gondol, hogy vidéki létemre viszonylag sokat foglalkoztatnak... Évi 2-3 film- vagy tévés szerep nem, olyan sok, ám nekem elég, mert az a véleményem, ha Pesten élnék, sem vállalhatnék többet. Feltéve, hogy akkor is a lehetséges legtöbbet szeretném nyújtani és nem a lehetséges legtöbbet kaoni... Igen, pénzt, vagy tünékeny népszerűséget, időszakos sikert. Sulyok Erzsébet Szemtől szemben: az ifjúsággal Kezdődnek a művészeti és pszichológiai napok A József Attila Tudományegyetem Szegedi Egyetemi Műhelyének rendezésében, a város felsőoktatási intézményeinek támogatásával, a Hazafias Népfront, valamint a tanácsok segítségével ma kezdődik a második művészeti és pszichológiai napok programsorozata. A nyitóelőadást délután 2 órakor a JATE-klubban (Toldi utca 2.) H. Sas Judit szociológus tartja A család és az egymást követő generációk címmel. A hatvan éve született Nagy László belűképeiböl, képverseiből és rajzaiból nyit kiállítást özvegye, Szécsi Margit költő az aulában. A tárlat címe Kísérlet a bánat ellen. Ezt követően Hegedűs D. Géza mutatja be Arccal a tengernek című Nagy Lászlóműsorát. Hat órakor ugyanezen a helyszínen Molnár Péter tart előadást a korai szocializációról és a kései beilleszkedésről. Este 8-kor az Auditórium Maximumban a Dühöngő ifjúság című amerikai filmet vetítik. Holnap, szombaton délután 2 órakor a klubban Cserne István számol be a kábítószer-fogyasztás magyarországi jelenségeiről, a programhoz két film is csatlakozik. Délután 4 órakor ugyancsak a klubban a kecskeméti művésztelep három alkotójának, Ábrahám Raffaelnek, Bakonyi Mihálynak és Kiss Zoltán Lászlónak alkotásait ajánlja ,az érdeklődők figyelmébe Tandi Lajos újságíró. .A társadalmi beilleszkedés zavarai az ifjúság körében címmel Erdélyi István tart előadást délután 5-kor a klubban, a Maximumban, pedig a JATE 8,15-ös csoport mutatja be Üj vihar című előadását Shakespeare nyomán. A művészeti és pszichológiai napok első, -fiatalokkal foglalkozó részének záróeseményeit vasárnap tartják. Délelőtt 10 órakor a JATEklubban Rácz József és munkatársainak vezetésével csövesklub lesz. Egy órával később a szerelemről folyik majd a vita, délután 6 órakor pedig a 100 éve született Fúlep Lajosra emlékeznek a Szegedi Egyetemi Műhely estjén. A szegedi ifjúsági napok idején ifjúsági lelkisegélyszolgálatot és pszichológiai tanácsadást szerveztek a Dugonics tér 12. szám alatt reggel 9-töl este 9-ig. A segélyszolgálat telefonon is működik a 12-140-es számon. Már tart a fesztivál, de a nagy fellépések sora csak ma indul a szabadtérin. S mint ilyenkor rendesen, fanfárra várva, megyei és városi párt- és állami vezetők adtak randevút egymásnak tegnap Szegeden a fesztiválirodán, ahol Horváth Mihály, a Játékok igazgatója, Nyiri Ferenc, a megyei vendéglátó igazgatóhelyettese és Réti Csabáné, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője adott tájékoztatót a készenlétről. A beszámolókat vita követte, melyet Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese vezetett. Ott volt az összejövetelen Kemény Sándor, az MSZMP KB Csongrád megyei instruktora is. A Játékokat nyitó Tavaszköszöntő egyedinek számit, hasonló produkcióval nemigen találkozni az európai fesztiválokon. Az' eddig megszokott operaelőadásokhoz képest mozgalmasabbnak ígérkezik a Varázsfuvola, de lezajlottak a János a vitéz és A szarvassá változott fiak első próbái is Budapesten. A két stáb >jó része ezekben a napokban Moszkvában tartózkodik a VIT-en. s hazatértük után folytatják az előkészületeket, ám a Győri Balett nyilvános főpróbát sem tud tartani, mivel közben bayreuthi kötelezettségeinek tesz eleget. Minden remény megvan arra, ihogy a János a vitéz hanglemezfelvételei itt kerülnek először piacra. Változatlanul nagy az érdeklődés a Játékok produkciói iránt, eddig 73 ezer jegy kelt el, s több mint ötezres nézőtérrel számolnak átlagosan, ötszázzal többel a tavalyinál. Kedvező hírekről számoltak be a vendéglátás és a kereskedelem frontjáról is. A vitában Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára fölvetette egy kisebb szabadtéri nézőtér kialakíthatóságának hasznát a művészi teljesítményekre. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára többek között arról szólt, hogy gazdagabb hét végi szabadtéri ajánlattal több vendéget fogadhatnánk, Papp Gyula, a városi tanács elnöke pedig azt fejtegette, magasabb dotációval jobb színvonalat lehetne elérni, s érdemes elgondolkozni, vállalja-e a város, vagy vállalható-e ugyanez közösen. N. I. Közművelődés és értékrend Ma nyílik a művelődéselméleti nyári egyetem Majd másfél évtizede, hogy .Szeged nyaranta otthont ad a TIT megyei szervezete művelődéspolitikai tanácskozásainak. Résztvevői immár hagyományosan az ország minden tájáról jönnek hozzánk, ismeretszerzésre és nyári pihenésre. Az idén sem lesz ez másként, hiszen sikerült megszerezni a témakör értő előadóit, s a hallgatóság is erős érdeklődést mutatott, részvételi szándékát jelezve — az alapfeltételek tehát együtt vannak. Nehéz témakör az idei: közművelődés és értékrend viszonyát taglalja. Első pillantásra talán túlságosan elvontnak tűnik, de mélyebb elemzés esetén megmutatkozik, hogy sokan és sokszor foglalkozunk az értékrend problémájával. Hiszen erről van szó, amikor a harácsolókról, a már-már nevetséges cimkórságosokról, a fiatalok és idősebbek közötti meg nem értés szakadékairól, a közgondolkodással szembeforduló erkölcsű csoportokról véleményt mondunk. S természetesen akkor is az értékrendről beszélünk, amikor a művelődés ügyét tárgyaljuk. Nevezetesen: válaszolni kell arra a kérdésre is, vajon milyen szerepet tölt be társadalmunkban az értékes ember? Megbecsüljük, elismerjük, vezető pozícióba tesszük, segitjúkbátorítjuk? Egyáltalán, az ís kérdés, gyarapíthatja-e, kellőképpen a közművelődési munka, társadalmunk közművelődési intézményhálózata az értékeket — gondolkodásunkban, viselkedésünkben, közéletünkben? Ráadásul a régi kérdőjelek is előnyomakszanak; közművelődésünkben dolgozó kollégáink eléggé fölkészültek feladataik ellátására? Ez a viharos ezredvég megengedi vajon, hogy igy-úgy megszerzett diplomával, a tanulást abbahagyva „közműveljúnk"? Romló gazdasági, nehezülő társadalmi feltételek közepette? A kérdéseknek természetesen nincs vége, csupán abba kell hagyni föl'sqrolásukat. Aki ilyen érdeklődéssel ül be a nyári egyetem közművelődés—értékrend tagozatára, föltehetően valamelyes eligazítást kap. Am azt is fontosnak mondhatjuk, hogy legyen kegyes hozzánk az ég, a napsütés kényeztesse a várdsunkba látogatókat, s méltán mondhassák az előadások elmúltával — Szeged szép. Valóban a napfény városa. Tráser László A közművelődés szakembereinek szegedi nyári egyetemét, amely 14. a sorban, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg, ma. pénteken délelőtt 9 órakor az újszegedi biológiai központban. Az első előadók: Kozma Ferenc egyetemi tanár (MSZMP KB Politikai Főiskola) és Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet főigazgatója. Témák: „Az emberi tényező a mai magyar valóságban", valamint: „Művelődés és értékrend". A második napra, szombatra, szegedi kulturális eseményekre invitálják a hallgatóságot, a TIT megyei munkatársai, illetve a délelőtt 10 órakor kezdődő ankétra, amelyen ..A határainkon túli magyar irodalom értékrendjéről" a Tiszatáj szerkesztőségének munkatársai beszélnek, és válaszolnak kérdésekre.