Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

Szerda, 1985. július 24. t Szép szegedi könyvek Kiállítás a Technika Házában Somogyi Károlyné felvétele Igazán reprezentatív, könyvek, dobozok, bélyegek és plakátok láthatók azon a kiállításon, amely tegnap, kedden Szegeden nyílt, a Technika Házában. A tizenkilenc hazai nyomda 1984. évi legszebb termékeit bemutató rendezvényre immár tizedik alkalommal került sor. Az országos versenyre — annak idején — több száz alkotással neveztek be, amelyek közül a szakzsűri 88-at „kiváló", 190-et pedig „jó" kitüntetéssel díjazott. Ezen sikeres munkákat ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe Oláh Miklós, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának titkára, megnyitó beszédében. Az eseményen jelen volt Győri Imre, az Országds Közművelődési Tanács elnöke is. A Szegedi Nyomda öt kiváló és 13 jó minősítést kapott munkáját is kiállították. A kiválók kizárólag tudományos művek. A szegedi nyomdászok keze munkáját dicséri Tóth Károly szegedi professzor angol nyelven írt fogászati szakkönyve, amely a „Szép könyv" országos versenyen, tudományos kategóriában, első díjat nyert. A kiállítást augusztus 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Olasz műszakigazdasági nap Az olasz Ipari Üjjászervezési Intézet (l. R. 1.) képviselői kedden a budapesti Duna Intercontinental Szállóban műszaki-gazdasági napot rendeztek, előadásokon ismertették a csoporthoz tartozó állami nagyvállalatok műszaki fejlesztési programjait, eredményeit. Az I. R. I.-hez főleg kohászati, gépipari és elektronikai üzemek tartoznak, de a csoport tagja a RA1 az olasz állami rádió és tv-társaság, valamint az Alitalia légitársaság is. A műszaki-gazdasági napot a vendéglátók nevében Sós Gyula ipari miniszterhelyettes nyitotta meg. Szólt arról, hogy az együttműködés az olasz iparral elsősorban a műszaki fejlesztés és a kooperációs gyártás területén lehet gyümölcsöző. A magyar ipar széles körben alkalmazhat lízingeket, s hasznos lenne az is, ha az I. R. I. tagvállalatai bekapcsolódnának magyarországi vegyes vállalatok létrehozásába. A magyar és az olasz ipar közötti hosszú távú együttműködés — például egyes energiaigényes feldolgozóipari ágazatokban — hozzájárulhat iparfejlesztési elképzeléseink megvalósításához — mondotta a miniszterhelyettes. Ezután Romano Frodi az I. R. I. elnöke tartott előadást az olasz nagyipar szerepéről, a vegyipari és az olajipari vállalatok műszakifejlesztési terveiről és eredményeiről. (MTI) Energiamegtakarítás Biogázzal és napenergiával Az ország energiagazdálkodási programjának megfelelően a vállalatok és más gazdálkodó szervek ez év közepéig 2973 energiaracionalizálási beruházásra tettek javaslatot — amelyeknek értéke, ha megvalósulnak együttesen eléri a 45 milliárd forintot. Ezekből 24.5 milliárd forint értékben 1057 beruházásra kötöttek szerződést a bankokkal, s 139 fejlesztést — 750 millió forint értékben — saját forrásból valósítanak meg. Kedvező, hogy az energiaracionalizálási pályázaton növekedett azoknak a javaslatoknak a száma, amelyek elsősorbn az energiahordozók mennyiségének csökkentését, tehát az abszolút megtakarítást szolgálják. Terjed az olyan sokáig méltatlanul mellőzött energia hasznosítása is. mint a biogáz, vagy a napenergia. A legújabb javaslatok között szerepel a Kőszegi Városgazdálkodási Vállalat energiaracionalizálási pályázata. amely szerint az egyik szemétlerakóhely egy részén biogáztelep létesíthető. . A próbafúrásokból kitűnt, hogy 1,2 hektáros' területen nyerhetnek biogázt. amelynek több mint 00 százaléka tartalmaz metánt, s a fűtőértéke a földgázénak mintegy kétharmada. A számításuk szerint a telep biogázkészlete 20 évre elegendő, s ebből láthatják «el a kőszegi téglagyár előszáritó alagút kemencéjét. Szolnokon is a városi tanács kommunális üzemének biooáztelepe nyújt kedvező lehetőséget az energiaracionalizálásra. A biogázzal ugyanis évente 80 tonna tüzelőolajat takaríthat meg a város aszfaltkeverő üzeme. A tervek szerint a biogázüzem mellett állítják fel az aszfaltkeverő-telepet, amely a gyártáshoz csak biogázt használ. Ezzel a korszerűsítéssel a tüzelőolajszükséglet 15 százalékra csökken. A napenergia hasznosítására egyebek között a Baranya Medvéi Idegenforgalmi Hivatal dolgozott ki pályázatot, amely szerint a napsugárzás hőenergiáját átvevő, úgynevezett napkollektoros berendezésekkel előmelegítenék a vizet, s ezzel csökkentenék a höközpont energiafelhasználását. A napkollektorok legalkalmasabb típusainak, és melegvíz-ellátó rendszereinek kiválasztására kísérleteket végeznek Debrecenben a Tócós-kertí lakótelepen. A Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszertechnikai Intézetében az ÉVM kezdeményezésére napenergiával működő terményszárító berendezéseket és melegvíz-termelő rendszereket fejlesztettek ki. (MTI) Olajszezon Megkezdődött a repcefeldolgozás szezonja a növényolajipar négy gyárábanNaponta egyelőre megközelítően 600 tonn.át dolgoznak fel ebből az ipari növényből. Az idén a repcetermés valamelyest elmaradt a várakozástól. összesen mintegy 74—76 ezer tonna terméssel számolnak az üzemek, ami elegendő a tervezett 4—5 ezer tonna repceolaj előállítására, a hazai igények kielégítésére. A minőség viszont sokat javult. A repce szezonja augusztus közepéig tart, azután a karbantartó brigádok kijavítják az esetleges géphibákat, hogy szeptember elején a napraforgó feldolgozása zavartalanul indulhast ,on,. A határszemlék tapasztalata szerint kedvező a terméskilátás. A hazai szük. ségletnek megfelelően mintegy 35 ezer tonna étolaj készül, s a többi között margarint is gyártanak belőle. Emellett jelentős mennyiségű exportra is sor kerül. A világifjúsági találkozóra Moszkvába utaznak A fiatalok, kikről az alábbiakban szólnak a magyar színeket képviselik a moszkvai világifjúsági találkozón. E rövid, kurta sorokba, bárhogyan is ügyeskednénk, nem zsúfolhatjuk: mi mindennel érdemelték ki a megtiszteltetést. Ott vonulnak majd nemzetünk ifjúságát képviselve a seregszemlén. Politikai delegátusok. Viszik magukkal megbízóik jókívánságait, üdvözletét, s olyan emberi értékeket, amelyekkel ifjú nemzedékünk színe-java bír. A velük való beszélgetéseken ezekbőt próbáltunk kihámozni egyet-kettőt, Önöknek. Szót érteni egymással "Io in márciusban szerepeltek lapunkban az Ikarus szer di gyáregységének KISZ-ese:. Amikor a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját kapták. Ez a szervezeteknek adható legmagasebb rangú kitüntetés. Fekete István, karosszérialakatosnak „csupán" annyi köze van ehhez az eseményhez, hogy a többiekkel együtt már ezért az elismerésért dolgozott 1984-ben, 1983-ban, 1982-ben, szóval: évekig. — A sokadik próbálkozásra csak sikerült elnyernünk. A vállalatnál dolgozók fele fiatal. Kicsi a „cég", egy kapun járunk be-ki, közös az ebédlő, ismerjük egymást. Ez talán szerencse, de az mar tólünk függ, észre vesszük-e ezt a helyzeti előnyt. Azt hiszem, észre vettük. De, amit a mozgalomban elértünk közösen, azt nem a kitüntetésért csináltuk. 1978-ban kerültem, az Ikarushoz. Ott végre a szakmámat művelhettem, méghozzá újításokat találtunk ki, szóval nem csak kalapáltunk. Nem tudom, más vállalatnál hogy csinálják. Nálunk, azt hiszem, rangunknak megfelelően bánnak velünk. Pedig nem könnyű szót érteni egymással. Mi fiatalok is, három korcsoportba tartozunk. Nekem ott a család, velük töltenék legszívesebben minden percet (alig múlt egyéves a kisfiam) de kell a pénz is, géemkázok. Egy független fiatal is dolgozik sokat, de szabadabb. Csak azt szeretném érzékeltetni ezzel, hogy törvényszerűen mások az igényeink, lehetőségeink. A KISZ-bizottság tagjaként sokszor találom szemben magam ezekkel a problémákkal. De éppen a mi KISZ-szervezetünk a bizonyíték; nincs megoldhatatlan kérdés, s aki nem a kibúvót keresi, hanem pontosan az ellenkezője szerint cselekszik, az jó barátokat szerez, olyan munA statisztika tükrében Tudományos kutatások és fejlesztések A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelentek a KSH legfrissebb adatai a hazai tudományos kutatásokról és fejlesztésekről. A felmérések szerint a tudományos kutatások és kísérleti fejlesztések személyi és anyagi feltételei átmeneti visszaesés után 1984-ben javultak. A ráfordítások a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedési ütemét meghaladóan emelkedtek. A kutatásokra fordított 26 milliárd forint 44 százaléka központi forrásokból származott, nagyobbik részét azonban a vállalatok saját erőforrásokból biztosították. Az országban csaknem 1300 helyen mintegy 37 ezren foglalkoznak kutatással és fejlesztéssel, s a kutatók száma folyamatosan növekszik. A kutatáshoz és fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzésére az elmúlt esztendőben összesen 2,3 milliárd forintot használtak fel az intézmények és vállalatok, 13 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Külföldi gépek, műszerek vásárlására 1,1 milliárd forintot fordítottak. Kutatóhelyek beruházására 3,1 milliárd forint jutott, s ennek mintegy fele a kutatófejlesztő intézetek állóeszközeinek pótlására. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek közül a Művelődési Minisztériumhoz tartozik a legtöbb — 581 — kutató-fejlesztő hely, az anyagi ráfordítás azonban az Ipari Minisztériumhoz tartozó 176 intézetnél, illetve vállalati kutató-fejlesztő részlegnél a legmagasabb: 12,6 milliárd forint. A munkában levő kutatási témák, fejlesztési feladatok száma az elmúlt esztendőben meghaladta a 30 ezret, s ezeknek mintegy felét ipari területen dolgozták, illetve dolgozzák ki. Nemzetközi együttműködésben az elmúlt esztendő során mintegy 2400 témán dolgoztak a hazai szakemberek, s ebből 1845-ót KGST-beli partnerekkel közösen végeztek. kahelyet talál, ahol öröm dolgozni. A VIT-en is erre vagyok kíváncsi, hogyan élnek más országokban a munkásfiatalok. Öt év múlva hazajön Törékeny, halk szavú Födi Edit. Az ember gondolná, a légynek sem tud ártani. Ártani biztosan nem, de használni, nem parányi élőlénynek, hanem Szeged fiatalságának tud. Ezért választották a városi KISZ-bizottság tagjának. A Gutenberg szakközépiskolában jeles eredménnyel érettségizett. — Hétfőn kaptam az értesítést, fölvettek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipar tagozatára. Nagyon sokat tanultam a vizsgára. A szüleim is olyan boldogok! Apám rokkant nyugdíjas, édesanyám mosónő. Van egy nővérem, ő már dolgozik. Úgy má-. sodilios lehettem, amikor megfordult a fejemben, rossz szakmát választottam. Szerencsére csak futó gondolat volt. Iskolánknak a Déléppel van szerződése, oda jártam egy osztálytársammr! szakkörbe. Nem tudom, miért csak ketten maradtunk. Most utazás előtt még el kell mennem a vállalathoz megkérdezni, diplomásként fogadnának-e 5 év múlva. Érettségi után odamentem volna dolgozni. Ha kötnének velem tanulmányi szerződést, és ha kapnék Pesten kollégiumot, az nagyon jó lenne. A szüleim nem bírnák kifizetni az albérletet. Hogy milyen lesz az egyetemen, nem tudom. Annyi riasztó dolgot mesélnek; nem törődnek egymással a diákok, csak legyintenek a mozgalomra, közömbösek minden iránt. Mindezek annyira riasztóak, hisz az én világom egészen más. A Gutenbergben az iskolai KISZ-bizottság titkára voltam, s ha nem lettem volna, az egymás iránti közömbösséget akkor sem bírtam volna elviselFölelevenítettem az orosz nyelvet most a napokban. Szeretnék minél több emberrel beszélni. Milyen jó lenne, ha okosabban tanítanák nálunk a nyelveket. Most tudtam meg például, hogy a „dévuskának" az idősebb asszonyt is szólíthatom. Beszéljünk, őszintén! Póczik Gábor nem szegedi születésű. Középiskolásként került a városba, azóta két évre hagyta itt, az NDK-ban dolgozott. 1977ben került a Déléphez, gépésztechnikus. A házgyárban művezető. — Olyan mozgalmi funkciót még nem találtak föl, amit én nem csináltam volna. Most tagja vagyok a városi KISZ-bizottságnak, egyik munkabizottságának, a vállalati pártbizottságnak, a vb-nek. Miért csinálom? Úgy kezdtem én is, mint a többi diák. Voltam úttörő, KISZ tag miért ne legyek. Aztán az idő elvekkel és tartalommal is megtöltötte a fejemet. Furcsák az emberek. Itt van például a Délép-hűség. Most, hogy nem vagyunk spieccen, már nem olyan jó munkahely sokaknak. Pénzzel nem lehet mindent mérni — még ha a piacról is élünk mindannyian. Aztán az se tetszik, amit az ifjúsági mozgalomban művelnek, egyesek. Azok, akik jól adminisztrálnak, meg paragrafusokban gondolkoznak. Így is olyan sokan kívül maradnak. A bandákról, az érték nélküli nihilista csoportokról nem lehet nem tudomást venni. S manapság nehéz valamit megszerettetni, elfogadtatni a fiatalokkal. Érdemes lenne jobban figyelni arra, hogy hogyan csinálunk meg valamit, nemcsak azt figyelni a szándék és az elképzelés, jó. Hisz ki fárasztja magát most 1985-ben valami „marhaságért". Ha pedig annak tűnik, azt szóvá kell tenni. De őszintén, hogy higygyenek! Azt nem tudom elviselni, ha kétségbe vonják, amit mondok. Én is bízok, és elhiszek mindent. Mag Edit Mérsékelten nőtt a termelés Félév a gépiparbon Az év első hat hónapjában csak mérsékelten, 1,3 százalékkal növelte termelését a gépipar, ami jóval kevesebb az előirányzottnál, de valamivel kedvezőbb az egész ipar átlagánál. Az Ipari Minisztérium értékelése szerint a híradástechnikai, a vákuumtechnikai és a műszeripari cikkeket előállító vállalatok — az elektronikai alkatrészek nehézségei ellenére is — négyöt százalékkal bővítették termelésüket. Az átlagnál jobb eredményeket könyvelhetnek el a közlekedési eszközöket és a fémtömegcikkeket gyártó vállalatok. Csökkent viszont a gépeket és gépi berendezéseket, valamint a villamosipari termékeket készítő üzemek termelése. Ez utóbbi alágazatokhoz tartozó vállalatok gondjait szaporították a késedelmes kooperációs szállítások. Piaci problémák is adódtak az év első felében, például mind itthon, mind az exportpiacokon visszaesett a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. Nincs jelentősebb előrelépés a gépipari termékszerkezet korszerűsítésében, bár a kedvezőbb eredményeket elérő műszeripari és számítástechnikai üzemekben gyorsabban cserélődnek ki a termékek, mint más iparágakban. A gépipar általában kiegyensúlyozott belföldi ellátást biztosított az első félévben tartós fogyasztási cikkekből. Jó néhány termékből kisebb volt a hiány, mint tavaly, bojlerból, hűtőszekrényből főleg a választék szegényes. A gépipari vállalatok a tervezettnek megfelelően növelték szocialista exportjukat, ezek az üzemek adják a magyar ipari kivitel kétharmadát. A konvertibilis exportban nem sikerült elérni a tervezett növekedést, a vállalatok a tavalyi első félévi szinten szállítottak a tőkés piacra, s ezt is nagy erőfeszítéssel érték el. A fejlődő országokba csökkent a kivitel, egyes piacokra — ahol fizetési gondok merültek fel — 20 százalékra is visszaesett. Az exportlemaradás pótlása érdekében a vállalatok számos gazdaságszervező intézkedést tesznek a második félévben és ebben segíti munkájukat az Ipari Minisztérium is. (MTI) J I