Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

2 Kedd, 1985. július 23. Képernyő Az állampolgár toporog és fizet „Miért v-m f-kpf"'' itt sem előrelépni?" Kérdezi — talán önmagától és mindnyájunktól Karácsondi Miklós, a „Lesz-e Hollóháza a porcelán Weimarja?" cimű, szerdán bemutatott egyórás riport-dokumentum szerkesztő-műsorvezetője. A kérdés pedig arra vonatkozik, miért nem sikerült a szanálás gödrének szélén topofgó höllóházi porcelángyárnak „följavulni". Sem hatalmas összegű bankkölcsön, sem a Szász Endrével Való „véletlen találkozás" és a mester hétéves porcelánkörüli munkálkodása révén! Idegesítő ez a kérdés. Mert az bujkál mögötte: mennek az évek, megy velük így vagy úgy az egész világ, mi meg csak toporgunk, és félő, jóvátehetetlenül lemaradunk. Az én szememben a hollóházi gyár csak egyetlen példa persze, de annak eléggé elrettentő. Mert a filmből kiderült; csupa jóindulatú, jó szakértelmű ember dolgozik itt is, mégsem eredményesek. Tudják, hogy termékeik elavultak, uram bocsá, ízléstelenek, nem versenyképesek a nemzetközi piacokon. Szász Endrével, illetve ki tudja hányadik szenvedélyes nyilatkozatával azért lehet rokonszenvezni, mert őt is ez a langyos lébecolás idegesíti. Bármennyire hihetetlenek, már-már tragikomédiás felhangúak arra vonatkozó tervei-ötletei, hogy szellemi-kulturális központot óhajt varázsolni Hollóházán, kastély-szállodával, úszómedencével, helikopterösszeköttetéssel Pestre, hajnali lovaglásokkal, sárkányrepülésekkel, alkotóházzal, ősbemutatókkal, amelyekre tódulnának a világ unikumra vágyó gazdag szhobjai — szóval, akárhogy is, abban mégis igazá lehet: rosszul szervezett, munkaerőhiánynyal küzdő és a hitelek ellenére katasztrofálisan tökeszegény ez a gyár. (S ilyenként nincs egyedül ebben az országban.) Ebből a helyzetből a Szász-termékek önmagukban képtelenek kimenteni, annál kevésbé, mert nincs (elég nagy és bő) piacuk, azt előbb meg kellene teremteni, ami szintén nem megy magától. És mert még az sem biztös, hogy tömegével kellenek a világnak a Szász-Stúdió festett porcelánjai.». Józan ésszel végiggondolva: mégis folytatni kéne ezt a vállalkozást, ha már belevágtak. Csakhogy ehhez át kellene állni amolyan Szász, tempóra. A film azt sugallta: nem megy ez nekünk ... Vajon? Mert akkor ki fizeti vissza azt a sok milliót? Csak nem mi? Akik a porcelánokat (és egyéb, boltokban kapható árukat) méregdrágán kényszerülünk megvenni? Sulyok Erzsébet Rádiófigyelő Utazni szükséges (tenne) A mondás szerint ugyan hajózni szükséges, azaz navigare necesse est, ám tágítsuk kissé a kört: utazni általában szükséges. Így nyaranta főleg, de egyébként is. Utazni jó. az utazás művel, az utazás kaland. Utóbbi fél mondat egy múlt héten indult hatrészes rádióprogram-sorozat nyitányaként hangzott el: pénteken délután a Kossuth adón Messze, messze ... címmel régi magyar világutazók nyomába eredt az a Maller Sándor által írott és összeállított, igen színvonalas adás, amelynek első darabja az Europica Varietas szerzőjét. a magyar nyelvű útirajz műfajának megteremtőjét. Szcpsi Csombor Mártont mutatta be. Méghozzá fölöttébb tanulságosan. Nemcsak a 365 esztendeje, 1620-ban Kassán megjelent első magyar útleírás ismertetésével tudhattuk meg például azt, hogy milyenek voltak akkoriban a lengyelek, milyennek tűnt a Temze (..nagyobb a Bodrognál"), s hogy „az világ legnagyobb csudája" már akkoriban is Párizs vala — de arról is tudomást szerezhettünk, milyen is az, ha az embert újra meg újra elfogia „az utazási gerjedezés". Amihez — időn, váilalkozókedven, különböző felszereléseken túl — még egyvalami föltétlenül szükségeltetik. Néhai jó Csombor Márton így fogalmazott: „áz járás-kelés pénz nélkül... olyan, hogy kívánságomnak eleget nem tehettem." Hát ez az. Erről nem beszélt. igaz. nem is nagyon beszélhetett a Messze, meszsze... első adása. (A sorozat különben az ősz folyamán nyilvános matinémúsorral akar kirukkolni. 8—14 éves gverekek útleírásált várva.) Szabó Éva szerkesztő-műsorvezető és Maller Sándor jóvoltából most hangulatos, jó kis összeállítást hallhattunk az egyik legnevesebb és máig méltatlanul kevéssé ismert régi magyar világjáróról, s azt is észrevehettük ama piszkos anyagiak tekintetében; időnként ő sem állhatott sokkal jobban akkortájt, mint mi mostanság. Pedig utazni szükséges. Lenne. Utazni lehet is. szabad is. (Nyugaton olykor még mindig váltig csodálkoz.nak is e tényen. Holott nem ezen kellene csodálkozniuk. InkíJj azon. hogy, mondjuk egy négytagú család e hazából indulván, milyen leleményes trükkökkel képes három hetet valamerre feléjük eltölteni, a konzervektől a szódásszifonig és a vadkempingekig.) Mindezek következtében azután légyen bármily ínycsiklandó egy másik, a múlt héten (szombaton délután a Petőfi adó Magunkat ajánljuk című összeállításában) indult sorozat. az Ínyes földrajz, erős a gyanúm, vajmi kevés Angliába és az USA-ba látogató honfitársunk részesülhet kellőképpen eme országok konyhájának ínyencségeiből. Merthogy az Ínyes földrajz első része e két angolszász ország „hús és borrajzát" (meg egyéb gasztronómiai rajzát) kívánta fölmutatni, nem mindig érdekfeszítően és tömören ugyan, ám mindenesetre a közhelyesség és unalomútvesztőiben jól-rosszul evickélve. Aki nem ismerte, így elméletben legalább megismerhette a fish and chips-et és a pie-t, a zelleres sült kacsát és a plum, pudingot — utazva az ember ízlelget(ne) is. Ez éppúav a kaland része, mint a táj vagy a legfontosabb: maguk az emberek. Mert bizony utazni szükséges. Lenne. Domonkos László tttTjedi ünnepi hetek Könyvkiállítás az MTESZ megyei székházában, az elmúlt év díjnyertes szegedi nyomdatermékeiből. Megnyitó: ma délután 3 órakor. A kiállítást Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára adja át a közönségnek. Pedagógiai Nyári Egyetem fjjszegeden, az MTA Biológiai Központban, július 24-ig. Keserű Ilona festőművész gyűjteményes kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. Tápai Antal szobrász, Varga Mátyás díszlettervező munkáiból kiállítás a SZOTE Dóm téri oktatási épületében, július 31-ig. Nyitva: 10-től 18 óráig. Makovecz Imre építőművész kiállítása az újszegedi November 7. Művelődési Házban, augusztus 8-ig. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, vasárnap 10-töl 14 óráig. Váradi Gábor grafikai kiállítása a Sajtóház klubjában, augusztus 20-ig. Nyitva: szombat és vasárnap kivételével 10-től 19 óráig. Kiszncr József kosárfonó munkái, valamint a Tápéi Háziipari Szövetkezet gyékény-szövései a Juhász Gyula Művelődési Központban, július 31-ig. Nyitva: 10-töl 18 óráig. A munka poézise. Képzőművészeti kiállítás Csongrád megye fejlődésének elmúlt 40 esztendejéről a Fekete-házban. Nyitva: 10-töl 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai (nyitva: 10-töl 18 óráig); Móra-emlékszoba; Hunok, avarok, magyarok; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz; Lucs-képgyűjtemény; Buday György metszetei. Néptánc félidő Szép lányok, szép ruhákban — a közönségdíjas bolgár együttesből Lezárult a tizedik nemzetközi néptáncfesztivál folklórbemutatóinak sora. A három újszegedi estén Vastagh Attila reflektorfényekhez tervezett, elegánsan pasztell díszletében tíz ország táncosai és zenészei „tették elénk" népük kultúrájának válogatott gvöngyszemeit. Pénteken, szombaton és vasárnap egyaránt akadt „csemege" a látnivalóra-vidámságra éhes közönségnek, még a szigorúbb szemmel figyelő szakmabelieknek is. A tapsokból és a szavazatokból ítélve az első estén hazai csoportnak, az Építők Vadrózsák Táncegyüttesnek produkciója volt nyerő a közönségnél (vasárnap éjszaka a Vigadóban ők vehették át a faragott tükröt, melyet a magyar csoportok közül csak egynek juttathattak a nézők). A jugoszláviai Vrbas mediterrán hatásokat tükröző, eredeti montenegrói táncai viszont a szakmától kaphattak volna babért. Szombaton „erősebb" mezőnyben • két kitűnő magyar együttes (a Medosz és Kertészeti Egyetem, valamint a VDSZ Bartók csapata) társasagában a baszkföldi Argia és a görög Kalarrytes mutatott kuriózumokat. A közönségdíjas mindazonáltal a román Doina Moldvei lett: virtuóz hangszerszólóikért is, archaikus jegyeket őrző. színvonalas előadásban tolmácsolt táncaikért is megérdemelten.. A tánc régies elemeinek szinte a nyomait is eltüntette a civilizáció, a szalonok világának múltbeli divatáramlatai hagytak feltűnő nyomokat Nyugat-Európa népeinek tánckuttúráján. s még a tőlünk északra élő szomszédos népekén is. A Magdeburg Táncegyüttes vasárnap esti bemutatója pregnáns példákkal szolgált erre. Az ellenkezőiére, hogy tuniillik, elsősorban történelmi körjilmények folytán megőrződhet akár középkori messzeségek népi tánckincse, arra Bulgáriából érkezett vendégek mutattak bizonyítékokat. Csodálatos táncaik, zenéik, a nagyon felkészült, összeszokott együttes előadásában eleven hatást váltottak ki, a szemkápráztatóan gyors, jellegzetes mozgáskombinációk és a színgazdag kosztümök valóban festői látvánvt nyújtottak. A volgográdi szovjet vendégek stilizált szokásokból és táncokból kötött csokrában erőt, ügyességet, akrobatikus képességeket igénylő szólók kerültek, az attraktív produkciónak örült a közönség. Az utolsó estén Bulgária csapata nyerte el a faragott tükröt. A házigazda szerepköre mindig kényes és nehéz: a Szeged Táncegyüttes minden szempontból helytállt. A folklórbemutatókat záró — Nagy Albert művészeti vezető és Timár Sándor koreográfiáiból összeállított — műsoruk is. az előadásmódjuk is példaszerű volt. Ma, fesztiválfélidőben, „lazításként" sportvetélkedők lesznek. Holnaptól' gáLapróbák a dómszínpadon. S. E. Nyitott parasztudvar Vastagh Attila, a" szabadtéri játékok műszaki igazgatója, annyi díszletterv technikai kivitelezője, idén először kapott önálló tervezői feladatot — a néptáncfesztivál gáladstjére. — Huszonnyolc év alatt sokféle beosztásban tevékenykedtem már. Sokszor nemcsak a műszaki kivitelezést bízták rám, hanem előfordult, hogy kisebb-nagyobb szcenikai feladatokat kellett önállóan megoldanom'. Bár Háromszor fordul a békehajó Már szóltunk az idei ifjúsági napok programjairól. Főként az újdonságokról, amelyeket a rendezők elsősorban a vendégváró városlakóknak szánnak. A játékos sportversenyeken kívül lássuk rnit tartogatnak még a hétvégi napok! A tavalyihoz képest nem csökkent a rendezvények száma. Jóllehet, amikor Szegeden kezdődnek a 19. Ifjúsági Napok, Moszkvában a világ ifjúságát köszöntik a fanfarok. Itthon, Balatonföldváron. a szovjetunióbeli VIT tiszteletére rendezik ugyanebben az időpontban a magyar mini VIT-et. Szegeden július 26-án. pénteken zenés információs műsor tájékoztat — a Tisza-parton — délután 2-től. Az ott elhangzottak alapján is válogathatnak. Ugyanott 5 órától popzenészek lépnek föl. nem messze a Móra-parkban 6-tól a turkui néptáncegyüttes műsora kezdődik. A múzeum előtt 7 órától mai dalosok énekelnek. Disekótáncverseny kezdődik 6-tól a Vigadóban, este 9-től a Várkertben pantomimjáték. Az újszegedi szabadtérin hajnali 2-ig szórakoztatnak Bergendyék show-mŰ6orukkal. Az expressz csoportok jegyet kaptak a Tavaszköszöntöre, amely fél 9-kor kezdődik — a Dóm téri bemutató első előadása ez. A belvárosi ifjúsáai klubok mint a napok többi estéin, éjszakáin — már az első este 7-től hajnalig nonstop programmal várják a fiatalokat. Szombaton, a jelesebb események: country muzsikusok játszanak 1 órától a Tisza-parton, ahol 5-kor kezdődik a karnevál, majd az MHSZ légi bemutatója, 6 óra után sorsolják a SZlN-tombolákat. 8-tól éjfélig tart a popkoncert. A Volán Napos úti pályáján még annál is tovább — nagy érdeklődésre tarthat számot a P. Mobil együttes (éjféltől hajnali 2-ig szerepelnek). Újszegeden, a színpadon, a Magyar Színkör előadása látható, majd egy amerikai film. A színpadhoz közeli ligetben délután 2-től diákcentrum lesz. A Tiszán háromszor fordul szombaton a VITbékefiajó. A gyerekek a Roosevelt téren szórakozhatnak egész nap. Vásárfiáért az Árpád térre mehetnek, az érdeklődők; itt lépnek föl a néptáncfesztiválon szerepelt együttesek is. A szombat esti klubprogramok közül ajánlom figyelmükbe a szabadkai Aquarlus lemezklub műsorát és Bródy János önálló estjét. Előbbi a JATEklubban, az utóbbi a Volánéban. Vasárnap Méta sportruhákból rendez divatbemutatót 11 órától a Nagyáruház. M. E. Vastagh Attila nem vagyok díszlettervező, eredeti szakmámtól — gépész üzemmérnök — nem ál) távol ez a tevékenység. Am mig egy gépész elsősorban a funkcióra ügyel, a színházban legalább olyan fontos az esztétikum, a látvány is. Ettől szép — és igy megízlelvén, mondhatom — nehéz is ez a munka. — Mi okozott fejtörést? — Régóta szívügyem a néptáncfesztivál. Nóvák Ferenc vezető koreográfus felkérése igazi megtiszteltetés, egy ideig mégis fontolgattam, igent mondjak-e. Nem szerettem volna ugyan, akárcsak látszatát kelteni, hogy ez a rendezvény kitüntetettebb helyet kapna, hogy nagyobb gondot fordítanék rá, mint a Játékok más előadásaira. — Az újszegedi folklórestek díszletei — melyeket szintén ön tervezett — finomak, visszafogottak voltak. Hagyták, hogy az egyes népek folklórjának jellegzetességei „beszéljenek". Milyen lesz a gála színpadképe? — Egyformán fontosnak tartottam, hogy a koreográfiára jól lehessen táncolni, hogy ennek megfelelő legyen az elrendezés, ugyanakkor impozáns látványt is nyújtson. Ügy fogtam fel a Tavaszköszönlőt, hogy a magyar népművészetnek olyan ünnepe, ahol — külföldi — vendégek is részt vesznek. Nyitott parasztudvart képzeltem, mintha a nézők a házból szemlélnék az ünnepi rítusokat. A népi építészet egyes elemeit valósághűen, más részleteket átgondoltan formáltam színpadi díszletté. Megpróbáltam ötvözni az egyes tájegységek jellegzetességeit. Ez azért sem volt különösebben nehéz, mert a magyar parasztudvarok nagyjából hasonlítanak egymásra. A felső traktusban pincesor húzódik, s ezzel a színpadot magassági irányba tagoltam. — Prózai kérdés: mennyiért? — Közismert, hogy manapság az anyagárak, szolgáltatások, energiaköltségek egyre emelkednek. Nekünk is ehhez kell alkalmazkodnunk, mégha ez nagy nehézséget is jelent. Saját belső ízlésünk — no, meg hogy igyekszünk jól végrehajtani feladatunkat — diktálja, ne engedjünk a színvonalból. — Ezek szerint nem ismétlődhet meg a tavalyi István, a király luxuselőadás? — A János, a vitéz sem kerül kevesebbe, ha jerre gondol, de a tavalyi pazar látványt ennyiért nem tudjuk megismételni. Egyébként nem is ez a legdrágább. A szarvassá változott fiak és a Varázsfuvola sem kíméli jobban a pénztárcánkat... Most úgy tűnik, a Varázsfuvolára költünk legtöbbet. — Hol tartanak a műszaki előkészületek? — Eddig húsz tonna vasat daraboltunk, 70—80 köbméter fát aprítottunk, jó néhány ezer négyzetméter textilt dolgoztunk fel. Négy és fél méteres szobrokat gyártottunk, lesz szélgép, konfettiszórás. Sokszor a biztosíthatatlant kell biztosítani, a megszervezhetetlent megszervezni. Huszonhatodikán este itt el kell indulnia az előadásnak. Varjú Erika