Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

Szerda, 1985. július 10. 3 Jövőképről A jövőben a fejlesztésre szánt pénzeszközök közel felével a helyi tanácsok rendelkeznek. A megyei tanács céltámogatással segíti a beruházásokat. Valamennyi tanácsnál a jelenlegi két különféle helyett egységes pénzalap lesz. Ezzel párhuzamosan lehetővé válik a jelenlegi felhasználási kötöttségek döntő többségének megszüntetése. Így a helyi tanácsok, természetesen elsőbbséget adva a melevő intézmények zavartalan működésének, szabadon dönthetnek pénzeszközeiknek, működési, fenntartási és fejlesztési célokra történő megosztásáról. A változások eredményeképp növekszik a helyi tanácsok rendelkezési jogosultsága és felelőssége bevételeik felhasználásában. A tervezésben, a tervek megvalósításában az észszerű gazdálkodásban az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap saját döntéseik következménye. Kisteleken és vonzáskörzetében, Bakson, Balástyán, Csengelén, Öpusztaszeren és Pusztaszeren megszülettek az elképzelések a következő évek szükséges beruházásairól. A tervezetet a tanácsok, illetve az Egység Áfész vezetői állították össze a lakosság véleményének meszszemenő figyelembe vételével. Ez a tervezet szerepelt nemrégiben pártfórumon, a Kisteleki Városi Jogú Nagyközség pártbizottsága előtt, amely megvitatta az elmúlt félév gazdasági építőmunkájának tapasztalatait is. Karakas László látogatása Tegnap, hétfőn Szegedre látogatott Karakas László, az MSZMP KB osztályvezetője. A megyei pártbizottságon Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A megbeszélésen részt vett Papdi József a megyei tanács elnöke és Bartha László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára. Karakas László látogatást tett a szegedi és a csongrádi városi pártbizottságon is. Ütjára elkísérte Noszek Imre, a megyei pártbizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályvezetője. Kissori évtizedek (5.) Téeszcsé, 1960 „Mindenütt volt pár hangadó. Azokat leste a többi nép, hogy mit csinálnak. Hozzájuk mentek a fejesek is agitálni. Mikor aztán elterjedt, hogy ezek aláírták, aláírt rögtön a többi is." — Minket már megreguláztak azelőtt, nem vacilláltam, aláirtam mindjárt elsőre — mondja Bíró Józsefné, aki azelőtt négy évvel jött haza Ebespusztáról. — Mivel érveltek az agitátorok. — Hogy a megye többi részén már mindenütt téesz van. — És a szövetkezés előnyeiről nem beszéltek? — Uhrin Györgyné . tanítónőnek szól a kérdés, aki fiatalasszonyként maga is járt Kissorra agitálni. Később aztán jó két évtizeden át ott is tanított a tanyái iskolában. — Én többnyire csak hallgató voltam. Vasárnap öszszegyültünk, ponyvás teherautón kivittek a tanyák közé. Hárman mentünk egy tanyába, többnyire úgy, hogy egy KISZ-es, egy párttag, meg egy olyan, aki ismerős volt arrafelé. Én a tanácselnökkel mentem. 0 vitte a szót. Mi sem nagyon tudtuk, mivel kéne érvelni, azt mondta az elnök: nézd mán komám, úgyis rnög Köll ennek lönni. Mondogattuk, hogy jobb lesz, majd kialakul. Az emberek azzal érveltek: nem lehet itt tagositani, olyan változatos a föld. Azt mondták erre, azért terem itt a föld csak hat mázsa rozsot, mert nem tudják megtrágyázni. Nem volt jó emlékük az embereknek az 52-es téeszről, nekem elmesélték később, hogy féltek, visszajön az a világ, amikor literre mérték tíz forintért a krumplit. Meg szégyen, nem szégyen, a téesztől lopták a tököt, azt főzték maguknak. Demus Lászlót vasutasként Törmörkénybe küldték ki téeszt szervezni A PallaviDinnyevonat, 1955 cini uradalomban azelőtt volt már egy téesz. — Rossz híre lehetett, mert elbujkáltak elölünk az emberek, úgy kellett összeszedni őket. Mindenütt volt pár hangadó, azokat leste a többi nép, hogy mit csinálnak. Hozzájuk mentek a fejesek is agitálni. Mikor aztán elterjedt, hogy ezek aláírták, aláírt rögtön a többi is. Vasutasbundában voltunk, a földművesszövetkezetnél szállásoltak el bennünket, ott is kosztoltunk, emlékszem, minden nap bablevest adtak. Erőszakoskodásról nem tudok, de biztosan tartottak tőlünk az emberek. Azt suttogták a hátunk mögöt, ávósok ezek, csak be vannak öltöztetve vasutasnak ... — Gyenge itt a föld, a megyei vezetők okultak a korábbi tapasztalatokból, nem hármas, hanem egyes típusú téeszt alakítottak. Élőbb téeszcsének aztán szakszövetkezetnek hívták — meséli Szögi Mihály — Puhatolták, kit akarnak az emberek elnöknek. Fölmerült az én nevem, mondták, ismernek már ötvenháromból. Kikérdezgettek, hogy tudtam megmenteni a lovakat, végül megválasztottak elnöknek. Kimeszeltünk egy istállót, ott lett az iroda, később építettük meg a mait. Be akartam bizonyítani, hogy nem olyan utolsó ez a kissori nép, itt is lehet valamit csinálni. Az épitkezeshez én szereztem be az anyagot. Azzal tudják a legjobban becsapni az embert, így csak a munka árát tudták fölszámolni. Vettünk egy cséplőgépet, annak megmaradtak a kimutatásai. Amikor elnök lettem, 4000 mázsát csépeltek, amikor 12 év múlva leköszöntem, 6 ezret. Műtrágya volt már 52—53-ban is, látták a tagok, hogy a közös földön, ahol műtrágyáztunk, sokkal zöldebb a búza, ők is kipróbálták. A mi telepünkön is kipróbálták a legelső Wofatox szállítmányokat. Levélben kértük Mohácsy Mátyást és Maiiga Pált, hogy kilós csomagolásban is hozzá lehessen jutni, hogy a házi kertekben is t.idjunk pajzstetű- és féregmentes gyümölcsöt termelni. A hatvanas években kezdtek a kissoriak naradicsomot termelni. Akkor már átvette a konzervgyár, még magot, növényvéd.ő szert, meg szaktanácsot is adott hozzá. Egvre nagyobbak lettek a paprikaföldek, öszszel hetekig fűzték az aszazonyok a füszerpanriKai, minden tanya piroslott a füzérektől, ami a tetők alá nem fért, azt gerendaállványokra aggatva szikkasztották. Akkor kezdődött az őszibarack diadalútja is. Mind többen telepitettek, egyre nagyobb ültetvények, fordultak termőre. A téeszcsé megszervezte helyben az átvételt. Mind több sertést tartottak, hízó bikát is sokan. Több lett a trágya, javultak a földek. — Sohasem féltem a munkától — mondja Biró József. — Volt eg" hold barackosunk, a termést mindig itt adtuk át. Volt szőlőnk, a bort is a borforgalminak adtuk el, ahogy a törvény szerint kellett. Ide vittük el a bikát, hízót mindig. Szerettem dolgozni, de amiért megdolgoztam, szerettem megkapni, ami járt. Azokban az években már érdemes volt megint dolgozni. — Hazajártam a vasúttól, éjszakai szolgálat után befogva vártak a lovak, gazdálkodtam — mond*a Demus László. — 1969-ben megkeresett Dobó Antal, akkor párttitkár, később elnök. Azt mondta: Laci, te félig úgyis paraszt vagy, legvél egészen az. Alkalmazunk a téeszben, mint mezőőrt és brigád vezetőt. 1969. október elsején álltam munkába, másnap délben nedig egy férfi munkacsaDatot hazaküldtem italozásért. Tanács István (Folytatjuk.) Mély vízben Még mindig a legfiatalabb Majd egy évvel ezelőtt mutattuk be olvasóinknak a szegedi iparvállalatok vezetői közül a legfiatalabb igazgatót, Takács Miklóst. Még ma sincs az irányítók között olyan, aki kevesebb évet számlál az első születési anyakönyvi kivonata kiállítása óta, mint a Pannónia Szőrmekikészítő, Konfekcionáló és Kereskedelmi Vállalat szegedi gyárának első embere. — Először egy rövid értékelést kérnék a kinevezés óta eltelt időszakról! — Nehéz időszakban vettem át a gyárat. Vállalatunk termékei iránt a kereslet a bonyolult gazdasági helyzet hatására és az életszínvonal stagnálása miatt csökkent. Ma nincs pénze a vásárlók többségének bundára. Mielőtt beadtam a pályázatomat az itteni igazgatói állásra, úgy ismertem a gyárat, mint egy érdeklődő újságolvasó. Amikor a kiválasztást végző bizottság elbeszélgetett velem, alapos és a gondokat is feltáró tájékoztatást kaptam. Aztán olyan szakmunkás törzsgárdát találtam itt, amelyre minden körülmények között lehet számítani, viszont a vezetés színvonala ... — Tavaly augusztusban tervei között elsö helyen emiitette, hogy jó lenne, ha több fiatal szakember kerülne a Pannóniához. — Nagy eredmény, hogy most már fiatal főkönyvelőnk van. Remek szakember. A termelés élére is igazán hozzáértő mérnök került. A szegedi gyár mindhárom felső gazdasági vezetőjének van egyetemi vagy főiskolai végzettsége. Az átlagéletkorunk pedig 35 év. — Mire biztosíték a fiatalság? — A lendületre. Bírjuk energiával a munkát. Ha vannak jó ötleteink, akkor sokat tudunk tenni a gyárért. A vállalati központ még értékes javaslatot nem dobott vissza. — Napjainkban íöbb vállalatnál keresik az új szervezeti formát. Különösen a fővárosi központtól szeretnének a gazdálkodó egységek „távolabb kerülni". — A jelenlegi helyzetben a vertikális felépítésű Pannóniánál leányvállalat alapítására gondolni felelőtlenség. Másfél év felkészülési időt kaptunk az önálló elszámolás bevezetésére. Ez kedvező lehetőség számunkra. Szabadabb kezet kapunk a központtól, de vigyáznak is majd ránk. A változásnak várhatóan különösen a költséggazdálkodásban lesz igen nagy haszna, hiszen a takarékosságban a betanított munkástól az igazgatóig mindenki érdekelt. — Változott-e a gyárban a légkör, amióta ön az igazgató? — Véleményem szerint, igen. Bízom benne, hogy mások is így érzik. Ma már van olyan munkafegyelem itt is, mint bármely más magyar munkahelyen. A vezetőknek azelőtt jelenléti ívet nem kellett vezetni. Nehéz volt elfogadtatni az irányítókkal a „szigorításokat". Nagyon sok négyszemközti beszélgetéssel tudtam elfogadtatni magam. Egy év kellett ahhoz, hogy olyan garda alakuljon ki, amelyik a jó irányba és együtt munkálkodik. Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz. — A munkásokkal könynyebben megtaláltuk a közös hangot, ök várták az újat. Olyan emberre vártak, aki komolyan veszi az ő véleményüket. A dolgozók különösen a helyi problémákat rendkívül jól érzik. Ha korrektül tájékoztatjuk a munkásokat a gondokról is, mellénk állnak a megoldás keresésében is. Jó, hogy az utóbbi időben egyre több brigád és más kisebb társaság hív baráti beszélgetésekre. Ez már talán jelent valamit. — Ez kétségtelenül a népszerűség jele. Azonban nem egy kérdésben az igazgatónak hatalmi szóval kell döntenie. Hogyan lehet a „barátságot" és a „hatalmat" összeegyeztetni? — Szigorúan következetesnek kell lenni. Csak több vélemény meghallgatása után lehet döntést hozni. Ugyanakkor mindig nyitva kell lennie az igazgató ajtajának. Szeretik az emberek, ha gyakran megjelenek a munkapadok között. Én is igyekszem minél többször menni a műhelyekbe. Dolgozóink sokszor megállítanak hivatalos ügyeikkel, magánproblémájukkal. A legtöbb információt a gyárban mindig az ilyen séták során kaptam. Egyébként, szerintem a vezetőknek nem népszerűnek kell lenni, hanem igazságosnak. Ha valaki csak népszerű akar maradni, előbb-utóbb a döntéseiben igazságtalan lesz. Ha igazságos akar lenni, akkor legalább a többség körében igazságos is lesz. Az embereket meg lehet változtatni. Még a 45 éveseket is, csak meg kell keresni számukra azt a feladatot, amit szeretnek. Takács Miklós beszélgetésünk alatt egyik cigarettáról a másikra gyújt. — Többet dohányzik, mint az elözö munkahelyén? — Igen. Határozottan. — Erzi-e, hogy jobban figyelnek önre, mint amikor még nem volt elsőszámú vezető? — Innen még a magatartás és a vélemény is kinyilatkoztatásnak hat. Amíg azelőtt magánbeszélgetéseken elmondhattam akár a sarkított magánvéleményem, ezt ma a gyárkapun belül nem mindig tehetem meg. A vezető nemcsak gazdasági, hanem politikai kategória is. Nem hittem volna, hogy egy vezető ennyire tudja a kollektíva hangulatát befolyásolni. Például az áremeléseknél hajlamosak vagyunk azt hinni, hdgy a sajtó, a rádió és a tévé magyarázta elegendő, sőt sok is. Nem így van! A dolgozókamiértjeikre a munkahelyükön akarják megkapni a választ. — Mik a tervei a következő egy évre? — Nagyon sok minden. Elsősorban a minőség javítása miatt technológiai változtatásokat szeretnénk bevezetni. Áttértünk a minőség szerinti bérezésre minden olyan területen, ahol csak lehet. Korszerűsítjük a szervezeti felépítésünket. Előbbre akarunk lépni a termelés szervezésében. Folyamatosabbá kívánjuk tenni a munkával való ellátást. A kollektíva összekovácsolásával is még elég sok teendő van. — Távolabbi elképzelések? — Az önelszámoltatás bevezetésekor már túl leszek az ötéves megbízatásom felén. Legalább egy év amíg ezt az új formát megszokjuk. Nagyon függünk a piactól. Ma már kimozdultunk a mélypontról. Optimisták lehetünk. Egy-két év rtiúlva várható a fellendülés ágazatunkban. Amikor az első öt évem letelik itt, talán már megint sorbaállnak a vevőink. B. I. Bioenergia hasznosítása Taurus vállalkozás Flexiko néven műszaki fejlesztő leányvállalatot hozott létre a Taurus Gumiipari Vállalat, termékeinek komplett rendszerben való alkalmazására. Az alig néhány hónapja működő leányvállalat máris ielctós sikereket ért el a különféle természetes energiaforrások kiaknázásában. A Taurus gumitartályaiból, tárolóiból és vezetékeiből kialakítottak egy olvan rendszert, amely alkalmas a bioenergia hasznosítására. Az állattartó telepeken keletkező alomtrágyából erjesztés útián nyert gázokat fűtésre lehet felhasználni, míg a visszamaradt, s a fertőző anyagoktól megtisztított, maeas tápértékű maszsza kiválóan alkalmas a talajerő pótlására. A bioenergia hasznosításának újabb lehetőségeit is keresik a Flexiko szakemberei. Azon dolgoznak ho"v az eddigi fűtésre elégetett biogázt miképpen lehetne — áramfejlesztő berendezés közbeiktatásával — a villamosenergia-termelés szolgálatába állítani. Több termelőszövetkezettől is érkezett már megrendelés a Taurusnál készített napkollektorokra. A leginkább nagy méretű ,;umimatrachoz hasonló termékkel egyaránt megoldható a levegő és a víz felmelegítése. Ezeket a kollektorokat a gazdaságok általában a termény szárításához vásárolják, de több helyen fűtésre is hasznosítják ily módon a nap energiáját. A Taurus napkollektoraiból — a Flexiko által — felépített rendszerrel megolható az uszodák vizéneiC melegítése. A műszaki fejlesztő leányvállalat a geotermikus energia hasznosításával is foglalkozik. Bükfürdőn, a Danubius Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat gyógyszállójában a Flexiko tervei alapján, a Taurus termékeinek felhasználásával olr!iák maid meg a közeit hőforrásból az uszoda medencédnek feltöltését,, illetve a szálló fűtését és meleg vízzel való ellátását. Takarékos kályhák A fóliasátrak, üvegházak, az állattartó épületek, valamint műhelyek, hétvégi házak fűtésére is alkalmas energiatakarékos léghevitő csőkályhák több típusát fejlesztették ki az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát Zichyúifa^ui szárító-karbantar.tó részlegénél. A berendezés. egyszerű felépítésű, anyagtakarékos megoldással készül. Falát a tűzteret körülvevő behajlított acélcsövek kéDezik. s mivel nincs samotth^'i-.o könnyen szállítható, mozgatható. Típustól függően többféle teljesítményre is képes. A készülék olaj, vagy szén helyett papír- és fahulladék, növénymaradványok tüzelésére alkalmas. A szakemberek öt típusití fejlesztették ki. Rövidesen megkezdik a sorozatgyártásukat. Az agárdi kályhák feltehetően népszerűek lesznek, hiszen nemigen van forgalomban hasonló, kifejezetten a kertészkedőknek j szánt fűtőberendezés.