Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-14 / 138. szám

.Eénlck, 1985. június 14. ^ Milterrand Firenzében | Koma (MTI) A firenzei Pltti-palölában csütörtök este megkezdődött Bettino Craxi olasz minisz­terelnök és Francois Mitter­rand francia államfő talál­kozója. A kétnapos megbe­széleseken részt vesznek a kél kormány külügy-, had­ügy, mezőgazdasági, tudo­mányos kutatási, kulturális, iparügyi, kereskedelmi, vala­mint posta- és távközlési miniszterei is. A firenzei találkozó azon­ban kiemelkedőbb jelentősé­gű a többinél: a két­oldalú kapcsolatok témá­ján kívül az Európai Gaz­dasági Közösség legégetőbb gondjai kerülnek teritékre, s Craxi ép Mltterrand a közös piaci állam- és kormányfők június 28-án és 29-én Milá­nóban megrendezendő talál­kozójának a küszöbén ülnek közös tárgyalóasztalhoz. Jú­nius végén véget ér Olaszor­szágnak az EGK soros elnö­ki megbízatása, s ezért Ró­ma szeretné meg az említett határidő lejárta előtt sínre helyezni a Nyugat-európai Unió (vagyis a jelenlegi kö­zösségi farmánál szorosabb integráció) felélesztésének az ügyét. Ornaldo Forlani látogatása ff, Budapest (MTI) Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Arnaldo Forlani, az Olasz Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese. aki Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének meghívására június 11. és 13. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Marjai József és Arnal­do Forlani tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről és terveiről. Vé­leménycserét folytattak a nemzetközi politika, a világ­gazdaság és a nemzetközi Dénzügvi kapcsolatok kér­déseiről. Kicserélték nézetei­ket a nemzetközi viszonyok javítása érdekében szüksé­gesnek tartott lépésekről. Erintették a Magyarország és Olaszország, valamint az európai országok közötti, együttműködés elmélyítésé­vel kapcsolatos . kérdéseket. Áttekintették a két ország közötti együttműködés hely­zetét. Megállapították, hogy jóllehet Magyarország és Olaszország eltérő társadal­mi berendezkedésű, külön­böző szövetségi rendszerhez, más-más gazdasági integrá­cióhoz tartozik, az élet minden területén növekszik a kapcsolatok fejesztésének szükséglete. A két kormány kifejezte az e fejlesztésben való érdekeltségét: folytat­ja az egymás közötti fo­lyamatos érintkezés, eszme­csere utóbbi években kiala­kított. gyakorlatát, és a ren­delkezésre álló eszközökkel támogatja a konkrét kapcso­latok erősítését a politikai szférában, a gazdaságban, a kultúrában, a tudományban és az állampolgárok közötti érintkezésben. Itt-tartózkodása során Ar­naldo Forlanit fogadta Ká­dár János, az MSZMP főtit­kára és Lázár György. a Minisztertanács elnöke. Az. olasz miniszterelnök-helyet­tes találkozott Várkonyi Pé­ter külügyminiszterrel. Kó­peczi Béla művelődési mi­niszterrel és Pozsgay Imré­vel, a Hazafias Népfront főtitkárával. Arnaldo Forlanit elutazá­sakor a Ferihegyi repülőté­ren Marjai József búcsúz­tatta. Jelen volt Emilio Paolo Bassi, budapesti olasz nagykövet is. „Humanitárius" segély m Washington. Managua (MII) Az amerikai képviselő­ház szerdán 248 szavazattal 184 ellenében elfogadta a republikánusoknak azt a ja­vaslatát. hogy az Egyesült Államok nyújtson 27 millió dolláros „humanitárius" se­gélyt a nicaraguai ellenfor­radalmároknak. Egyúttal 232 —196 arányban megszavaz­Magyar-thaiföldi tárgyalások • Budapest (MTI) Melcga Tibor külkereske­delmi miniszterhelyettes meghívására kereskedelmi delegáció élén Budapesten tárgyalt Phairodzsna Dzsa­japorn thaiföldi kereskedel­mi .miniszterhelyettes. A megbeszéléseken a tár­gyaié felek megállapították, hogy a kétoldalú kereskedel­mi forgalom — az utóbbi években tapasztalt örvende­tes növekedés ellenére — sem értékébon. sem összeté­telében r.em tükrözi még azokat a lehetőségeket, ame­lyek a két ország gazdaságá­ban rejlenek. A magyar ki­vitel — a már bevezetett cik­kek (mint például műtrágya, vegyszerek, gyógyszerek) fo­lyamatos szállítása mellett — számottevően növelhető len­ne, ha vállalataink bekap­csolódnának gépek és beren­dezések szállításával a thai­földi fejlesztési programok­ba- Itt elsősorban az energia­termelés és -elosztás beren­dezései, közúti és vasúti köz­lekedési eszközök, orvosi műszerek, mezőgazdasági élc'miszeripari gépek jöhet­nek számításba. Ugyunakkor thaiföldi részről érdekeltek abban, hogy Magyarországra nyersgumit, rizst, állati ta­karmányt, ónt, konfekció­árut, ananászkonzerveket és mas árukat szállítsanak. Az elkepzeiések megvalósitásál tekintve Jtiemelkedö a fon­tossága annak, hogy erősöd­jenek a közvetlen kapcsola­tok a kél ország vállalatai között, a vállalatok fokozzák üzleti aktivitásukat és ismén-* jék meg jobban a magyar piac Követelményeit. Kölcsö­nó-en. vallatták: kezdemé­nyeznek cs támogatnak min­den olyan akciót, amely ezt a céil saoigálja. Elvi megállapodás szüle­tott arról, hogy vegyes bi­zottságot létesítenek, ez idő­ről időre felülvizsgálja a két­oldalú kereskedelem helyze­tét és ajánlásokat dolgoz ki a fejlesztés érdekében szüksé­ges tennivalókra. Rövidesen munkaprogramot dolgoznak ki a műszaki-tudományos együttműködés előmozdítá­sára is. A thaiföldi küldöttség, amciyben több jelentós cég is képviseltette magát, meg­beszélést folytatott a Magyar Kereskedelmi Kamarában Kallós Ödön társelnökkel és számos magyar vállalat kép­viselőjével. A küldöttség vezetője ta­lálkozott Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettessel és fogadta őt Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter. ták annak a tavalyi tilalom­nak a feloldását is, amely­nek értelmében Washington nem nyújthat katonai se­gítséget a forradalmi rend­szer ellen harcoló erőknek. A managuai rádió szer­dán adását megszakítva je­lentette be a képviselőházi szavazás eredményét, s úgy kommentálta a döntést, hogy az újabb gyilkosságokkal és szenvedésekkel fenyegeti a nicaraguai népet. Nicaragua szerdán, még a képviselőházi szavazás előtt, újólag felajánlotta, hogy a sandinista kormány hajlandó tűzszünetet kötni az ellenforradalmárokkal, ha Washington felfüggeszti támogatásukat. Három nicaraguai ellenfor­radalmi szervezet bejelen­tette, hogy Nicaraguai Ellen­zéki Unió (UNO) néven kö­zös szervezetet hoz létre. Elhunyt Károlyi Mihályné U Párizs (MTI) Szerdán Franciaországban, szívműködés-elégtelenség következtében. 93 éves ko­rában elhunyt Károlyi Mi­hályné. Temetéséről később intézkednek. Mint a francia főváros­ban csütörtökön ismeretes­sé vált, Károlyi Mihályné, az őszirózsás forradalom volt köztársasági elnökének. Károlyi Mihálynak az özve­qye szerdán éjjel a dél-franciaországi Antibes­ban hunyt el. Június 6-án szállították kórházba, ahol az intenzív osztályon ápol­ták. Június 12-én, az orvo­sok minden erőfeszítése el­lenére szívműködés-elégte­lenség lépett fel. Károlyi Mihályné _ , „Aptji^es-hez közeli Vance-ban lakott, -s az utóbbi időben már sokat betegeskedett. Kádár János amerikai közéleti személyiségeket fogadolt H Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Armand Hammert, az amerikai Occidental Petro­leum Co'poration igazgató tanácsának elnökét, Zoltán Merszeit, a vállalat alelnökét és Lee Huebnert,- az Interna­tional Herald Tribüné című újság kiadóját. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet és a magyar—amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. armand Hammer díszdoktorrá avatása A Budapest (MTI) Dr. Armand Hammert, az Occidental Petroleum Cor­poration igazgató tanácsá­nak elnökét csütörtökön a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták. Az ez al­kalomból tartott rendkívüli tanácsülésen dr. Szécsény Andor, az egyetem rektora köszöntötte az új díszdok­tori. aki a rákbetegség ku­tatása érdekében végzett ki­magasló tevékenységet. Dr. Armand Hammer 1969-ben az Egyesült Államokban rákkutató központot alapí­tott. A tanácsülésen hang­súlyozták: fáradhatatlanul tevékenykedik a békés egy­más mellett élés érdekében, s igen sokat tett a magyar —amerikai gazdasági kap­csolatok fejlesztéséért ts­A díszdoktori oklevél át­vételét követően dr. Ar­mand Hammer meleg sza­vakkal mondott köszönetet a honoris causa doktori cí­mért, s az egyetem — ez alkalomból átnyújtott — legmagasabb kitüntető jel­vényéért, a Semmelweis­emlékéremért. Pártközi eszmecsere # Budapest (MTI) Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön fogadta az MPLA­Munkapárt küldöttségét, amelyet Manuel Quarta Puma. az angolai párt központi bizottságának tit­kára vezetett. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélé­sen tájékoztatták egymást pártjuk és országuk helyze­téről, és véleményt cserél­tek a nemzetközi élet egyes időszerű kérdéseiről, külö­nös tekintettel Afrika déli részére. Az MPLA-Munkapárt kül­döttsége csütörtökön eluta­zott Budapestről. Péter László, A mi Hermán Ottónk Születésének 158. évfordulójára Belkereskedelmi megbeszélés O Bukarest (MTI) Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter június 11— 13. között Bukarestben tár­gyalásokat folytatott Ana Muresannal, a Román Kom­munista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjával, belkereskedelmi miniszterrel. A tárgyaláso­kon pozitívan értékelték a belkereskedelmi választék­és határ menti árucsere ala­kulását. 1985-ben a forga­lom az elmúlt évhez képest 10 százalékkal emelkedik, és eléri a 2 milliárd forintot. Tárgyaltak a belkereskedel­mi kapcsolatok minden te­rületen történő fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Egyetér­tettek a közvetlen vállalati és megyei kapcsolatok fej­lesztésével. Juhár Zoltán tárgyalást folytatott Ion Stanescu ide­genforgalmi és sportminisz­terrel. Értékelték a két or­szág közötti turistaforgalom •alakulását. Megállapították, hogy 1984-ben kölcsönösen nőtt a turistaforgalom. Egyetértettek a turistaforga­lom és a szolgáltatások szín­vonalának fejlesztésében, az idegenforgalmi propaganda­és programkínálat gazdagí­tásában. A magyar fél hang­súlyozta, hogy a lakossági kapcsolatok széles körű, fo­lyamatos fejlesztése a ma­gyar—román jószomszédi viszony fontos tényezője, ezért támogatja a szerve­zett és egyéni turizmus min­den formáját, s szükséges­nek tartja a zavartalan sze­mélyi forgalom feltételeinek biztosítását. Juhár Zoltánt fogadta Ale­xandrina Gainuse, a Ro­mán Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagja, miniszterel­nök-helyettes. Barity Miklós, hazánk bu­karesti nagykövete Juhár Ztoltán látogatása alkalmá­ból koktélt adott. Juhár Zoltán csütörtökön hazaér­kezett Bukarestből. 2. Forradalom és szocializmus „A szociáldemokratákkal sokáig érintkezést tartottam fönn — emléke­zett vissza pályájának végén, 1912­ben, Hermán Ottó. — A magyar szo­cializmus egyik megalapítója, Frankéi Leó feljött gyakran hozzám eszme­cserére." Frankéi Leó, 'a párizsi kommün közmunkaügyi minisztere Hermannak nemcsak beszélgetőtársa, hanem küzdőtársa is volt. 1880 ja­nuárjában Hermán és a magyarul nem jól beszélő Frankéi megbízásá­ból Csillag Zsigmond orvos szervezte a Hatvani (a mai Kossuth Lajos) ut­cán a munkásság kormányellenes tün­tetését. Hermán 1908 nyarán is ott volt a szocialisták választójogi tüntetésén, végigvonult a munkásokkal az And­rássy úton (a mai Népköztársaság út­ja), részt vett népgyűlésükön. „A nép­tömeg úgy 30 000 főnyi lehetett, bá­mulatosan fegyelmezve, egész maga­tartásában komoly, tisztes viselkedé­sű. Eszembe iutott a német császár, ki elismerte, hogy fegyelem dolgában a szocialistákkal szemben gyengének érzi magát..." „Én először vettem részt szocialista gyűlésen, nem puszta kíváncsiságból, mert ez a mozgalom nagyon mély és nagyon komoly." Ter­mészettudományos hasonlattal élt' mint a geológus a Vezúvot tanumá­nyozza, úgy ő „azti az irtóztató moz­galmat, amely a föld méhében fe­szül, kavarog, hogy amikor majd el­következik az óra, kitörjön és rom­boljon mindaddig, míg az egyensúly helyre nem áll..." Ez a kép, metafora, irodalmivá ne­mesült. Ady Endre, Lukács György, Balázs Béla. Móra Ferenc írt ezekben az években hasonlót, majd Móra 1924­ben fölelevenítve ezt a természetit a társadalmival rokonitó képet, ihlette József Attilát, amikor leírta híres so­rait: „Nem én kiáltok, a föld dübö­rög ..." Az osztályharcot Hermán Otjó föl­ismerte, és jogosultságát elismerte. Még 1375-ben irta Kossuthnak: „Én sajnálom, de nem tehetek másként, mint hogy az osztályok harcát nálunk is létezőnek állítsam. Ez nem fejlő­dött a külföldi áramlat idevetődött csíráiból, ezt teremtették a kormá­nyok protegált, tudatlan eszközei, egy élősdi had, a nepotizmus átka; a gőgtől felfuvalkodott Tisza ezt jóvá nem teheti." Később is visszatérő esz­méje, hogy az osztályharc, a munkás­mozgalom, a forradalom nem holmi importcikk, „lelketlen i2gatók" tevé­kenységének következménye, ahogyan a szocializmus ellenségei a világon, mindenütt oly szívesen nyugtatták meg lelkiismeretüket, hanem az or­szág gazdasági és társadalmi fejlődé­sének benső eredménye, tehát szük­szerű és elkerülhetetlen. „Én a forra­dalom jogosultságát mindenképpen elfogadom — mondotta 1886-ban az országgyűlésben —, azt hirdetem, hogy az emberiség elnyomott részének soha sincs másképp módja, hogy a ránehezülő igazságtalan elnyomástól felszabaduljon." 1894-ben szintén a parlamentben mint bizonyosan elkö­vetkezőt hirdette a „szociális", sót „szocialista forradalmat", mint amely „a korlátlan militarizmus, a korlátlan hatalom nyomán szükségképpen jár..." Amikor a koronás főknek — úgy­mond Hermán — joguk van a népek akarata ellenére, az emberiség meg­bélyegzésével százezreket hurcolni a csatamezőre, akkor a népeknek joguk van fölkelni: „van eset. amidőn joga lehet az embernek a más életére tá­madni: az önvédelem, a végső szük­ség esetében ..." Ezért is irta Kos­suthnak a szocializmus távlatairól: Messze távoiban jövőjét vélem láthat­ni . Ennek ellenére, mint jeleztem, szembenállt a korabeli szocialisták­nak a sokszor valóban sematikusan, egyoldalúan, ügyetlenül megfogalma­zott nézeteivel. "Kiölni a nemzet­ből a nemzeti jelleget, a családból, a családi jelleget, az egyént egvéni sa­játságaiból kivetkőztetni, sémává ala­kítani az embert' ez a szocialisztikus tanok másik szélsősége, szintén taga­dása a fejlődésnek, a világrend leg­sarkalatosabb elvének" — vélte 1880­ban. DP rögtön leszögezte, hogy ő, amikor elhatárolja magát a szocialis­táktól. nem kel a hőke védelmére: ..A szédelgés összehordta tőke vérlázító bűn ..." Mégis ekkor programját így hatá-ozta meg: „Nem a szocializmus modern tanai ban, hanem a demokrá­cia nemes eszméiben látom s keresem a nemzetek boldogabb jövőjét." 1896-ban, a két év előtti vásárhelyi zendülésre utalva, még erösebben ki­kelt a kozmopolitizmus ellen: „Én nem ismerek nemzetem ezer­éves múltjában végzetesebb mozzana­tot, mint volt az, amidőn Hódmező­vásárhely piacán megállott az első jó­vérű kékbeli magyar ember, s azt hirdette nyíltan: ,nem vagyok ma­gyar, hanem nemzetközi szocialista'. Pedig most ezrével hirdetik!" Veszedelmet látott ebben, s a nem­zetféltés ezúttal elnyomta benne a szociális érzést: nem látta meg az ideig-óráig tartó látszat alatt a lénye­get, a parasztság végső elkeseredését, amely urainak elnyomásától szélsőség­be taszítva, érthető és magyarázható túlzással tagadta meg még azt is, hogy ugyanúgy magyarnak tartsa ma­gát, mint elnyomói. Tragikus volt ma­ga ez a helyzet, és szintúgy tragikus, hogy a népbarát Hermant is megza­varta. Vásárhellyel szemben Szeged példáját hozta föl: „Hódmezővásárhely óriási határa, eltekintve a nagybirtoktól, különben is aránylag kevés ember birtokában van, a roppantul fölszaporodott nép nem bír földhöz jutni, a nagybirtokon dívó gazdasági rendszer, eltekintve zsarolástól, robottól, nem nyújt a munkásnépnek elegendő kenyeret, a nyomor pedig minden korban termő­ágya volt az erőszakos forradalomnak, az úgynevezett parasztszocializmusnak is. És miért nincs Szegeden szocializ­mus? Azért, mert a város, amelynek földbirtoka 40 000 holdat tesz ki, ra­gaszkodott ahhoz, hogy e birtokot tíz­holdnyi oarcellákban saját polgársá­gának bérbe adja, követve az elvet: jusson mindenkinek. És a szegedi kis­polgár azt a pár holdat kertészetileg megmívelve, tehát intenzíve gazdál­kodva:, fenntartja családját, s meg­marad hazafias érzületű magyar em­bernek ..." Vásárhelyen ugyan ekkor már nem volt igazi nagybirtok, csupán sok nagy parasztbirtok, és a nagv szegedi ha­tárban sem jutóit minden rászoruló­nak tíz hold bérlet, de a lényeget jól látta Hermán a külterjesen gazdálko­dó cselédtartó Vásárhely és a bér­földes magyarok belterjes munkájából gazdagodó Szeged között. (Következik Apatini találkozás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom