Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

Szombat, 1985. június 8. II Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken. Szakali József elnökletével iilcst tartott. A tanácskozá­son részt vett cs felszólalt Ballá i László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője. A testület megvitatta és jóvahagyla a költségvetési előirányzatok módosításának vizsgálatáról szóló jelentést. A népi ellenőrzés tíz köz­ponti szervnél és tizenhá­rom megyei tanácsnál tar­tott ellenőrzést: a változ­tatások indokoltságát tekin­tették át. A vizsgálati ta­pasztalatok szerint a módo­sítások összhangban vannak időszerű társadalom- és gazdaságpolitikai céljaink­kal. Jelentős hányaduk a kormányzati döntések meg­valósításával, illetve az ál­lóeszköz-felújítással kap­csolatos. A vizsgálat ugyan­akkor megállapította azt is, hogy ezek egy részével már a költségvetési előirányza­tok tervezésekor is lehetett volna számolni. A testület a továbbiak­ban jóváhagyta a KNEB 1985. második félévi ellen­őrzési tervét, s előzetes ja­vaslatot fogadott el a jövő évi országos vizsgálatokra. Az ülés résztvevői tájé­kozódtak a népi ellenőrzési bizottságok választásának előkészítéséről is. A népi ellenőrzési bizottságok man­dátuma ez év közepén le­jár, így azokat mindenütt újjá kell választani. Alap­vető követelményként fo­galmazták meg: a megvá­lasztandó NEB-ek legyenek alkalmasak a népi ellenőr­zés előtt álló megnövekedett feladatok ellátására, szemé­lyi összetételükben tükröz­zék az adott terület sajátos­ságait, és növekedjék a nők, a fiatalok, valamint a fizi­kai dolgozók aránya a tes­tületekben. (MTI) Egységes számítógéppark A számítástechnika a kö­vetkező években az eddigi­nél is nagyobb szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés tervezésében, szer­vezésében és irányításában — állapították meg a Mező­gazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat igazgatótanácsának pénteki ülésén a MÉM-ben. Jelenleg már 1700 állami gazdaság, tsz, termelési rendszer, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalat hasz­nálja fel a MÜSZ1 kompu­teres programjait, számitó­gépeit. Az ülésen felvázolták a hetedik ötéves tervidoszik lenfontosabb vállalati fel­adatait. Ebben kiemelt sze­rep iut az' egységes séppark kialakításúnak. Jelenleg ugyanis száznál többféle géptípust használnak a me­zőgazdasági üzemek, igy a speciális programok kidol­gozása nemcsak többlet­munkát igényel, hanem ne­hézkes a javítás megszer­vezése és az alkatrész-után­pótlás. A vállalat e hátrá­nyok megszüntetésére ki­választja a 4—5 legkorsze­rűbb géptípust, s ezeket ajánlja majd partnereinek. A tervek szerint a MÜSZI vidéki hálózata tovább bő­vül. Az intenzív gabonater­mesztési program megvaló­sításához — a Magyar Nem­zeti Bank és a MÉM meg­bízásából — információs rendszert dolgozott ki a vállalat. Régi épületekből — új könyvtárak Nemzetközi konferencia Szegeden Négy földrész húsz orszá­gából könyvtárosok és épí­tészek vetlek részt azon a tanácskozáson, melyet a Könyvtarosegyesületek Nemzetközi Szövetsége (IF­LA) rendezett. Ez a szerve­zet rendszeresen összehívja a világ könyvtárügyi szak­embereit: a mostani, hete­dik konferenciát Budapes­ten nyitották meg. június 2-án; a hét folyamán ellá­togattak a résztvevők Bé­kés megyébe, ,s tegnap, pénteken Szegeden tartották meg az utolsó előadásokat, megtekintették új könyvtá­runkat, a Somogyit, a város más nevezetességeit — és bezárták a tanácskozást. A nemzetközi szervezet az idén először rendezte konferenciáját szocialista országban. Ennek a ténynek a jelentőségéről, valamint a konferenciának a magyar könyvtárügy szempontjából mérhető hasznáról kérdez­tük a szervezőbizottság tit­kárát, Papp Istvánt: — A hazai könyvtárügy, a meglevő épületeink mos­tanra érték el azt a szín­vonalat. amelyet már meg­mutathatunk a világnak, s akár a könyvtárügy tekin­tetében legfejlettebb orszá­gok képviselői elölt sem kell szégyenkeznünk. Rá­adásul az idei téma — ré­gi. más célra használt épü­letek adaptálása — a mi té­lmánk. Korábban, amikor kevesebb gazdasági problé­mával kellett szembenéz­nünk. kevéssé volt érdekes az átalakítások ügye, ma­napság azonban erre irá­nyul a figyelem. Érdemes megismernünk más orszá­gok tapasztalatait. — Nyilván bemutatták a vendégeknek a Várban ki­alakított nemzeti könyvtárt, mint példát... — Tetszett is, kivéve a bejárati részt, melyet kissé „hidegnek" találtak a szak­emberek. — Melyek a legfontosabb feltételek, amiket figyelem­be kell venni a régi épüle­tek könyvtárrá alakítása­kor? —• Erről előadást tartott a világhírű könyvtárépítész. Henry Faulkner-Brown. Rengeteg tényezőt kell számba venni, a szerkezetet, a traktusmélységet, az álla­got, az elhelyezkedést, hi­szen nem mindegy, köz­pontban vagy a település perifériáján van a könyv­tár... Ki kell deríteni, ér­demes vagy nem érdemes a felújításba belefogni. Álta­lában a fejlett országokban nem használnak drága épí­tőanyagokat. S talán furcsa, de ez is jellemző: idegen­kednek a lépcsőktől... — Miért éppen Békésbe és Szegedre hozták a ven­dégeket? — Békés megyében szép eredményeket mutathattunk a városi és községi könyvtá­rak átalakításában, s persze a még út sem adott, új me­gyei könyvtárépületet is lát­tuk. Szegeden pedig a ta­valy elkészült Somogyi­könyvtár bemutatása volt a cél. — Tetszett? — Tessék megkérdezni a konferencia résztvevőit... Mint mondtam, sem a túl drága anyagokat, sem a lép­csőket nem kedvelik, és a vélt esztétikai ériékekért nem szívesen mondanak le a részleteiben is jól funk­cionáló épületről. S. E. Állampolgár és állam 1985-ben Most, amikor a választó­polgár bizalmából, az 198.7­as választási törvény pozitív aktivitást hozó alkalmazásá­val létrejönnek az új nép­képviseleti szervek, a taná­csok, az Országgyűlés — ér­demes ismét szólni állam és állampolgár viszonyának el­vi kérdéseiről. Fontos min­denekelőtt arról szólni, hogy állam és állampolgár együtt­működésének fejlesztésében óriási jelentősége, szerepe van a Hazafias Népfrontnak, mint széles körű tömegmoz­galomnak ; amely ebben a kapcsolatban az állarr / ügú­rok közösségét valósítja meg, s alkotmányos szerepet tölt be a népképviseleti szervek létrehozásában. A szocializmus — Marx szavaival — még a szükség­szerűség birodalma, ahol bo­nyolult ' társadalomszerkezet és bonyolult munkamegosz­tás van, ahol nagy a szaka­dék a szükségletek és a ki­elégítésükhöz rendelkezésre álló eszközök, javak között. A szükségletek kielégítése itt is még az érdekek moz­gatta konfliktusok megoldá­sa. kompromisszumok ered­ményeként kialakuló köz­megegyezés útján történik. Ez a- bonyolult, történel­mileg meghatározott korlá­tok közé szorított szerkezet az oka. hogy a szocializmus­ban szükség van azokra a hatalmi szervezetekre, álla­mi intézményekre, melyek képesek biztosítani a rend­szer stabilitását, s megfelelő orientációját, haladását. Ugyanakkora szocializmus — minden korlátja ellenére — az ember felszabadításá­nak első foka is. Ezért az állam itt már, a politikai de­mokrácia segítségével, az ember felszabadulásának eszköze is. Egység és kiegyensúlyozottság A szocialista viszonyok uralomra jutásával és álta­lánossá válásával megszűnt ugyan valamely osztály po­litikai elnyomásának szük­ségessége, de nem szűnt meg a társadalmi-gazdasági fo­lyamatok politikai irányítá­sának szükségessége. A párt­irányítás eszköze: a központ tilag szervezett államhalalojA és igazgatás. A társadulom állami igazgatása szükséges, mert az érdekkülönbségek­ből és érdekellentétekből ke­letkező ellentmondásokat fel kell ismerni, és megoldásu­kat államigazgatási, politikai eszközökkel elősegíteni. Az állam funkciói között változatlanul kitüntetett he­lyet foglal el a gazdasági fo­lyamatok szabályozása. Az állam feladata megteremte­ni — főleg gazdasági és gaz­daságpolitikai, de szükség esetén adminisztratív esz­közökkel is — u társadalmi újratermelési folyamat és a vállalati önállóság közötti összhangot. Természetesen a társadalom alapvető érde­keinek szem elölt tartásával. Feladata a szocialista tu­lajdonviszonyok alapján szervezni az elosztást, a koo­perációs viszonyokat, a ter­melési ágazatok koordiná­cióját. Még hosszú ideig csak az állam Jesz képes rendelkez­ni és megfelelően élni azok­kal az eszközökkel, ame­lyek segítségével ki lehet számítani és jelezni a tudo­mányos-technikai forradalom várható gazdasági és társa­dalmi hatását. Továbbra is az állami esz­közök ígérkeznek legmegfe­lelőbbnek a természet és társadalom viszonyának sza­bályozására, az emberi kör­nyezet tudatos védelmére. Az állam felmérheti és be­folyásolhatja a demográfiai viszonyokat, elháríthatja vagy mérsékelheti a termé­szeti csapásokat. Az ideológiai-kulturális fel­adatok tekintetében belátha­tó ideig csak állami módsze­rekkel lehet megszervezni az egész társadalom megfelelő képzését, nevelését, a mű­veltség színvonalának eme­lését. A két világrendszer lété­ből adódó ellentmondások miatt az állam irányítja a külkapcsolatokat, fenntartja a szükséges katonai erőkét, szervezi a nemzetközi gaz­dasági kooperációt és a nem­zetközi munkamegosztást. Csak a többség jóváhagyásával Ezeket a feladatokat azon ban csak akkor láthatja el eredményesen, ha bírja az állampolgárok többségének jóváhagyását, támogatását, az elhatározásban és a ki­vitelezésben a többség rész­vételét. A társadalmi fej­lődés jelenlegi fokán ugyan­is nincs rá lehetőség, hogy az állampolgárok, közvetle­nül és naponta irányítási funkciókat töltsenek be a társadalomban. A legtöbb irányítást funkció folyama­tosságot, szervezettséget igé­nyel, és megköveteli az irá­nyítóktól, hogy különleges szakképzettséggel, lelkészült­séggel rendelkezzenek. A termelőerők mai színvo­nalán nagy intenzitású és egyúttal nagy energiákat le­kötő társadalomigazgatásra van szükség. E közben a társadalom igényt tart min­den ember munkájára a munkamegosztás más-más területén. Ilyen körülmé­nyek között megengedhetet­len, hogy a legkülönbözőbb képzettségű emberek, időn­ként. otthagyva a munka­megosztásban rájuk szabott feladatokat, közvetlenül részt vegyenek a társadalom igaz­gatásában. (A szabad idő ehhez még nem elegendő!) Napjainkban még a társa­dalom igazgatását elkülönült, szakjellegű tevékenységnek kell tekinteni, amely része a munkamegosztásnak, és ezt a funkciót az államappará­tusba tömörült szakemberek hivatásszerűen látják el. Az elkülönült igazgatási gépe­zet megszűnése csak a na­gyon távoli jövőben követ­kezhet be. Messzi még azaz idő, amikor az emberek igazgatása helyébe a dolgok igazgatása lép. Addig az egész társadalomnak mesz­szemenő érdeke fűződik egy szakszerűen, hatékonyan mű­ködő, jól ellenőrzött állam­igazgatáshoz. Kétségtelenül jogos az ag­godalom, hogy az igazgatás elkülönülése az igazgatot­taktól kitermelheti az igaz­gatási szervek lélektelen for­malizmusát, bürokratizmusát és konzervatizmusát. Ennek következménye az emberek passzivitása lehet, hiszen, ha az apparátusok magukat a mindentudók testületének te­kintik, és az állampolgáro­kat megvetéssel kezelik, nem is lehet másra számítani. Ha a hivatalnokok figyelmét túlzottan leköti az agyon­részletezett szabályok gon­dos alkalmazása, megtörtén­het, hogy tevékenységük cél­ját teljesen szem elől té­vesztik. 1 Az állam apparátusa a szocializmusban is magában hordja a bürokratizálódás veszélyét. E veszély ellen a szocialista demokrácia fej­lesztésével lehet felvenni a harcot, kiépíteni a bürokra­tizmus elleni biztosítékokat. A bürokratikus tendenciá­kat nem lehet egyetlen hu­szárvágással megszűntetni. Folyamatos, kitartó küzde­lemre van szükség, mert meg-megújuló lehetőségről van szó. A harc két síkon folyhat: egyrészt az állam­élet demokratikus intézmé­nyeinek fejlesztése terén, amelyekben aktivizálódhat az állampolgár, és mint az állam alanya, mint megbízó, figyelemmel kísérheti az ál­lamapparátus működését. Ezt a szerepet kell betöltenie az állampolgár bizalmából az Országgyűlésnek és a helyi tanácsnak. Másrészt magá­ban az államapparátusban, úgy, hogy erősitik benne a demokratikus szervezetre jellemző vonásokat, azaz az államapparátus dolgozói ki­alakítják saját munkahe­lyük demokratizmusát, és maguk is küzdenek a bürok­ratikus jelenségek ellen. Te­hát a szakigazgatási szerve­zetek demokratikus ellenőr­zésének biztosítása érdeké­ben magának a szakigazga­tásnak demokratizálására is szükség van. Az egyén és társadalom egymáshoz való viszonya a szocializmusban is még alap­vetően az állampolgár csaz állam egymáshoz való viszo­nyában nyilvánul meg. Ez a legtöbb esetben különböző intézmények közvetítésével valósul meg. De ez a vi­szony lényegében különbö­zik attól, ami az állampol­gár és állam'viszonyát a szo­cializmus előtti társadalmak­ban jellemezte, mert ma a különböző intézmények segítségével a dolgozó em­ber saját államával kerül kapcsolatba. Ennek az elvnek az érvé­nyesülését segíti a szocialis­ta demokrácia fejlesztése az államéletben, vagyis az ál­lamintézmények átalakítása úgy, hogy következetesen megvalósulhasson a marxi követelmény: „az állam a társadalom fölé rendelt szervből a társadalomnalc mindenben alárendelt szerv­vé váljék". Természetesen e tekintet­ben nem a követelményeket nehéz megfogalmazni, ha­nem azt az alkalmas módot megtalálni, ahogyan ezeknek a követelményeknek eleget lehet tenni. Az előbbiekben ugyanis éppen arról beszél­tünk, hogy a termelőerők mai színvonala és a munka­megosztás követelményei mi­att az állampolgárok nem vehetne részt nap mint nap közvetlenül a társadalom igazgatásában, erre a célra hivatásos szakapparátusokat kell fenntartani. Ez az el­lentmondás azonban felold­ható, mert az állampolgá­roknak messzemenő lehető­ségeik vannak szervezetekés képviseleti intézmények lét­rehozására. Lehetőségük van arra, hogy különböző szer­vezetekben mint meghatáro­zott érdekcsoportok lépje­nek fel. Emellett a közvet­len demokrácia különböző intézményei állnak rendel­kezésükre. (Ezek elsősorban a választójogban, tehát a képviselet létrehozásában megfogalmazott intézmé­nyek: jelölő gyűlések; kép­viselői, tanácstagi beszámo­lók; visszahívási jog.) A másik eszköz az állam­polgárok birtokában, az ál­lami szervezetben kiépített képviseleti intézmények rendszere: a tanácsok, mint népképviseleti-önkor­mányzati szervek, és az Or­szággyűlés, a törvényhozás. A cél az, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének következtében ezek a kép­viseleti intézmények egyre eredményesebben töltsék be határozathozói, törvényhozói funkciójukat, és az állam­polgároktól kapott megbí­zás szellemében ellenőrzői funkciójukat az állam igaz­gatási tevékenysége fölött. Országgyűlésünk a népszu­verenitás legfőbb megteste­sítője, országunk legfőbb törvényhozói szerve. Társa­dalmi előrehaladásunk gyor­sítása, rendszerünk szocia­lista jellegének fejlesztése céljából szükséges, hogy az Országgyűlésben erősödjék a törvényalkotói tevékeny­ség. növekedjék az Ország­gyűlés szerepe a kormány­zati munka alkotmányos el­lenőrzésében. Ugyanennek a követelménynek a taná­csok akkor felelhetnek meg egyre eredményesebben, ha tovább erősödnek önkor­mányzati szerepükben a he­lyi nolitika alakításától a bevételeikkel való önálló rendelkezésig. gazdálkodá­sig. A jogérzék Az ipari szövetkezetekről Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen meg­vitatta az MSZMP XIII. kongresszusa határozatából adódó feladatokat. Állásfog­lalásában egyebek között rá­mutat, hogy az ipari fejlő­dés gyorsítása a szövetkeze­tektől is megköveteli az erő­teljesebb műszaki haladást, a technológia további kor­szerűsítését, valamint a ver­senyképesség fokozását. A következő években a szövet­kezeteknek fokozódó mér­tékben kell törekedniük a lakosság igényeinek kielé­gítésére. és ennek érdeké­ben erősíteni szükséges kap­csolataikat a belkereskedel­mi szervezetekkel. Fontos feladat a gazdaságos export bővítése is. A termelési szerkezet kor­szerűsítése továbbra is köz­ponti feladatuk az ipari szövetkezeleknek, s ezen be­lül is bővíteniük szükséges a kis- és középszériás. jó minőségű termékek válasz­tékát. A műszaki színvonal növelésével, és a technoló­giai fegyelem erősítésével kell elérni, hogy az ipari szövetkezetekben készülő termékek minősége megáll­ja a helyét a versenytársak­kal való küzdelemben. Az állásfoglalás kiemeli azt is, liogv a szövetkezeteknek na­gyobb figyelmet kell fordí­taniuk a korszerű üzem­és munkaszervezési mód­szerek alkalmazására, a ter­melés szervezettségének nö­velésére, a műszaki-szakmai felkészültség színvonalának emelésére, valamint a szel­lemi kapacitások intenzi­vebb hasznosítására. Fon­tos, hogy a szövetkezetek gyorsítsák a találmányok, "licencek, műszaki újdonsá­gok hasznosításának ütemét, A szövetkezetpolitikai mun­káról szólva az állásfoglalás leszögezi, hogy az önkor­mányzati szervek munkáját tartalmasabbá kell tenni. Fontos feladat a tagok anya­gi biztonságának, szociális jólétének, műveltségének növelése. (MTI) A szocialista állam ered­ményes működése, demok­ratizmusának fejlődése fel­tételezi azt az államappará­tust, amelynek fejlett a jog­tudata és jogérzéke, s amely természetesnek tart­ja, hogy a jogrend a kö­telezettség rendje is. Az ilyen állampolgár azoknak a viszonyoknak a terméke, amelyekben az emberek az államhatalmat nem kény­szerűen elviselendő külső erőnek tekintik, hanem sa­ját eszközüknek saját rend­jük megszervezésére. Olyan eszköznek, mely hatalmát attól nyeri, hogy az állam­polgárok közvetlenül vagy képviselőik útján nemcsak véleményükkel, hanem cse­lekvő részvételükkel is tá­mogatják. Ez a követel­mény a szocialista állam demokratikus intézményei, és a felvilágosult, tudatos állampolgár találkozásával valósul meg. Az országgyű­lési és tanácsi választások, az úi választási törvény első alkalmazása, a választások népfrontos jellegének ki­domborodúsa nagy lépést jelent előre a szocialista de­mokrácia fejlesztésében, az állampolgár és a szocialista állam együttműködésének erősítésében. I'OZSGAY IMRE f

Next

/
Oldalképek
Tartalom