Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-06 / 131. szám

4 Csütörtök, 1985. június 6. Ml? HOL? MIKOR? Megtanultunk atomerőművet építeni Hazafi József: Csikócsapaf Minden környezetvédő mondókéin eszembe ötlik, amikor kezembe veszem Tolna megyei kollégám riportkönyvét. Aki kicsit is fél attól, hogy elronthatjuk közvetlen jövőnket, és az utánunk jövőkét is, nehezen kezd el lelkesedni érte. Ha itt egyszer meglódul a parányi atom, el tudunk-e bújni előle? A vizet tertőzi-e meg hamarabb, a levegőt, vagy egyszerűen átváltozik atombombává, és fölrobban? Nincs az a haszon, ami akármelyik pusztítással fölérne. A Csikócsapat című könyv szerzője, Hazafi József, újságíró, és nem atomtudós, de igyekszik közérthetően elmagyarázni, hogy nincs mitől tartanunk, gondos tervezéssel és pontos építéssel a balesetek lehetőségét is kizárhatjuk. Szupernagy építkezésről beszél, de a beruházás minden negyedik forintját a biztonságra költjük. Egyszerűen fizikai lehetetlenség, hogy a hámba fogott atom elszabaduljon, és kalamajkát csináljon. Akiben sokáig élt a gyanú, hogy árthatunk vele, persze, nem adja meg könynyen magát. Amit a tudomány előhoz mentségként, az író igyekezete ellenére se érti teljesen, és görcsként kapaszkodik az eddig megtermelt ellenérvekhez. Az se sokat mond neki, hogy ennyi pénzből ennyit fordítunk a biztonságra, mert ekkora méreteknél egyszerűen megszűnnek a, pénz iránt táplált reális érzékeink. És akárhogy nézzük is, az atomerőművet építővállalat készíti, az építők jiedig hosszú-hosszú évek igyekezetével arra tanítottak bcnnünRfct, hogy ne higgyünk nekik. Akik még azt is elfelejtették, hogy az ősember hogyan tudta megvédeni kicsike kalibáját az esőtől, és szinte nincsen lakóház, ami be ne ázna, azoknak nehéz elhinni bármilyen érvelésre is, hogy az atomerőműből nem kezd el szivárogni egyszer valami sugárzás. Vegyük csak elő a kéznél levő érveinket: ha ezerszámra építjük a műhibás házakat, mi a biztosíték arra, hogy az első atomerőmű azonnal jól sikerül? Hogyan találják meg egyáltalán a felelőst, amikor az építőiparnál leghamarabb a felelősség veszett el? Azt hiszém, erre csak egy lehetősége marad az újságírónak: előveszi szakmájának legmegbízhatóbb eszközét, és riportokban hozza közelebb hozzánk az építőket. Ha az nem sokat mond, hogy minden negyedik forintért biztonságot akarunk venni, a milliméterre pontos deszkazsaluzat recsegését, vagy aki danolni kezd a csőben, mondjon sokkal többet, hogy aki építi, aki a darut kezeli, aki bemászik a csőbe, bár jószerivel el se fér benne, aki muzsikának hallja mert a tisztításra használt alkoholtól belégzéssel is be lehet rúgni, az mind érti a dolgát. Érti? Hol tanulta volna? Jó néhányan már dolgozlak hasonló építkezésen külföldön, hozták tehát onnan a tapasztalatot. A többiek pedig menet közben tanulnak. Könyvekből is, mert vizsgázniuk kell, és gyakorlatból is. Ki tudná megszámlálni, hány csövet kell öszszehegeszteni, hogy a nagy kazánt körülvevő csövekben keringhessen a víz? És ezt mind a legapróbb hiba nélkül. Az egyszerűség kedvéért inkább kilométerekben mérik a hegesztendő felületek hosszát, de senki se jön úgy a világra, hogy ennyire igényesen tudjon hegeszteni. Ha jobban reszket a keze, mint az operáló orvosé, már nem jó. Ráadásul, legalább napi tizenkét óra a munkaidő. Ülve is elfáradnánk. Embere válogatja, kinek mi ragadja meg legjobban a figyelmét. Az építő katonák, a Zsukov Gyuri, aki olyan durva volt, mint a pokróc, vagy a jeges-fagyos Szibéria, a Dévai Lajos, a Nagy Gyula, a Bandi bácsi, a bajuszos és a soproni Kovács Sándor, a Körmöczi József — csak az első fejezet neveiből említettem néhányat. —, nekem az a darus, aki lábra állította a százlábún érkező reaktortartályt, és a 230 tonna súlyú edényt a manőver végén összesen tiz milliméterrel arrébb teszi. Lehet fokozni a feszültséget? Tele van dramaturgiával az élet, szolgáltat kiegészítő .mozzanatokat. Amikor a daru kötelén lógott a tarlály, a rezzenéstelen csöndben hatalmas csörrenés. Megdermed mindenki. Leesett egy villáskulcs. A mesterdarus az ötvennégy kilós Piskolthy Viktorné. Biztosan azért szavazok ró, mert ott voltam annak idején Algyőn, amikor a legmagasabb tornyot állították föl. Méricskéltek a mérnökök, mindent tudtak milliméterre és grammra kiszámítva, de amikor a négy darunak emelnie kellett, előállt egy darusforma ember, egyetlen kézlegyintéssel elhessentette onnan a mérnököket, és két hüvelykujjának böködésével úgy eldirigálta a négy „bikát", mintha azok mérnököt soha nem láttak volna. Sok csodabogarat összehord Hazafi József. Egy-két szóval jellemzi is őket. Emberei legtöbbször szúrós szeműek, kemények, szigorúak. Ha hihetünk annak a teóriának, hogy a munka alakítja az embert, akkor el kell hinnünk, ez a munka ennyire kemény, és ennyire nem lehet kicsit se tévedni benne. Akit lehet, természetesen magyarosítanak. Jurij Romanovics Zsukovból Zsukov Gyuri lesz, Beier Mathiasból pedig Matyi, önálló fizikus a Matyi, és addig szinte meg se szólalt, amíg meg nem tanult magyarul. Figyelte az embereket, és egy okos kis könyv mindig benne van a táskájában. Felesége magyar, a Balatonnál ismerte meg. Már a százhetedik lapon járunk, és csak most tudjuk meg, mi is az a csikócsapat, és kikből áll. Buday Gábor fizikus lett, de sehol nem kapott állást. Stoppal járja be a Dunántúlt, fölveszi egy nagy, fekete autó, önéletrajzot íratnak vele, megígérik neki, hogy alkalmazzák, de addig helyezkedjen el valahová, nevelőtanár lesz, és két év múlva küldik el tanulni a Szovjetunióba, az NDK-ba és Csehszlovákiába. Hosszú hajú, és szakállas, szinte szemtelenül fiatal. Egymilliónál többet költöttek rá. Itt van a Matyi, itt van az ugyancsak harmincon aluli Faragó Péter, Kapocs György is, Kardos Imre, Kecskés Ferenc, — voltaképpen ők a reaktor irányítói. Mind fiatal, mert ide rugalmasság kell, dönteni tudás, és azért is, mert nem nyomja őket a felelősség. Némelyik annyira fiatal, hogy egy gyárban még művezető se lehetne. Itt 'a munkájuk mellett könyveket írnak, és előadásokat tartanak. Vegyük azért tudomásul, hogy nem földre szállt angyalok építették a paksi erőművel. Van itt Ragacs is, a presszó — atomkocsma inkább — ahol egy cigánylány akár negyedóránként fordul egy fiúval vagy meglett emberrel. Hozzánk leginkább az ehhez hasonló hírek jutottak el eddig, hiszen, aki oda betette a lábát, csak a káoszt látta. Azt is vegyük tudomásul, hogy Pakson minden más, mint máshol. Az atomerőmű nemcsak abban különbözik a többi erőműtől, hogy atommal „tüzelnek" benne, hanem abban is, hogy szinte semmiben nem hasonlít a többihez. Az építése se, és a működése se. Bár a paksiaknak semmivel nem jelent többet már, mint a konzervgyár vagy a téglagyár. Ezt is meg lehet szokni. Mindenki tudja ugyan, hogy sugárveszélyből a kevés is sok, mégis elhisszük a kötet végefelé leírt mondatokat: „egy vizes reaktor soha, semmilyen körülmények között sem válhat atombombává, még akkor sem, ha összes védelmi berendezésétől megfosztanánk", vagy azt, „hogy egy ember a földön 100 atomerőmű együttes működésének következtében haljon meg, körülbelül azonos azzal a valószínűséggel, hogy ezt az embert egy meteor üsse agyon!','. Miért fordítunk akkor annyi pénzt a biztonságra? Azért, hogy valóban igy legyen, és azért, mert jól tudjuk, az emberéletet nem lehet pénzben mérni. Soha, semmilyen körülmények között se. Horváth Dezső Pontosabb előrejelzés A következő évre kiépül' hazánkban a meteorológiai műholdak vevő - és digitális adatfeldolgozó rendszere. Miként Aigner Szilárd, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, a csaknem 50 millió forint értékű beruházás képfeldolgozó számítógépe már elkészült. Előreláthatóan ez év végéig felszerelik a rendszer vevőberendezéseit is. Ennek alkalmazása révén az eddigieknél több információt szerezhetnek az országunk időjárását meghatározó légköri állapotokról, változásokról, így pontosabb lehet az időjárás előrejelzése. Országunkban, anyagi helyzetünkhöz mérten, fokozatosan alkalmazzák a meteorológiai megfigyelés korszerű eszközeit: a meteorológiai mesterséges holdak, az időjárásradarokat, a távmérő műszereket, amelyeket a világon az utóbbi években jelentős mértékben továbbfejlesztettek. Ezek egy időben a Föld nagy területei fölött mérik a légkör paramétereit, s nem csupán bolygónk egy-egy pontján regisztrálják a légnyomást, a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a szél erősségét és a légkör más jelenségeit, miként a földfelszíni, hagyományos megfigyelő állomások. Az automata meteorológiai állomások fölszerelései és a kapcsolódó számítógépek tájékoztatják a szakembereket az óceánok, sarkvidékek, a sivatagok és más lakatlan, nehezen hozzáférhető területek légköri viszonyairól is, amelyeket régen csak expedíciók ismertettek. A légkör függőleges hőmérsékleti rétegződéséről, a légáramlások irányáról és sebességéről is képet adnak. A közelmúltban kiépült a csapadék- és felhőrendszereket megfigyelő radarhálózatunk. A Ferihegyi repülőtéren, Nyíregyháza és Szentgotthárd közelében létesített radarok megfigyelési hatósugara kiterjed a Kárpát-medencére és környékére, amelynek légköri viszonyai meghatározzák országunk időjárását. A kialakulóban levő számítógéprendszerünk a több száz vagy ezer kilométer magasságban keringő mesterséges holdak megfigyeléseit nemcsak képekben, hanem számokban is kifejezi. Pontosabb prognózist szolgáltathatnak így. Tudományos igénnyel 10—14 napra, tendencia jellegűen egy-két hónapra lehet előre jelezni az időjárást. Adható-e büntetés fegyelmi eljárás nélkül ? F. I. szegedi olvasónk sérelmezi, hogy személyi alapbérét fegyelmi eljárás nélkül csökkentették. Ügy tudja, hogy a fegyelmi eljárást a munkáltatónak minden esetben Ic kell folytatni és a dolgozót meg kell hallgatni. Szeretné tudni, hogy ügyében a munkáltató szabályosan járt-e cl? A Munka Törvénykönyve rendelkezései lehetővé teszik, hogy bizonyos fegyelmi büntetéseket a kötelezettségszegés csekély voltára vagy az eset más körülményeire tekintettel indokolt írásbeli határozatban fegyelmi eljárás mellőzésével szabja ki. A büntetéskiszabás ezen gyorsított módjára azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tényállás megnyugtató módon tisztázott, azaz, olyan tényeken nyugszik, mint például a dolgozó beismerése, vagy tettenérése. Ha azonban a tényállás kiegészítésre szorul, már csak fegyelmi eljárás keretében történhet meg. A büntetések a következők: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (a Minisztertanács által megállapított mértékig) és végül a személyi alapbér csökkentése. A büntetést kiszabó határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlójának, vagy a dolgozó közvetlen felettesének kell a dolgozóval ismertetni. A kedvezmény és juttatás megvonása (csökkentése), vagy a személyi alapbér csökkentése esetén a büntetés összkihatása a dolgozó havi átlagkeresetének tíz százalékát nem haladhatja meg. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani (vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni), ha a kötelezettségszegés felfedése óta három hónap, illetve elkövetése óta három év eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás, illetve gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a hároméves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetében a határidőket a dolgozó belföldre történő viszszatérésétől kell számítani. A fentiek alapján olvasónk bizonyára el tudja bírálni, hogy ügyében történt-e szabálytalanság. Dr. V. M. 1985. JUN1US 6., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: NORBERT A Nap kel 4 óra 48 perckor, és nyugszik 20 óra 37 perckor. A Hold kel 0 óra 7 perckor, és nyugszik 7 óra 36 perekor. VfZÁ IXAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 637 cm (apadó). NYOLCVAN ÉVE hunyt el Kulinyi Zsigmond (1854 —1905) újságíró, a Szegedi Naplónak indulásától. 1878-tól munkatársa, 1884-től felelős, 1891-től főszerkesztője, ugyan akkortól a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamiara titkára, ö irta meg az árvíztől a századfordulóig (1879— 1900) Szeged új korának történetét (1901). NYOLCVAN ÉVE született Földes György (1905— 1985) újságíró, kétszeres József Attila-díjas író. 1938—39-ben a szociáldemokrata párt szegedi szervezetének titkára. HETVEN ÉVE született O. Nagy Gábor (1915— 1973) nyelvész. 1940—11-ben Hódmezővásárhelyen tanított. Főleg szólásmagyarázataival, szótörténeti tárgyú cikkeivel, a szótárírás és a jelentéstan kérdéseit tárgyaló tanulmányaival szerzett érdemeket. Autóbaleset áldozata lett. Két leghíresebb műve: Magyar szólások és közmondások: Mi fán terem ? KISSZlNHAZ Este 7 órakor: Dózsa György (Bartók-, Egressy- és Vaszy-béflet). ZENÉS SZÍNHÁZ Délután fél 6-kor: Bánk bán (Móra 1—2. bérlet). MOZIK Vörös csillag: délelőtt 10, délután negyed 4 és fél 6 órakor: Folyóparti tangó (színes, m. b. szovjet); este háromnegyed 8 órakor: Aranyoskám (színes, m. b. amerikai, III. helyár!). Kertmozi: Az utolsó tangó Párizsban (színes, olasz. III. helyár. 16 éven felülieknek!). Fáklya: délután háromnegyed 3 óraikor: No, megállj csak! (színes, m. b. szovjet); délután negyed 6 és fél 8 órakor: öt láda aranyrög (színes, m. b. francia, III. helyár!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeltet Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a n. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt., 1. sz. alatt, Telefon: 10-100. *™ GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fa 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon regga fél 8 órától másnap regga fa 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7töl hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től regga 7 áráig. Taefon: 11-000. DQf/J BUDAPEST 1. 8.05: Tv-torna 8.10: ITV 10.40: Képújság 15.30-: ITV 16.05: Hírek 16.10: A rövidfilmstűdlók mühayéböl 17.00: Tízen Túliak Társasága 17.50: Képújság 17.55: Tv-bürze 18.03: Foglalkozása: szülő — riport 19.10: Tv-torna 19.15: Esti meso 19.30: Tv-híradó 20.00: Zenés film 20.45: Ámor rabjai — angol tv-filmsorozat — 3. 21.15: Randevú a IV. stúdióban 22.05: „Játszani Is engedd" — gondolatok versekről 22.50: Tv-hiradó 3. 23.10: Himnusz BUDAPEST 2. 15.50: Képújság 15.55: Az öreg bánya titka — Ifjúsági tv-filmsorozat — 1. — (ism.) 16.25: Roland Gorras — francia nemzetközi teniszbajnokság 18.55: Szállttá9 magyar módra — riportműsor 19.25: A bécsi Blockflöte együttes játszik 20.00: A barokk világa — 5. 20.50: Mai témák külföldi tv-játékmühaydkböl: Semmi gond — holland tv-film 22.20: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.20: Videooldalak 17.30: Hirek 17.35: Gyermekeknek 18.15: Tudomány 18.45: Kicsiny nagyvilág — dok.-adás 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin 21.05: vetélkedő 22.05: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.06: Hírek 18.30: Zágrábi körkép 19.00: Slágerlista helyett 19.30: Tv-naptár 20.00: Kosárlabda EB: Fran cia országJugoszlávia 21.30: Hírek 21.35: örök hívás — filmsorozat ÜJVIDÉK 17.00: Tv-híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Betűről betűre — 6. 18.15: Válogatás 18.45: Dok.-műsor 19 15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 2.. magyarul 19.55: Kosárlabda EB: FranciaországJugoszlávia 21.30: Tv-hiradó 2., szerbhorvátul, 21.10: örökös hívás — szovjet tv-filmsorozat — 11. 22.40: Szórakoztató műsor PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.10: Tv-torna 8.15: ITV 9.00: Kamera — kortárs filmművészet: Ny. Mlhalkov — (ism.) 9.30: A francia idegenlégió — angol dok.-film — (ism.) 10.20: Perui képek — francia rövidfilm 10.30: A kardszárnyú delfinek nyomában — új-zélandi rövidfilm 10.50: Képújság •••LMKJiWi ESRxI KOSSUTH 8.20: Köznapi ügyeink 8.30: Rohmanlnov: Francesoa da RÍ mini 9.37: Simpson: Táncok 9.44: Cipósütés — Bartók gyermekkórusaiból 10.05: Két keréken Magyarországon 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Szegedi Ernő zongorázik 11.40: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai — Tharckeray regénye — 8. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Aki széppel veszi körül imagát 13.00: Fataky Kálmán emlékezetes szerepel — 5i 13.40: Kapcsoljuk a pécsi stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — (ism.) 14.25: A Zenei Tükör jubileumi 150. adása 15.03: Csendes Don — Solohov regénye — 7. 16.05: Révkalauz 17.00: A Rádiószínház: Erdőben — Palotás Dezső hangjátéka I,7.43: Nótacsokor 19.20: Népszerű szimfonikus zene 20.00: Kilátó Kb. 20.45: Hangszerszólók 21.30: Hegymenet 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Romantikus kórusmuzsika 22.50: Építészeti kultúránkról... 23.00: Kamarazene 0.10: Könnyűzene — hangszerszólók PETŐFI 8.05: Kecskés Sándor klarinétozik 8.20: A szabó család — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Operettdalok 12.25: Útikalauz 12.30: ..Énekeltem én: Hegedűs Lászlóné" 12.45: Alföldi citerazenekarok felvételeiből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Idősebbek hullámhosszán — (Ism.) 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Közéleti tétkép — (ism.) 16.05: Találkozás a stúdióban 17.05: Finn dzsesszfclvótel ékből 17.30: Kézfogások 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknék 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Hegedűs Géza hangjátékaiból 22.01: Kottafejek, Indigó alatt 22.35: Legkedvesebb verseiből válogat: Szentpál Mónika 23.20: Népdalcsokor 24.00: Éjféltől hajnalig PÉNTEK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.20: Harc a dohányzás ellen 8.50: Az Állami Népi Együttes felvétele iből 9.33: Kököjszi és Bobojsza — Török Sándor meseregénye — 1. 9.53: Lottósorsolás 10.05: Yeats versei 10.10: Oj lemezeinkből II.00: Gondolat 11.45: A Liverpooli Filharmonikus Zenekar játszik 12.30: KI nyer ina? — Kecskeméten PETŐFI 8.05: Joan Sutherland operettekből és zenés játékokból énekel 8.50: Tiz pero külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Indulók, táncok fúvószenekarra 4