Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

2 Csütörtök, 1985. június 20. Az új Országgyűlés első Ülésszaka Lázár György beszéde a kormány programjáról Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Amikor néhány perce az Elnöki Tanács elnöke előtt letettük a hivatali eáküt, arra köteleztük magunkat, hogy minden igyekezetünkkel szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését fogjuk szolgálni. Most az Országgyűlés színe előtt is megismétlem: a ránk bízott feladatnak belső meggyőződésből, a nép ügye .iránt érzett felelősséggel, legjobb tudásunk szerint úgy kívánunk eleget tenni, hogy rászolgáljunk az Önöktől kapott megtisztelő bizalomra. Mindössze néhány hete, hogy a választásra jogosult állampolgárok túlnyomó többsége szavazataival újból kifejezésre juttatta a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával való egyetértését, támogatásáról biztosította n XIII. kongresszuson elfogadott, a Hazafias Népfront által meghirdetett országépítő nemzeti programot. Bejelentem, hogy a nép akaratát kifejező, számunkra kötelező politikai iránymutatásokat ulapul véve kidolgozzuk és az Alkotmány előírásainak megfelelően az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán előterjesztjük a kormány öt évre szóló munkaprogramját. Munkaprogramunkban azokat a feladatokat szándékozzuk előtérbe állítani, amelyek megoldásával a XIII. kongresszus határozatának és a Hazafias Népfront választási felhívásának szellemében eredményesebbé, lendületesebbé teheíjüíc szocialista társadalmunk építését. Ma minden korábbinál világosabban áll előttünk, hogy ennek az első és legfontosabb fellétele gazdaságunk teljesítőképességének megjavítása. Csak a minőségileg jobb és hatékonyabb munkával küzdhetjük le a történelmi okokból és az adottságainkból eredő gazdasági hátrányt, amely az utóbbi években oly sok gondot okozott. Csak a tóbb eredményt hozó, jobb munkával teremthetjük elő azokat az anyagi alapokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy teljesebben kielégíthessük népünk szükségleteit, javíthassuk életkörülményeit, fejleszthessük a tudományt és a kultúrát, megfelelő színvonalon gondoskodhassunk szocialista vívmányaink védelméről. A minőségi és a hatékonysági követelményeket, a jövedelemtermelő-képesség fokozásának igényét szem előtt tartva kezdtük meg a népgazdaság VII. ötéves tervének kidolgozását, ennek jegyében folytatjuk a tervkoordinációt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A KGST tegnap befejezett 40. ülésszakán meggyőződhettünk arról, hogy szándékunkkal nem állunk egyedül. Valamennyi tagország a fejlődés intenzív jegyeinek gyorsabb kibontakoztatásában látja nemzeti céljai és közös törekvéseink valóra váltásának legfontosabb gazdasági feltételét. Ebből kiindulva és az elmúlt évben tartott felső szintű értekezlet állásfoglalásával összhangban az ülésszak határozataiban a minőségi követelmények kapják a legnagyobb hangsúlyt. Munkaprogramunkban bemutatjuk majd és vitára bocsátjuk azokat az elgondolásokat is, amelyek képet adnak arról, mit kívánunk tenni a kormányzati, az igazgatási munka, az irányítási rendszer fejlesztése érdekében azért, hogy még tágabb teret nyissunk a végrehajtó és a gazdálkodó szervek önálló és felelős cselekvése, az egyéni tehetség érvényesülése számára. Tudatában vagyunk,- hogy n gazdaság minőségi megújulása csak úgy mehet végbe, ha ahhoz kedvezőek a társadalmi felfelelek, ha megbecsülés övezi a közönségért-dolgozóérri+ bert, ha méltó elismerést véleményünk előtt ismert, kap a szorgalom és a tudás, hogy hosszabb idő óta ez az Ezért arra is választ kivá- első olyan tervünk, amely a nunk adni, milyen terveink belső felhasználásban nem vannak a szocialista demok- visszalépést, hanem — a külrácia további intézményesí- kereskedelmi mérleg egyidetésére a tudomány, a kul- jü javításával — a reálbétura, az oktatás fejlesztésé- rck megőrzését és a beruháre, a jo munka erkölcsi és 7^sok némi növelését iráanyagi elismerésének növelé- ny0zza elő spr?:., ,.,., , Ez természetesen csak akKulpolitikai programunk kor lc.hetséRes ha a teIjesit_ megtervezesekor abból in- mé k js tervezett mér_ dulunk ki, hogy a kormány- tckbcn emelkednek Az is MlTitl6 köztudott, hogy kötelessége lesz a lehető leg kedvezőbb külső feltételeket biztosítani szocialista építőmunkánk folytatásához. a mostoha időjárás következményeként előállt veszteségek és a külpiaci viszonyok kedveEzért nemzeti érdekeinkkel zötlen , al?ku!asa . a összhangban és biztonságunk védelmében még szorosabbra kívánjuk fűzni barátsámagunk elé tűzött feladatokat az eredetileg tervezettnél csak több és jobb munkágunkat a Szovjetunióval és val érhetjük el. a többi testvéri szocialista A tonyek azt mutatjak. országgal. Továbbra is azon ho"v 'M elmaradást még leszünk, hogy eleget tegyünk csak részben sikerült pótola Varsói Szerződésben vál- ni. megszüntetni, a gazdasálalt kötelezettségünknek, és íú teljesítmény a szükségesezzel együtt hozzájáruljunk nél és a lehetségesnél lasaz európai és az egyetemes sabban javul. A kormányzabéke megőrzéséért folytatott ti szerveknek és a gazdasáküzdelem sikeréhez. Mint Rí vezetőknek közös feladaeddig, a jövőben is támo- ta azoknak a feltételeknek a gatni fogjuk a szabadságu- biztosítása, amelvek lehetővé kért és a függetlenségükért teszik a kollektívák tenniküzdő népek harcát, és ké- akarásának érvénvre Iutászek vagyunk, hogy az sát, hozzájárulnak ahhoz, egyenjogúság és a kölcsönös hogy teljesíthessük de legelőnyök alapján továbbfej- alábbis megközelíthessük az lesszük kapcsolatainkat a ez évi tervünkben kitűzött tőkés országokkal is. célunkat Kedves Képviselő Elvtár-^ xiszlelt országgyűlés! s A kormány nevében még Ezt az alkalmat sem muegyszer köszönöm a részünklaszthatom el, hogy felhív- re előlegezett bizalmat éséljam a figyelmet közvetlen tennivalónkra: ez évi terve a lehetőséggel, képviselőtársaimnak felelős megbízatásuk teljesítéséhez jó vünk teljesítésének fontosságára. Ügy vélem, aligha kell bárkit is pH-ggyüzni eg&zsépt .ésijok sikert kinek időszerűségéről. Köz- vánoK. Csongrád megyei képviselők, a szünetben Az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Losonczi Fái; Az Elnöki Tanács helyettes elnöke Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezsó. Az Elnöki Tanács titkára Katona Imre; Az Elnöki Tanács tagja: Barcs Sándor, dr. Bartha Tibor, Bánáti Gézáné, Biró Imre, Duschek Lajosné, dr. Eleki János, dr. Gajdócsi István, Horváth Sándorné, Kádár János, Kállai Gyula, Krémemé Michelisz Teréz, dr. Mándity Marin, Nánási László, Németh, Károly, Szalai Géza, Szentágothai János és dr. Vida Miklós. A kormány tagjai A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Lázár György. A Minisztertanács elnökhelyettesei: dr. Maróthy László, Czinegc Lajos, dr. Csehák Judit, Faluvégi Lajos és Marjai József; Belkereskedelmi miniszter dr. Juhár Zoltán; Belügyminiszter Kamara János; Egészségügyi miniszter dr. Medve László; Építésügyi és városfejlesztési miniszter Somogyi László; Honvédelmi miniszter Oláh István; Igazságügy-miniszter dr. Markója Imre; Ipari miniszter dr. Kapolyi László; Közlekedési miniszter dr. Urbán Lajos; Külkereskedelmi miniszter Veress Péter; Külügyminiszter dr. Várkonyi Péter; Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Váncsa Jenő; Művelődési miniszter dr. Köpeczi Béla; Pénzügyminiszter dr. Hetényi István; Az Országos Tervhivatal elnöke Faluvégi Lajos; A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Szakali József. Ugyancsak az Elnöki Tanács javaslatára az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé dr. Szilbereky Jenőt, a legfőbb ügyészévé dr. Szíjártó Károlyt választotta meg. Országgyűlési bizottságok Az Alkotmányjogi Tanács elnöke dr. Korom Mihály; Titkára' dr. Kereszti Csaba; Az Építési és Közlekedési Bizottság elnöke: Stadinger István; Titkára dr. Szilágyi Gábor; A Honvédelmi Bizottság elnöke Gyuricza László; Titkára Török Mihály. A bizottság tagja Csongrád megyéből Takács Imréné; Az Ipari Bizottság elnöke Gorjanc Ignác; Titkára Dudla József. A bizottság tagja Csongrád megyéből Juratovics Aladár; A Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság elnöke dr. Antalffy György; Titkára dr. Bölcsey György; A Kereskedelmi Bizottság elnöke Nyers Rezső; Titkára dr. Hellner Károly. A bizottság tagja Csongrád megyéből Mag Pál és Csókási Zoltánné; A Kulturális. Bizottság elnöke dr, Bögnijr Reafc Tlífcara dr. ' Tóth János. A bizottság tagja Csöngrád megyéből Bödöné Róssa Edit; A Külügyi Bizottság elnöke dr. Szűrös Mátyás; Titkára Jakab Róbertné. A bizottság tagja Csongrád megyéből Apró Antal; A Mezőgazdasági Bizottság elnöke dr. Cselötei László; Titkára dr. Dobi Ferenc. A bizottság tagja Csongrád megyéből Szabó Sándor; A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke dr. Pesta László; Titkára Tóth Ilona. A bizottság tagja Csongrád megyéből dr. Karácsonyi Sándor; A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Straub F. Brúnó; Titkára Újvári Sándor; A Terv- és Költségvetési Bizottság elnöke dr. Bognár József: Titkára Horváth Lajcs. A bizottság tagja Csongrád megyéből Fodor Pál; A Mentelmi és összeférhetetlenségi Bizottság elnöke Horváth Miklós; Titkára Peják Emil. A/. Interparlamentáris Unió magyar csoportja megválasztott vezetősége; elnök: Barcs Sándor, alelnökök: dr. Bartha Tibor, dr. Bíró József, Púja Frigyes. A bizottság tagja Csongrád megyéből dr. Antalffy György. Csongrád megye gazdaságának év eleji fejlődése a

mpni/p gazdaságának fejlődését a lllCyyC különböző párt-, állami és társadalmi szervek az év folyamán rendszeresen figyelemmel kísérik. Ennek jelentősége abban van, hogy időben felfigyelni a jelentkező feszültségekre, fellépő problémákra, s azok megszüntetésére intézkedni lehet. Ezek a szükségessé váló inté'zkedések sokszor helyben megoldhatóak, de előfordulnak olyan megállapítások is, melyek megyei vagy központi intézkedést igényelnek. Ez a megyében kialakult jelzőrendszer eddig berótt, jól segítette tervcéljaink elérését. A megyei pártbizottság az állami szervekkel karöltve az idén is — az ismert nehezítő körülmények miatt — több alkalommal áttekintette a megye gazdaságának helyzetét, a gazdálkodó egységek tevékenységének eredményeit. A főbb tapasztalatokat a széles nyilvánosság elé tárjuk, azzal a nem titkolt céllal, hogy ki-ki saját területére vonatkozóan ipegtalálja azokat a feszültségeket, melyek felszámolásáért a legtöbbet tehet, elősegítve ezzel évi feladataink maradéktalan teljesítését. Általános megállapítás, hogy a gazdasági év előkészítése jobb volt, mint korábban, a megalapozottabb politikai, gazdasági felkészülés következtében. Ennek során a gazdálkodó egységek figyelembe vették a népgazdaságilag kiemelt feladatokat, nevezetesen a népgazdasági egyensúly javítását, a fizetőképesség megőrzését, a jövedelemtermelő képesség fokozását. A felkészülésben érzékelhető volt a VI. ötéves terv sikeres befejezése iránt érzett felelősség, s a közgazdasági szabályozók módosítása által kiváltott intézkedések hatása. Mindezek aZt eredményezték, hogy előtérbe került a gazdálkodó egységeknél az adottságok jobb kihasználásával, az export jövedelmezőségének javítása, a munkaerőgazdálkodásban a termelési feladatok megoldását segítő létszám-átcsoportosítás. Megkülönböztetett figyelem irányul a műszaki fejlesztésre, a termékek versenyképességének fokozására, a takarékosságra, a lakosság életkörülményeinek jobbá tételére. A célok eléréséhez szükséges feltételek azonban nem mindenben voltak kielégítőck, emiatt az év kezdése összességében a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult. A kedvezőtlen időjárás termelés-, export- és munkaidőalap-kiesést okozott, mintegy 6—700 millió forint értékben. Igaz ugyan, hogy ezt a vállalatok — az építőipar kivételével — többségében már pótolták azzal, hogy jobb munkaszervezést valósítottak meg, hét végi műszakokat szerveztek, belső munkaerő- és feladatátcsoportosításokat hajlottak végre, továbbá mozgósították a vállalati gazdasági munkaközösségeket is a többletfeladatok elvégzésérc. Hátráltatta a tervek időarányos teljesítését ezenkívül az alapanyag-ellátásban jelentkező hiány, továbbá pénzügyi feszültség is. Megkezdődött a gazdasági szabályozásváltozáshoz történő vállalati alkalmazkodás, de a vártnál nagyobb az óvatosság e téren. Ezt jelzi például az a tény, hogy az idei nyereséget sok helyen bázisszint körülire tervezik; a szigorított központi keresetszabályozást széles körben választották, mely köztudottan alacsony keresetnövelést tesz lehetővé. Az említett kedvezőtlen körülmények hatására az év elején mérséklődött a termelés, de a II. negyedévtől már növekedés tapasztalható, a jobb piaci munka, a kereslet emelkedése, s általában a magasabb színvonalú szervezettség miatt. Ösztönzőleg hatott a dolgozók aktivitására az elkezdődött bérfejlesztés is, még akkor is. ha ennek mértéke viszonylag alacsony, 3 —6 százalék közötti. A vállalati munkaerő-gazdálkodásban előrelépést jelent a munkaerő-kereslet 13—20 százalékos mérséklődése. Csökkent a segédmunkások iránti kereslet, nőtt a szakmunkásigény. A létszámcserélödés során kvalifikáltabb dolgozót igyekeznek felvenni. A létszámigény szerkezeti változása előtérbe helyezi a dolgozók át- és továbbképzését, azonban ennek lehetőségével alig élnek, pedig erre központi forrásból pénzügyi támogatást is nyújtanak. A megyei beruházási célkitűzések között olyan jelentős létesítmények befejezése szerepel, mely a VI. ötéves terv sikeres teljesítését segíti elő. Ezek között termelő (például olajipari beruházások) és nem termelő (például a nemzeti színház rekonstrukciója, lakásépítés, iskolák építése, kórházfelújítások stb.) beruházások egyaránt találhatók. A terv szerint 3 ezer 150 lakás épül, mely a kedvező épitőnnyag-ellátás miatt túlteljesíthető. Az év eddigi időszakában a kivitelezési kapacitások koncentrálásával, a feladatok ütemezésével biztosítani lehetett az év eleji jelentós késedelem miatti elmaradás mérséklését. Főként a nem termelő beruházásoknál, az előkészítés hiányosságai azonban jelentősek maradtak, s ezek kétségessé teszik több létesítmény eredetileg tervezett határidőre történő befejezését. Ezért elsősorban a kivitelező építőiparban, de a beruházások megvalósításában érintett minden szervnél szervezettségre és a teljesítmények fokozására van szükség. Ezen túlmenően, indokolt minden beruházó részéről az átmenő létesítmények tételes áttekintése, a tervezettnek megfelelő befejezetlen állomány biztosítása. Kapjon elsőbbséget az ez évre tervezett feladatok között a célcsoportos beruházás és lakásépítés megvalósítása. A megyei ipar terveiben súlypontot képez a termelési szerkezet korszerűsítésének folytatása, az export gazdaságosságának növelése, a munkatermelékenység emelése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás mérséklése. Ez utóbbi terén az év eleji túlfogyasztást egyébként is ellentételezni kell a takarékosság fokozásával. Az ipar az év első öt hónapjában valamivel több terméket állított elő, mint az előző év hasonló időszakában, de az éves (3—4 százalékos) előirányzatot időarányosan nem teljesítette. Az emelkedő termelés a korábbiaknál differenciáltabban valósult