Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

115 Kedd, 1985. június 18. Dilemmák és „szegedi dús" Hosszú idő után ismét Hajdufy Miklós-rendezést láthattunk a műsorban. A neves tévérendező évekkel ezelőtt (amikor viszonylag több ónálló tévéjáték elké­szítésére volt módjuk a ren­dezőknek) szinte sorozatban forgatta történelmi tárgyú, ám nagyon is aktuális mon­danivalója műveit. Szakmai elismerést. közönségsikert, számos dijat szerzett, meg­érdemelten, hiszen olyan — általában drámai — produk­ciókkal. amelyek a tévében szükséges közérthetőséggel, mégis művészi szinten köz­vetítettek itt és most. szá­munkra fontos gondolatokat. Hajdufy kitűnő érzékkel ta­lált magának elmúlt évszá­zadok históriájában olyan szituációkat amelyek alkal­matosaknak bizonyultak el nem évülő, eleven emberi­társadalmi konfliktusok ér­vényes ..újrafogalmazására". A pénteken bemutatott Parancsra tettem, a Saul Levitt-müböl készült játék is. összetéveszthetetlenül „hajdufvs" munka. S bar kerete-formája egyáltalán nem originális („tárgyalóte­rem-dráma"). dramaturgiá­ján (Litványi Károly szak­mai hozzáértését, nagy ta­pasztalatát dicséri), hangsú­lyain. gondolati következte­tésein az egvéni átgondolt­ság. a mondanivaló tisztá­zottsága latszik. Ami a mos­tanában szereplő tévéiáték­termést tekintve, egyáltalán nem magától értetődően mindennapos. A dráma való­di főszereplője az alkotók „olvasatában" nem az Ando­rai Péter által kiválóan meg­jelenitett vádlott, az egvkori amerikai polgárháborús fo­golytábor bíróság elé állí­tott parancsnoka. Hanem vádlója, a katonai bíróság ügvésze (Szakácsi Sándor), aki az immár nem háborús körülmények között is nagy­iábór Ugyanolyan jellegű er­kölcsi és jogi próbatételek­kel szembesül — mint bár­ki, parancsuralmak idején.. Leegyszerűsítve: az a dilem­mája. hogy ha a katonai pa­rancs meg nem tagadásával, az erkölcs és a humanitás parancsainak végre nem haj­tásával „vádolja" a tábor volt parancsnokát. akkor mindenfajta, a - „jelenlegi" hatalom elleni fellépésre is buzdít Vagyis, a drámai kérdés nem több. nem keve­sebb, mint hogy milyen le­gyen ember és hatalom vi­szonya. mi határozza meg inkább mindenkori döntése­inket. cselekvéseinket: álta­lános emberi, vaon aktuális politikai — hatalmi érdek? Az 1865-ben. távoli földré­szen játszódó események ürügyén a modern európai ember dilemmáit fogalmaz­ta a tévéiáték. Olyanokat, amelyekről úgysem tudunk eleget beszélni... Más műfajban, más „hang­erővel". és a konkrét, napi aktualitás szintjén a szege­di stúdió újabb „beszélgetős" műsora is olyan témával foglalkozott, amiről musz.áj sokszor szólni. Gondban a család — ez volt a címe a kedden, fő időben (bár a 2 ­eSen) sugárzott adásnak. Pavlovits Miklós műsorve­zető-szerkesztő — mintegy a múltkori, népesedési problé­mákat tárgyaló beszélgetés folytatásaként — a családok széthullásának okairól, kö­vetkezményeiről kérdezte vendégeit. A hét eg"ébként ;s dús volt szegedi programokkal. A rendszeres nemzetiségi műsoron kívül, és a szintén meghatározott időkben ie lentkező nyugdíjasadás (Hat­vanon túl) mellett a. hét vé­gére is két produkció került: a Szegedi Kisopera Bárdi Sándor vezetésével, az ő át­dolgozásában, Bodnár István rendezésében ós a Budapest Kamarazenekar (vezényelt Molnár László) közreműkö­désével kisoperát vnutatotl be. A Szerelem-cselszövés szombaton este csemege le­hetett az operahivök táborá­nak is. hiszen a 200 éves mű partitúrájáról ki tudja, mi­kor fújták le a port utoljára. Az itthon igen népszerű és elismert társulat művészeti törekvéseit jól. gyakorlati (közművelődési) szerepét, funkcióját (létének legfőbb indokát és értékét) azonban kevéssé tükrözte a műsor. S ha most meg kéne hatá­roznom a vasárnap látott. Csizmadia Lászlót bemutató, szintén szegedi program mű­faját. bizony bajban lennék. Színészportré? Bonviván­arckép? Operettsláger-válo­gatás, keretben? Tévérevű? Mindenből volt benne — egy kevés. Ami nem baj. végtére az a fő, hogy egv híján 20 éve szegedi színháztag. a népszerű operettművész, szép hangját is élvezhettük, a műsor jól volt megszerkeszt­ve. több rendezői. kéDi öt­lettel sikerült dúsítani, egy­általán: tévés szakmai ru­tinról bizonykodott. Csizma­dia László igazán kitűnő partnerekkel szerepelt, akár a színháziakat, akár a tévé­seket tekintjük. Ugyancsak dicséretes a stúdió átgondolt, s ha lassúdan is. de megva­lósuló törekvése, az arra" ér­demes. Szegeden élő művé­szek bemutatására, mely so­rozatnak e mostani is része volt. Csak azokat a villódzó, „dizsis" fényeket, azokat tud­nám feledni... Embere vá­logatja, persze; az én ízlé­semnek kicsit sok eme hi­valkodó ragyogásban is sze­gényesnek tetsző „körítés", a rosszul fölragasztott fé­nves pupírhátterekben gond­dal ..kikörösített" villanykör­teerdő. Hasonlít a szegedi moziszínházi '"vrettelőadá­sok szükségmegoldásos. kissé komikus .csillogásaira, ami ma már tán operettben sem kötelező. . . Sulyok Erzsébet m rádió figyelő English Néró a gyarmatokon English Nóra igazi neve Anne, s egy Maugham-no­vella, A karrier kapujában című irás hősnője. English Nórára két dolog jellemző. Látszólag legalább oly mér­tékben öntudatra ébredni képes, mint skandináv dru­szája, ki egy bizonyos Ibsen nevű úr édesgyermeke. To­vábbá: English Nóra, vala­mikor a „klasszikus Nóra­időkben" (tizenkilencedik század vége) — a gyarma­tokon fejti ki áldásos-öntu­datos tevékenységét. Apropó, gyarmatok. Aki csak valamennyire ismeri az angol irodalmat, jól tud­ja, hogy különösen áldott emlékezetű, néhai Viktória királynő végtelen uralkodá­sa idején mily divat volt brit felső középosztálybeli körökben a Birodalom tá­voli, egzotikus végein telje­síteni a fehér ember civili­záció terjesztő misszióját, s hogy a jó ánglitisok ezreit fogta el egymás után kor­társaik imperializmusa, In­diában és Dél-Afrikában, a malájok és a bantuk között, a dzsungelekben és a sza­vannákon mítosszá lett a trópusi sisakos, térdnadrá­gos, szőke bajszos, flegma, merev, ám kitartó és férfias sahib fantomképe. Kipling, A dzsungel könyvének írója volt az egyik nagy típus­teremtö, de általában jutott ebből másoknak is, s ily módon kisebb-nagyobb tor­zításokkal bár, de lehet né­mi fogalmunk arról, milyen élet is folyt az idő tájt a gyarmatokon. Somerset Maugham novel­láiról viszont oly fogalmunk lehet (például Az angol iro­dalom a huszadik században cimű könyvből), hogy mö­göttük megbúvik egy „ma­radandóbb réteg: a gyarma­tosítók társadalmi viszonyai­nak reális rajza". Mindez igaz is lehet, de az js igaz, pii több, régi, közkeletű, már-már közhelyszámba me­nő esztétikai megállapítás, hogy ami reális, az egyálta­lán nem biztos, hogy feltét­lenül érdekfeszítő is. (Gon­doljunk Csak Arany János példázatára a valóról és an­nak égi másáról.) Az a Maugham-novella pedig, amelynek English Nóra a hősnője (A karrier kapujá­ban című), s amit csütörtö­kön este Solymnsi Ottó ren­dezésében hallhattunk a Kossuth adón, lett légyen egyébként bármily igénye­sen rendezett, szerkesztett, előadott rádiószinházi da­rab is — a teljességgel ér­dektelen, sőt irodalmilag is a „hótthalovány" kategóriá­ba tartozó művek közé so­rolható. Fent nevezett Eng­lish Nóra. alias Anne, viiz.­szapörgétéseá technikával kifejtett mondókájából meg­tudjuk, mi késztette a gyar­matokon járó angol úr jói­szituált nejét a szakításra. Ibsen atya mintája után (kissé) szabadon: férjuram Szingapúrban, egy helyi ben­szülötl felkelés alkalmával tanúsított magatartása. Mindez akár még érdekes is lehetne, hiszen egy há­zaspár komoly lélektani fel­készültséggel és elmélyült­séggel történő konfliktus­vizsgálati históriája akár a gyarmatokon, ekár másutt, végső soron mindig emberi fajtánk egyedeinek komplex és okos tanulmányozására ad alkalmat. Ezúttal viszont amit hallhattunk — mind­össze egy erőteljesen melo­drámát ikus helyzet felszínes illusztrációja volt. Avagy: English Nóra (különben ma­gyaríthatjuk is: Gyarmati Nóra) azért hagyja faképnél férjét, mert rájö, hogy az — már tisztesség ne essék szólván — egy tetű alak. Rendben van. De könyör­göm, így miért fontos ez? Nóra (igazi, az ibseni) egy emberi viselkedésnorma tel­jes erkölcsi példatárát mu­tatja föl, távoli English ro­konkája (hej, de még mi­lyen távoli) — ennek csu­pán lanyha szalonváltozatát, bambusszal s liánokkal, trópusi sisakban és amolyan lírizált-privatizált Sandokan­színvonalon. English Nórát mindazon­által megismerhettük hát. Nem mondom, hogy nem lettünk volna meg nélküle, de hát hiába, ha egyszer a rádió így akarta. Az viszont kimondottan vigasztaló, hogy Szingapúrban nem hallgat­hatták. Domonkos László Több bálakötöző zsineg Háromszáz tonnával töb- kapacitásbővítésre azért volt bet készít az aratásnál néi- szükség, mert az utóbbi évek­külözhetetlen bálakötözó zsi- . . „„„.„„ í-~i o _ j- tr r ben mar gyakran importal­negbol a Szegedi Kenderfo- bJ ^ nó és Szövőipari Vállalat. A kellett a bálakötözot. Tanévzárás a pártiskolán Tegnap, hétfőn, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Oktatási Igazgatóságán tanévzáró értekezletet tar­tottak az oktatók. Megbeszélték az oktatá­si év tapasztalatait, és meghatározták a közeljövő feladatait. Tulajdonképpen si­keresnek ítélhető a munka; az esti egye­tem különféle tagozatain és tanfolyamain 1960, a bentlakásos pártiskolán pedig 1050 hallgató kapta kézhez oklevelét. Nemrégi­ben értek véget a vizsgák. A következő tanévre felvételizők is számot adtak tudá­sukról. Az elmúlt oktatási évben néhányan ki­emelkedő tanulmányi eredményt értek el. Hadd soroljuk ide a nevüket: Árva Mi­hályné és Szilágyi Györgyné (Vásárhely), Faragó András és Lambert György (Sze­ged), Csókási Antal (Szentes). Ahogyan Kanyó Ferenc, az oktatási igazgatóság vezetője elmondta, a nyári szünet után újult erővel kezdik majd meg a munkát a tanárok és diákok egyaránt. A legeslegfontosabb tantárgyakat tanulják a hallgatók: a politika tudományát. Ankét A biológia oktatásáról Kétnapos ankét kezdődött hétfőn, tegnap az MTESZ­székházában az általános es középiskolai biológiai okta­tás helyzetéről. A Magyar Biológiai Társaság által ren­dezett tanácskozáson elsősor­ban a tanulók laboratóriumi kísérleti tevékenységével kapcsolatos tapasztalatokat vitattak meg. A résztvevők elmondták, hogy a biológiai oktatás szín­vonala az. általános és közép­iskolai tanterv 1981-es módo­sítása óta jelentősen javult. Korszerűsödött a tananyag, új, a korábbinál átfogóbb tankönyvek — valamint ezt kiegészítő kísérletgyűjte­mények — segítik az okta­tást. Kedvező jelek tapasz­talhatók "a tanítást teljessé tevő laboratóriumi munkák szervezésében is: egyre több tanár ismeri fel a gyakorlati oktatás jelentőségét és va­lamelyest bővült az iskolák eszközellátottsága is. Ez utóbbiak azonban á legtöbb helyen még mindig igen szű­kösen állnak csak rendelke­zésre: attól a kívánatos cél­tól, hogy a tananyag minél nagyobb részét — kézbeudvq vagy más formában — kóz­jvctlenül is megmutassák a rbakokniílc, az" iskolák több­sége még messze van. Külö­nösen az általános iskolák helyzete kedvezőtlen; az. ilyen tanintézetük eszközök­ben megtestesülő „vagyona" egyébként is jóval kisebb a középiskolákénál, s így álta­lában kevesebb jut a bioló­giai segédeszközökre is. Gond az is, hogy a tanítás mostani időbeosztása mellett alig oldható meg a tanulók isko­lán kívüli oktatása, pedig a szakemberek szerint egy-egy tereptanulmányi bemutató hatásos eszköze lehet az is­meretek átadásának. A résztvevők hangsúlyoz­ták, hogy'az oktatás színvo­nalának további javítása a gyakorlati képzésre fogékony tanári szemlélet terjedésével és a szükséges eszközök biz­tosításával érhető csak el. A távlati lehetőségékről szólva pedig megemilitették, hogy ma már számos országban a biológia tanításához — kü­lönböző modellek bemutatá­sára — a számítógépet is igénybe veszik. Korszerű széntüzelési technológiák Korszerű széntüzelési tech­nológiákról kezdődött négy­napos nemzetközi tanácsko­zás hétfőn a Budapesti Mű­szaki Egyetemen. A Műegye­tem. az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechni­kai Felügvelet. valamint az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület által ren­dezett konferencián a Mas­sachusettsi Műszaki Egyetem neves, tüzeléstechnikával foglalkozó professzorai is­mertetik a legkorszerűbb széntüze ési eljárásokat'. Á tanácskozás megnyitása­kor a magyar szakemberek hangsúlyozták, hogv napja­inkban — amikor világszer­te az országok többsége igyekszik enyhíteni a szén­hidrogénektől való túlzott függőségén, u"vanakkor a Vásárváros oz iskolanegyedben Vásárvárossá alakul át tíz napra Pécs belvárosának iskolanegyede. A július ötö­dikén tizedik, alkalommal megnyíló jubileumi Pécsi Ipari Vásár hatezer négyzet­méternyi fedett kiállitöterét ugyanis a Köztársaság téri, illetve Jókaj utcai iskolák épületeiben alakítják ki. Alig ült el a gyermekzsivaj a tan­termekben. máris megkezdte a munkát a vásárt felépítő tizenöt kivitelező vállalat. A fogyasztási és beruházá­si javak leghangosabb du­nántúli seregszemléién 160 hazai és nyolcvannál több külföldi — jugoszláv. NSZK­beli. osztrák, és szovjet — kiállító mutatja be legújabb termékeit, illetve szolgálta­tásait. A magyar—jugoszláv határ menti kereskedelem egvik legfontosabb fórumá­nak számító pécsi vásáron az idén sok új lakberende­zési cikket. mezőgazdasági kisgépet vonultatnak fel dé­li szomszédaink. Pécs szov­jet testvérvárosából. Lvov­ból tíz vállalat hozza el ter­mékeit. A hazai bőr- és bőr­feldolgozó-ipar ebben az év­ben közös kiállítóhelyen mu­tatkozik be. a jelentkezett félszáz kisiparos, kézműves és kiskereskedő pavilonsora valóságos kis utcát alkot majd. amelv összeköti a vá­sár két fő helvszínét. A Maévar Kereskedelmi Ka­mara dél-dunántúli bizott­sága önálló kiállítást rendez a vásárra külön nem neve­zett tagvállalatainak termé­keiből. A látogatókat taton legin­kább érdeklő éDítőipari be­mutató minden eddiginél gazdagabb les/, felvonultat­ja az ágazat szinte minden új gyártmányút, korszerű, takarékos építési eljárását a lalazóanyagoktól a festéke­kig. a különféle tervektől c készen kínált hétvégi háza­kig. A vásár látnivalói, il­letve a vele ecv időben zajló pécsi kulturális események közti választást számítógé­pes tájékoztatási rendszer könnyíti meg. A MÁV az or­szág bármely tájáról Pécsre utazóknak július 5-től a vá­sár zárásáig — iúlius 14-ig — 33 százalékos utazási ked­vezményt ad. nukleáris energia nem kel­lően elterjedt még — érez­hetően ismét előtérbe került a leghagyományosabb ener­giahordozó. a szén. A mai ipari technológiák mellett azonban a szén alkalmazása csak akkor lehet gazdasá­gos. ha új, korszerű eljárá­sokkal sikerül 'elentősen javítani hasznosításának a hatásfokát. A massachusettsi egyetemen — amely az Egye­sült Államokban a legneve­sebb műszaki egyetemnek számit — többek között ilven tech nológ i ák ki fej lesztésén dolgoznak. Az előadók által ismerte­telt tüzelésj eljárások jelen­tős része Magyarországon is könnyen megvalósítható, né­melyik hazai alkalmazásúra már vannak is próbálkozá­sok. Magyarországon e kér­dés különösen aktuális, hi­szen az ország területén csak viszonylag rosszul hasznosít­ható szénkészletek vannak, s ezért a magyar szakemberek mar évek óta keresik azokat a műszaki megoldásokat, amelyek egyszerre segítik elö a tökéletes égést és a környezetszennyezés csök­kentését. Ilyen lehetséges el­járás például az előadások között is szereplő úgyneve­zett „fluidúgyas" széntiize­lési technológia. amelynek bevezetése hazánkban is na­pirenden van Lényege, hogv speciális módszerrel az égő­térben lebegtetik a szenet. A né°v nap során elhang­zó tíz előadás — amelyeket minden esetben vita követ — az ilven technológiák mi­nél tökéletesebb megismeré­séhez. azok megfelelő alkal­mazásához kíván hozzájárul­ni. Küldöttgyűlés a KTE-nél Az MTESZ keretében mű­ködő, több mint 600 fős tag­ságú Közlekedéstudományi Egyesület Szegedi Területi Szervezetének a közelmúlt­ban megtartott küldöttköz­gyűlésén értékelték az el­múlt 5 év tevékenységét. A 16 szakcsoport és 2 helyi csoport munkáját alapvető­en az határozta meg, hogy minél eredményesebben se­gítsék Csongrád megye idő­szerű gazdasági és tudomá­nyos feladatainak megvaló­sítását. Tavaly megalakítot­ták a közlekedésjogi szak­csoportot, bővítve a szerve­zet tevékenységi körét. Rendszeres és a gyakorlat­ban is hasznosítható mun­kakapcsolatot tartanak fenn lengyel, jugoszláv, bolgár és NDK társszervezetekkel. A beszámoló tartalmazta a következő 5 év főbb cél­kitűzéseit. Fokozott figyel­met fordítanak majd az if­júságot érintő kérdésekre, a gazdasági munka hatékony­ságát segítő újitómozgalom­ra és a nemzetközi kapcso­lataik szélesítését is terve­zik szovjet, csehszlovák és osztrák szervezetekkel. A taggyűlésen megválasz­tották a vezető tisztségvise­lőket és az MTESZ Csong­rád megyei, illetve az or­szágos egyesületi vezetőség­választó taggyűlés küldöt­teit. A KTE szegedi szerve­zet elnökének ismét Lovász Lázár vasútigazgatót, titká­rának Németh Sándorné osztályvezető-helyettest vá­lasztották még.

Next

/
Oldalképek
Tartalom