Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

Csütörtök, 1985. június 20. 5 Emlékezés Meszes Péterre Kilencven évvel ezelőtt, június 20-án, a közeli Sándorfalván született. Szülei földműves napszámosok voltak, akik némi bérföldön gazdálkodva próbálták kilenc gyermeküket eltartani és felnevelni. Meszes Péter igen korán megismerkedett az agrárproletár sorssal, azzal, hogy ruha- és cipöhiány miatt nem mehetett iskolába, s hogy már iskolás korában is napszámoskodnia kellett. 1910-ben Szegedre jött, itt keresett megélhetési lehetőséget. Volt bolti szolga, kocsis, urasági inas és gyógyszertári • laboráns. 17 éves korában Szegeden érte az első, sajátos politikai élmény is amikor is szemtanúja volt annak, hogy az elégedetlen munkások miként dobálták meg záptojással az itt tartózkodó Tisza Istvánt. 1914-ben villamosvezető lett, még ugyanebben az évben besorozták, és 1918-ig teljesített katonai szolgálatot. 1918-ban, leszerelése után visszatért Szegedre, s ismét villamosvezetőként dolgozott. Ugyancsak 1918ban kancsolódott be a munkásmozgalomba, ekkor lépett be a villamosalkalmazottak s?.övetségébe (ma: Közlekedési és' Szállítási Dolgozók Szakszervezete). 1921-ben Budapestre került, és a BSZKRT-nál helyezkedett el. A fővárosban a „Villamos" című szaklap körül tömörülő közlekedési dolgozók mozgalmába kapcsolódott be. Részt vett 1927-ben a „vörös Bécs"-et tanulmányozó 45 fös csoport kiutazásában. 1928-ban tagija lett az MSZDP-nek, amelynek ekkor és később is. a baloldali szárnyához tartozott. Mind Budapesten, mind később Szegeden sokrétű tevékenységet végzett. Munkásgyüléseket szervezett, gvűjtött a Vörös Segély számára, részt vett a községi és az országgyűlési választások agitációs előkészítésében. Népszavn-elöfizetőket gyűjtött stb. 1936tól párttagságát felesége nevén tartotta fenn. mivel /villamosvasúti alkalmazottként. nem lehetett MSZDPtag. Betegsége miatt 1939-tcJl nyugdíjazták, s ekkor feleségével Szegedre tért viszsza. Itt rögtön felvette a kapcsolatot a szakszervezettel és az SZDP-vel. s szinte megszakítás nélkül — egészségéhez mérten — folytatta mozgalmi tevékenységét. Baloldali kapcsolatai, kommunista szemlélete mialt megbízhatatlanná vált a Horthy-rendszer számára. Ezt jelzi az a körülmény is, hogy 1942-ben, a Backmalom leégésekor, robbanószert keresve házkutatást tartottak nála. 1944. október 9-én egy szervezett munkás, szökött utászkatona lelt nála biztos menedékre. Szeged felszabadulását követően belépett az MKPba. 1944 novemberétől 1946 októberéig a rendőrségnél teljesített szolgálatot, majd 1950-től nyugdíjazásáig a szegedi járási tanács adóhivatalánál dolgozott. A 40-es és 50-es években is számos társadalmi megbízatásnak tesz eleget, dolgozik párlcsoportbizalmiként. párttitkárként, népi ülnökként agitátorként, falujáróként és SZMT-titkárként. Fáradhatatlanul végzett pártmunkáját az 1956-ban fellobbanó betegsége szakította félbe. A munkásmozgalomban való részvételét 1918-tól. párttagságát pedig 1928-tól ismerték el. A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetést 1966-ban bekövetkezett halála miatt már nem ve hette át. Meszes Péter élete végéig meggyőződéses, hü harcosa volt a munkásosztály ügyének. Elkötelezett életpályája, áldozatvállaló, odaadó tevékenysége példaként marad fenn az utókor fiatal nemzedéke számára. Kormányos András Egy pályamódosítás utóélete új film A cápa Színes amerikai film. Irta: Peter Bcnchley és Carl Gottlicb. Fényképezte: Bili Uutter. Zene: John Williams. Kendezte: Stcven Spielberg. Főbb szereplők: Roy Schncidcr, Richárd Dreyfuss, Róbert Shaw. Tulajdonképpen Bicska Maxival kellett volna moziba mennem. Hiszen tudjuk, ő énekli, hogy jön a cápa, szája látva, bárki látja fogsorát. Hát: jön is. Egyfolytában. Egyebet sem tesz, csak jön, jön és jön. Előzőleg: feszült várakozás. Minden idők legdrágábbnak és legnagyobb kaszszasikernek számító amerikai filmje. Szuperprodukció. Katasztrófa-, horror- — avagy netán, szokásos honi finomítással — „kalandfilm". Mindössze csekélyke tizenegy évet kellett várni rú. (Ha jobban belegondolunk, ilyen csodaállatért semmiség.) Az eredeti cím (Alkapcsok), úgymond, még jobban ki is fejezi az e müvével világhírű lett Spielberg korai opusának „fensöbb" lényegét: az egyetemleges rossz, a terror, a pusztítás rémének totálissá nagyított, szóval egyféle allegorikus ábrázolását. Hát ... nem is tudom. Hogy őszinte (és szentségtörő) legyek, az első félórában nem tudtam, unatkozzam-e vagy nevessek az Amity elnevezésű fürdőparadicsom-sziget kisvárosának helyzetrajzán, a tipusamerikaian platinaszőke, férjének hűen szolgáló és segítő rendőrfőnök-feleségen, a brosúra-kapitalista polgármesteren, ki csak a fürdőhely üzleti bevételére van tekintettel — no meg a szokásos kis történés-készülődés lassúdad (és primitív) szerkesztésmódján. Később, fokozatosan, aztán mind lebilincselőbb a látvány: ragyogó beállítások (a különleges effektusokat must ne is említsük — tökéletes illúziót tudnak kelteni), gyorsuló ritmus, egyre sebesebb tempóban rohanunk a végkifejlet felé... Akad vér is, ám inkább a szituációk sokkolóak. Nagyon bőséges horrortobzódásra különben ne számítson senki: a Harakiri vagy akár A nyolcadik utas: a halál hírhedett „szétpattanós" jelenetével alig-alig mérkőzhet a leharapott és a tengerfenékre alászálló láb, és a fővadász majdnem premier planban mutatott, majdnem végig látható lassú fölfalatása. (Mindent összevetve, ez a legfélelmetesebb.) Ez utóbbi úriember egyébként is méltó figyelmünkre: azon túl, hogy igazi tengeri medve (lám: a tengeri medvéknél is erösebb a cápa, hiába, ha nincs Bicska Maxi...) — ő volna azok egyike, akik a hirosimai atomtámadáshoz a bombát annak idején szállították. ímhol az eszmei igazságszolgáltatás: ily szörnyű módon meg is lakol érte .. . Ami azt illeti: tudnék még embereket, nagyobb ügyekért hasonló bűnhödésre, lehetne néhány jófajta cápát fölbérelni. Persze, ha sikerülne annyit találni... A cápa pedig jő. Fogsora, mit bárki láthat, természetesen szörnyűséges. Ugyan, t ki gohdoí 'átf{£' 'hirtrP'WWt jóakarat úlag a Stúdió 85-ben is figyelmeztettek, hogy a cápa éppen partközeiben nem támad soha, meg egyáltalán. a valószerűséggel az egész mennyire hadilábon ill. Azzal sem törődik a kutya sem, amiről Poszler György esztéta beszélt, hogy a világérzést jelentő szorongás konkrét félelemmé változtatásához, s ily módon való levezetéséhez kellenek ezek a filmek. Jön a cápa, szája tátva (állandóan) — és persze mindenki retteg. Azt is tudjuk ugyan, hogy Bicska Maxi nem fél tőle, szóval, pláne vele kellett volna moziba mennem, ki tudja, lehet, ott is volt, csak nem vettem észre abban a nagy tömegben, ami a sajtóvetítésen tolongott. Nagyon sajnálom, hogy nem találkozhattunk. Elmondtam volna neki, mennyire hiányzott. És talán ó tudja, hogy az emberiséget fenyegető Egyetemes Gonoszt — hamm! — merre keressük. Domonkos László — Nacsa János vagyok. — Tudom. — Mindenesetre, én mégegyszer elmondom: Nacsa János! — Értettem, de miért mondja ezt nekem olyan nagy hévvel, elnök elvtárs! — Mert nem Imre! Világos? — Öh. pardon, akkor gyorsan leirom fél évvel ezelőtti önmagam helyreigazításaképpen, hogy a szatymazi tanács elnöke Nacsa János, én pedig a fogadatlan keresztapja vagyok, aki — honnan-honnan nem — csak úgy „leimréztem" egy községi riportban Pedig Nacsa János nevét már korábban is megjegyezhettem volna. Amikor ugyanis arról volt szó, hoev kik a tanács intézményének legrégibb katonái, többen is szóba hozták a szatymazi elnök nevét. Nacsa János ugyanis „csak" azóta dolgozik az államigazgatásban, amióta a tanácsok megalakultak. — Eredetileg rendőrtisztnek készültem. Be is iskoláztak. csak éppen — máig sem tudom, miért — egyszerre csak megkaptam az utasítást, hoev a „tanácsi vonalra" kerülök. — Utasítás a hivatásról? — Ne csodálkozzon, ez nem most történt. hanem három és fél évtizede. Nem pályaválasztás volt, az biztos... — Harmincöt éve tanácselnök lett. — Igen. a tanácsrendszer megalakulásakor. Dunántúlon, Kásádon és Beremenden kezdtem, ahol előbb hivatalnok — körjegyző — voltam. Kineveztek a testület vezetőiének. Nem mondhatnám, he"v örömteli feladat volt. • — Mégiscsak vezető beosztás . . , ' x — Az! De tudja, mi volt akkor a legfontosabb teendő? — Mordjuk, hogy nem tudom . . . — A begyűjtés .. felejtsük el. — Felejtsük. Hogyan került egy dunántúli fiatalember Szeged környékére? — Nem „ide". hanem „vissza" került! Én ugyanis mindig Szeged környéki voltam. csak akkoriban úgy dobták ide-oda az embereket, mint a gumilabdát. .— Ugorjunk! — Rendben. Meddig? — Alföld. — Egyévi elnökösködés után — ott a Dunántúlon — visszakerültem ide. méghozzá Gválarétre. a szűkebb hazámba. a termelőszövetkezetbe — cgv kis kitérőre. — Ugorjunk. Sz.atymazon tanácselnök lett ismét. — Igen. de mint elnök lettem elnök. — Nem értem. — Pedig egyszerű. Gyálarct, majd a járásj tanács után Forráskúton voltam akkor tanácselnök, amikor következett a községek közös tanácsainak kialakítása. Miután Ollést Forráskúttal őszszevontúk, s e közben megüresedett a szatymazi tanácselnöki tisztsé" felajánlották. vállaljam el. Ide jöttem. — Nem bánta mer? — Gondolja, hogy ha megbántam volna, lett volna kedvem közreműködni a községsz.építésben? Csatornázásban ... hadd ne soroljam. — Szép a tanácsháza is. Keresni sem tudnék párját az országban. — Meg se próbálja. Szorultam érte eleget, hogy luxus, meg túlzás, de azóta mindenki dicséri. Hát most minek örüljek? — Mi volt az első elnöki intézkedése? — Rájöttem, milyen siralmas állapotban van a község csaDadékvíz-elvezető hálózata.. Ennek kiéDítését szerveztük. mert sok gondot okozott a belvíz. — Most „száraz" a falu. Úgy tűnik, volt értelme. — Azt hiszem, mint ahogy az utak portalanításának, az iskolaépítésnek, óvodíyátszervezésnek, öregek napközi otthonának is. — Most mi foglalkoztatja? — Látta a község szélén azt az újonnan éDült családi házas lakótelepet? — Igen. — Amellett ott az úi hidroglóbusz. A jövő vízellátását biztosítja. — Kinek? — Tényleg, kinek? Nekem, mint szatymazi lakosnak — inkább. Ez utóbbit értsd: inkább, mint lakosnak, s nem mint tanácselnöknek. Nacsa János ugyanis holnaptól Szatymaz község nyugalmazott tanácselnöke. I. Zs. Ma nyílik a csongrádi zenei tábor Ma, csütörtökön nyílik Csongrádon a megye hangszeres zenét tanuló fiataljainak és tanáraiknak hagyományos zenei tábora. A Jeunesses Musicales, a megyei, valamint a helyi tanács és zeneiskola szervezésében immáron 17. alkalommal jönnek össze a csongrádi zeneiskolában azok a tehetséges zeneiskolai és szakközépiskolai növendékek, akik itt készülnek föl az országos versenyekre, de ez a fórum ad helyet a pedagógusok továbbképzésének is. Az ország legrégibb ilyen vállalkozása a csongrádi, mintájára kezdtek szervezni másutt is hasonló nyári alkalmakat, tavaly például már tizenkettőt hazánkban. A június 29-ig tartó csongrádi táborbava megyo hét zeneiskolájának száz úgynevezett B tagozatos növendéke érkezik (akik zenei pályával kacérkodnak), hozzájuk 20 diák a szegedi Tömörkény művészeti szakközépiskolából. Olyan művésztanárok foglalkoznak velük, mint a hegedűművész Szecsödi Ferenc; Delley József és Kerek Ferenc zongoraművészek, a fuvolista Lass Zoltán, a klarinétos Fodor Gábor, kamarazenében pedig Weninger Richárd. A napi programok úgy/ alakulnak, hogy délelőttönként egyéni hangszeres és kamarazene órákat tartanak, délután gyakorolnak, muzsikát hallgatnak, sportolnak. Már ma, csütörtökön reggel 9-kor amolyan kedvcsiholó díszhangverseny lesz. s holnaptól maid minden esto koncert, tanároké, növendékeké: kamarazenei találkozó. A diákokat a mezőgazdasági szakmunkásképző kollégiumában szállásolják el. A KISZ és a TIT együttműködése Ujabb hosszú távú együttműködési programot fogadott el a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat; az erről szóló dokumentumot szerdán, tegnap a KISZ KB székházában Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Adám György akadémikus, a TIT elnöke írta alá. Mint a programból kitűnik, a KISZ és a TIT — a gazdag hagyományokra és az eddigi tapasztalatokra építve — fejleszti tovább együttműködését, figyelembe véve a két szervezet életében, tevékenységében és a velük szemben támasztott társadalmi igényekben bekövetkezett változásokat is. Az együttműködési programban kiemelt helyet kapott a fiatal értelmiségiek és az egyetemi-főiskolai hallgatók társadalmi cselekvési lehetőségeinek bővítése, a tudományos-világnézeti nevelés, az ifjúság életeben bekövetkezett változások figyelemmel kísérése, a művelődési szempontból hátrányos helyzetben levő fiatalok segítése, s ezzel is összefüggésben a megnevekedett szabad idő kihasználásának lehetőségei. Befejeződött a kecskeméti lakóházi tűz vizsgálata A kecskeméti, március 31-i lukóháztüz keletkezésének, cs körülményeinek vizsgálatát — amelyet szakértők bevonásával végeztek — befejezte y. rendőrség és a tűzoltóság. A Belügyminisztériumban szerdán tartott tájékoztatón elmondották, hngy a több mint 10 millió forint kárt okozó tüzet az Akadémia körút 20. számú épületének második emeletén a 31. számú lakásban az. égő gáztűzhelyre, serpenyőben fellelt, majd felügyelet nélkül hagyott zsír gyulladása okozta. Cs. Nagy Pálné főzés közben kiment a lépcsőházba, a nvitva hagyott lakás ajtaja azonban időközben bezáródott, s amikor a lakók segítségével kinyitották azt, a konyhában már kiterjedt tűz volt. a lángok az ablaküveget elpattantva, füstöt árasztva törtek ki az épületből. A tűzhely közelében levő berendezési tárgyak a lángokat a szellőzőnyílás műanyag rácsához, vezették. A tűz a szellőzőkürtön — annak faburkolatát begyújtva — a lakás felett elhelyezkedő épületszinteken haladt tovább, egészen a tetőszerkezeti?. A tűzoltók értesítését nehezítette, hogy a tüz keletkezésekor az egész, városra, kiterjedő áramszünet volt, amely zavarokat okozott a telefonvonalban is. 4 tüz oltásában 57 tűzoltó — közülük 13 szabadnapos —, .1!) sorkatona és Ki rendőr vett részt. A helyszínen tartózkodó állampolgárok koziil is sokan bekapcsolénltak a mentési és oltási munkába. A tízemeletes panelházban keletkezett nagy tüz nem követelt emberéletel. A könnyebb füstmérgezést szenvedett három-három lakó, illetve tűzoltó három' nap után elhagyhatta a kórházat. Az épület lakásai közül három teljesen, hal pedig részben kiégett. A tűzoltás nyomán keletkezett kisebb-nagyobb károsodás mialt további 21 otthonból is ki kellett költöztetni a lakókat. A Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság és a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség egyeztetett álláspontja. hogy a tűzesettel kapcsolatban nem kezdeményeznek büntető eljárást, mert a rendelkezésre ál lő adatok alapián hiányoznak elrendelésének törvényes előfeltételei. A tűz keletkezése olyan veszélytelennek tűnő mindennapi emberi cselekedettel hozható összefüggésbe. amelynek során gondatlanságának ilyen súlyos következményeit nem láthatta előre u lakás tulajdonosa.