Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

4 Hétfő, 1985. június 91. Könyves hét vége DixL szól az egyetem előtt, a szökőkút lépcsőin szorosan egymás mellett ülnek, állnak az emberek. Sokan. Valódi szabadtéri koncerthangulat, tapsokkal, füttyel. Négy év körüli kislány perdül, fordul, illegeti magát; Molnár Gyula feléje lép, mintha csak neki fújná, aztán körbejáratja tekintetét: szinte érezni az áramkört, zenészek és közönségük összekapcsolódását. Mindenki mosolyog. Milyen szép is így ez a szombat délelőtt: zenével, könyvek között, ráérős sétálgatásban, együtt... * — L atinovits? Már a megnyitáskor sem volt, uram! — Csak vult alatt, igaz? Meg a falusi boltokban, ahol a legyek szállják! A hoppon maradt vevő: mérges. Joggal. Az idén kihirdettetett, hogy a korábbinál jóval kevesebb — összesen 78 — könyvheti kiadvány a megszokottnál sokkal nagyobb példányszámban jön. „Slágerlista" és hiánylista mégis ugyanúgy van, mint az előző években. A bennfentesek bólogatnak, „bonyolult ügy ez, nehéz megoldani". Egy évvel előre megállapított mennyiségeket nem lehet csak úgy, ripszropsz korrigálni, nincs papír. a nyomdáknak is tervezni kell, honnan tudták volna tavaly a terjesztők, hogy melyik költővel készül interjú a .tévében, vagyis melyik könyv lesz a sláger? (Interjú Ladányi Mihállyal készült, a kötete 3 ezer pt'ldanvban jelent meg. Adott a fölkeltett -érdeklődés és az a pár darab könyv, amit a szegedi boltok kaptak. A végeredményt •könnyű kitalálni.) — Én nem nézek semmiféle listát. Böngészni szeretek, teljesen ötletszerűen vásárolok a könyvhéten is, akárcsak máskor — mondja dr. Tanács Magdolna, akit „leszólítottam" a könyvtéren. Styron-regényt és a Picasso illusztrálta Ovidiust (A szerelem) vette meg. féláron, mert az 1982-ben és korábban megjelent könyveket így kínálják a Radnóti-bolt pavilonjában. — Viszik, mint a cukrát! Üj korukban méregdrágák, annyit nem adnak ki az emberek, most meg örülnek, hogy a feléért is megvan — informál az eladó. Bézi Ferenc. A vásárlók: sokfélék. Egyikük engem szólít meg: — Ha maga újságíró, biztosan tudja, kik azok a mai magyar írók, akiknek a legtöbben veszik a könyveit? Az úr sportosan öltözött, jegyzetfüzetet vesz elő, tollat. várakozik. — Miért? Akkor ön is megveszi? — Hát persze! Glöckner Lászlóné a Móra bolt áruját adja el a Helyi kiadványok feliratú sátorban (ő az, akit „megsirattak" a vásárlói, a hajdani Aradi téri pavilonból!). Szombaton délelőtt asztal került a pult mellé, szegedi írók dedikáltak. Baka István kötete már akkor elfogyott, Horváth Dezsőnek szinte percenként kellett használnia a tollát. Tóth Béla, Péter László, Sz. Lukács Imre, Molnár György írta: X. Y.-nak, barátsággal. tisztelettel, szeretettel ... Szeged, 1985. június 1. Az ünnepi könyvhét szegedi eseményeinek fő-fő szervezője, koordinátora Czenéné Vass Mária (városi tanács, művelődésügyi osztály). — A vásárt kísérő kulturális események arra jók, hogy segítsenek nagyobb figyelmet kelteni. Ilyenkor azok az emberek is kézbe veszik a könyvet, megveszik, s talán el is olvassák, akik máskor nem. A tápéi népi együttes gyerekcsoportjának bemutatója volt a vasárnap délelőtti program. Ma, hétfőn 6 órakor a Somogyi-könyvtárban Cs. Pataj Mihály grafikai mappájának premierjére mehetünk (kiállítása is van ott!), Siklós László (Defag, fél 3, algyői könyvtár, este 6 óra) iróval •találkozhatunk. Kedden Zalán Tibor és Veress Miklós iskolásokkal beszélget (Kossuth Zsuzsa szakközéDiskola, Tömörkény gimnázium), fél 4-kor a Móra boltban „Kincskeresők nyomában" címmel rejtvényfejtő játék lesz. és Annus József dedikál. A Dugonics téren a Rózsa Ferenc sugárúti iskola irodalmi színpada szerepel, délután 5-kor; este 7-kor irodalmi est lesz a Bartók művelődési központban: Zalán Tibor. Veress Miklós és Baka István verseit Bubik István és Nagy Zoltán tolmácsolja. Sulyok Erzsébet Énkaludomáiiyi konferencia öt ország szakszervezeteinek részvételével munkatudományi konferenciát rendeztek május 28—29-én Ausztriában, majd május 30-tól június l-ig Magyarországon. A találkozón részt vettek az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB), a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB), a Svájci Szakszervezeti Szövetség (SGB), a Luxemburgi Független Szakszervezeti Szövetség (OGB, L) és a magyar szakszervezetek képviselői. A találkozóra Bécsben, Győrben és Balatonfüreden került sor. A találkozó résztvevői tájékoztatták egymást arról, hogy szakszervezeteik miként vélekednek a rugalmas munkaszervezésről. A téma kapcsán foglalkoztak a munkaidő, a foglalkoztatás, a bérek, a munkavédelem és az üzemi munkaszervezés rugalmas kezelésével, amely megítélésük szerint új vállalati stratégiát jelent. Hangsúlyozták, hogy az ésszerűsítés, a rugalmas foglalkoztatás nem vezethet a jogszabályokban, a kollektív szerződésben rögzített előírások megszegéséhez, a szakszervezetek beleszólási jogának csökkentéséhez. ak kellettek - fúrtak Ősszel új vizet iszunk ? Az ország legmélyebben fekvő városa Szeged. E tény hátrányos, ugyanakkor előnyös. Rendkívül sok gondot okoz a szakembereknek a szenny-, a csí(pacjék- a belvíz elvezetése, s ahogy mondják, minden rosszban van valami jó. Jelen esetben az, hogy könnyű a vízszerzési lehetőség, mármint az ivóvíz kitermelése. A város alatti mélységi vizek minden áron a talajfelszín felé igyekeznek, s ezt a tulajdonságukat. ezt a lehetőséget már sok évtizede ki is használják. Szegeden volt az országban legkorábban központi vízellátás. Annak ideién úgy tűnt, hogy a négy rétegből kitermelhető ivóvízkészlet kimeríthetetlen. De csak úgy tűnt! Nőttek , az igények, mind több vizet 200 literes olajoshordót egy- elemek rugalmas gumitomiA képen látható csőclcmck vezetik az ivóvizet használ az ioar, de a háztartások is. A kutak nyugalmi vízszintje — a megnövekedett felhasználás miatt — egyre csökken. Az előszűrnitások szerint a századfordulóra kérdéses, hogy elegendő lenne-e a jelenlegi készlet. Hogy mire számíthatunk 2000-re? Képzeljük csak cl! Ha öt. más mellé rakunk, nem fog- téssel csatlakoznak, mert a lal sok helyet, de ezekben talaj mozog; s a dilatációt pontosan 1 köbméter vizet csak ilyen ágyazatban képelehet tárolni, viszont milyen sek követni meghibásodás szupertorony lenne, ha erre nélkül. az ötre még 179 . ezer sort halmoznánk?! Bámulatos és hihetetlen, de 180 ezer köbméter vizet igényel majd a város a századfordulón — naponta! Jogos a kérdés: Az olajmező fölötti kutaktól közel 14 kilométer vezetéket fektettek már le a Keviép szakemberei. Ezek belső átmérője általában egy méter, de az utolsó, a töltéElballagtak az ó A hét végén elballagtak a szegedi óvodások is. Újszegeden, a József Attila telepi óvodában mozgalmas volt a szombat délután. A színes műsorban gyermekrajzokból rendeztek kiállítást: Az új világ születését így mesélte nagyapám címmel, ahol az ország elmúlt évtizedeinek eseményeit örökítették meg a kisgyermekek a maguk sajátos fantáziájával, a szülők nagy örömére. honnan ennyit? Könnyű a Son belüli szakaszon „mindválasz — ismerve a terve- össze" 70 centiméter. Most zőmérnökök alapos tanul- ezt a pár száz métert fekmányát. Három megoldást telik 4—fi méter mélyre. Az kínáltak, közülük, a jelenle- inai februárjában kezdett gi legoptimálisabbat válasz- munkát az idén, az év vétották: fúrtak tizenöt (220— gdre befejezik. Nem nagy a 510 méter mély) kutat Al- távolság, csupán a Tarján evő fölött, a Tisza védtöl- széléig kell még vezetni, tése mellett, amelyek 15—20 ahol csatlakoznak a megleévig elegendő ivóvizet képe- vő városi hálózatba. Nem sek adni. Később majd szük- nagy, igaz. de akad gond. Ápáczoa-díjas: dr. Szendrei János Rögtön azzal kezdi: akkor találkozott először a képesítés nélküli pedagógusok összmagyar gondjával, amikor 1961-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára került. „Elégedetlenkedtem emiatt sokat, aztán egyszer csak rá kellett döbbennem: én magam is az ország első képesítés nélküli nevelői közé tartozom." Megsárgult papírlap előttem. „Csanád—Arad— Torontál vármegyék tanfelügyelője" — áll a fejlécen, a címzett: „Szendrei János VIII. gimn. tanuló. „Tartalom: köszönet azért, mert „a csanádpalotai állami népiskolai munkában készségcsen közreműködött, s pontosságával, ügybuzgalmával ... nagymértékben pótolta a gazdátlanná vált iskola munkáját." A dátum: „1C45. március 9." — Hát valahogyan így kezdődött — mondja a mai tanszókvezető főiskolai tanár, a tanárképző főiskola főigazgatója. — A plébános kért föl erre a fura helyettesítésre, s ez az akció, úgy hiszem, el is döntötte az életemet. A szegedi egyetemen matematika-fizika szakon végzett, utána az egyetem Bolyai intézetében dolgozott. A főiskolán eddig eltöltött 24 esztendő alatt elsősorban a matematika szakos tanárképzés kérdészoktam mondogatni: „mit" nélkül nincs „hogyan", vagyis mindig a tartalom az elsődleges. Az oktatás iszonyú alternatívája, hogy nagyon nehéz igazolni bizonyos módszerek jó mivoltát. A rosszakét könnyű: valójában minden metódusról könynyü bebizonyítani, hogy nem jó — ha rosszul csinálják ... Mindig a szaktudományok határozzák meg a fejlődés irányát és ütemét. Ezért kell szerintem ma minden pedagógusnak tudnia, hogy szaktárgyában a tudományok fejlődése állandó korszerűseivel foglalkozott. Számos, södést, változtatást igényel, az oktatás korszerűsítését, Negyven éve el sem leheaz új tanterv bevezetését célzó bizottságban tevékenykedett, hat jegyzetet, sok szakcikket írt, s ő a •szerzője például az Algebra és számelmélet című tankönyvnek is, amely a tett volna képzelni, hogy mondjuk a műegyetemen ne legyen szükség a logarJéc ismeretére. Ma igen ... Azonban a tartalmi korszerűsítésnél is fontosabbnak tartom azt, hogy az Tankönyvkiadó nívódíját egyes szaktárgyak szemlékapta meg 1975-ben. Jóné- létmódjában létrejött változásokat — az iskolák hány nemzetközi konferenciát szervezett és szervez, . ,. . . , , , megkapta az Oktatásügy adottságainak megfelelően Kiváló Dolgozója kitüntetést, 1970-ben a matematikai társulat Beke Manó-diját, s néhány évvel ezelőtt a Munka Érdemrend arany fokozatát is. Szerkeszti a pedagógusok kórében igen népszerű Módszertani Közleményeket, s a kiadvány könyv-sorozatában jelentős részben az ő munkája (szerkesztőként -szerzőként) A korszerű matematikatanítás néhány témaköre az általános iskolában című könyv is. — A módszertani kérdéseket sohasem szabad egy kicsit sem elválasztani a szakmától. Mindig azt lehessen alkalmazni — Engem teljes mértékben kielégít a tudat, hogy pedagógus vagyok. Amikor dolgozom, egyszerűen nem létezik, nem létezhet semmi más. Megnyugvást és kedvet biztosít. És a tanítási folyamatban nemcsak oktat és nevel az ember — de nevelődik is. A legszebb meg az nekem ezen a pályán, hogy mindig fiatalok között lehetek. Ha ezt kellően értékelni és átélni tudom, lélekben mindig fiatal, nyitott, fogékony maradhatok. Nem? Egyetértünk. I). L. ség szerint megvalósítható a parti szűrés, illetve felhasználható a Tisza felszíni vize is. mondják a keviénesek. És ez a csőhiány. Hiába az igyekezet, ha nincs mit „elásni". nem haladhat a körtöltésen. Makkosmunka, október Pedig 11-én. a dolgozók Szeged felÁcs S. Sándor A ház és Fodortelep határán szabadulásának évfordulóa távolban dízelmotor ko- ján szeretnék átadni a vápog ütemesen. A véderdő ros „ivóvíz-köldökzsinórját", möcötti Bika-tó partián horgászó gyerekeket ez nem zavarja, s biztosan nem is tudják, hogy mit építenek mögöttük. Az Algvön, az Irma-majorban feltárt-fúrtépitett Északi vízmű ivóvizének csőrendszerét fektetik. Igazán ..kényelmes" kavics-sóder ágyba rakják a betonkígyót, amelyben majd 7—8 bar nyomással jön a városba a kitűnő minőségű ivóvíz. Tetszik a munka, jól látni a gondos ágyazást bár a külső szemlélő nem tudhatja, miért ez a szeretet a hideg betoncsövek iránt. A szakember mondja: az lítjáSi a barátságot Szegeden 27, a magyar- A közösség létrehozásához szovjet barátságot ápoló tag- tulajdonképpen az adta az csoport működik. A város ötletet, hogy a Szegeden laMSZBT-kollektiváinak leg- kó és az olajiparban dolgozó, utóbbi életrevaló kezdemé- a Szovjetunióban végzett nyezése, hogy tavaly novemberben megalakították a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok klubját. Szűkebb pátriánkban 250 olyan orvos, mérnök, közgazdász, középiskolai tanár, egyetemi oktató és pártmunkás dolgozik, szakemberek évek óta tartották egymással a kapcsolatot. Rendszeresen találkoztak. beszélgettek és együtt vettek részt a különböző vállalati rendezvényeken. A volt fezovjet ösztöndíjasok közösségének múlt évi alaaki a Szovjetunióban kapta kul0 ülésén aztán már meg diplomáját, vagy ol,'t szerzett aspiránsként tudor mányos minősítést. Pályadíjak A hét végen ünnepélyes keretek között átadták az Ifjú feltalálók országos pályázatának díjait az OMFB székházában. A pályázatot kiíró állami és társadalmi szervek nevében Müller István, az OMFB elnökhelyettese emlékeztetett rá, hogy az ENSZ által meghirdetett Ifjúság Nemzetközi Éve alkalmából november 4. és 30. között Plovdivban megrendezik az Ifjú Feltalálók Világkiállítását. A magyar részvételt előkészítő országos pályázatra 340 pályamű érkezett, mintegy ezer fiatal szakember alkotó munkájának eredményeként. nyolcvanan vettek részt. Ha a szegedi tiszti klubban végleges helyet kapnak a volt ösztöndíjasok, pezsgő klubélet indulhat meg körükben. Az MSZBT-munka új vonása, hogy egyre több szocialista brigád vállalja a magyar-szovjet barátság ápolását. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a közös internacionalista ünnepek^ évfordulók, események al-' kalmából például a pártunk XIII. kongresszusára tett munkaverseny-felajánláshoz odesszai kollektívák is csatlakoztak, jelezvén e kezdeményezés életképességét. L. B.