Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

n VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 142. szám 1985. június 19., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kutatás és termelés — homokon Beérett az őszi árpa Molnár Józscl felvétele Aratnak a kombájnok a rúzsai Népszabadság Tsz árpatáblájában Magyarországon a másfél millió hektáros termőterület egyötöde homoktalaj. E táj­körzetek termelési eredmé­nyei zömmel elmaradna^ az átlagostól. A kisebb humusz­tartalom miatt a talaj víz­és tápanyag-háztartása sze­gényebb, s ehhez még hoz­zájön a gyakran szélsőséges időjárás kedvezőtlen hatása. Minden termelőre vonatkozik korunk követelménye, hogy évről évre többet és jobban termeljen. Termelési rend­szerek és kutatóintézetek együttes erőfeszítései eddig eredményesek voltak ugyan, de'•rnutatásaikat csak az át­lagos termőhelyi adottságú napvüzemek hasznosíthatták. Homokkutatás 1973 óta nem létezik. Támogatás híján a gabonatermesztési kutatóin­tézet felhagyott a korábban nélkülözhetetlennek tartott tevékenységével. A megyei vezetés évek óta szorgalmazza, hogy a gabo­nakutató intézet eredményei­ből kömvékünk gazdaságai is részesüljenek. Csakhogy a homokkutatás ..felmelegíté­se" sok áldozatot, erőfeszí­tést kíván. Az intézet eladta egyik Pest megyei telepét, és eszközeit áttelepítette a Zsombó határában levő do­rozsmai bázisára. Dr. Szániel Imre, az inté­zet főigazgatója a tegnapi, kedd délelőtti szakmai össze­jövetelen kissé csalódott volt. több résztvevőre szá­mított. De nem ez a lényeg, hanem, hogy feltámadt egy méltatlanul elfeledett kuta­tási ág. Az ősszel vetettek a zsom­bói úton először, s most a homoki téeszek meghívott szakemberei, a megyei ta­nács és a Teszöv illetékesei a saját szemükkel győződ­hettek meg a kísérleti par­cellák hozamairól. Most el­sősorban a gabonafajtákat mutatta be dr. Harmati Ist­ván, a GKI osztályvezetője, de elmondta, hogy más nö­vényekkei is kísérleteznek. Munkájukkal szeretnék elő­segíteni, hogy minden talaj­típuson megfelelő vetésszer­kezet alakulhasson ki. Biz* tonságosan termeszthető faj­tákat ajánlanak majd. ha elegendő megfigvelés és ta­pasztalat gyűlik össze. A kísérleti körülmények­nek kicsiben tartalmazni kell az előforduló szélsőséges eseteket is. Különös figyel­met igényel a csapadékellá­tottság, mivel egyes körze­tekben még ezekben az esős hetekben is minimális csa­padék hullott. A különböző típusú és mennyiségű mű­trágyák és a szerves trágya optimális arányainak megha­tározása is elengedhetetlen. A talaiadottságokból adódó­an a gabona érési ideie is „összecsúszik" így ajánlott egy gazdaságban 7—8 fajtát termeszteni. A szakemberek dolga, hogy a 23 búza-, 9 őszi árpa- és 6 rozsfajtából kiválasszák a legmegfelelőb­bet. S hogy <\z elmélet és a gyakorlat nem esik messzire egymástól, arról pár órán belül meggyőződhettem. A kísérleti parcellákon is szé­pen mutat a beérett őszi ár­pa, közülük elsősorban a Ra­chel és a Kompoltj fajtákat dicsérték. Jó pár kilométerre a Rúzsai Népszabadság Tsz­ben már a nagyobb táblába sorakoztak a kombájnok. A próbaaratásból igazi lett, beérett a Kompolti fajta őszi ároa. Tegnap délután, mi­után úgy nézték, hogy már nem esik az eső. hat kom­bájn kezdte falni a 280 hek­táros területen a termést. Gregus Ferenc növénvter­mesztő brigádvezető szerint jó termés ígérkezik. A ina­gasabb fekvésű területen „búnak hajtotta fejét a ka­lász", nem érdemes már to­vább várni az aratásával. T. Sz. I. Tanácsülések Bordányban, Kübekházán A június 8-án tartott vá­lasztások után tegnap, ked­den délután megkezdődtek a Szeged megyei város irá­nyítása alá tartozó közsé­gekben az alakuló tanács­ülések. A Bordányban és Kübekházán tartott alakuló üléseken megválasztották a testületek új tisztségvise­lőit. Bordányban a község ta­nácselnöke: Balogh Ferenc lett. Elnökhelyettes: Simon Zoltánné. A végrehajtó bi­zottság titkára: Balogh Já­nosné. A vb tagjai: Molnár Zoltán, Mészáros Károly, Gyuris Dezső, Lovai Mihály. Kübekházán a község ta­nácselnöke: Nóvák Ferenc­Elnökhelyettes: Dongó Ist­ván. A végrehajtó bizottság titkára: dr. Strehling István. A vb tagjai: Nacsa Ferenc, Síkhegyi Béláné, Nyerges Józsefné, Csorba Béla, Munka és nevelés A munka és nevelés köl­csönhatása címmel az UNESCO délkelet-európai nevelési együttműködési hálózatának (CODIESEE) negyedik szakértői tanács­kozása kezdődött meg ked­den az Országos Pedagógiai Intézetben. A háromnapos konferencián — amelyet Szabolcsi Miklós akadémi­kus, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója nyitott meg — hat ország szakértői vitatják meg, hogy miként lehet az oktatás-nevelés fo­lyamatában a leghatéko­nyabban érvényesíteni a munkára nevelés általános szempontjait. Vásárdíjak Szabadkán Elismerés magyarf cégeknek A XII. Szabadkai Pannó­nia Vásárt élénk érdeklődés kíséri. A vajdasági terület, sőt egész Jugoszlávia szá­mon tartja a kiállítást. A magyar—jugoszláv gazdasá­gi és kereskedelmi, vaia­mint a termelési együttmű­ködést segítő seregszemlén tegnap, kedden került sor a díjak kiosztására. Első dijat két cég kapott: a Szegedi Szűcs- és Szabó­ipari Szövetkezet kiváló szörme-börruházati, vala­mint textilruházati termé­keiért nyerte el a vásár első díját. Ugyancsak első díiat kapott a jugoszláviai „SE­VER' Fémipari Vállalat. Második díjban részesí­tették a Vetőmag Vállalat Szentesi Kutatóintézetét el­sőosztályú zöldségféléinek (paprika, káposzta és egyéb különleges zöldségfélék) be­mutatásáért, nemesített mag­vak termeléséért. A jugo­szláv bemutatkozók kö/.ül második dijat kapott az „1NEX-TISA" zentai cég, s a „SUBOZAN" szabadkai vállalat. Harmadik díjban része­sült az Április 4. Gépipari Művek örményesi gépgyára hőlégfúvó berendezéseiért. A Gyulai Fémbútor Ipari Szövetkezet fém kombiná­ciójú irodabútoraiért, vala­mint a Pécsi Bőrgyár, kész­bőr, rostmübőr, illetve a konfekcionált kéreg és mű­talpakért. Oklevelet kapott a ma­gyarországi kiállítók közül a Győri Fémipari Kisszövetke­zet és a Győri Villamostech­nikai Ipari Szövetkezet. az 1NDUSTRIALCOOP Gépipa­ri Szövetkezeti Műszaki Kö­zös Vállalat (Budapest), mely cég tíz közösség ter­mékeit mutatja be a sza­badkai vásáron. Ugyancsak oklevelet érdemelt a győri GLOVITA Kötött kesztyűgyár is júdó-karate ruháiért, kesztyűikért és orkán anya­gokból készített cikkeikért. A szabadkai Pannónia Vá­sár tegnapi programjában a mezőgazdasági szakemberek adlak egymásnak randevút. A Vetőmag Vállalat szentesi kutatóintézetének munka­társai találkoztak jugoszlá­viai partnereikkel. A zöld­ségféleségek újabb nemesíté­séről számoltak be egymás­nak, s valószínű a jövőben kapcsolataikat is bővíthetik. A Szegedi Gabonatermeszté­si Kutató Intézet a legújabb búzafajtákat mutatta be a szomsszédos ország szakér­tőinek, valamint a kender­termesztésben elért eredmé­nyeikről is tapasztalatot cseréltek. Ma, szerdán a határmenti árucsere szerepel a napiren­den, a két ország gazdasági és kereskedelmi szakemberei szeretnék a vásári kontin­genst „betölteni", s legalább 3 millió dolláros üzletet rea­lizálni. G. I. U//J Á 3ÁTE új dísídoktora: F. V. Bunkin akadémikus Nagy László felvétele Dr. Lcindler László átadja a diplomát a szovjet aka­démikusnak Ünnepi díszdoktor avató tanácsülést tartott tegnap, kedden délelőtt a József At­tila Tudományegyetem Ta­nácsa. Dr. Leindler László akadémikus, tudományos rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket, közöttük az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága képviseletében megjelent Végh Gyula osz­tályvezető-helyettest, a vá­rosi pártbizottság megbízott osztályvezetőjét, Török Ju­ditot, Müller Józsefnél, a városi tanács elnökhelyette­sét, valamint dr. Kroó Nor­bert akadémikust, a Köz­ponti Fizikai Kutató Inté­zet igazgatóját. Külön üd­vözölte dr. Fjodor Vaszilje­vics Bunkin fizikust, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának tagját. Bejelen­tette, hogy a JATE Termé­szettudományi Kara tanácsa egyhangú határozata alap­ján F. V. Bunkin akadé­mikust nemzetközileg ki­emelkedő tudományos tevé­kenységének, valamint ha­zánkkal és a szegedi egye­temmel több mint egy évti­zede fennálló segítőkész, szoros tudományos kapcso­lata eredményének elisme­réséül a JATE díszdoktorá­vá fogadta. A kitüntetett tudós tudo­mányos érdemeit dr. Szalay István dékánhelyettes is­mertette. F. V. Bunkin pro­fesszor, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának tagja 1929-ben született Moszkvában. A Moszkvai Ál­lami Egyetem fizikai-techni­kai fakultásán szerzett dip­lomát 1952-ben, ezt követő­en a Lebegyev Intézet aspi­ránsa lett. 1955-bén védte meg kandidátusi disszertá­cióját, majd a Prohorov akadémikus vezette F1AN rezgések laboratóriumában dolgozott. Doktori disszertá­cióját 1963-ban védte meg. 1971-ben nevezték ki pro­fesszornak, 1976 óta a SZUTA levelező tagja. A radiofizika és elektronika terén elért eredményeiért, valamint tudományosnevelő tevékenységéért 1979-ben a Munka Vörös Zászló Érdem­renddel, a fizika területén végzett komplex vizsgálatai­ért 1982-ben a Szovjetunió Allami-dijával tüntették ki. Bunkin akadémikus a ra­diofizika, a kvantumelektro­nika, a hidrofizika és az akusztika kiemelkedő kuta­tója. A radiofizikában szé­leskörűen ismertek az elekt­romágneses hullámoknak anizotrop közegben, többek között mágnesen aktív plaz­mában való terjedésére vo­natkozó munkái; kvantum­elektronikai vizsgálatai a lézerfény és az anyag köl­csönhatásával, új típusú lé­zerek létrehozásával és al­kalmazásával kapcsolatos kérdéseket érintenek; kol­lektívája nagy munkát vég­zett a kondenzált rendsze­rek, gázok és lézerfény köl­csönhatások elméleti és kí­sérleti vizsgálatában; mun­kássága az utóbbi években az anyag-lézerfény kölcsön­hatás területén a termokine­tikai jelenségek lézeres sti­mulálása irányába tolódott; akusztikai kísérletei első­sorban a nemlineáris akusz­tikát és az alacsony frek­venciás hidroakusztikát (az óceán akusztikáját) érintik. A szovjet tudós és az ál­tala vezetett kutatócsoport több mint egy évtizede foly­tat tudományos együttmű­ködést a JATE Kísérleti Fi­zikai Tanszékének munka­társaival elsősorban a szi­lárd test és a lézerfény köl­csönhatása témában. A kap­csolat élő és eleven, magá­ban foglalja a közös kuta­tásokat, előadásokat, szak­emberek és műszerek cse­réjét. A tudományos munkásság ismertetését követően dr. Leindler László honoris causa doktorrá fogadta F. V. Bunkint. A kitüntetett tu­dós ezután ismertette dok­tori értekezését és megkö­szönte az elismerést. 4 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom