Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

Szombat, 1985. május 11. Befejeződött az Akadémia 145. közgyűlése Tisztújítás — Tagválasztás — Határozat Berend T, Iván akadémikust választották meg — ötéves megbízatással — a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé az MTA péntek délután befejeződött 145. — ezúttal tagválasztó és tisztújító — közgyűlésén. Alelnök Márta Ferenc, Straub F. Brúnó és Üjfalussy József lett. Az Akadémia várbeli kongresszusi termében megtartott zárótanácskozáson az MTA vezető tisztségviselőinek személyéről, az elnökség választott tagjairól titkos szavazással döntöttek, s ugyanígy tett javaslatot a közgyűlés a Minisztertanácsnak, hogy nevezze ki Láng Istvánt az Akadémia főtitkárává, illetve Csurgay Árpádot és Kulcsár Kálmánt az MTA főtitkárhelyettesévé. Az elnökség tagjává választották üeclc Mihály, Berényi Dénes, Bognár József, Fülöp József, Klaniczay Tibor, Pach Zsigmond Pál, Pásztor Emil, Stcfanovits Pál, Szentágothai János, Vajda György és Vámos Tibor akadémikusokat. A tisztújítást követő délutáni zárt ülésen a tudományos élet legfontosabb kérdéseit mélyrehatóan elemző vita után jóváhagyólag tudomásul vették az elnökség és a főtitkár beszámolóját, és határozatot hoztak az MTA előtt álló feladatokról. A Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése — csütörtöki zárt ülésén — rendes tagnak választotta Antoni Ferencet, Berényi Dénest, Czibere Tibort, Csikai Gyulát, Dénes Gézát. Falusné Szikra Katalint, Garas Klárát, Halász Bélát, Hardy Gyulát, Hermann Istvánt, Imre Samut, Jermy Tibort, Kapolyi Lászlót, Kátaj Imrét, Kiss Dezsőt, Kliburszkyné Vogl Máriát, Kosáry Domokost, Láng Istvánt, Lovász Lászlót, Lukács Józsefet. Magyar Jánost, Nagy Ferencet, Nász Istvánt, Papp Ferencet, Pándi (Kardos) Palt, Prékopa Andrást, Simái Mihályt, Székely Györgyöt, Tőkei Ferencet és Üjfalussy Józsefet. Levelező tagok lettek: Ancsel Éva, Barabás Zoltán, Biró Peter, Bökünyi Sándor, Csurgay Árpád. Duróczy Zoltán, Eckhardt Sándor, Tinta József. Forgó László, Herczegh Géza. Hoch Róbert, Horn Péter, Juhász Gyula, Kardos Luju6, Keviczky László, Klement Zoltán, Kroó Norbert, Mukkai László, Mészáros Ernö, Pataki Ferenc, Simonovits István. Székely György, T. Sós Vera, Vida Gábor, Vizi E. Szilveszter, Zawadowszki Alfréd. A választást követően folytatódott az elnöki és a főtitkári beszámoló feletti vita. A hozzászólók — az alapkutatásoknak a korábbi vitában is hangsúlyozott fontossága mellett — ismételten emlékeztettek az alap- és célkutatások közötti kapcsolat javításának szükségességére. Felvetődött: kívánatos lenne az érintett főhatóságok bevonásával bizottságot alakítani a már létező alapkutatási eredmények felmérésére és értékelésére. A bizottság tenne javaslatot, hogy elsősorban mely eredményeket kívánatos további célkutatások alapjául tekinteni. Felmerült, hogy az akadémiai kutatóhelyek szükois eszköz- és műszerellátottságán valamelyest javíthatna regionális műszercentrumok életre hívása. Ezek az adott körzetben működő kutatók számára egyformán lehetővé tennék a legfontosabb nagy és középmüszerek használatát. Külön téma volt a tudományos kutatás és a felsőoktatás viszonya. Felvető^dött, hogy célszerű lenne tisztázni, hogyan, elsősorban milyen mechanizmusokon keresztül működjenek együtt a felsőoktatás és az akadémiai testületek. A hozzászólók rámutattak: lezárult az az időszak, amikor a felsőoktatással kapcsolatos feladatok megfogalmazása volt a legfontosabb; napjainkban már elsősorban a végrehajtáson, a megvalósításon van a hangsúly. Szentágothai János és Láng István vita-összefoglalója után került sor a közgyűlés határozatának elfogadására. A közgyűlés által egyhangúlag elfogadott — és végső megfogalmazásra a soron következő elnökségi ülés elé utalt — határozat leszögezi: a Magyar Tudományos Akadémia feladatának tekinti, hogy a törvényben és az alapszabályaiban biztosított lehetőségek és eszközök felhasználásával kezdeményezően és tevékenyen közreműködjék az MSZMP XIII. kongresszusa által kijelölt célok megvalósításában. Az Akadémia a következű ötéves időszak legfontosabb teendői közé sorolta olyan alapkutatások kezdeményezését és támogatását, amelyekben választ keresnek változó világunk, korunk, társadalmunk égető kérdéseire. Különösen fontosnak tartja a magyar társadalmi viszonyok elemzését, a szocialista nemzeti kultúra, a történeti tudat, a humanista műveltség megalapozását szolgáló kutatások támogatását. Lényegesnek tekinti a gazdaság intenzív fejlesztését szolgáló kutatásokat, különös figyelemmel a magyar társadalom, valamint a világgazdaság fejlődésére, továbbá a nemzetközi — mindenekelőtt a szocialista országok közötti — együttműködésre, és a műszaki haladás irányaira. Feladatának tartja az egészséges emberi élet feltételeinek, a természeti környezet fenntartásának kutatását. Az Akadémia az igények figyelembevételével fokozottan támogatja a további célokat megalapozó kutatásokat, továbbá a nemzetközileg már eddig is elismert hagyományos kutatási irányokat, és az új, korszerű tudományok megalapozására, illetve bevezetésére irányuló kutató tevékenységet. A határozat szükségesnek tartja a teljesítmény és a hatékonyság növelését elősegítő kutaláspolitika megvalósítását, és az ehhezszükséges irányítási, tervezési, finanszírozási és értékesítési rendszer továbbfejlesztését. Ennek kapcsán ajánlja, hogy a kutatásirányító szervek a tudománypolitikai feladatokkal összhangban javítsák együttműködésüket a közös kutatások tervezésében, különösen azok prioritásának meghatározásában. Sürgeti egyúttal, hogy növekedjék a kutatóhelyek önállósága, döntési lehetőségeik köre. A határozat fontosnak tartja a kutatás országos finanszírozási rendszerének olyan továbbfejlesztését, amely elősegíti az anyagi eszközök hatékonyabb felhasználását, érzékenyebben reagál a teljesítményekre, és ugyanakkor lehetővé teszik, hogy egy-egy tudományos témára adott támogatás megkötések nélkül legyen felhasználható. A határozat sürgeti, hogy a gazdasági fejlődés alátámasztása, a versenyképesség növelése érdekében a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek növekedési üteme haladja meg a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. Felhívja a figyelmet arra, hogy különösen fontos az alapkutatási ráfordítások részarányának erőteljes növelése. A határozat a hazai kutatási feltételek javítása érdekében szükségesnek tartja a kutatási infrastruktúra fejlesztési koncepciójának kidolgozását. Ez mindenekelőtt az alapkutatások és az egyetemi kutatások ellátásának fejlesztését, a gép- és műszerpark korszerűsítését, valamint a kutatási információellátás javítását foglalná magában. A hatékonyság növeléséért indokoltnak tartja a nemzetközi tudományos kapcsolatok további szélesítését. A határozat egyúttal ajánlja: alakítsák ki az intézményes feltételeit annak, hogy a külföldön tartósan munkát vállalók folyamatos kapcsolatban maradjanak a hazai tudományos élettel, és tudományos teljesítményük itthon is megfelelő elismerésben részesüljön. A továbbiakban a megfelelő szakember-utánpótlás, illetve a tudományos tevékenység személyi feltételeinek biztosítására kívánatosnak tartja, hogy az Akadémia tegyen további kezdeményező lépéseket az egyetemi oktatásban való részvételre, és szorgalmazza az oktatók bekapcsolódását az akadémiai intézeti kutatásokba. Egyúttal felhívja a figyelmet a fiatal tehetségek időbeni felfedezésére és nevelésére, a posztgraduális képzés javítására, és sürgeti, hogy az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt rátermett, fiatal kutatók a tudományos alkotó tevékenységben, illetve a tudományos közéletben. A határozat elfogadásával befejeződött az MTA 145. közgyűlése. (MTI) Jelölő gyűlések után, választások előtt A hét közepén befejeződtek Szegeden az országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölő gyűlései. Épít ezért arra kértem Kulcsárné dr. Kiss Piroskát, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárát. hogy a választási előkészületek félidejében vonjon mérleget. A népfront városi titkára, hogyan ítéli meg azt a politikai légkört, amely a jelölő gyűléseket jellemezte? — Azt hiszem, nagyon jó időben került sor ezekre az eseményekre. Nem az időjárásra. hanem a belpolitikai életünk körülményeire gondolok, amikor ezt állítom. Kedvező volt, hogy a XIII. pártkongresszus után kezdődtek a jelölő gyűlések. Mint köztudott, a kongreszszus azokkal a feszültségforrásokkal is foglalkozott, amelyek sok embernek nap. mint nap eszébe jutnak. Mert közös ügyünk a gazdasági előrehaladás, a belső stabilizáció és az életkörülmények alakulásának kérdése, a minőségi munkának nagyobb igénye és a béke, biztonság megőrzése. A felsorolás nem teljes, da ezek a gondolatok, pontosabban kérdéskörök a jelölő gyűléseken állandóan felvetődtek. A pártkongresszuson tapasztalt aktív politizálás folytatódott a választási jelölő gyűléseken, amelyek éppen ezért nagyon jó hangulatúak voltak. — Hány szegedi állampolgár, vett részt a fontos közéleti eseményen? — A tanácstagok jelölésén közel 9 ezren, az országgyűlési képviselőkén pedig 5 ezren. Az is örvendetes, hogy több száz volt a hozzászólók száma. Városunk lakói az új választójogi törvény, és az általa teremtett: helyzet iránt nagy érdeklődést mutattak. — Arra gondol, hogy a kötelező kettős jelölés aktivizálta a választópolgárokat? — Ez biztosan így van. összehasonlítva az elmúlt időszak választásainak előkészületeit a mostanival, az utóbbi javára nemcsak az írható, hogy többen vettek részt, hanem a sok hozzászóló, vitakész állampolgár azt is bizonyította. mennyire tettre kész. szűkebb pátriájának szépítése, és az életkörülmények javítása érdekében. — Szeged 89 tanácsi választókörzetében 178, a hét országgyűlési választó kerületben pedig 14 jelöltet kellett keresni, találni a népfrontnak. Könnyű volt felfedezni a közéleti munkára alkalmas személyeket? — Szerencsére nagy segítséget kaptunk a társadalmi-politikai szervezetektől, így a párttól, KISZ-tőL, szakszervezet tő1, a munkahelyi kollektíváktól, és természetesen a választópolgároktól. Csak ilyen háttérrel és együttműködéssel lehetett a közéleti feladatok elvégzésére alkalmas személyeken megtalálni. — A népfront jelöltjei minden választókörzetben megkapták a helybeliektől a bizalmat? — Mindenütt elfogadták a népfront jelöltjeit, pontosabban 3 tanácstagi körzetben egy-egy népfrontjelölt nem kapta meg az egyharmados szavazattöbbséget. Tizenöt helven volt hármas jelölés.' A harmadik jelöltek is mindenütt közéleti tapasztalattal rendelkező emberek. — Az előkészítés idején előfordult-e. hogy a kiszemelt jelöltek visszaléptek? — Néhány fiatal, arra hivatkozva, hogy hamarosan lakást cserél, vagy új összkomfortot kap. s ezért nem tudja, melyik városrészbe költözik, arra kért, tekintsünk el jelölésétől. — Több mint száz közérdekű javaslat, másfél száz közérdekű bejelentés hangzott el a gyűléseken. Mi. újságírók nagyon sok várospolitikai témát kaptunk, de arra lennénk kíváncsi, a népfrontmozgalom hogyan értékeli a felvetett kérdéseket? — Minden szempontból érdekesek, színesek voltuk a jelölő gyűlések, amelyek sokszor „várospolitikai fórummá" alakultak át. Hiszen a csatornázástól kezdve a közlekedésig bezárólag, nagyon sok, fontos. városépítési gond napirendre került. A peremkerületekben a csatornázás, gázvezeték-építés miatt, az új városrészekben a hiányzó üzletek, boltok, orvosi rendelők miatt kértek szót. Bált a tömegközlekedés sokat fejlődött, mégis nem egy helyen bírálták a szervezetlenséget és megkérdőjelezték a kulturáltságot. Az idős emberekkel való fokozottabb törődést gyakran felvetették. Kritizálták a társadalmi munka szervezését egyes körzetekben, és a nagyobb állampolgári fegyelem szükségességét hangsúlyozták a felszólalók. Környezetünk minőségével soha annyit nem foglalkoztak a szegediek, mint az elmúlt hetekben. Javasolták, a tanácstag nagyobb közmegbecsülést élvezzen, ami csak úgy képzelhető el. ha a tanácsi testületeknek nagyobb önállóságuk lesz. — Néhány helyen azt tapasztaltam, hogy az előadók nem készültek a választókörzetből. Csak a központilag szerkesztett beszédvázlatot olvasták, mondták el... — Szerencsére nem ez jellemezte a jelölő gyűléseket. Általában jól megszervezték a jelöléseket, mindenütt érvényesült az elv: hogy rj jelöltek egyenlő eséllyel versenyezzenek. Élni szeretnék azzal a lehetőséggel, hogy a népfront nevében köszönetet mondják mindazoknak, akik a jelölő gyűlések szervezésében közreműködtek — és nem utolsósorban a Délmagyarország szerkesztőségének. hogy tudósításaikkal hozzájárultak az űj választójogi törvény mind. szélesebb körben történő megismertetéséhez. — Hogyan tovább a választásokig? — A jövő héten megkezdődnek a választási gyűlések. rétegtalálkozók. Ezek a/, események alkalmat adnak az állampolgároknak, hogy jobban megismerjék az országgyűlési és tanácstagjelölteket és magukban eldöntsék, kire adiák szavazatukat június 8-án. II. M. Az Országos Bányamüszaki Főfelügyelőség közleménye Mint ismeretes, a Mecseki Szénbányák Komlói Bányaüzeme Zobák aknájában, a III. szint 10-es telepi frontfejtésében 1985. március 13-án 18 óra 45 perckor sűjtólégrobbanás történt. A sújtólégrobbanás következtében 4 dolgozó halálos, és 26 dolgozó égéses sérülést szenvedett. A bekövetkezett anyagi kár jelentős. A sújtólégrobbanás vizsgálatát az Ipari Minisztérium Mirelitüzem-avatás Pénteken Albertirsán új inirelitüzemet adtak át, amely a helybeli Micsurin Termelőszövetkezet és további tizennégy gazdaság és vállalat összefogásával épült fel, mintegy nyolcszáz millió forint költséggel. A beruházás célja az volt, hogy a környékbeli gazdaságok gyümölcsét — a többi között a málnát, szedret ribizlit — a termőhelyhez minél közelebb dolgozzák fel. Az alapítók között húsipari vállalat is van. amelynek áruit a mezőgazdasági szezonon kívül tárolják itt. A mirelitüzemet Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsúnak elnöke avatta fel. Tavaszi „határszemle" A MEDOSZ központi vezetőségének ülése Befejezéshez közelednek a tavaszi mezőgazdasági, munkák, a melegre fordult és csapadékos időjárás kedvez a növények fejlődésének, a gazdaságokban mindenütt előkészítik a nyári munkákat is — erről tájékoztatta Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a MEDOSZ központi vezetőségét, amely pénteken, a szakszervezet Jókai utcai székházában a mezőgazdaság soron következő feladatait elemezte. Elmondotta: a kukorica kijelölt vetésterületének mindössze 8 százalékán van már csak munkájuk a vetőgépeknek, mindenekelőtt a mélyebb fekvésű, vizes területeken, ahol a gépek egyelőre nehezen boldogulnak^ A napraforgó cs a cukorrépa országszerte kikelt. A gazdaságok nyári gépbeszerzési lehetőségei továbbra is jók. A nagyüzemek ugyan már a korábbi hetekben, hónapokban megvásárolták a géppark felújításához szükséges eszközöket, berendezéseket, a raktárakban azonban további készletek vannak, és így soron kívül újabb kombájnokat szerezhetnek be. és a Bányaipari Dolgozók' Szakszervezetének közreműködésével az Országos Bányamüszaki Főfelügyelőség befejezte. A bizottság megállapította, hogy a sújtólégrobbanást több, egymást erősítő — geológiai adottságból és műveléstechnikai hiányosságból származó — tényező együttes hatása idézte elő. A vetöharántolás során a légvúgat környékén, és a lefejtett területen összeaprózódott szén maradt benn, és ez öngyulladásnak indult. A bányatüz megelőzése érdekében a területet iszaptömedékeléssel kívánták lezárni. Az iszapolással a felhagyott bányatérségbe friss levegőt juttattak, így az ott levő magas metántartalmú levegő összetétele megváltozott, robbanóképes sújtólég alakult ki. Az öngyulladásnak indult szén a bejutott levegő hatására felizzott és az a robbanóképes metán-levegő keveréket (sújtóléget) berobbantotta. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség a sújtólégrobbanás vizsgálata során feltárt hiányosságok alapián több személy ellen szabálysértési eljárást indított, és a hiányosságok megszüntetésére határozatban intézkedett. (MTI) Áz első vonalban Első vonalban címmel a rendőrség, a határőrség, a kormányőrség és a tűzoltóság négy évtizedes tevékenységét bemutató kiállítás nyílt pénteken Budapesten a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. Kamara János belügyminiszter megnyitó beszédében emlékezett a 40' esztendővel ezelőtt alakult belügyi szervek tevékenységének, fejlődésének főbb állomásaira. Szólt arról, hogy az országépítő munka védelmében vívott harc első vonalában a cselekvő résztvevők között mindenkor ott voltak, éj ott vannak ma is a belügyi dolgozók. Belső viszonyainkra már évtizedek óta jellemző a szilárd törvényesség, a kiegyensúlyozott belső rend. a közbiztonság. A kiállítás — a múltat idéző történeti visszapillantás mellett — a tisztelet, a hála és a kegyelet kifejezése mindazon belügyi dolgozók iránt, akik a bűnözőkkel, az ellenforradalmárokkal vívott harcban, feladataik teljesítése közben hősi halált haltak — hangsúlyozta Kamara János. A tárlat dokumentumokkal, fotókkal mutatja be a Puiií?vmipi<:ztórium szerveinek négy évtizedes tevé- i kenységét. (MTI) ^J 1