Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK L A P J A 75. évfolyam 109. szám 1985. május 11., szombat Ara: 2,20 forint Olajmező Rúzsán A szegedi szénhidrogén­medencéhez tartozó legelső olaj- és földgázlelöhel.v, 01­lés szomszédságában, Rúzsa község határának futóho­mokja alatt, tobb éve tartó kutatás vezetett eredmény­re: újabb olajmezöt talál­tak a Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének geológu­sai, olajbányászai, 2500— 2700 méter körüli mélysé­gekben. Egyelőre három, egymástól független kisme­ző körülhatárolására irá­nyulnak a fúrások. Eddig már 17 kutat mélyítettek. A kutakat folyamatosan vizs­gálják. A legeredményesebb a nemrég mélyített, 15. szá­mú kút vizsgálata: a ho­zammerések alapján a ter­melése eléri a napi 20 köb­métert. A terület körülhatá­rolása, a készletbecslés még a következő hónapok föl­adata. Az azonban máris bi­zonyos, hogy Rúzsa a terü­let legjelentősebb kis olaj­mezői közé sorolható. Nem sokkal távolabb, Mó­rahalom határúban is meg­kezdték a reményteljes olaj • kutatásokat: három kút fú­rása közben ugyancsak.olaj • nyomokra bukkantak. Makó környékén — a hódmező­vásárhelyi—makói geológiai árok mentén — hamarosan nagy mélységű — négyezer méternél mélyebb — kút fú­rásába kezdenek, világbanki hitel alapján. A szegedi olaj­bányászok idén összesen több mint 100 ezer méter olaj- és gázkutat fúrnak részben ezeken az új terü­leteken, főként pedig Sze­ged-AIgyő és Üllés határá­ban. A Szegedi Konzervgyár első, szezonnyitó nagy tétele a zöldborsó. £vck óta a borsofcldoigozó vonal gépei indulnak !>:• először, az első exportszállításokat is ebből a termékből indítják. Idén a szokásosnál is nagyobb föladat var a gyér tmk-műiielycnek dolgozóira. Teljesen átépítik, felújítják a régi gépsorokat, új épületekbe nagy teljesítményű beren­dezések kerülnek, megszűnik a régi konyha, cs egy helyen történik a borsószem füldolgozása. Somogyi Károlyné felvételei Hatalmas, magyar gyártmányú, „Hunister" hőkezelő egység helyettesíti majd a régit, óránként 18 ezer üveg, illetve doboz áru sterilizálására alkalmas. Előreláthatólag június 10-e körül várható az első szállítmány, a tervek szerint körülbelül hatezer tonna nyers szemet dolgoznak majd föl, exportra és hazai fogyasztásra. Felvételeink a szerelők munkáját örökítették meg. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Elnöki Tanács ülése Ágrártörténetünk rétiteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesz­tése alapján megtárgyalta és megerősítet­te a Varsói Szerződés időbeli hatályának meghosszabbításáról április 26-án Varsó­ban aláírt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a szocialista országok politi­kai-védelmi szövetsége, az 1955-ben meg­kötött Barátsági, Együttműködési és Köl­csönös Segítségnyújtási Szerződés újabb 20 évig érvényben marad, további tízéves meghosszabbítás lehetőségével. A Varsói Szerződés hatályának meg­hosszabbítását a NATO léte és tevékeny­sége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Az Elnöki Tanács megállapí­totta, hogy a Varsói Szerződés továbbra is alapvető tényezője a tagállamok bizton­sága erősítésének, az európai és az egye­temes béke megőrzésének. A Magvar Nép­köztársaság hozzájárul politikai és védel­mi szervezetünk működésének tökéletesíté­séhez, védelmi képességének fejlesztésé­hez, szolgálva ezzel a magyar nép érde­keit' és a szocializmus közös ügyét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Dániel Ortega Saavedrával, a Nicaraguai Köztársaság el­nökével folytatott tárgyalásairól, amelyek­nek során véleményt cseréltek a nemzet­közi helyzet időszerű kérdéseiről, és átte­kintették a magyar—nicaraguai kapcsola­tok fejlesztésének lehetőségét. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vet­te, és megállapította: fejlődnek a magyar —nicaraguai államközi kapcsolatok, s bő­vül az együttműködés, fejlődik a két; ngp harátsága. Üdvözölte ugyanakkor az El­nöki Tanács azokat a kezdeményezéseket is. amelyeket Nicaragua kormánya tesz a feszültség enyhítéséért, a párbeszéd fenn­tartásáért a közép-amerikai térségben. (MTI) Május 22-30. Ipari kiállítások a BNV-n A május 22. és 30. közöt­ti tavaszi BNV-n 274 ma­gyar iparvállalat és ipari szövetkezet állit ki,' mint­egy 37 ezernyi négyzetmé­ternyi 6zabad és fedett te­rületen. A részt vevő vál­lalatok közül 130 megpá­lyázta termékeivel a külön­böző vásárdíjakat Is. A leg­többen a kohászati, a mű­szeripari és a vegyipari üzemek közül neveztek — közölte Gábor András ipa­ri miniszterhelyettes a mi­nisztériumban pénteken tar­tott sajtótájékoztatón. A miniszterhelyettes ki­fejtette: a vásár nem tükör­képe az iparnak, hiszen a több mint 500 állami ipar­vállalatnak nem egészen egynegyede állit csak ki. s azok is főleg az elmúlt évek fejlesztéséről adnak számot. Ugyanakkor a BNV-n való részvétel változatlanul fon­tos, az az iparpolitika meg­valósításának egyik eszköze. A vasáron látható újdon­ságok között megemlítette az energiatakarékos villa­mosberendezéseket, az anyagtakarékos szerszámgé­peket, az elektronikai alkat­részeket, az atomeröművi vezérléseket, a központi vas­úti forgalom-ellenőrző rend­szert, és a gyógyászati elekt­rokardiográf készülékeket. Gábor András szólt arról is. hogy még mindig kévés uj terméket gyárt az ipar, s ez tükröződött a vállalatok vásárra jelentkezésekor is. A gépipari termelésben pél­dául mindössze 10 százalé­kos az új gyártmányok ará­nya, s ez az exportban sem több 12 százaléknál. Nagyon alacsony, alig 5 százalékos a licensz alapján készülő cikkek aránya is. A szokatlanul kemény té­li időjárás okozta terme­léskiesés fokozta az ipar gondjait, tgv az év eddig eltelt négy hónapjában az inari termelés alig egy szá­zalékkal emelkedett, ami számottevően elmarad a tervezettől. Kedvező, hogv a szocialista exportkötelezett­ségeket teljesítette az ipar. A következő hónapokban is problémát jelent azonban, hogy a konvertibilis elszá­molású rendelésállomány az exporttervhez képest csak 60—65 százalékos. Minde­nekelőtt a jobb adottságok­kal rendelkező járműipari és műszeripari vállalatoknak és a gépgyártóknak kell nagy erőfeszítéseket tenniük az export fokozására, és új piacok bekapcsolására. Az ipar előtt álló felada­tok kőzött említette a mi­niszterhelyettes a feldolgo­zóipar gyors fellendítését. Bővíteni szükséges a maga­sabb színvonalú szellemi munkát felhasználó. nem­zetközileg is elismert ter­melési hagyományokkal ren­delkező ágazatok, így a gyógyszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar ter­melését. valamint a közle­kedési eszközök gyártását. Mindez függ az elektronikai ipar korszerűségétől, ét a mikroelektronikai cikkek "élesebb körű alkalmazásá­tól is. A beruházási javak szak­vására mindig jó alkalom a versenytársak termékei­nek megismerésére, az ösz­szehasonlításra, amelyen ke­resztül a magyar kiállítók felmérhetik lehetőségeiket — hangsúlyozták a sajtó­tájékoztatón. A jobb infor­mációcserét szolgálja majd az is. hogy a minisztérium a vásáron ágazati szakmai napokat rendez, ahol a 'résztvevők áttekinthetik a fejlesztési irányokat. négy évtizede Tudományos konferencia Szegeden Parasztkéidés 1890-1930 címmel A szegedi Móra Ferenc Múzeum évenként országos tudományos konferenciát rendez. A tavalyi nagy si­kerű Bél Mátyás-ülésszakot követően az idei téma a magyar parasztkérdés 1890 és 1930 között. A Magyar Tudományos Akaáémia ag­rártörténeti bizottsága támo­gatásával, Király István kandidátus kiemelkedő szer­vezőmunkájának eredmé­nyeként, a Csongrád Me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga, a múzeum dísztermében tegnap, pénteken nyitotta meg kétnapos tudományos konferenciáját. Wagner Ist­ván megyei múzeumigazga­tó-helyettes köszöntötte a mintegy hatvan résztvevőt, közöttük Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titká­rát és Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyet­tesét. Elmondta, hogy a tudományos ülés fő célja áttekinteni a magyar pa­rasztság társadalmi, politi­kai helyzetét, történeti fej­lődését az említett négy év­tizedben. összefoglalni az eddigi kutatások eredmé­nyeit, és ösztönözni a to­vábbi munkára. A progra­mot vitakonferenciának ne­vezte ahol a különböző vé­lemények, kutatási eredmé­nyek a megméretés fóru­mára kerülnek. Romány Pál kandidátus. az MSZMP Bács-Kiskun Megvei Bizottságának első titkára, az MTA agrártör­téneti bizottságának elnöke Imegnyi'tóiában szólt arról, hogy a történelmi érdeklő­dés sok válaszra váró kér­dést vet fel napjainkban. A helyes történelmi isme­retek terjesztésének alapja nem lehet más, mint a vi­tákban születő tudományos eredmények népszerűsítése. Ezek az ismeretek sok for­rásból táplálkoznak, s igye­keznek választ adni a kor és különösen az ifjúság ál­tal felvetett kérdésekre. A tárgyalt negyven esztendő a magyar történelemben igen­csak különös négy évtized, éles váltásokkal szabdalt időszak, melyeket megtört ívek, elfojtott kísérletek, félbemaradt folyamatok jel­lemeznek. E' korszak elem­zése a tanulságok levonása nem csupán a történettudo­mány számára hozhat érté­kes tapasztalatokat, de olyan problémákra is fényt derít­het. amelyek ma a világ több pontján fölvetődnek. A konferencia adósságtörlesz­tés is — részint az agrár­kutatás fehér foltjai van­nak túnőfélben. részint el­feledett intézmények, kuta­tóhelyek, parasztvezérek, agrármozgalmi vezetők ke­rülhetnek reflektorfénybe, vészint az Alföld eddig se­matikusan egysíkúnak áb­rázolt képét differenciálhat­juk. Ezzel szolgálhattok a történeti kontinuitást és azonosságtudatunkat. A tegnapi programban hat előadás hangzott el. Ki­rály István kandidátus: A paraszt kérdés történeti sors­fordulói 1990—1910 között; Puskás Julianna, a történe­lemtudományok doktora: A kivándorlás, az amerikai életsors a magyarországi pa­rasztság történetében (ösz­szehasonlító vizsgálatok); Farkas József főiskolai ta­nár: Az agrárszocialista mozgalmak hatása a polgári reformtörekvések érlelődé­sére 1895—1905; Varga La­jos kandidátus: Az MSZDP és az agrárkérdés a század­előn; Romsics Ignác kandi­dátus: Az agrárkérdés nem­zeti-nemzetiségi aspektusai (1900—1918); J. Tófh Dezső kandidátus: Nagyatádi Sza­bó István és a munkásmoz­galom: Kávássy Sándor kandidátus: Nagyatádi Sza­bó István, mint népgazda­sági miniszter címmel szá­molt be kutatási eredmé­nyeiről. A mai. szombati előadá­sok: Gunst Péter kandidá­tus: A paraszti társadalom megrekedése a két világhá­ború közötti Mészáros Ká­roly kandidátus: Nagyatádi Szabó István programja és nrogramfeladása 1919—1921; Sipos József kandidátus: A Kisgazdanárt struktúrája és a bethleni konszolidáció és Vida István kandidátus: A Fügeellen Kisgazdapárt megalakítása. * Romány Pál. a Bács-Kis­kun megyei pártbizottság el­ső titkára tegnap délután lá­togatást tett a megyei párt­bizottságon, ahol találkozott és megbeszéléseket folytatott Szabó Sándorral, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárával. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom