Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-10 / 108. szám

2 Péntek, 1985. május 5. Tanácskoztak a marxizmus oktatói Szegedi felsőoktatási in­tézmények marxizmus—le­ninizmus tanszékeinek «1ok­tatói tanácskoztak tegnap, csütörtökön délelőtt a Ká­rász utcai TIT-klubban. Az egyetemi-főiskolai marxiz­mus oktatás feladatai a XIII. pártkongresszus hatá­rozatainak szellemében — ez volt a téma. A megbeszé­lést — a kongresszusi ha­tározatok feldolgozásának szükségessége mellett — időszerűvé teszi az a tény, hogy az oktatás korszerűsí­tését célzó tervek a kidol­gozás utolsó stádiumában vannak. Éppen a jövő hé­ten lesz országos tanácsko­zás erről, melyet a Művelő­dési Minisztérium illetékes főosztálya rendez. A mar­xizmus—leninizmus egyete­mi és főiskolai oktatását a következő tanévben már a továbbfejlesztés irányelvei alapján kezdik meg. A tegnapi szegedi érte­kezleten öt vitaindító elő­adást tartottak — a József Attila Tudományegyetem, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola tan­székvezetői: Szentpéteri Ist­ván és Nagy Lajos egyete­mi tanárok, Horuczi László eavetemi docens (JATE), Bárány Ferenc egyetemi ta­nár (SZOTE) és Fehér Ist­ván főiskolai tanár (JGYTF). A magyar munkásmozgalom történetének, a politikai gaz­daságtannak a tudományos szocializmusnak, a szocioló­giának. a filozófiának az oktatásáról, aktuális tartal­ími-módszertani témákról beszéltek. A tanácskozás, mint J. Nagy László egyetemi do­cens elmondta, elsőként te­kintendő a sorban: a JA­TE-pártbizottság agitációs és propagandabizottságának kezdeményezésére a jövő­ben rendszeresen ' tervezik hasonló eszmecserékre ösz­szehívni a marxizmus sze­gedi oktatóit. Ezzel jobb együttműködésre akarják buzdítani az eddig megle­hetősen elkülönülten dolgo­zó szakembereket, akiknek az együttese pedig jelentős szellemi kapacitást képvisel. A szakmai problémák, mód­szertani témák rendszeres megtárgyalása, egymás ta­pasztalatainak fölhasználása azért is kívánatos, mert a jövő tervei szerint Szeged lesz az egyetemi-főiskolai marxizmusoktatás regioná­lis központja. Másrészt, mint a korszerűsítési törekvések­től erre következtetni lehet, a különféle diszciplínák ed­diei elkülönültsége megszű­nőben. sőt. az egves intéz­ménytípusok oktatási szisz­témái is közelítenek majd egymáshoz. Új szobrok Békéscsabán Csütörtökön a győzelem napja alkalmából Békéscsa­bán leleplezték Serban Di­mitru aradi szobrász „Me­mentó" című művét, amely a második világháború csa­bai áldozatainak állít emlé­ket. A román művész mész­köszobra, amely a keresztre feszített Jézust idézi fel a nézőben, a fasizmus és a há­ború embertelenségére emlé­kezteti a békési megyeszék­hely lakóit. Ugyanezen a napon a bé­késcsabai gabonamúzeumban leleplezték Vitroel Emil ara­di szobrász „Bőség" című, női alakot ábrázoló kőszob­rát. A két aradi művész Bé­kés és Arad testvérmegyei kapcsolatainak keretében ta­valy nyáron dolgozott Bé­késcsabán, s műveiket a ma­gyar és a román nép barát­sága jegyében a város most méltó helyen állította fel. (MTI) A Kisteleki-alapítvány nyertesei A szegedi helyismereti mű­vekre kiirt és kétévenként kiosztásra kerülü Kisteleki­pályázat 12 ezer forintos el­ső díját az idén dr. Gráfik Imre néprajzkutató (Szent­endre) nyerte Szegedi hajó­forgalom a reformkori hajó­hídnapló alapján című, új forrást földolgozó pályamű­vével. A' két második díjon (7—7000 FI) T. Knotik Már­ta (A szegedi fényképészet 1879—18%) és dr. Haber­mr.nn Gusztáv (Aigner Ká­roly gyógyszerész élete és a .harmadik" gyógyszertár tör­ténete) osztozott. Harmadik díjat nyert dr. Giday Kál­mán A szegedi sajtó törté­nete 1849—1944. című mun­kájával (4000 Ft) és 2000 Ft­os jutalomban részesült Kocsma a Szabadság téren címmel írt pályaművével dr. Agócsi János. A díjak és jutalmak ünne­pélyes kiosztására holnap, szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor a Somogyi-könyv­tár második emeleti előadó­termében, ahol minden ér­deklődőt szívesen lat a Kis­teleki-alapítvány bíráló bi­zottsága. Ismét a mai magyar zenéért Matuz István nemzetközi hírű fuvolaművészünk pél­damutatóan szép vállalko­zást valósított meg a Magyar Népköztársaság Zenei Alap­ja. a Szerzői Jogvédő Hiva­tal, az Editio Musica, a Ma­gyar Rádió, a Fészek Mű­vészklub s a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni, miskolci és sze­gedi tagozatainak támogatá­sával. Nemcsak a sokszínű és gazdag magyar fuvolairo­dalöm terjesztése volt szim­patikus célja a művésznek, hanem az is, hogy a külön­böző helyszíneken — mint már előzőleg hírül adtuk, Budapesten, Debrecenben és Miskolcon — minél több he­lyi muzsikus vehessen részt a koncerteken. S ami igen értékes pozitívum: a közre­működők nagy többsége ze­netanárképzős főiskolai hall­gató volt. Aligha lehet en­nél hatékonyabban szoktat­ni a muzsikusfiatalokat. s a közönséget is a mai magyar zene előadói gyakorlatához és megismeréséhez. A szegedi koncertre szer­dán este került sor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében. Ha a kortárs zenének ilyen az apostola, mint Matuz Ist­ván. akkor annak eleve nyert ügye van. Kivétel nélkül, mindegyik elhangzott mű nagy sikert aratott. termé­szetesen ebben jelentős ér­demük volt a helyi közre­működőknek is. Mint a mélvröl, erőteljesen felzúdu­ló forrásvíz, úgy buzog fel, árad Matuz muzikalitása. Bármihez nyúl, színtiszta Zene lesz. Művészetének egvik varázsa a nem leve­gősen zizegő, hanem gyönyö­rű telten, életerősen zengő, szárnyaló fuvolahangja. Ma­tuz a hangszínek bűvésze: minden hangjának élete /an. A pianón belül is — ! imi a legnehezebb — hány­éle árnyalatot tud kivará­solni hangszeréből! Tech­nikai akadály nem létezik számúra. Hatalmas dallam­íveket, és a( legvirtuózabb, fürge, pergő hangfolyondá­rokat képes egy levegővel végigfújni, sőt. ami egyálta­lán nem fuvolaszerű — a kettős, vagy hármas hang­zat megszólaltatása —, arra is kénes. Mindenfajta fúvás­technika fölényes birtokosa. Mindez már az elsőként be­mutatott műből, Gallai Atti­lának — akit Szegeden, mint klarinétművészt ismertünk meg — az 1981-ben írt Me­ditációiából (No. 1.) is kide­rült, mely gondolatgazdag, cselekménydús muzsika. Azoknak a kompozícióknak megszólaltatásában, ame­lyekben zongora is szerepelt, Kerek Ferenc avatott, kitű­nő játékát élvezhettük. Így a röppenő, színes hangula­tokat megörökítő Rékai Iván öt bagatell fuvolára és zon­gorára című kompozíciójá­ban. s a Farkas Ferenc Szo­natina fuvolára és zongorá­ra címzetű művében, amely formás, kedves muzsika, egy különe-^n szép. édes, benső­séges lírával szárnyaló má­sodik tétellel. Kürtösi Ele­mér Hat duó fuvolára és he­gedűre című kompozíciója találó zenei jellemzések, az­az különböző karakterdara­bok füzére, melyek ilyen cí­meket viselnek, mint pél­dául Szerelem, Bánat, Vita. A két. egymáshoz kitűnően illeszkedő hangszer (a he­gedű szép. meleg tónusú, muzikális megszólaltatója Papp Katalin volt) érzé­keny, lebilincselő párbeszé­de ez a mű, mely költői ih­letet sugárzó előadásban hangzott el. Kocsár Miklós maga vezényelte a Capricorn Concerto fuvolára és kama­raegyüttesre című müvét. Remek előadásban (Papp Katalin. Szekszárdy Piroska, Kerek Ferenc, Nagy Ágnes, Fodor Gábor. Királu István és Bárkányi Pál) szólalt meg a kompozíció. A zenei anyag mesterien szőtt, s igen szug­gesztív, gazdag érzelmi tar­talmat hordozó. Szunyogh Balázs Capriccio szólófuvo­lára című darabja roppant virtuóz, akár egy etűdnek is beillő mű, melyet Matuz briliánsán adott elő. Végül a kitűnő Weiner Kamaraze­nekar előadásában Weninger Richárd vezényletével hang­zott el Huszár Lajos Serena­ta concertante fuvolára és vonószenekarra és Sárai Ti­bor Tavaszi Concerto fuvo­lára. mélyhegedűre, gordon­kára és vonószenekarra cí­mű alkotása. Az előbbi igen élvezetes zene. Az első tétel­re könnyed, lüktető táncos­ság. bájos líra, a harmadik­ra a dallaminvenció, s moz­gékonyság a legjellemzőbb, a második tétel pedig a sze­mélyes. szép, férfias bánat tükrözője. Sárai Concertó­jában nincsenek megdöb­bentő újszerű hatások. de egészséges muzikalitástól duzzadó, vérbő, hangulatos muzsika. Bcrényi Bogáta A szakszervezetek és az ifjúság Ülést tartott az SZMT A Szakszervezetek Csong­rád Megyei Tanácsa tegnap, csütörtökön ülést tartott, és egy igen fontos, sokakat érintő kérdéskört is áttekin­tett. Részletes beszámolót készítettek a szakszerveze­tek ifjúságpolitikai tevé­kenységéről, s elfogadtak egy haatározatot is, amely­ben fölvázolták a követke­ző öt évben elvégzendő ten­nivalókat. A testület tagjai körültekintően, nagy fele­lősségtudattal elemezték a szakszervezetek föladatait. A beszámolóban alaposan körülírták, hogy a szak­szervezeteknek milyen he­lye és szerepe van az ifjú­ságpolitika alakításában, végrehajtásában. Kitűnt az értékelésből, hogy a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa eddig is figyelemmel kísérte az ifjúságot érintő kérdé­seket, foglalkozott a fiatalok helyzetével, a kiemelkedő fontosságú területek (lakás, bérezés, pályakezdés, beil­leszkedés, továbbtanulás, szakmunkásképzés stb.) gondjaival, búr átfogóan nem tárgyalta az ifjúság helyzetét. Talán ez a tény is indokolta a mostani rész­letesebb analizálást és a fontos feladatokat fölrajzo­ló állásfoglalást. A megyé­ben a népességnek több mint negyven százaléka har­minc éven aluli fiatal, de az aktív keresők között is har­minc százaléknál magasabb az ifjúság aránya. A fölmérésben kitértek a pályaválasztásra és a pálya­kezdésre. Megállapították, hogy a szakszervezeteknek jelentősebb befolyása legfel­jebb a szakmunkásképző is­kolákban van. A fiatalok munkakezdéséről, élet- és munkakörülményeikről, va­lamint a szakszervezetek nevelőmpnkájáról, adtak bő­vebben is számot. A testü­let elfogadta a következő ötéves időszakra megfogal­mazott állásfoglalását az if­júságpolitikai tennivalókról. Mit is rögzítettek? Érdemes néhány „pakszust' közread­ni. Valamennyi szakszervezeti szervezet munkájában erő­síteni szükséges az ifjúság­gal való törődést. Különö­sen nagy gondot kell fordí­tani a pályakezdést követő 2—3 évben a fiatalok mun­kahelyi beilleszkedésének segítésére. Ügyelni kell ar­ra, hogy felkészültségüknek, érdeklődésüknek megfelelő feladatokat kapjanak, ame­lyekben kibontakoztathatják tehetségüket. Fontosnak tartják, hogy érdekvédelmi tevékenységük során elérjék azt. hogy a fiatalok végzett munkájuk szerint részesed­jenek a megtermelt javak­ból. A lehetőségekkel össz­hangban javuljanak az élet­cs munkakörülményeik. Ki­emelten szükséges segíteni a legrászorultabbakat. A fiatalok közéleti akti­vitásának fejlesztéséhez is hozzá kell járulnia a szak­szervezeteknek. Sőt, a szak­szervezeti választásokon is fontos feladat, hogy az if­júság arányának megfelelő képviseletet kapjon. E ten­nivalók érdekében részletez­ték. hogy mit kell tennie az SZMT testületének, a szak­maközi bizottságoknak, a megyei bizottságoknak és a vállalati szakszervezeti tes­tületeknek és tisztségvise­lőknek. Az SZMT együtt­működik a megyei tanács­csal és a megyei KISZ-bi­zottsággal, hogy a követke­ző ötéves időszakban olyan együttműködési megállapo­dásokat teremtsenek, melyek segítségével támogatják a pályakezdést, s a vele járó gondok mérséklését. Fejlesz­teni akarják a testületek el­lenőrző szerepét az ifjúság­politika végrehajtásában. Az SZMT ifjúsági bizottságában növelik az egyes ifjúsági ré­tegek képviseletét. A szak­maközi bizottságok feladatai 'között említik, hogv a te­rületpolitikai munkában for­dítsanak nagyobb figyelmet a fiatalokra. Tekintsek át az üzemek és a szakmun­kásképző intézetek szakszer­vezeti kapcsolatrendszerét, segítsék ezek kialakítását, érdemibbé tételét. A szak­mai megyebizottságoktól azt várja el az SZMT. hogy az ifjúsági bizottságoknak ad­janak több módszertani se­gítséget. A MEDOSZ. az ÉDOSZ és a vasasszakszer­vezetek alakítsák ki az if­júsági munka megyei koor­dinációs rendszerét. Érjék el. hogy a tanácsi lakástá­mogatás növekedjék. Olyan megjegyzés is volt, hogy az üresen álló OTP-lakásokat adják bérbe a lakásnélküli fiataloknak, s tegyék lehe­tővé az előtörlesztést, hogy majdanán megvásárolhassák a fiatalok a bérletbe adott otthonokat. Hosszasan taglalja az SZMT állásfoglalása a ta­Inács tisztségviselőinek se­gítő, ellenőrző tevékenysé­gét. Ilyen megfogalmazások­kal találkozhatunk: jobb kapcsolat a szakmunkáskép­ző intézetekkel, pályakez­dők patronálása, a munka­'versenyben résztvevők se­gítése, érdekképviselet, tel­jesítményarányos bérezés megvalósítása, a nevelő­munka javítása. Ajánláso­kat is adtak a SZOT-nak: a szakmunkásképzők főbi­zalmijai kapjanak óraked­vezményt, s hogy a SZOT alapítson kitüntetést a fia­talok nevelésében kiemelke­dő munkát végzők elisme­résére. Elhatározták hogy a földolgozott értékelést, va­lamint az állásfoglalást az SZMT tájékoztatójában köz­readják. A testület azután elfogad­ta azt az előterjesztést, amelyben meghatározták a szakszervezeti választások feladattervét. A szakszer­vezeti választásokra 1985. szeptember elsejétől 1986. március 30-ig kerül maid sor. Az SZMT tagjai végül • tudomásul vették a vezető titkár tájékoztatóját a két ülés között végzett elnöksé­gi és titkársági munkákról. Nincs lehetetlenség, csak A megyei Agrober sí^s-q A Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Tervező Beruhá­zási Vállalat 22 termelőegy­sége közül a Csongrád me­gyei kirendeltség egymást követően másodszor nyerte el a Kiváló Termelőegység címet. A tegnap délután Sze­geden, a Hungária Szállóban megtartott ünnepségen a vállalat igazgatója. Szálai Sándor adott számot mun­kájukról, helytállásuk tény­szerű bizonyítékairól. A kollektíva elsősorban az élelmiszergazdaság szolgá­latában tevékenykedik. Az Környezetkímélő festékek Ankét Szegeden A világszerte tért hódító környezetkímélő festékek, felületbevonó szerek legna­gyobb hazai gyártói — igy a Tiszai Vegyikombinát, a Bu­dalakk és más üzemek — valamint a legnagyobb fel­használók részvételével or­szágos ankétot tartottak csü­törtökön Szegeden, a Tech­nika Házában. A tanácskozá­son elmondották, hogy a ha­gyományos íelületvédő anya­gok oldószertartalma eléri az 50 százalékot is, ami el­párologva egyrészt veszendő­be megy, másrészt bizonyos mérgezőanyagokat tartalmaz­va károsíthatják a festékek­kel dolgozók egészségét. A hazai 100 ezer tonnányi festékmennyiség nagyobb há­nyadát előállító Budalakk szakemberei elmondották, hogy a vállalati találmányok felhasználásával készülő kör­nyezetkímélő festékeik kü­lönösen alkalmasak beton­ból, alumíniumból készülő tálak, élelmiszer-tárolók fe­lületének bevonására. Az új festékcsalád előnye még, hogy kevésbé tűzveszélyes, mint a hagyományos bevo­nóanyagok. Az ilyenfajta festékeket elsőként a Paksi Atomerőműnél, majd a bu­dapesti metrónál alkalmaz­ták eredményesen korrózió elleni védelemre; akót hely­re az idén félezer tonnányi ilyen újfajta felületbevonó anyagot szállítanak. Gyár­tásukat hamarosan tovább bővítik, hogy az újdonságo­kat más területeken is szé­les körűen alkalmazhassák. igényeknek csak gyors al­kalmazkodással, korszerű szemlélettel, magas műszaki színvonalon felelhetnek meg. Nagy segítséget jelent a nagyvállalati keret, amely a világon fellelhető legjobb építészeti és technológiai megoldások hazai felhaszná­lásához nyújt gyors infor­mációt. A kirendeltség 100 dolgozójából ötvenegyen fel­sőfokú végzettségűek, nyolc­vanhármán középfokú vég­zettséggel rendelkeznek. Rá­adásul az átlagéletkor 35 év, innen a fiatalos lendület. Ügy látszik, az értelmes fel­adatok elől nem futnak el a pályakezdők, huszonötüknek ez az első munkahelye. A megtisztelő címet úgy nyerték el, hogy minden ver­senyfeltétel teljesítésének előre kijelölték a felelősét. Öt tervdokumentációjukat vették fel az ismételten fel­használható tervek kataló­gusába, ebből három kimon­dottan költség- és energiata­karékos megoldásokat tar­talmaz. Tavaly nyolc újítást és egy szolgálati szabadal­mat fogadtak el. A beruhá­zások bonyolításában több mint öt százalékát megtaka­rították az előirányzott költ­ségeknek. Minden kisebb munkát megragadtak, bizo­nyítva, hogy nincs lehetet­lenség, csak tehetetlenség. Ugyanannyi bevételért 573 létesítményt kellett megter­vezni. mint amennyiért 1980­ban 208 dokumentáció elké­szítéséért járt. A 250 millió forintot érő meliorációs munkák meg­tervezése volt a legszámot­tevőbb feladat. A szegedi szalámigyár megbizásábóL 1980 óta a Maros utcai üzem. tervezését elvégezték, most a központi telep rekonstruk­ciója a soros. Korábban a termálvíz hasznosításával kapcsolatos tervezési felada­tokra alaposan felkészültek. Most, hogy csökkent e mun­kákra az igény, ehelyett kör­nyezetvédelmi problémák megoldásán fáradoznak. Si­kerrel! Nyertes tanulmány­tervükkel részt vetlek a Ba­laton védelmét szolgáló zalai meliorációs munkában. A szennyvíztisztítással, veszé­lyes hulladékok elhelyezésé­vel kapcsolatos megoldások sikerét bizonyítja, hogy a vá­góhídi szennyvizek kezelésé­re kiirt ötmilliót érő pályá­zatot megnyerték. A 12 szocialista brigád 530 ezer l'orint értékű társadal­mi munkát végzett. Kiemel­kedően szerepeltek a Válla­lat Kiváló Brigádja címet kiérdemlő Türr István és Vedres István brigádok. Az igazgató bejelentette, hogy 1985-ben is megpályáz­zák a Kiváló Termelőegység címet, az első négy hónap eredményei szerint nem esélytelenül. A díszoklevelet Ozsvárt Zoltán, az Agrober vezér­igazgató-helyettese nyújtot­ta át Szalui Sándor igazga­tónak. A jó munkával kiér­demelt elismeréshez gratu­lált Perjési József, a megyei pártbizottság munkatársa, Szolcsányi Gábor, a városi pártbizottság vb tagja és Sohajda László, a szalámi­gyár műszaki igazgatója. T. Sz. I. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom