Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

I Hétfő, 1985. május G. „Nekem is szívügyem" Hegszépül a Dömötör-torony Mégiscsak pezsdül már a:i élet: szombaton délben, ha nem is telt házas, minden­esetre nézőkkel tarkított volt a Dóm téri „aréna". Egy autóbusznyi lány Nagy­kanizsáról. néhány család íotómasinákkal felszerelve, egy-két napozó (s közben össze-összeboruló) pár —i május eleje. Az idillikus napfényt csak egy valami törte meg: vadul sivított a fúrógép, amellyel a Szegedi Építőipari Szövetkezet dol­gozói vésték ki a porladó téglákat a Dömötör-torony falából. Megújítják az Al­föld egyik legrégibb építé­szeti emlékét. Záros határ-­időn belül: a szabadtéri já­tékok kezdetére ígérik, hogy „levonulnak" e mun­katerületről. Ezt most — azok kedvé­ért részletezem, akik nem jártak mostanában arrafelé — inkább hasonlít egy homlokzatfelújitásos házhoz, mint XI. századi alapo­kon nyugvó műemlékhez. A­tól Z-ig, az aszfalttól a zá­rócserépig beállványozták a tornyot, hogy de a részietekről hackl szóljon inkább a szakember, azaz Bálóné Serfőző Erika, a vá­rosgondnokság munkatársa. A felújítás műszaki el­lenőreként mindennapos lá­togatója ő a torony felfris­sítőinek. Háziasszonyi szem­mel figyeli, hogy haladnak a munkások. fiáról frep furcsa, a Dóro.-.4)éfi fljrpfrfoflcesséaénck mindmáig nem volt gazdája. Csak nemrégiben vette „ke­zelésbe" a tanács város­gondnoksága. Nem is egé­szen véletlenül: a rangos műemléken egyre jobban meglátszott a gazdátlanság, ahhoz azonban, hogy fel­újításához hozzákezdhesse­nek. e műveletet irányító, ellenőrző, s persze finanszí­rozó „tulajdonos" kellett. Az utoljára a húszas évek derekán vakolókanalat lá­tott torony ugyanis az utób­bi évtizedekben egyre vi­zesebb lett: ázott alulról és fölülről is. Kezdett lepörög­ni a festék Aba-Novák Vil­mos falfestményéről, kívül­ről poriadás fenyegette a téglasorokat, hézagos volt a cseréptetőzet, hogy csak a súlyosabb bajokat említsem. — Lett tehát gazdája a toronynak, a városi tanács jóvoltából a közel egymillió forint is megvan már. ta­láltak vállalkozót is. te'.'nt­súk hát át legalább vázla­tosan. mire futja most. — Kezdjük azzal, amiro nem. A Dömötör-toronyra a szó szoros értelmében rá­épült a szabadtéri színpad világítótornya. Ennek el­bontása. áthelyezése maid akkor lesz időszerű (és cél­szerű). amikor a nézőtér is megújul. Az Országos Mű­emléki Felügyelőséggel egyeztetett tervek alapián tehát most csak a műemlék­toronnyal törődünk. A málladozó téglák és cserepek cseréjéről szól­tunk már. A levéltárból ki­keresett dokumentumok alapján a toronyfelújitás­nak két látványos újdonsá­ga lesz: időtálló kerámiából — az eredeti rajzok útmuta­tása szerint — zárókereszt készül Fekete János kera­mikus műhelyében, s a föl­ső szintek megközelítését szolgáló „túzoltókampókat" kibontják, s léncsös följárót alakítanak majd ki. Ezen az úgynevezettt gallérjárdára lehet majd följutni, azaz a torony a felső szinten kör­bejárható lesz. Megújul a külső vakolat: mint erede­tileg — téglaporral kevert habarccsal. Alászigetelik az egész tornyot, a már rég­óta használt és bevált ve­gyi szigetelési eljárással. A támpiíléreket lezáró mész­kőtömböket is kivésik — he­lyükre hódfarkú cserépfedés kerül. * Nem a mostani felújítás része lesz. de a keresztelő­kápolna falképeinek restau­rálását is tervezik a későb­biekben. hiszen a műemlék­torony mostani gazdái úgv gondolkodnak, mint Juhász Gyula. 1928-ban. amikor az egykor hat ablaksoros épít­mény bontását sikerült le­állítani (három ablaksor ma­radt akkorra) azt írta: „A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátvás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat és Dugonicsot, a szabadsághar­cot és a világháborút. Ben­nünket is túl fog élni. Szeged szebb lesz, mint volt. és ö. nagy idők tanúja, bizonyságot tesz ezer esz­tendő mellett." Pálfy Katalin Szülök, brigádok az ovisokért Kalákában tataroznak Munka utáni munkában dél után. Somogyi Károlyné felvétele Az Uzsoki utcát könnyen megtaláltuk, az óvodáról azonban kérdezősködnünk kellett. „Az a sárga" — mu­tatta valaki. „Az a sárga" — félig már sárga. A környék­belieknek, a szülőknek már ez a természetes. Az óvodát az ötvenes években egy magánházból alakították ki. Molnárné Kereszthegyi Irén vezető óvónő 23 éve dolgozik ott, azóta háromszor költöztek ki, a most folyó a hetedik tatarozás. A 35 helyre időt­len idők óta 70 gyerek jut, ez az ovi fogadja ugyan­is legtöbbször az épülő vá­rosrészek kicsinyeit. Kise­gítették már Tarjant, Ró­kust, az Északi városrészt,i most Makkosháza követke­zik. Fodortelepet, ahol az intézmény van, főleg idő­Teraszok és hangulatok Párizs és az Adria va­rázslatos hangulata örökre megmarad bennem. Olyan ötletek dömpingjével talál­kozik az ember sétáltában, hogy még a legspórolósabb magyar turista zsebéből is kihúzzák a másra félretett valutát. Pici, de annál han­gulatosabb szórakozóhelyek csalogatják az arra tévedőt. Benn egy bárpult és né­hány asztal, kinn az utcán, a teraszokon zsong az. élet. És ezeknek a „kiülöknek" varázslatos a hangulatuk ... Ezekről a teraszos szóra­kozóhelyekről beszélgettünk, amikor az az ötletünk tá­madt, nézzünk utána, mi­lyen a helyzet Szegeden. Ilyenkor hajlamos az ember arra, hogy legyintsen, és azonnal rávágja, nincs Sze­geden olyan szórakozóhely, ahol jó levegőn hörpölhetné fel kedvenc italát. Aztán el­kezd keresgélni, gondolat­ban felidézi a már sokszor meglátogatott helyeket, és 'beismeri tévedését... Kis-Körössy Halászcsárda a Tisza partján. Evek óta a leghangulatosabb szabadtéri programot kínáló szórakozó­hely. Az idén állandó ké­szültségben élnek a csárda dolgozói. Naponként válto­zik a vízállás. Oláh Dezső csárdagazda és Polgár Gyu­la üzletvezető első monda­ta is a vízálláshoz kapcsoló­dik: „Még 1 méter 30-ig bírjuk!" A kerthelyiség má­jus elseje óta van nyitva. Este 10 órától szélesvásznú színes filmeket vetítenek a „kertmoziban". Ma estétől a Ben Hur című kétrészes fil­met láthatják, csütörtöktől a Dutyidilit, május 13—ló­ig pedig a Flash Dance-t. Este 7-től hajnal 4-ig a Meszlényi—Hegyeshalmi és a Katona—Sávai duó élő­zenét szolgáltat, a szabad­téri „Fűzfa diszkó" pedig mindennap a kerthelyiség­ben várja a halk nosztalgia­zenére kiéhezett vendégeket. A Totó-Lottó Sörbár „ter­rárium"-lerasza minden íz­lést kielégít. A vörösréz le­mezekkel borított bárpult hangulatot teremt. A fedeti terasz nyári kellemetlensé­geiről beszélgetek dr. Du­dásáé Sebesi Csilla mixer­nővel. amikor megtudom, hogy hőszigetelő üveggel bo­rították a hangulatos helyi­séget. Ha már a hangulatnál va­gyunk, irány a Hangulat eszpresszó. Lehet, új nevén kevesen ismerik. Szóval a régi „Jeges". Rozgonyi Il­dikó üzletvezető-helyettessel beszélgetek: — Két évvel ezelőtt for­galmas terasz volt a Jeges előtt. A Hangulat is kijön az utcára? — Nem. Mégpedig azért, mert a korábbi évek tapasz­talata alapján nem éri meg. Akkor az utcai front zsúfo­lásig volt, de az üzletben még véletlenül sem akadt vendég. A Korzó Cukrászda Ká­rász utcai pavilonváza még fedőponyva nélkül „piros­fehérlik". Az üzletvezető Lakatos Józsefné elmondja, hogy április 26-án szeret­tek volna nyitni. A pony­vát szállító cég újabb ígé­rete a jövő hétre szól. Pe­dig a csehszlovák sörkülön­legességek mellett már ösz­szeállítottak olyan fagylalt­serlegeket is melyek csak a teraszon kaphatók. Ilyen a Sellő (fagylalt, tejszínhab, gyümölcsbefőtt, Portorico rum), a Carmen, a serryvel „dúsított" gyümölcskehely, és a „gyermekek kedvence". Négy csodás platánfa tár­saságában ülünk a Hági kerthelyiségében. Csak most vesszük észre, hogy a tető fölé ívelő fa törzsének az építész külön helyet vágott a csatornarészen. Ismeretle­nül is kezet rázunk vele. Így is lehet építeni, hogy a téglákat rakják másként, és nem a fát vágják ki! Rapcsányi Ferenc üzlet­vezető a Hági specialitásait sorolja, majd segítséget kér a fák megmentésére: — Egy szakember kellene, aki megfiatalítaná a fákat. Aztán meg vállalkozó, aki lefűrészeli a száraz ága­kat... A Hágit Haggenmacher sörgyártó cége építtette 1796-ban. A kerthelyiséget 1935-ben nyitották meg. Az üzletvezető most keresi a kapcsolatot, hogy „udvari csapolással", igazi márkás söröket szolgálhasson fel Kiss Antal mesterszakács ételkülönlegességeihez. Lehangoló kép fogad az tgö Aranu presszó előtt. Az utcán tábla: Omlásveszély! Egy másikon: Gyalogos köz­lekedés a túloldalon! Két évvel ezelőtt itt még hangulatos terasz volt. Ma hullanak az „olajos ház" téglái. Szakácsné Farkas Katalin üzletvezető-helyettes kevés meggyőződéssel tájé­koztat: „Állitólacr a nyárra kész lesz az épület." Rajtunk kívül négyen tar­tózkodnak a helyiségben. A Videoton—Bp. Honvéd mér­kőzés játékvezetőjét bírál­ják. Csapó Béla és asztal­társasága törzsvendégnek számít az Égő Aranyban. Ezért is vannak itt, a tiltó táblák ellenére! A változékony időjárás miatt még többnyire üresek a teraszok. Egy kivétellel. Ez Dedig a Virág Cukrász­da. Világhírű készítményei és fagylaltja már kicsalta az ínyenceket — mint ké­pünkön látható. Tudom, van még számta­lan ..kinnülős" üzlet. A Sze­ged Nagyáruház étterme, a Liget terasza, a Vigadóé, a Fesztivál, a Hóbiárt és a Tarján bisztró „szabadtéri­je", a Mignon, a Vakegér. az Ibolya terasza, a Repülő és a Debreceni kertje, nem is beszélve a Hungária Szálloda éttermének csodás panorámájáról, a Lila Akác és a Kék Csillaa levegős „placcáról"... B. L. • sebbek lakják, már nem sok a gyerek, most mindössze heten helybeliek a hetven­ből. A vezető óvónő büszke és boldog. Büszke a gyerekek­re, a helyre, büszke arra, hogy 200 százalékos „kihasz­náltságában" is ellátja az épület a funkcióját. Es bol­dog, mert minden lehető se­gítséget megkap — szülők­től, brigádoktól. Mikor időszerűvé vált ez a búvös hetedik tatarozás, a városi tanács 120 ezer fo­rintot ajánlott fel. Ez a belső festés-mázolás költsé­geit fedezte, ám a házat kí­vülről is helyre kellett po­fozni. A Délép házgyári cső­elöregyártó üzemének Petőfi Sándor szocialista brigádja társadalmi munkában vál­lalta a rendbehozatalt — kö­rülbelül 150 ezer forint ér­tékű hasznot hajtva a köz­nek. Mire ez a cikk megje­lenik, valószínűleg már min­denütt egyszínű kívül a fal, a bútorok, berendezési tár­gyak festési-felújítási mun­kái is szépen haladnak, óvónők, dajkák, szülők sú­rögnek-forognak a brigád körül, ablaktisztítástól bú­torhordásig mindent elvé­geznek. Másfajta segítséget is kap­nak: a városi tanács mun­kaügyi osztályának dolgozói kongresszusi felajánlásként szemléltetőeszközöket ké­szítenek. A Csongrád me­gyei Vendéglátó Vállalat minden évben karácsonykor, vagy más „gyerekünnep" alkalmából 1000—1200 forin­tos csekkel lepi meg őket, ebből játékokat szoktak ven­ni. Az Autójavító Kisvál­lalat KISZ-szervezetének néhány tagja teherautó-ve­zetőfülkét készít — a mai gyerekeknek az autó a „leg­fontosabb" játék, biztosan sok örömük lesz benne. Kü­lönösen most, a tatarozás alatt volt sok dolga a város­gazdálkodási vállalat Szántó Kovács János brigádjának: már hetedik éve hetente el­szállítják — ingyen és bér­mentve — a szemetet, hul­ladékot. Közös összefogással épül ­szépül tehát a fodortelepi" óvoda. A mostani meg­újulásban külön büszkesé­gük: nem költöztették ki a gyerekeket, mintegy ötve­nen mindennap jártak. Az óvónők napközben mindig abban a szobában foglal­koztak velük, ahol éppen nem dolgozott senki, estén­ként és a hétvégeken pe­dig maguk is „munkásruhá­ba" bújtak, és a szakembe­rekkel együtt szépítgették a kicsik második otthonát. „Mindenkinek azt kíván­nám, hogy ennyi támoga­tást kapjon a kollégáktól, szülőktől, vállalatoktól" — mondta a vezető óvónő. „Biztosan másutt is elkelné­nek a segítő kezek". R. É. Ritka természeti jelenség Szombaton az esti órákban teljes holdfogyatkozást fi­gyelhettek meg a csillagászat iránt érdeklődők. E ritka természeti jelenséget az okozza, hogy a Föld Nap kö­rüli pályáján haladva úgy kerül a Nap és Hold közé, hogy az égitest sugarait „el­zárva" teljes árnyékot vet a Holdra. Utoljára 1982. janu­ár 9-én követhették nyomon az érdeklődők a teljes hold­fogyatkozást, ám akkor a borús idő miatt a jelenséget nem tudták megfigyelni. A holdfogyatkozást szombaton 20 óra 16 perckor kezdődölt és 21 óra 22 perckor vált tel­jessé. 22 óra 30 perctől az árnyék fokozatosan vissza­húzódott, s 0 óra 33 perckor ért véget. A teljes holdfogyatkozás alkalmából az Urániái csil­lagvizsgálóban „élő bemuta­tót" tartottak, amelyen tu­dományos magyarázat mel­lett nagy teljesítményű táv­csöveken követhették végig az érdeklődök a természeti jelenséget. A holdfogyatko­zás a légkört kutató fiziku­sok számára is figyelemre méltó. A Föld légköréből a Napnak bizonyos megszúrt sugarai az árnyékolás ellené­re mégis eljutnak a Holdra: ezek visszatükröződését vö­röses, derengő fénynek látni a Hold felszínén. Ebből a tényből különféle mérések alapján a fizikusok adatokat nyerhetnek a Föld légköré­ről. Kommunista műszak a Szegedi Ruhagyárban Kommunista műszakot tartottak szombaton a Szegedi Ruhagyárban. Nyolcszázán dolgoztak a különféle szabásza­ti. hőrögzitő, gőzvasaló, illetve varrógépek mellett. Diva­tos, zömében exportra szánt férfiöltönyöket készítettek. Sok irodai alkalmazott is részt vett az önkéntes műsza­kon. A pihenőnapi munkáért járó bért a vállalat lakásfej­lesztési alapjának növelésére ajánlották fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom