Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

3 Szövetkezeti tanácskozás Szerdán Rév Lajos soros elnök, vezetésével ülést tar­tott az Országos Szövetke­zeti Tanács elnöksége. A testület felhívást fogadott el a 63. nemzetközi szövetkeze­ti nap előkészítésére. A do­kumentum a magyar szö­vetkezetek fő tennivalója­ként az MSZMP XIII. kong­resszusán elfogadott prog­ram munkaterületükön adó­dó feladatainak végrehaj­tását jelöli meg. Csatlako­zik a felhívás a Szövetke­zelek Nemzetközi Szövetsége indítványához, amely ez al­kalommal a bizalom lég­körének helyreállítására, a minden nemzet számára biz­tonságot nyújtó tartós béke megteremtésére, a fejlődő országok szövetkezeli moz­galmának támogatására hív­ja fel a figyelmet. Az elnökség elhatározta, hogy július 6-án, a Nemzet­közi Szövetkezeti Nap al­kalmából Zalaegerszegen — a helyi szervekkel együtt­működve — kibővített ülést tart. Jóváhagyta az elnökség a Párizsban székelő Nemzet­közi Szövetkezeti Egyelem június 6. és 12-e között Ma­gyarországon megrendezen­dő ülésszakának program­ját. A magyarországi ta­nácskozásnak külön jelen­tőséget ad az, hogy az éven­te különböző országokban megrendezésre kerülő „ván­dor" egyetem első alkalom­mal rendez ülésszakot szo­cialista országban, és ugyan­csak első alkalommal fog­lalkozik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szövetkezeti kérdéseivel. Az egyetem résztvevői Bács­Kiskun megyében különbö­ző típusú szövetkezeteket is tanulmányoznak. (MTI) Magyar-svéd vállalat A Hungarotex Textil-kül­kereskedelmi Vállalat, az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet és a svéd Mölnlycke Consumer Products cég vezetői csü­törtökön Budapesten a Du­na Intercontinental Szálló­ban vegyes vállalat alapító szerződését írták alá. A százmillió forint alap­tőkével létrehozott vegyes vállalat Sancella—Hungary Kft. néven a jövő év elején Nagykátún kezdi meg mű­ködését. Svéd gépeken és berendezéseken, svéd tech­nológiával évente mintegv 400 millió forint értékű egvszer használatos pelen­kát és egészségűid betétet állítanak elő. amelynek há­romnegyedét hazai felhasz­nálásra, egynegyedét tőkés exportra szánják. A Minisztertanács és a SZOT képviselőinek találkozója Szigorúan, de humánusan Táppénzügyek a megyében A társadalombiztosítási törvény szerint „Keresőkép­telen az a dolgozó, aki ke­resőfoglalkozású munkáját betegség miatt átmenetileg vagy tartósan ellátni nem tudja." Emiatt természete­sen nem marad senki jöve­delem nélkül: „Keresőképte­lensége idejére a dolgozót láppénz illeti meg." Így szól a paragrafus, de mit tükröz a gyakorlat, a való élet? A megyei Társa­dalombiztosítási Tanács teg­napi, csütörtöki ülésén a táppénzzel kapcsolatos Csongrád megyei tapasztala­tokat tárgyalták meg a részt­vevők. Szabó G. Lászlónak, a megyei tanács elnökhe­lyettesének beszámolóját dr­Szijj Ilona, megyei táppénz­ellenőrző főorvos és dr. Bóka Ferenc, az igazgatóság ellenőrző főorvosa egészí­tette ki. Hogy milyen a Csongrád megyében élő emberek egész­ségéről, az orvosszakértők­ről, a munkáltatókról kiala­kult véleménye a társada­lombiztosítás szakemberei­nek? A keresőképesség, il­letve — képtelenség elbírá­lásában oly jelentős szere­pet játszó orvosszakérlök, valamint a vállalatok, in­tézmények hozzáállását nem értékelik egyértelműen hi­bátlannak. Tény ugyanis, hogy az 1983-as évhez képest tavaly 0,1 százalékkal rosz­szabbodott a megye táppén­zes arányszáma. Míg Szege­den, Hódmezővásárhelyen lényeges értékváltozást nem tapasztaltak ezekben a mu­tatókban, Szentesen, Csong­rádon és vonzáskörzetében jelentősen megnőtt ez az arányszám. A megye láp­pénzes költségei — többnyi­re az átlagkeresetek növe­kedése miatt — 16 millió forinttal emelkedtek, elgon­dolkodtató jelenség azonban, hogy az egyébként elenyé­sző, vállalatok terhére kifi­zetett táppénzes költség 200 ezer forinttal csökkent. A munkáltató nyilvánvalóan nem szorgalmazza, hogy „csak" 1—3 napra maradjon otthon megbetegedett alkal­mazottja. Figyelemre méltó megfigyelés: zimankós, esős időben hirtelen „megugrik" főként az építőiparban tevé­kenykedő, gyengélkedő, táp­pénzes kisiparosok száma. Sajnos továbbra is vannak olyan szakmák — a textil-, a ruha-, az élelmiszer ipar­ban — amelyekben a táp­pénzes arányszám megha­ladja a megyei átlagot. Az okok valószínű, hogy a vál­lalati túlmunkában, túlórá­zásban, a gmk-ban keresen­dők. A megbetegedések so­rában a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri, vala­mint az ideg-elme betegsé­gek állnak az élen, megelő­zésükért, a táppénzes fegye­lem megszilárdításáért töb­bet tehetnének a munkál­tatók. Jóleső érzéssel hallgattam ezen a tanácskozáson az or­vosok felelősségével kapcso­latban elhangzottakat: azt, hogy a paragrafusok szigorú, ám nem merev betartása mellett indokolt esetben he­lyes, ha humánus szempon­tokat is érvényesítenek. Tör­ténetesen, ha 2—3, pihenésre szánt nappal megelőzhető egy hosszanabb betegség. Az ülésen az igazgatóság szakelőadói beszámoltak még különböző törvényességi ügyekről, a kivételes ellá­tás iránti kérelmek sorsá­ról is. Ch. A. Országos ankét A textil- és cipőipar tervéről A ruházati ipar, valamint a bór-, a szőrme- és a ci­pőipar hetedik ötéves ter­vének előkészítéséről csü­törtökön országos ankétot tartottak a Magyar Keres­kedelmi Kamara székházá­ban. A tanácskozáson — amelyet a Kamara több ta­gozata MTESZ-egvesületek­kel közösen rendezett — több mint háromszáz válla­lati vezető, műszaki-gazda­sági szakember tájékozódott az ágazat elkövetkező ötévi feladatairól. Cseh József ipari minisz­terhelyettes nyitó előadásá­ban tájékoztatta a résztve­vőket a hetedik ötéves terv előkészítésének fázisairól, különös tekintettel az ága­zati feladatokra. Emlékezte­tett rá, hogv az 1970—1980 között végzett textilipari re­konstrukció a hetvenes években együtt járt a ter­melés növekedésével, ami azonban az elmúlt években lelassult. A beruházás visz­szafogása érzékenyen érin­tette a textil- és cipőipart, s akadályozta az ágazati termelési struktúra korsze­rűsítését. Jelentősek a mun­kaerő-problémák is: a ru­házati ipart 1980 és 1984 kö­zött több mint 30 ezren hagyták el, más területen munkát keresve. Ezek a kö­rülmények alapvetően meg­határozzák a következő öt­éves tervben elvégzendő fel- fejlesztését; a másik az em­adatokat. Közülük is a leg- béri munkát felváltó, nagy fontosabbak: a műszaki fej- termelékenységet eredmé­lesztés meggyorsítása; az n.yezö új technológiák be­ezzel összefüggő kutatás- vezetését segíti majd elő. fejlesztés inténzívebbé téte­le; a beruházási tevékeny­ség fellendítése, végered­ményben korszerűbb, ver­senyképesebb és gazdaságo­sabb termékstruktúra kiala­kítása. A hetedik ötéves tervidőszakban kiemelt fel­(MTI) A Minisztertanács és a SZOT képviselői csütörtökön áttekintették a népgazdaság 1985 január—áprilisi fejlő­dését. a terv megvalósításá­nak helyzetét. A tanácsko­záson a kormány részéről részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke. Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kapolyi Lász­ló ipari miniszter, Rácz Al­bert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke; a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről Gál László, Nagy Sándor, Sólyom Ferenc titkárok, va­lamint Kovács László, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára. A találkozó résztvevői megállapították, hogy a ter­melés hatékonysága az el­múlt négy hónapban kisebb mértékben emelkedett, mint amire az ez évi terv készí­tésekor számítottunk; az év eleji rendkívüli hideg okoz­ta károk és az energiakor­látozások miatt kiesések vol­tak a termelésben, csökken­tek egyes exporttermékek külpiaci árai. Ezek, vala­mint a versenyképesség te­rén a lassú javulás nehezí­tik a terv fő céljainak el­érését. A Minisztertanács a ked­vezőtlen hatások ellensú­lyozása, a népgazdaság 1985. évj tervszerű fejlődésének elősegítése érdekében intéz­kedéseket tett. A szakszer­vezetek képviselői kifejezték, hogy ezekkel az intézkedé­sekkel egyetértenek. Alapvető népgazdasági ér­dek fűződik ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek a termelésben és az értékesí­tésben bekövetkezett lema­radások behozását egyenle­tes termeléssel, piacképes termékek előállításával te­gyék lehetővé. Különös gond­dal ügyeljenek arra, hogy elkerülhető legyen a terme­lésnek a nyári hónapokban a korábbi évekre jellemző visszaesése. Nagy jelentősé­gű az anyag- és energiará­fordítások csökkentése, az erre irányuló korrrfányprog­ramokban foglalt feladatok végrehajtása, az ezt szolgáló technológiai korszerűsítő be­ruházások üzembe helyezése. Az iparvállalatok az ex­port növelése érdekében ver­senyképes termékek előállí­tásával, a külkereskedelmi információk gyorsabb fel­használásával törekedjenek a piaci kereslet rugalmas ki­elégítésérc. A mezőgazdaság­ban úgy kell felkészülni a nyári—őszi munkákra, hogy a betakarítási veszteség mi­nél kisebb legyen. Az építő­és építőanyag-iparban a tar­talékok feltárásával, jobb, szervezett munkával bizto­sítsák, hogy a tervben elő­irányzott számú lakás meg­épüljön. A közlekedésben törekedni kell a vasúti szál­lít ási torlódások elkerülé­sére. Egyetértés volt abban, hogy a terv fő gazdaságpoli­tikai céljainak elérése érde­kében intézkedni kell a vál­lalatoknál a munkaidőalap legeredményesebb felhaszná­lására. A termelési és ex­portfeladatok teljesítését a vállalatok és szövetkezetek pótműszakok, indokolt eset­ben hét végi műszakok meg­szervezésével is segítsék elő. Fordítsanak figyelmet a szabadsagok célszerű kiadá­sára, hogy azok a nyári hó­napokban se hátráltassák a folyamatos munkát. A kormány és a szakszer­vezetek képviselői egyetér­tettek abban, hogy a lakos­sági jövedelmek és a fo­gyasztói árak a tervcélok megvalósulásával összhang­ban alakuljanak. Ennek ér­dekében a vállalati termelői árak képzése és alakulása szigorúan az érvényes sza­bályoknak megfelelően tör­ténjen. A tanácsok és a költ­ségvetési intézmények ki­adásaiknál további megtaka­rítások elérésére törekedje­nek. A megbeszélés résztvevői véleményt cseréltek idősze­rű bérpolitikai, keresetsza­bályozás!, életszínvonal-po­litikai kérdésekről; az e té­ren elért eredményekről, aránytalanságokról és a tennivalókról. Hangsúlyozták: az 1985. évi népgazdasági terv meg­valósítása fontos feltétele az 1986—1990-es esztendőkre szóló VII. ötéves terv meg­alapozásának. A Miniszter­tanács cs a szakszervezetek képviselői felhívják a dol­gozó kollektívákat, hogy ha­tékony, fegyelmezett mun­kával járuljanak hozzá a népgazdasági tervek teljesí­téséhez. Kívánatos, hogy a szocialista munkaverseny, amely a párt XIII. kong­resszusának és hazánk fel­szabadulása negyvenedik év­fordulójának tiszteletére bon­takozott ki, az eddigi kezde­ményező erővel és lendület­tel folytatódjon. (MTI) Bezárta kapuit a BNV Csütörtökön, a Budapesti Nemzetközi Vásár zárónap­ján a nagyközönség látogat­hatta a kőbányai vásárvá­rost. A nap folyamán a szovjet és csehszlovák kiállítók ösz­szegezték BNV-részvételük tapasztalatait. Borisz Kotov, a BNV szovjet kiállításának kereskedelmi igazgatója el­mondotta, hogy a vásáron összesen 320 millió rubel ér­tékben kötöttek magyar part­nereikkel export-, illetve dm­portmegállapodásokat a szov­jet vállalatok. A csehszlovák kiállítók is igen sikeresnek ítélték meg vásári részvételüket. _ Josef Kopacek, a csehszlovák kiál­lítás igazgatója arról számolt be, hogy a tavalyinál lénye­gesen több szerződést kötöt­tek, 57 millió rubel értékű export-, illetve import­adat lesz a mind jobban differenciálódó belföldi fo­gyasztói igények korábbinál magasabb színvonalú kielé­gítése. valamint az export­feladatok teljesítése. Az elő­adó ugyanakkor megjegyez­te. hogv mindez szükséges­sé teszi a termelési fettéte­lek kedvezőbbé tételét is. egyebek között a szabályozó rendszer egyes elemeinek a módosításával. Példaként említette az exporttevékeny­ség. valamint a műszaki fej­fejlesztés még hatékonyabb ösztönzésének fontosságát. Cseh József a továbbiak­ban utalt rá. hogy a fejlesz­tési célok mielőbbi megva­lósítása érdekében a szak­emberek két könnyűipari kutatásfejlesztési tárcaprog­ramon dolgoznak. Az egvik a kiváló minőségű, export­képes könnyűipari termék­csoportok — divatirányzat­nak megfelelő és gyors al­kalmazkodást biztosító — Közművelődési szeminárium A gyermekek iskolán kí­vüli esztétikai neveléséről tartottak csütörtökön ma­gyar—szovjet közművelődési szemináriumot Szentendrén. A két ország szakemberei — immár hagyományosan — több mint tíz éve cserélnek eszmét a közművelődési gyakorlat tapasztalatairól és az elméleti kérdésekről. E találkozók révén magyar példára a népművelő szak­emberek képzésébe a Szov­jetunióban is beépítették a szociológiát, míg a magyar oktatás elsősorban az el­mélet és a gyakorlat köze­lítésének szovjet tapasztala­tait vette át. A csütörtöki tanácskozá­son megállapították, hogy a felnövekvő nemzedékek teljes emberré formálása ér­dekében az esztétikai neve­lésre a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani mind­két országban. Ebben az iskolán kívüli intézmények, a művelődési házak, a mú­zeumok, a közgyűjtemények, a levéltárak, a tv, a rádió is lényegesen többet tehetné­nek. Mint Szabolcsi Miklós akadémikus elmondta: bár számos, jól bevált fóruma van a fiatalok esztétikai ne­velésének, mégis csökken az érdeklődés a fiatalság köré­ben a kultúra valódi érté­kei iránt. Napjainkban iga­zi kihívást jelent a videó, amelynek lehetőségeit és ve­szélyeit még nem mérhet­tük fel. A szovjet küldöttség tagja, Jelena Oszipova, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnökségének osztályvezetője elmondotta, hogy a Szovjetunióban most készült el az a szociológiai felmérés, amely a fiatalság esztétikai kulturáltságát vizsgálta. Mint elmondotta: ez a felmérés megerősítette, hogy a Szovjetunióban is nagyobb gondot kell fordí­tani a fiatalok ilyen irányú nevelésére. (MTI) szállításokról állapodtak meg. Az utolsó napon js folyta­tódtak egyébként az üzleti tárgyalások, és több szerző­dést is aláírtak. A Nikex Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat a francia Poclain cé°eel kötött szerződést, amelynek alapján a magyar vállalat 630 ezer frank ér­tékben különböző tartozéko­kat szállít útépítő kotrógé­pekhez. A Mogürt a bolgár Balcankarral állapodott meg. A tízmillió rubeles szerző­dés alapján a magyar válla­lat sebességváltókat és kor­mányszerkezeteket szállít, míg Bulgáriából pótkocsis tengelyek autócmelők és -alkatrészek érkeznek. To­vább tárgyalnak bolgár te­hergépkocsik behozataláról, és magyar csuklós trolibu­szok exportjáról. A beruházási javak idei vasára az elmúlt egy hét alatt gazdag programot kí­nált a hazánkból, 27 más országból és Nyugat-Berlin­ből érkezett mintegy két­ezer kiállítónak. A vásárvá­ros konferencia-központjá­ban több száz szakmai elő­adást tartottak, amelyeken a kiállítók ismertették a szakmai közönséggel újdon­ságaikat, több tucat gépbe­mutatót szerveztek a pavi­lonokban és a vásárváros szabad területén. A tavaszi BNV-t összesen 300 ezren, tehát a korábbi évekénél kevesebben keres­ték fel, de örvendetes, hogy nőtt a szakmai közönség aránya. A vásárvárost szá­mos külföldi gazdasági és kereskedelmi delegáció, pénzügyi vezető és kamarai küldöttség látogatta meg. A szocialista partnerek dele­gációi a BNV-t a következő ötéves tervidőszak ielcnleg is folyó tervegyeztető mun­káival összhangban szemlél­ték meg, hiszen a kiállítók az 1986—90-es évek export­kínálatát is bemutatták a vásáron. A környezetvédelem háttere Csütörtökön az Ipari Mi­nisztériumban tájékoztatták az újságírókat a környezet­védelem és az ipar kapcso­latának időszerű kérdései­ről. Bakonyi Árpád, a minisz­térium főosztályvezető-he­lyettese elmondta, hogy az ipar — amely az egyik leg­jelentősebb szennyezője a természetnek — egyre na­gyobb erőfeszítéseket tesz a környezet védelmére. Az anyagi eszközök szű­kössége miatt meghatároz­ták a feladatok fontossági sorrendjét. A levegőtiszta­ság-védelem területén az egvik legfontosabb cél az el­múlt öt év alatt az volt, hogv csökkenjen a szennye­ződés további növekedésé­nek üteme, illetve a már erősen szennyezett térsé­gekben javuljon a levegő minősége. Az iparilag legje­lentősebb terűleteken az át­lagosnál jobban szennyezett a levegő. Ez az ország terü­letének alig nyolc százalé­kát teszi ki, azonban itt él a lakosság 38 százaléka. Ezeken a helyeken tettek a legtöbbet a levegő tiszta­ságáért. A zaj és a rezgések elleni védelemben is történt előre­lépés, ám a kutatások, fej­lesztések hatása ma még ke­véssé érzékelhető. A hatodik ötéves tervidő­szakban sikerült csökkente­ni a vizek szervesanyag- és olajszennyezését, s jelentős fejlődés tapasztalható a szennyvíziszapok kezelésé­ben és elhelyezésében is. A hulladékgazdálkodás­ban számottevő eredmény, hogy csökkent a keletkező hulladékok mennyisége, s ugvanakkor nőtt a hulladé­kok felhasználásának ará­nya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom