Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

Szombat, 1985. május 4. 115 "T5 BENYA ILDIKÓ: ANYASÁG Katona Judit Szívhangok Eleven ölben mint a magzat mag fordul, fejlett és erős, terhét tapintja öklendezve, mélyeket sóhajtva a föld s biztos karjába képzeli, már babusgatja, rengeti mint anyák a síró, csöpp fiút. Fagy föl ne sértsd, szél meg ne fújd, keresztelő eső kell máris, koraszülöttek fehér inge, meg kell a magot áldani, szivhangjait már hallani — mielőtt a világra jönne. Zelk Zoltán Hajolj alvó anyád fölé Hajolj alvó anyád fölé most, mint ő hajolt gyerekkorodban ágyad fölé — s olyan mosollyal! olyan hajlással! olyan puhán! Nézzed szemét, a lehunyt pillák mögött tűnődik a szelídség. S rendekbe rakja érthetetlen képeit lassú életének. Nézzed kézét is! lúg marta ki az ujjakat és meggörbülnek, mintha kezedet szorongatnák, vagy mintha tálat tartanának. Nézzed szemét, kezét és arcát, hallgassad ringó lihegését — kedves szemednek az a játék: mellével hullámzik a dunna. Hajolj föléje szelid ívben s kutassál párás álmai közt — asztalnál ül most két fiával s a tálak ételekkel telve... dicsérd hát másnap ebédnél, dicsérd a krumplifőzeléket: hizelgő szó ringassa holnap, mintha föl sem is ébredt volna. Családtervezés a XXI. században Tények, tapasztalatok, remények A közelmúltban dr. Szontágh Ferenc professzor halálának 10. •vfordulóján rendezett tudományos ülésen nagy visszhangot kiváltó döadást tartott dr. Diczfalusy Egon, a stockholmi Karolinska Inté:et professzora Családtervezés a XXI. században címmel. A miskolci •.zületésü tudós Szegeden végezte tanulmányait, a Klauzál Gábor eálgimnáziumban érettségizett, majd summa cum laude minősítésiéi diplomázott a szegedi egyetem orvoskarán. Straub F. Brúnó melett dolgozott 1945-ben Budapesten, majd a következő esztendőben Svédországba utazott. Mint a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ;gyik szakértője átadta a szegedi kutatóközpontnak a szervezet elismerését. — Ha bármiféle prognosztizálással foglalkozunk, hogy ne kerüljünk a fantazmagóriák hálójába, elemezni kell ti multat, öszszegezni a tapasztalatokat, körültekintően lívonni a következtetéseket. Vajon milyen múltbéli kutatásokat kell elvégeznie a családttrvezés szakemberének? — Egy amerikai filozófus. George Santayana 1905-ben Az értelem élete címmel irt egy könyvet, innen a következő jól ismert idézet: „akik nem emlékeznek a múltra, arra ítéltetnek, hogy megismerjék azt." Tehát kötelességünk emlékezni. Már Sir Francis Bacon 1625-ben arra figyelmezteti kortársait, hogy aki nem alkalmaz újfajta orvosságokat, az újfajta bűnöket várhat, mert az idő a legnagyobb újító/' Mivel én h XXI. századot szerelném vizsgálni, amely rengeteg újfajta orvosságot igényel, hadd haladjak visszafelé az időben. Több bizonyíték áll rendelkezésünkre arról, hogy emberi települések már egymillió évvel ezelőtt is léteztek Afrikában. Azonban hosszú időbe került, amíg az emberiség létszáma elérte az első milliárdot. Ez körülbelül 1850ben következett be. Ezután a növekedés felgyorsult: a következő milliárdot 80 év alatt, 1930toan; a harmadik milliárdot már 30 éven belül, 1961-ben elérte. A negyedik milliárdhoz,, már csak 15 évre volt szükség. Így az én korosztályom életében tanúja lehetett a /"öld népessége megduplázódásának, kettőről négy milliárdra emelkedésének. Láthattuk -két milliárd ember megszületését — megannyi lélekszám, ugyanannyi igény, s ugyanannyi remény. Majdnem biztos hogy tizenegy éven belül elérjük az ötödik milliárdot. — S mi történik azután? — Itt végződik a történelem cs kezdődik az én jövőelemzésem — de nem jövendölésem! — XXI. századról. A Világbank becslései és előjelzései szerint a Föld népessége kétezerben eléri a 6,1 milliárdot; 9,8 milliárd körül lesz 2050-ben és 10,9 milliárd a XXI. század végén. Mivel ennek a szaporodásnak nagy része a fejlődő országokban következik majd be, ez jelentős eltolódást eredményez a Föld népességének megoszlásában, öt éve az emberiség -körülbelül 25 százaléka fejlétt országokban élt, a XXI. század végére már csak 13 százaléka él ott, a többi 87 -százalék fejlődő országok lakója lesz. Az ENSZ népesedési osztályának főtitkára a múlt évi népesedési konferencián kifejtette: „Az ENSZ becslései szerint a Föld népessége tovább foa növekedni a következő 110 évben ... számítások szerint 10,5 milliárd körül stabilizálódik majd a következő évszázad végére. Ennek a népességnövekedésnek 95 százaléka a fejlődő országokban következik be." A várható életkor is nagymértékben megváltozik: a következő negyven évben a várható éleikor 59-ről 70-re emelkedik a fejlett. 56 és félről 69-re a fejlődő országokban. Magyarország sem lesz ez alól kivétel. Mintegy 15 éven belül lakosságának 19 százaléka éri el vagy haladja meg 60. születésnapját, s ebből következően a nemzeti költségvetésnek legalább 15 százalékát kell nyugdijakra és egyéb időskori juttatásokra fordítani. És ez csak a folyamat kezdete. Gondolják csak el. tíz éve 1975•ben mindössze 350 millió 60 éven felüli ember élt a Földön, 2025-re ez a szám eléri az 1100 milliót, ök teszik ki a Föld lakosságának 14 százalékát. — Ez a fantasztikus fölfutás és átstrukturálódás milyen köveiliezményekkel jár? — Ezek a változások együtt járnak az urbanizáció gyors növekedésével, fokozottan nő a 4 milliós városok száma. A múlt évben mindössze 14 ilyen metropolisz volt a fejlett országokban, számuk 2025-re mindössze 21-re emelkedik. A fejlődő országokban található jelenlegi 27 ilyen város száma azonban 114re növekszik. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2025re a fejlődő országok népességének majdnem 60 százaléka, az emberiségnek közel kétharmada él majd ilyen óriásvárosokban. Azt is könnyű belátni, hogy ez a gyors népességnövekedés komoly következményekkel jár az általános életszínvonalra és az élet minőségére. Ezeket foglalta össze tömören Gertrúd Sigurdsen asszony. Svédország egészségügyi minisztere a mexikói népesedési konferencián: „A népesség növekedése igen nagy megterhelést jelent a már jelenleg is szűkösen rendelkezésre álló élelem, tiszta víz, lakás, energia, oktatás, egészségügyi szolgáltatás és munkaalkalmak szempontjából. Felgyorsítja az elsivatagodást. az erdőirtást és a talajeróziót is." — Gondolom, ezzel elérkeztünk kutatási témájához ahhoz ugyanis, hogy milyen szabályozó módszereket használ majd a gyorsan növekvő népesség a nemsokára ránk köszöntő században. — Ehhez a jövőt boncolgató analízishez látnunk kell a' rha módszereit is. A felszínt szemlélve: a családtervezés óriásit fejlődött az elmúlt negyedszázadban. Húsz évvel ezelőtt még csak hét országban volt a kormánynak családtervezési programja, manapság több mint 120 kormány támogat közvetve vagy közvetlenül ilyen programokat. Igen sok fejlődő ország dolgozott ki hivatalos népesedési politikát, csakhogy — meggyőződésem —, ezek a célok általában nem reálisak. Kína például a népesség növekedési arányát nullára akarja levinni a következő tizenöt évben és a népesséf számát 1,2 milliárd alatt stabilizálni. India még tovább megy. Azt várják, hogy a nettó reprodukciós ráta 11 éven belül 1 százalékra csökken, „egyszerűen" azáltal, hogy a fogamzásgátlást használó párok arányát a jelenlegi 22-ről 66 százalékra emeli. Mi a helyzet a fogamzásgátlással? Friss adatok mutatják, hogy Indiában 68 százalék nem alkalmaz semmiféle módszert. Kínában és a magasan fejlett Amerikai Egyesült Államok is a reprodukciós korban levők több mint 30 százaléka semmilyen szabályozó módszert nem használ. A mennyiségileg legfontosabb eljárás ebben a három országban a sebészeti sterilizálás: Indiában a fertilis korúak 20, Kínában 25, Amerikában 34 százalékának ez a választott módszere. A fogamzásgátló tabletták használata nem túltságosan meggyőző, az USAban újjáéled az érdeklődés a „természetes" fogamzásgátló módszerek iránt. A tapasztalatok azt jelzik: a jelenlegi fogamzásgátló módszerekkel az a legnagyobb probléma, hogy az emberek egyszerűen nem használják azokat. A WHO becslései szerint a fejlődő országokban élő mintegy 600 millió reproduktív korú házaspár közül 500 millió nem használ megfelelő családtervezési módszert. Ez a helyzet különösen akkor tűnik súlyosnak, ha a népesség állandó növekedését is hozzászámítjuk. Mint ahogy dr. Salas, az ENSZ népesedési osztályának főtitkára hangsúlyozta: „A népesség növekedésének folyamatos lendülete a fejlődő országokban a reproduktív korú asszonyok számának megduplázódásához vezet 2025-re." így tehát a nem kívánt gyerekek száma a fogamzásgátló módszereket abbahagyok magas aránya és az abortuszok emelkedése meggyőzően jelzi, hogy a jelenlegi családtervezési módszerek és szolgáltatások nem elégítik ki a fejlődő országok szükségleteit. — Vajon .mi akkor a megoldás, milyen tudományos előrejelzéseket vázolhat a szakember? — A már emiitett konferencia elfogadott egy ajánlást, amelyben ezt olvashatjuk: „Felszólítjuk a kormányokat és egyéb támogató ügynökségeket, hogy juttassanak növekvő erőforrásokat a humán reprodukció és a fertilitás szabályozás kutatására, beleértve az orvos biológiai kutatásokat annak érdekében, hogy javítsák a jelenlegi családtervezési módszerek biztonságát és hatékonyságát, hogy új módszereket fejlesszenek ki (beleértve a férfiak által alkalmazható módszereket is), hogy jobb eljárásokat dolgozzanak ki a nők fertilis periódusának felismerésére és hogy foglalkozzanak az infertilitás és szubfertilitás prob* témáival, ideértve a környezetszennyezés hatásait is." Ezek az ajánlások jelzik a jövő kutatásainak fő irányait. Fokozott hangsúlyt kapnak az úgynevezett természetes fogamzásgátló módszerek és a férfiak számára kidolgozandó új eljárások. Ez utóbbi terén igen előrehaladott kutatások folynak a legfejlettebb országokban. Az új utak keresésében talán legnagyobb reményekkel azok az anyagok kecsegtetnek, amelyek'' a' spermium motüilását és penetrációs képességét befolyásolják anélkül, hogy a spermiogenecisre hatnának. Szilárd meggyőződésem. hogy lesz „férfitablelta" a XXI. században, de kétlem, hogy 2000-ig rendelkezésünkre állhat. A „természetes" módszerek közül folyamatban van a szoptatás relatív hatásosságának vizsgálata és a fertilis periódus előjelzésére szolgáló finom és érzékeny módszerek tesztelése. Az asszonyoknak szánt új eljárások között, amelyek már 2000-re vagy előtte is rendelkezésünkre állhatnak, vannak olyan speciális post-partum módszerek, amelyeknek folyamatos, hosszan tartó adagolásával hosszú időre védettséget jelentenek, kiküszöbölik a •/érzészavarokat. Némelyik öt évre is folyamatos védettséget jelenthet. A Iaboratórdiumokban ezeken kívül is sokféle kísérlet folyik. Szép jövőt jósolok az ús'vnevpzett menses-indukálő módszerek, illetve az otthon használható korai abortifacienseknek. Befejezésként hadd idézzem a néhai lndira Gandhi fölszólalásának mondatait, amelyet az Egészségügyi Világszervezet négy évvel ezelőtti közgyűlésén mondott: „A családtervezési programok nagy áttörésre várnak. Biztonságos, lehetőleg orális ayógyszer nélkül, melyet nők és férfiak szedhetnek, a kormányok elkötelezettsége semmit nem segít." Ilyen gyógyszert vagy gyógyszereket — mivel sok ilyenre lesz szükség a XXl.\században — csak kutatók állíthatnak elő, s ök elő is fogják állítani. S ha egyszer megteremtik, azok meg fogják változtatni a világot, és lényegesen megjavítják az emberi élet minőségét. E század végére 6 milliárd, a XXI. század végére pedig tízmilliárd férfi és nő társunk a tudományba veti minden reményét, és abba, hogy a kutatók képesek lesznek megoldani ezeket a nehéz problémákat. A történelemben a nemzetközi tudományos élet még soha nem állt szemben ilyen nagy kihívással! T. L. /