Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-27 / 122. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1985. május 27., hétfő 75. évfolyam, 122. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, Be vagyunk programozva N

ézelődöm a tavaszi BNV-n, s mint minden esztendőben azon gondolkodom, mi újat írhatnék erről a kiállításról, melyik az a szakterület, amely sokat fejlődött a korábbi évekhez képest, amely ténylegesen is uralja a vásárt. Kétség sem férhet hozzá; ez a terület a számítógépekkel, a mikroelektronikával és velük összefüggő berendezésekkel kapcsolatos. Már a vásári séta kezdetén segítséget nyújt. A kiállítás tájékoztatási rendszeréhez illeszkedik a számítógépes információs szolgálat. A berendezéseket a vásár legforgalmasabb pontjain működtetik, s a látogatók a kiállításról, a termékekről és gyártóikról kaphatnak válaszokat. Ha a látogatók éppen nem kérdeznek, akkor a képernyőkön a legfontosabb alapinformációk kérés nélkül is megjelennek. A megnyitón Veress Péter külkereskedelmi miniszter többek között elmondta, hogy az idei tavaszi vásáron több hazai és külföldi cég képviselteti magát, mint legutóbb. A szocialista országokból érkezett kiállítók száma nőtt jelentősen, az igénybe vett kiállítási terület is nagyobb lett. A mi hazánk számáryi meghatározó a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése. E kapcsolatokban megkülönböztetett szerep jut a baráti szocialista országoknak, a KGST kapcsolatoknak, figyelembe véve azt is, hogy már ma folyamatban van a következő; ötéves tervciklus föladatainak egyeztetése, a meglevő gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények meghosszabbítása. Természetesen a tavaszi BNV-n közel kétezer bemutatkozó van jelen, legtöbben a tókés országokból. Japánból az USA-ig és Finnországtól Ausztráliáig. Külkereskedelmi miniszterünk is megjegyezte, hogy Magyarország számára nagyon fontos az iparilag fejlett nyugati országokkal és a fejlődő országokkal az egyenjogúsági és a diszkrimináció-mentesség, valamint a kölcsönös előnyök alapján alapuló gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fenntartása és bővítése. Ezek a gondoláitok is ott kavarognak az ember fejében, amikor pavilonról pavilonra sétálva nézi a bemutatkozókat és a bemutatott termékeket. A legnagyobb csarnok az A pavilon. Kizárólag a számítástechnika és a mikroelektronika uralja a mezőnyt. Hazai és külföldi újdonságok: műszeripari, híradástechnikai, számítástechnikai berendezések. Egy darabig nézegettem a Medicor komputeres tomográf laboratóriumát, amely nagymértékben segítheti majd a gyógyászati ellátást. A. Videoton Elektronikai Vállalat standja a nagyobbak közé tartozik. Fotóriporter kollégám képtelen volt egy használható képet készíteni. mert olyan tömeg nyüzsgött a berendezések között, hogy mozdulni sem, de látni sem lehetett semmit. A személyi számítógépek működése közben kellették magukat. Persze a Videoton nem volt egyeduralkodó, szemben vele az Orion, a másik oldalon az NDK és a cseszlovák elektronikai ipar termékei integet lek a nézők, elsősorban a hozzáértő szakemberek felé. Az újságíró mit gondolhat magában, pláne, ha a már nem is a legifjabb évjárathoz tartozik? Csak örülhet, hogy=az ifjabb generáció mily otthonosan mozog a számítógépek között. Egyenesen boldog, hogy mennyire beprogramozhatják életünket. Eleinte csak játéknak, szórakozásnak tűnhetett a komputer: példa rá, hogy közel másfél évtizepen a tavaszi BNV-n, gyerekkori barátom, a MAHIR vezérigazgató-helyettese így invitált standjukon: „Gyere ultizzál egyet a komputerrel, ha nyersz, kapsz egy korsó sört." Valószínűleg jól ismerte a gépet, a programot és az én ulti tudásomat, vesztettem. Végül is a komputer nem játék, — bár játszani is fölséges vele. Aki figyelemmel kíséri kormányzatunk gazdaságpolitikai programjait, emlékezik rá, hogy közel másfél évtizede fogadták el azt a központi fejlesztési programot, amely a számítástechnika elterjesztésével, az egyes eszközök nemzetközileg is szakosított gyártásával, az alkalmazási kultúra megteremtésével, néhány alapvető alkalmazási rendszer meghonosításával próbálta' megalapozni a következő évtizedeket, megtenni a kezdő lépéseket. Ugy tűnik — ezt tapasztalni a budapesti vásáron — túl vagyunk az első lépéseken. Sőt! A Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKIj, illetve az informatikai és a fejlesztési cégek által kiadott tájékoztató anyagot úgy szerkesztették meg, hogy egyre növekvő korfát rajzoltak, s azon sorolják föl szolgáltatásaikat. Viszont a fa lombozatának csúcsa tompa, fölötte szlogenjük: .... és ez a fa még nőni fog! E

zen egy pillanatig sem szabad morfondírozni, kételkedni. A szerszámgépeket bemutató csarnokban angol, svájci, NSZKbeli, szovjet, csehszlovák, osztrák ... gépek mellett a magyar szerszámgépipar is dicséretes versenytárs. A Szerszámgépipari Művek slágerét nézegettem sokáig. Hol vannak már a hajdani marógépek, esztergák? Egy csodálatos berendezés előtt rövid ismertető adja tudtunkra, hogy amit nézünk, az a legkorszerűbb, világviszonylatban is ritkaságnak számító (nagydíjat is kapott!) öttengelyes marógép. Ez a hatalmas berendezés a legbonyolultabb alkatrészek, akár szoborszerű felületek legtökéletesebb megmunkálását is lehetővé teszi. Ott van csápján a monitor, az elektronikai részegység, a vezérlő berendezés. Kezeléséhez mérnöki vagy technikusi ismeretek kellenek. Gazdagh István Biotechnológia Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Mostanában a BIOTECHNOLÓGIA költözött be immár kiirthatatlanul a nyelvi merényletekkel szemben immúnis (tessék, itt a bizonyíték!) agytekervényeinkbe. Van, aki úgy érti: élő szervezetek fölhasználása emberi szempontból értékes termékek gyártására. No igen, Mari néni a Kissoron biotechnológus: háziszárnyasok „alkalmazásával" emberi fogyasztásra alkalmas, nagy fehérjetartalmú, koncentrált élelmiszert állíij elő. Meszes a héja, s ha serpenyőbe ütjük, rántotta lesz belőle! Vagyis, így értelmezve, kissé tág fogalom ez a biotechnológia. Dr. Venetiúner Pal, állami díjas biológustól tudom, a nemzetközi kémiai szövetség — 1UPAC — meghatározása a mikroszervezeteket helyezi a középpontba. „Biotechnológia a mikrobiológia, biokémia és a műsz>'ri tudományok olyan integrált alkalmazása, amely élő sejteket, mikroorganizmusokat vagy sejtek éld részeit használja fel valamilyen termelési folyamatra." No, ha a szegedi kutatók inzulintermelő baktériumaira gondolunk, a meghatározás hajszálpontos. Ámde!... Állok a Szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet központi lóistállója mellett és elégedetten állapítom meg, hogy „a giliszták vasárnap is dolgoznak". Mert, ugye, a lovak is. Méghozzá (földolgoznak. A négylábúak a szálas és szemes takarmányt, a lábatlanok azt, amit, amazok már „földolgoztak". Igen, az újra mozduló szegedi szakemberek felismerték azt, ami — „mindössze" U

j kifejezések áradata zúdul a századvégi napjainkban a föhli halandóra, lézertől a holográfiáig, komputertől a kibernetikáig, meg sem lepődünk, ha transzplantációról hallunk, mert tudjuk, hogy szervátültetésről, s nem palántanevclési eljárásról van szó, cs a genetika, génsebészet, kromoszóma szavak, is olyan sajátunkká váltak, hogy úton-útfélen úgy használjuk valamennyit, mintha Lőrinczc a világon sem volna, s pontos jelentését árnyalataival együtt ismernénk. évmilliók óta — a természet sajátja: a tápanyag-körforgást. A trágyát növények számára hasznos humusszá dolgozzák föl a giliszták, a Darwin által is hasznos segítőként leírt férgek, amelyeknek segítségére mindeddig nemigen tartottunk igényt. Most felfedezzük • őket, munkára fogjuk, s mint új módszert, besoroljuk a BIOTECHNOLÓGIA tárgykörébe. Nem Mari néni tyúkjai, de nem is Venetiúner professzor baktériumai... Rákos Zoltán, a technológia szakmai vezetője a hoszszú trágyaprizmákban nyüzsgő — s a fény elől menekülő — gilisztákat ellenőrizve, elégedetten állapítja meg, jól szaporodik az állomány. Jelenleg a „rabszolgák" elszaporításúnak időszakában tartanak. Kotogány Mihály, a szövetkezét elnöke a technológia gazdasági lehetőségeiről beszél. — Ma, amikoh egyre nagyobb az érdeklődés a vegyszermentes növénytermesztés. a biokertészet termékei iránt, meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy ebbe az irányba is nyissunk. Ez az első lépés ezen az úton. A giliszták által előállított humusz — ami szagtalan — teljes értékű természetes tápanyag, egy sor kemikáliát pótolhat. — A saját kertészetükre gondol? i— Is. Ha megkezdjük a termelést, piacra is akarunk adni ebből az értékes anyagból. Egyelőre azonban, kérem, hogy írja meg: ne keressen bennünket senki! így is sok a telefon! A Felszabadulás Tsz elnöke elmondta, hogy a szövetkezet a gilisztatenyésztési technológiát a Keszthelyi Biometod Agrárfejlesztő Betéti Társulás segítségével honosította meg. Nagy Loránd, a társulás igazgatója mondja az együttműködésről. — A Biometod a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem és a Tudománypolitikai Bizottság ösztönzésére alakult, tavaly januárban, a hazai bioprogram — a .vegyszermentes mezőgazdasági termelés — elősegítésére. Ebbe a programba illik bele a gilisztakultúra elterjesztése is. Erre — a régebbi kapcsolatúnk alapján is mondhatom — rugalmas, minden újra fogékony partnerként mozdultak a szegediek. A gilisztatenyésztés hazai alkalmazása még a kezdeti lépéseknél Vart. A kesztheHumuszgyártó rabszolgák lyieken kívül, tőlük függetlenül, kísérleteznek a nyúltrágya-feldolgozással a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben, dr. Pacs István vezetésével, Kaposvárott is működik egy telep ... A szakemberek felismerték, hogy nemcsalf megszabadulni lehet a tárolási, kezelési, környezetvédelmi szempontból gondot okozó hulladéktól, mellékterméktőt, de pénzt is hozhat. Kettős haszon. A „felfedezés" — sajnos — nem a mi érdemünk. Papp István (Hollandia) kereskedelmi igazgató segít tágítani a szakmai látóhatárt. — A Nyugat'-Európában meghonosodott és magasan szervezett, gépesített technológiának Dél-Franciaországban van a központi kutatóintézete, ahol már a különböző trágyák hasznosításán túljutva, az egyéb szerves hulladék, szemét, sőt csatornaiszap feldolgozásában is produkáltak eredményeket. A termelésnek és az értékesítésnek egész nemzetközi hálózata van. Ebbe természetesen mindenki beléphet — Ügy értsem, Magyarország is? — Igen, sőt egy gazdaság is. De az itteni nyersanyagforrást ismerve, azt mondhatom, korlátlan — és kiaknázatlan! — lehetőségek vannak a kezükben. — És az önökében? '— Mi kinyújtjuk ... Az újdonság varázsához még csak annyit': Amerikában 80 éve kezdték felhasználni a Darwin dicsérte „rabszolgákat"... I. Zs. Gyermeknap, 1985 Hogy ennyi gyerek van Szegeden? Két napig tele volt velük a város. Ezt bizonyítják Somogyi Károlyné képei is, melyek e gyermeknapi nyüzsgésről készültek, amelyről lapunk 3. oldalán számolunk be. I