Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

5 Péntek, 1985. május 24. Próbalépések Hétfőn, május 27-én, dél­után 5-től tartják hagyo­mányos évadzáró bemuta­tójukat a Szeged Tánc­együttes Zsoldos Ildikó és Tanács István vezette gyer­mekcsoportjai a Kisszínház­ban. A gyermekjátékokat és különböző táncokat felvo­nultató programcsokorral minap rendeztek főpróbát a Vasutas művelődési házban. Fotóriporterünk, Schmidt Andrea ott leste meg a gye­rekeket, a fölső képen Ta-; nács István dirigálásával. Jubilál a néptáncfesztivál Folklórestek Újszegeden — Tavaszköszöntő a Dóm téren Ebben az esztendőben ti­zedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Szakszer­vezeti Néptánc')esztivált Sze­geden. A jubileumi találko­zóra — amely egyszersmind a 20. a szegedi nyári fo'k­lóresemények sorában — összesen tizennégy, kilenc külföldi és öt hazai néptánc­együttcst hívtak meg a ren­dezők, a SZOT, a Szakszer­vezetek Csongrád Megyei Tanácsa, a megyei és a városi tanács. Bulgáriából. Csehszlovákiából. Jugoszlá­viából, Lengyelországból, az NDK-ból, Romániából, a Szovjetunióból. Spanyolor­szágból és Görögországból várnak csoportokat, a hazai színeket pedig a VDSZ Bar­tók Béla. a Csepel, a ME­DOSZ, Kertészeti Egyetem, az Építők Vadrózsák és a Szeged Táncegyüttes képvi­seli. A hagyományos ünnepi megnyitó ismét a Tisza-DNR­ton lesz. július 19-én. ahol a közönség már ízelítőt kap a fesztiválra meghívott együttesek táncaiból. A ju­bileumi találkozó Folklór estjeit az újszegedi szabad­téri színpadon tartják, 19­én, 20-án és 21-én. Az együttesek 20—20 perces összefüggő programokat! mutatnak be, a külföldi együttesek közül az estén­ként legtöbb közön'ágszava­zatot kapott csoport elnyeri a közönség díját. A magyar együttesek külön vetélked­nek ezért a díjért, s a leg-. nagyobb tetszést aratott gár­da az utolsó „béke és ba­rátsáa esten" veheti át. A fesztivál elsődleges célja, ugyanis, továbbra is, a né­pek közötti barátság ápolá­sa, egymás kultúrájának, munkájának megismerése: erre adnak alkalmat az új­szegedi Vigadóban tervezett „béke és barátság estek", amelyekre a folklórbemuta­tók után kerül sor. A Du­gonics téren és a múzeum előtti lépcsőnél ismét „nem­zetközi napokon" lépnek fel a külföldi vendégek, 40—40 perces folklórprogramokkal. A fesztivál ideje alatt Sze­geden kívül Szentesen, Ma­kón, Vásárhelyen. Nagyla­kon. valamint Szolnok. Bács, Békés. Baranya és Tolna megye községeiben is ven­dégszerepelnek a 10. talál­kozó külföldi résztvevői. Az eseménysorozat utolsó nap­jaira érkeznek mey az egyes országok szakszervezeti de­legációi, melyek tagjai szak­Égési konferencia mai tanácskozáson is részt­vesznek. Az utolsó napok, július 26., 27. és 28. egyébként is fontosak, hiszen ezeken az estéken mutatják be a sza­badtérin a Tavaszköszöntőt. A fesztivál gálaműsora az idén először kap három es­tét a Dóm téren. A táncjá­tékot, melynek előadásában valamennyi néptánccsoport részt vesz, Nóvák Ferenc szerkesztette, egyes koreog­ráfiái pedig a mozgalom neves alkotóinak, Erdélyi Tibornak, Foltin Jolánnak. Varga Zoltánnak. Stoller Antalnak a munkái. A dra­matikus játék témáját a ta­vaszi népszokások, télűző, tavaszváró rítusok adják, a Szöveget Nagy László ver­seiből állították össze, a ze­nei feldolgozás ifjú Csoóri Sándor munkája. A fesztivál plakettjeit La­pis András szobrászművész készítette, s ugyancsak az ő munkája a nyakba akaszt­ható fém érme. A közönséfl díja: vásárhelyi faragott tü­kör. A jubileumi fesztivál plakátját és meghívóját Sze­keres Ferenc grafikus készí­tette. Mindezekről tartottak saj­tótájékoztatót a rendezők teg­nap, csütörtökön Budapes­ten, a Magyar Sajtó Házá­ban. Nemcsak fuvaroznak Ipari termelés, szolgáltatás, kereskedés A szegedi Volán újdonságai Az önállóvá vált Volán vállalatok keresik és ku­tatják azokat a lehetősége­ket, amelyek révén a meg­levő technikai berendezései­ket, műhelyeiket, kiszolgáló kapacitásaikat hasznosan működtethetnék. így van ez a szegedi Volán berkeiben is. A vállalatot kiszolgáló műhelyek, üzemek egyre nagyobb önállósággal dol­goznak, s tevékenységük nem csupán befelé, hanem kifelé Is érezteti hatását Az ipari üzemegység mun­kájáról, termeléséről, szol­gáltatásaikról érdeklődtünk Gáti Gyula mérnök-igaz­gatónál. — Az ipari üzemegységet 1983-ban alapították azzal a céllal, hogy szervezze és vé­gezze el a vállalat teher­autóinak, autóbuszainak legfontosabb <javítása/t), — mondta az üzemegység igazgatója. — A szükséges fődarabokat rendbehozzuk, sőt néhány hiányzó alkat­részt gyártunk is.) Persze marad még szabad kapaci­tásunk, azt ajánlottuk föl külső cégeknek. A beszélgetés közben szó­ba került az autógumik űj­rafutózása. Vásároltak az olaszoktól egy RTS-rendsze­rű berendezést, amely kivá­lóan működik, de annak is nagyobb a kapacitása, mint amennyire a Volánnak szüksége van, tehát mások is igénybe vehetik. Megéri-e vagy sem? Eleinte idegen­kedtek a szakemberek az újrafutózott gumiktól, mii vei 15—20 ezer kilométer használat után tönkremen­tek. Az ok: a kezdeti ta­pasztalatlanság, technikai hiányosságok. Ma már más a. helyzet, az újrafutózott abropc^pkljal .50—60 ezer kilométert lehet gurulni, s az sem utöíS<y szempont, hogy a regenerálás költsége az- új abroncsok árának mindössze 30 százaléka. Majdnem hasonló a hely­zet a fáradt olaj regenerá­lásával. A vállalat ipari üzemegységében a Volán gépkocsijaiból leengedett használt olajat följavítják, de marad itt is szabad ka­pacitásuk mások részére. A szakember azt mondja, hogy valóban csak az olaj ada­lékanyaga „fárad el", az olaj önmaga nem. Vagyis kitisztítják valamiféle sa­vas eljárással, hődesztillá­cióval, majd új adalékot kap a tisztított olaj, s pontosan olyan lesz, mint az új, ép­l en annyi ideig is használ­ható. Az üzemegység szak­emberei az ismert eljáráso­kon túl kutatásokkal, újítá­sokkal is foglalkoznak. — Most próbálkozunk környezetvédelmi vonatko­zású dolgokkal —, mondja Gáti Gyula. — Szeretnénk olyan eljárásokat bevezetni, amelynek segítségével ^zeny­nyezö anyagokat megsemmi­síthetünk, illetve újra hasz­nosíthatnánk. A lényege: a regeneráláskor jelentkező savgyantát semlegesíteni le­het azzal, hogy vele együtt korrózióvédő anyagot fej­lesztünk ki. így kétszeres előnyhöz juthatunk: nem kerül a környezetbe szeny­r.yeződés, s ha minden si­keres lesz, akkor új korró­zióvédő anyag születik. Hol tartunk? A laboratóriumi vizsgálatoknál, amelyek azt jelzik, hogy érdemes foly­tatni a munkát. Hosszasan sorolgatta az üzemegység igazgatója azo­kat a területeket, ahol egy­re nagyobb kapacitással áll­nak más vállalatok és a lakosság szolgálatára. Fi­nommechanikai műszereket gyártanak és javítanak. Számítástechnikával is fog­lalkozó szakembereik kifej­lesztettek egy DIGI-BRAKE fantázia nevű fékerőmérő berendezést. Segítségével a közúti járművek fékeit nagy pontossággal és biztonsággal ellenőrizhetik. Ezt a be­rendezést gyártják is, s ke­reskedelmi forgalomban fu­varozó vállalatoknak árul­ják 400 ezer forintért. A szegedi Volán ipari üzem­egysége tagja a Taxel tár­saságnak. s a vásárhelyi Metripond céggel közösen készítenek taxiórákat: a ko­csikba beszerelik és hitele­sítik, s a garanciális idő lejárta után javításukkal is foglalkoznak. A lakossági szolgáltatás terén említést érdemel, hogy évek óta foglalkoznak gép­kocsik hűtőinek a javítá­sával. Alkatrészek adásvé­telével tavaly kezdtek el foglalkozni. Az Ybl Miklós utcában (a volt kötélgyár helyén) üzletet nyitottak. A vállalatuknál a forgalomból kivont autókat akár egész­ben, akán bontva alkatré­szenként eladják. Ezt a munkát bérmunka gyanánt is fölvállalják, sőt, ha a vevő úgy kívánja, a hasz­nált fődarabot regenerálják, újjávarázsolják. Hasonlóan jó szolgálatokat tesz. az elektromos alkatrészeket javító részlegük, a műszaki gumicikkeket készítő műhe­lyük (évi 160 ezer darab száznál többféle és fajta cikkről van szó), a tűzoltó készülékeket javító és fel­újító csoportjuk, de van érdekesebb tevékenység is náluk: címfestő kapacitás, az öntapadós matricáktól kezdve a reklám föliratokig mindent vállalnak. Akár egy vegyeskereske­dés — jegyeztem meg az igazgatónak. Nem is tilta­kozott, azt mondta, hogy tizenhét szakmában serény­kednek és évente 130 millió forint értékű munkát, ter­melési értéket adnak belső és külső megbízatások alap­ján. Eleinte döcögött a vál­lalkozás, de tavaly már va­lami kevéske haszon is akadt. A vállalat nyereség­érdekeltségű, ami helyes, de még inkább dicsérendő, hogy a cég belső kiszol­gálására létrehozott termelő berendezései nem hevernek parlagon, hanem divatos szóval' élve mobilizálhatóvá váltak a népgazdaság javára. Gazdagh István Jótékony géemká Égési konferencia kezdő­dött csütörtökön Győrött, a Magyar Traumatológus Tár­saság égéssebészeti szakosz­tálya és a Magyar Sebész Társaság plasztikai sebészeti szakosztálya rendezésében. A kétnapos tanácskozáson mintegy százötven hazai és tizenöt országból csaknem negyven külföldi szakember vesz részt. A konferencián beszámolnak a tudományos kutatások legfrissebb ered­ményeiről és az elméleti fel­ismerések gyakorlati alkal­mazásának lehetőségeiről. Amint rámutattak, az utóbbi évtizedek legjelentő­sebb változása, hogy az égés gyógyítása sebészeti szakmá­vá vált. Az égés olyan be­tegség, amelyet a bór sérü­lése indít meg, az égési sé­rülés azonban az egész szer­vezetet érinti: befolyásol ja a szívműködést, a légzést, a vérkeringést, az anyagcserét. Gyógyítása emiatt az inten­zív terápia teljes fegyvertá­rának bevetését igényli. Ha­zánkban az égési sérültek száma évente 6—7 ezerre te­hető. A fő szempont annak meg­ítélése, hogy az adott sérü­lés képes-e önmagától meg­gyógyulni, vagy sebészi be­avatkozást kíván — han­goztatták a szakemberek. Az ezzel kapcsolatos döntés függ az égett terület nagy­ságától és helyétől. Az el­pusztult bőrfelület eltávolí­tását követően bőrhiány ke­letkezik, amelyet pótolni kell. A leggyakrabban hasz­nált sebészi módszer a bőrátültetés, amikor a be­teg testének ép felületéről vékony bőrlapocskát vesz­nek le, amely azonban elég vastag ahhoz, hogy az átül­tetés helyén új életre kel­jen. Bizonyos testrészeken azonban a bőrátültetés nem oldható meg, ilyenkor az úgynevezett lebenyplasztikát alkalmazzák. A legújabb módszer a mesterséges te­nyésztés. amikor a beteg bőréből kis hámot vesznek le, mesterséges körülmények között tenyésztik, s így hoznak létre a seb fedésére alkalmas bőrt. Tóni bohóc játszótere Ezzel a címmel rendez monstre programot a gye­rekeknek az Ifjúsági Ház és a Bartók Béla Műve­lődési Központ az Északi városrészben, a Kodály téren (eső esetén a Ko­dály téri általános isko­lában). A program már ma, pénteken este 9-kor megkezdődik, amikor A legyőzhetetlen Vutang cí­mű kínai filmet vetítik. Holnap, szombaton pedig már reggel 8 órától egy­mást érik a különböző rendezvények: lesz ke­rékpáros ügyességi ver­seny, rengeteg játék, dél­előtt 10-től Country and blues címmel R akovics István és Szokolay Balázs által „prezentált" zenés műsor, fellép a budapes­ti Smirgli pantomim­együttes. és délután 3-tól a Szélkiáltó együttes mű­sora várja az érdeklődő­ket. Focimeccsek éppúgy szerepelnek a program­sorozatban, mint — este 8-tól az általános iskolá­ban — diszkó, 6 órától az Interrock együttes heavy­metal koncertje. Este 9-töl A Birodalom vissza­vág című amerikai sci-fit nézheti meg a műfaj nagy számú ifjú rajongó­ja, s mindezeken — és több hasonló, hely 6zűke miatt fel nem 6orolt prog­ramon — felül egész na­pos népművészeti vásár, pónilovakon lovaglás és „kis vidám park" is várja Tóni bohóc játszóterének vendégeit. Hogyan, mitől lehet jóté­kony egy nyereségérdekelt munkaközösség? Hisz hir­deti magát, hangzatos ígé­retekkel, szinte mind, ame­lyik valamilyen lakossági szolgáltatásba fog. Tanár­kodást, takarítást, pótma­máskodást, autóeladást, gyer­mekmegőrzést, ügyintézést vállalnak — s a jó ég tud­ja, mit még — csak le­gyen az embernek pénze. Ez a szükségből született szabad vásár azért veszé­lyekkel is jár. Mert úgy vagyunk mi, ha már megfi­zetjük, igényeinket sem za­bolázzuk, hamar bírálunk, elégedetlenkedünk. Szóval, csínján kell bánni a dicsé­rő jelzőkkel is! Mindamel­lett ez, amiről szó lesz, úgy tűnik, már most, a kezdeti lépések megtételekor sem illik a géemká sorba. Egy kicsit más ... A Tan-tura géemká raj­vezetőknek, osztályfőnökök­nek, szakkörvezetőknek ajánlkozik. Azoknak, akik éppen most törik a fejüket, miként szervezzék meg a gondjaikra bízott fiatalok, gyerekek (tanulmányi) ki­rándulását. Íme, az első megkülönböztető jele: ez a vállalkozás nem egyének magán-, hanem kisebb, na­gyobb csoportok közösségi igényeit szeretné szolgálni. Az érintettek, általános és középiskolai tanárok tud­ják a legjobban, milyen bo­nyolult, bürokratikus, ideg­őrlő egy-egy osztálykirán­dulás megszervezése, lebo­nyolítása. Ráadásul a je­lenlegi árak sem igen ked­veznek az ilyen közösségko­vácsoló programoknak. . Ez év elején kezdte meg működését a gyermeküdül­tetést és tanulmányi ki­rándulások szervezését vég­ző munkaközösség. A fővá­rosban, de minden nagyobb településen, így Szegeden is, megtalálható a képviselő­jük. Tagjai nagy tapaszta­latú pedagógusok, úttörőve­zetők (saját példáikból okul­va született az ötletük). Vállalják a kirándulások programjának összeállítását. Nem ragaszkodnak saját el­képzeléseikhez, módosítanak az igényeknek megfelelve. Tehát a csoportok vezetői­vel közös útitervkészítésben is „benne vannak". Meg is szervezik a programokat. A Tan-tura programkínála­ta hazai — fővárosi, illetve megyei — ám a kishatár­forgalom jóvoltából a kör­nyező, szomszédos országok néhány határközeli neveze­tességeit is megismerhetik az érdeklődő diákok. Vegyünk néhány példát az ajánlatokból: kétnapos fő­városi kirándulás egyszeri szállással, két ebéddel, egy vacsorával 280 forint. Az útiterv: Állatkert, Füvész­kert, Csillagvizsgáló, Nem­zeti Múzeum, a TIT Ter­mészettudományi Stúdiója, Planetárium. Ugyanezért az árért, ugyanezen feltételek mellett egy másik javaslat: látogatás a Móra Könyvki­adóban, találkozás egy me­seiróval, színházi előadás, séta a Várban, Hadtörténeti Múzeum, s egy harmadik: sétahajózás a Dunán, Aqin­cum, Városliget, Közlekedé­si Múzeum, Szépművészeti Múzeum. Tessék utánaszámolni a költségeknek, amik magukba foglalják a 12 százalékos szervezési költséget is! Ma­gam nem mondanám, hogy rendkívül olcsó, úgy lehet, más diákutazási irodák sem sokkal drágábbak. Az ötlet mégis szót érdemel. Mert, amikor oly sokat beszélünk a pedagóguspálya presztízs­veszteségéről, a tanárok megannyi terhes kötelezett­ségeiről, akkor helye van az olyan szolgáltatások közzé­tételének, amely — ugyan nyereségérdekelten — hozzá­járulhat a régi, a jó tanár­hoz méltó pozíció vissza­szerzéséhez. De nem árt azért sem szólni, mert tud­juk, milyen sikeres, emlé­kezetes lehet egy-egy jól szervezett kirándulás. Mag Edit é

Next

/
Oldalképek
Tartalom