Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

Szerda, 1985. május 3. .jé 11 -fSSI Kocsik és árak Veszünk vagy bámészkodunk ? A Merkúr szegedi használtautó-telephelye. Két sorban vagy negyven autó vár vevőre. A nézelődő szemét nem a magas árak csípik, hanem a szomszédos öntödéből sűrűn gomolygó korom és füst. A vörös por rátelepedik a karosszériákra. Ebből a vevő könnyedén tud arra következtetni, mennyi ideje várakozik új gazdájára a portéka? A hétköznapi délelőttön mindössze 3—í vevő böngészi sorra a szélvédők mogé tett, napszítta papírtáblákat. A TF-es rendszámú Lada ajtajáról nem sikerült teljesen eltüntetni a „taxi" feliratot. Ara: 103 ezer forint. Természetesen, ennek az összegnek a három százalékát még az átíratásért be kell fizetni. Most feltűnően sok a 125-ös Polski. Tíztizenkét évesek, áruk lényegesen alacsonyabb az egyetlen 126-os, 1981-ben készült kistestvérnél, amelyet 74 ezer 400 forintért kínálnak. A legdrágább kocsi a négyéves Lada 1300-as, 1987 márciusáig müszakiztatva. 44 ezer lefutott kilométerrel 121 ezer 200 forint. Hogyan állapítják meg az árakat? — Az Országos Anyag- és Arhivatal listája az irányadó a számunkra — mondja Veres Zoltánná, a kirendeltség vezetője. —. De természetesen figyelembe vesszük a műszaki állapotot és a kereslet-kínálati viszonyokat is. — Mekkora az árrésük? — Hat százalék. — Különböző közvetítéssel és adásvétellel foglalkozó géemkák és magánszemélyek nem számítanak fel ennyit a közreműködésért. Nem jelen tenek konkurrenciát ezek a szervezetek? — Nem. Azzal, hogy mi azonnal és készpénzzel fizetünk, nagyon sok eladót be tudunk csalogatni. Vevőinket pedig a reális áraink vonzzák. Ezekben a hónapokban Szegeden, az autócsodáló kamaszok és hasonló szenvedélyű idősebbek a Turboügynökség Kossuth Lajos 6ugárűti telephelyére járnak nézelődni. Mégsem lehet azt mondani, hogy pénteken kora délután nem fértünk egymástól. Jó „kirakatpolitikával" a szenzációk a bejáratnál vannak kiállítva. Ma: Mazda (395 ezer forint), Mercedes a'la 1980 (650ezer), 15 éves, ragyogó állapotban levő Peguet (az előbbi tizedéért). Nagy a választék a különböző márkájú és évjáratú gépek között. A komoly vevő persze mindent megnéz. Az udvar belsejében Trabantok, Skodák, Daciák között is lehet válogatni. Igazi nagy választék bogárhátú Volkswagenekből van. Bár, ők kicsit öregecskék már. Némelyik táblájára még a gyártási évet is elfelejtették felírni — talán szemérmességből. Ahogy nőnek az árak, úgy csökken a közvetítőnek lerovandó százalék. Túl a 000 ezren, mindössze pitiáner egy százalék, de itt kémek megbízási és tárolási díjat is. Vasárnap a Szent István téri nagy autópiacra csak nem akartak megérkezni az igazi vevők. Fél 7-kor a messziről jöttek még szundítani dőltek a hátsó ülésekre, mert csak az eladók kezdték eltorlaszolni a közlekedő helyeket is. A nyolc körül érkezők is inkább csak a szomszédos zöldségpiac asztalainál nyitották ki pénztárcájukat, az autók közé csak sétálgatni, szemlélődni tértek be. Persze, elhangzott néhány unott, tájékozódó kérdés is. Kilenc körül egy fehér Skoda 120-as tulaja kifakadt: — Mind-mind csak bámészkodni 'jönnek, komoly vevő egyetlen egy sincs köztük. Biró Pálék Tapolcáról hozták el Szegedre 1300-as Ladájukat. — Miért pont itt keresik a vevőt? , — Voltunk mi már Pécsett, Győrben, Zalaegerszegen és Veszprémben is. Mindenütt olyan keveset ígértek, amennyiért sajnáltuk odaadni. Azt mondták. Szegeden jó árak vannak. Ez igaz, Csak vevő nincs. Nem érte meg az utazgatás. Mondják, a „fiatalok", mivel nem mehetnek be a térre, a szomszédos mellékutcákban kelnek el. Egy KRes rendszámú 1500-as Lada körül, a borozó bejáratától tíz méterre, ketten sétálgatnak. Lehajolnak, alánéznek, a lengéscsillapítót próbálják. A járdán barna, szakállas fiatalember figyeli őket. Megszólítom: — Eladó? — Lehetséges. — .4z öné? — Igen, az enyém. De felejtse el! Magának nem. — Miért? — Mert nem komoly vevő. — Miből gondolja? — Aki igazán venni akar, nem jár egyedül. Ekkora pénzt senki sem ad ki tanácsadó nélkül. Hát ha már nem néznek komoly vevőnek, gyerünk vissza a térre gyönyörködni, és különlegességeket keresni. Colt GLX: első és hátsó szélvédőjén rögtönzött is mertető. Gyártja: a Mitsubishi, nyolc sebességfokozat (a normál négy mellett egy osztó vagy szorzó kar), ötéves. Ez az életkor, amiután már adódhatnak bajok. Ehhez a ritkasághoz pedig ide> haza alkatrészre lelni ?!... (Éppen ideje eladni, mondjuk 280 ezerért. Daihatsu Cuore (490 ezer), négyéves, csodaszép 100-as Audi (380 ezer). A gyakori típusok mellől is néha-néha hallatszik, hogy az itteni árak a kemény magyar piac értékein tíz-húsz ezerrel túltesznek. Egy ZX-es, rozsdamarta Skoda gazdája számította el legjobban magát. Cédulára 80 ezret írt, de talán ő sem gondolta komolyan. Hiszen, egész délelőtt senki sem látta az eladót. Óriási, szép, piros kocsi. A motorháztetőn a régi víztorony tükörképe. Éppen átért a vámon. Nálánál csak az ára még nagyobb csoda: 800 ezer. A legolcsóbb a piacon egy 500-as Fiat volt, túl a nyugdíjkorhatáron, alig több, mint negyedszázezer forint ... Vajon, melyiknek lett mára új gazdája?! Bőié István A deszki barátsági napra szombaton ellátogatott Milovan Zidar, Jugoszlávia magyarországi nagykövete is. Részt vett a Deszk története és néprajza című, nemrégiben megjelent nagyszabású monográfia tudományos ankétján, majd a település lakóival folytatott baráti találkozón, és megtekintette a történeti és folklórkiállítást. Elutazása előtt kértem rövid interjúra. — Félnapos deszki tartózkodása milyen élményekkel ajándékozta meg. hogyan, összegezné benyomásait? — Nehéz frissiben összefoglalni és megfogalmazni e látogatás tapasztalatait. Az első meglepetést a deszki monográfia kézhez vétele szolgáltatta. Részint vaskos terjedelme, másrészt a rendkívüli szakembergárda okozott) elismerést. Ha jól értettem, már a munka előkészítési fázisában a kuthtócsoport tagjai találkoztak Deszk lakosságával, és ez a kapcsolat a hétéves munka folyamán sem szakadt meg. Példamjtató az a nagy figyelem, amit égy ilyen kis lélekszámú falu története és néprajza feldolgozására szenteltek. — Gondolom, sokakban felmerült a kérdés, miért ez a jelentős figyelem, vajon nem csupán reprezentatívpélda ez a kötet? önnek, mint kívülállónak, mi erről a véleménye? — Számomra bebizonyosodott, hogy rendkívüli időket élünk, amikor rendkívüli emberek képességeire számíthatunk céljaink megvalósításában. Ebben a faluban két' nemzetiség élte közös sorsát évszázadokon át, régebben gyakran küzdelmek. ellentétek közölt, az utóbbi négy évtizedben egységben, közös munkával, egy szocial'zmust építő ország kétnyelvű, de egyenrangú állampolgáraiként. Számunkra egyértelmű, hogy forradalmi helyzetben mindkét nép progresszív érzelmű lakói összefogtak, és közösen harcoltak a szebb és jobb holnapért. — Nálunk, Magyarországon a múlt felmérésének huszonnegyedik órájában tartunk. — -Én is tapasztalom, hogy azokat a tárgyakat, eszközöket, amelyeket gyermekkoromban mindennap használtam, ma .már vagy múzeumi vitrinekben őrzik, vagy elvesztek, Elporladtak az időben. De úgy gondolom, hogy az idősebb generáció tagjainak fejében még ott őrződik az a sok-sok élmény és emlek, amelyet megőrizni, feldolgozni, elemezni és továbbadni közös kötelesség. Ügy látom, ezt itt Deszken nagyon komolyan veszik. Számomra, jugoszláv diplomata számára nagy jelentőségű, hogy itt a gyakorlatban észlelhetem, konkrét mivoltában tapasztalhatom mindazt, amit az MSZMP XIII. kongresszusán a nemzetiségi politikáról hallottam. — Manapság a világ több helyén a nemzetiségi probléma igencsak allergiás pont. Gondoljunk csak a spanyolországi baszkokra, vagy az indiai szikitekre. Nálunk, Közép-Európa szocialista országaiban elvileg régóta rendezett ez a probléma. Miként ítéli meg ón a nemzetiségek mai helyzetét Jugoszláviában és Magyarországon? — Meggyőződésem, hogv mindkét országban elvileg rendezett és aránylag jól megoldott a nemzetiségi probléma. A világ sok országa- számára például is szolgálhat. Jugoszlávia soknemzetiségű ország, föderatív alapon egyesíti nemzeteit és nemzetiségeit. Magyarország a szocializmus építésének más útján oldotta meg ezt; a kérdést. Tapasztalhatom, hogy önöknél egyre demokratikusabb közegben a nemzetiségek mindjobban kiteljesíthetik hídszerepüket, amely alapvető záloga a két szomszédos ország népei barátságának, együttműködésének. Tandi Lajos Növekvő feladatok, változatlan bizalom Kiváló a sándorfalvi téesz Ünnepeltek a hét végén Sándorfalván, mert a helyi Magyar—Lengyel Barátság Tsz 37 év átlagéletkorú (!), közel ötszáz főnyi tagsága, két év után ismét elnyerte a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Méltán lehetnek büszkék e címre az ottani dolgozók, hiszen nyolc éve még veszteséges volt a szövetkezet, a szanálás fenyegette, azóta viszont a tervszerű és megfontolt gazdálkodás következményeként mind több és több nyereséget mondhatnak magukénak a tagok. A növénytermesztési központban tartott ünnepségen a tagságot, a megyei, szegedi és sándorfalvi párt- és állami vezetés képviselőit, a meghívott vendégeket Somodi János elnökhelyettes köszöntötte. Ezután Keresztury István, a. termelőszövetkezet elnöke az elmúlt időszakot elemezve elmondta, honnan indult és hogyan juDorozsmáról, Algyőröl, Gyálarétről, Mihálytelekről, Röszkéről. Sándorfalvárói, Domaszékről, Tiszaszigetről, — meg Szegedről is, a Textilből — klubosok. Jókedvűek, nagy hangúak, játékosak — fiatalok. Mintegy másfélszázán a sziksóstói strand fenyvesében. Ahol gyerekeknek való mászókák, hinták, forgók élénk piroskékre festve színesítik, élénkítik a kicsit nedves, szürkés—barna, néhol fűtől zöldellő talajt. A szegedi klubtaíálkozó résztvevői már nem gyerekek s még nem fölnőttek. Imigyen nincs mit csodálni — a vasárnapi borongós, felhős, nem éppen strandidőben a fürdőbe — látogatónak, ha hintázó kamaszokat lát vagy éppenséggel sörivókat. (Nem tudom, megnyugtató-e az utóbbi?) Minden esetre azon örvendhet a tudósító: a rendezők — a városi klubtanács — a fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő elfoglaltságokat terveztek; úszó- és matracevezős versenyt a medencében, csónakok „versenyfutását" a közeli tavon, minimaratonit a tó körül. Nem mondhatnám, hogy kifejezetten lányoknak valót — mert hogy a gyengébb nem is széD számban kipviseltette magát egy kislányt például Szik-show mankóval, gipszelt lábbal is ott bicegett —, ám ismerve a mai emancipált lányokat, nem hinném, hogy lemaradtak volna a virtuskodásban. Jóllehet a csűzliversenyt meg a sörivást eredendően nem nekik találták ki. Míg a fiúk céloztak és iddogáltak, — mértékkel — a lányok őrizhették a tüzeket: egyik fölött bográcsban rotyogott a pörkölt a másikon fóliás csirkét forgattak. Ugyanis az ebédet is zsűrizték. S ha mindezek után, gondolná valaki is, holmi zabolátlan, amolyan olcsó, szóra koztatás a szórakoztatásért műfajú show zajlott Sziksóstón vasárnap, az kérem, olvassa tovább e sorokat! — Mi Röszkén nem panaszkodhatunk. Elég nagy a klubunk, a fölszerelés is jónak mondható. Bár mit sem ér a Hi Fi-torony, ha a közösség értéktelen. S a miénk nem az. (Farkas Cs. Géza, a 600. számú szakmunkásképző tanulója.) — Szerintem a vezetőn múlik, tudja-e mozgatni a fiatalokat. En még általános iskolás voltam, amikor elmehettem a nyolcadikosok klubjába. Most az enyémek a végzősök. Illés Imrével együtt szervezzük a programokat, visszatérő előadóink vannak: a diaporámás Szabó András, vagy az űjszegedi November 7-böl a galaktikusok. Természetes, hogy kijöttünk ide is, hiszen mi itthon vagyunk. (Miksi Ágota, a dorozsmai nyolcadikosok ifjúsági vezetője.) — Hogy mit ér ez o dorozsmai show, azt úgyis csak az tudja, aki itt volt, egész nap, közöttünk. Látott és hallott mindent. Különben, nem kell ezt magyarázni... (Engi Dezső, egy fiatal klubbarát.) M. E. tott a máig a lelkes kollektíva. Ismertette az 1984-es év gazdasági eredményeit, hangsúlyozva, a tavalyi évet 24 millió forint nyereséggel zárták, ami ékesen bizonyítja, jól sáfárkodtak lehetőségeikkel. Vázolva a jövőt megemlítette, a dóci szövetkezet „beolvadásával" feladataik megnövekedtek. Az elnök ismertetőjét követően Szabó Sándor. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára — átadva a Kiváló Szövetkezet 'címet tanúsító oklevelet — elismeréssel szólt a tagság által elértekről. Kiemelte, a megyei párt és állami vezetés mily nagyra értékeli a szövetkezet tavalyi eredményeit, fejlődését, amit a mostoha időjárási viszonyokkal dacolva értek el. A továbbiakban méltatta a nagyközség és a szövetkezet jó kapcsolatát, példaként említve a szövetkezet kezdeményezésére, közbenjárásával megvalósult községi gázprogramot. Érintve az időszerű országos és megyei gazdaságpolitikai kérdéseket az első titkár elmondta, meggyőződése, a művelendő nagyobb földterületen, a •megnövekedeti taglétszámmal, az előző időszakokban tapasztalt szorgalommal a jövőben szintén elérhetők a mostani, kiváló eredmények. Az ünnepség befejező szakaszában Szabó Sador Kiváló Munkáért kitüntetést adott át Balogh János gépkocsivezetőnek, Deák Sándor ágazatvezetönek. Gémes Antal főágazatvezetönek és Kovács József traktorosnak. Kalmár Péter növénytermesztj'ri főágazatvezető a TOT smerö oklevelét vehette át Haskó Pál Teszövtitkártól. húszan a termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek. Az esemény brigádtalálkozóval és kellemes hangulatú majálissal zárult.