Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

Csütörtök, 1985. május 16. 85 A vénás keringési rendellenességekről Ki gondolná, hogy hazánk­ban is a népbetegségek kö­zé számít az alsó végtagok vénás keringési elégtelensé­ge. azaz a különböző vissz­érbetegségek. A szakembe­rek szerint kialakulásának okai sokfélék lehetnek, töb­bek között kimutathatók örökletes és alkati hajlamok, civilizációs ártalmak (nem mozgunk eleget, ezáltal renyhül a keringés), billen­tyűelégtelenségek is közre­játszhatnak, gyakran fordul elő álló foglalkozást végzők­nél (pincér, kereskedő, fod­rász stb.) és terhesség alatt is kialakulhat. Az alsó vég­tag vénás keringési elégte­lensége két orvosi szakmát érint elsősorban, a bőrgyó­gyászokat és a sebészeket. A dermatológusok a visszér, megbetegedése nyomán ki­alakuló fekélyek, bőrelvál­tozások gyógyítását végzik. A sebészek a különböző ér­műtéteket hajtják végre. E jelenség is igazolja az orvo­si szakmák specializálódását, cs a különböző szakterüle­tek együttműködési szüksé­gességét. Ebben a szellemben ren­dezi meg a Magyar Derma­tológiai (bőrgyógyász) Tár­saság és a Magyar Angioló­giai (érbetegségekkel foglal­kozó) Társaság phlebológiai (a vénás rendszert vizsgáló) szekciója közös háromnapos szimpóziumát Szegeden, nemzetközi részvétellel. A mintegy 200 résztvevő 78 előadást hallgat meg. közöt­tük az NSZK-ból, az NDK­ból, Ausztriából és Svájc­ból érkezett szakemberek be­számolóit. A svájci Kundt-ccg gyógyászati harisnyái Az ülés fö témája az alsó végtag vénás keringési elég­telensége. A tudományos megbeszéléseken szó lesz a betegség kialakulásának okairól, tünettanáról, a kór­kép meghatározásáról, nem sebészeti és sebészeti gyógyí­tásáról. Hazánkban ez az el­ső vénás keringéssel foglal­kozó tudományos tanácsko­zás ahol sebészek és bőrgyó­gyászok közösen egyeztetik nézeteiket, tárják fel tapasz­talataikat, és fogalmazzák meg a teendőket. A két szakterület gyümölcsöző együttműködésének ered­ménye egy új ' klinikai szakma, a bőrgyógyászati sebészet megszületése, mely mindenekelőtt a visszerek operációjával, a tágult visszerek sebészeti eltávolí­tásával, és a fekélyes terüle­tek transzplantációjával fog­lalkozik. A tudományos ülésszak tegnap, csütörtökön délelőtt kezdődött. Az ünnepélyes megnyitón a házigazdák képviseletében dr. Simon Miklós egyetemi tanár, a SZOTE bőr- és nemikórtani klinikájának igazgatója kö­szöntötte a résztvevőket, köztük dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titká­rát. A szimpóziumnak ott­hont adó intézmény nevében dr. Telegdy Gyula, az álta­lános orvosi kar dékánja szólt az egybegyűltekhez. A háromnapos esemény kísérő rendezvényeként hat gyógy­szert. illetve gyógyászati se­gédeszközt gyártó cég kiállí­táson mutatja be termékeit. Távközlési világnap IFÍTLS Hatezer telefon A posta valóra is váltja, amit korábban az Állami Feilesztési Bankkal közösen kibocsátott Szegedi Telefon­kötvény jegyzőinek ígért: felszereli a telefont. Szeged és Hódmezővásárhely, s az úgynevezett szegedi góckör­zethez tartozó tizenöt köz­ség kötvényt jegyzett lakói­val együtt, több mint 6100 helyen várják a'z új távbe­szélő-állomás felszerelését. Ahhoz, hogy a vállalt — végső — határidőre minden lakásban megcsörrenhessen a világgal összekötő — ki­tartóan pénzfogyasztó — ké­szülék. alapos előkészületek­re van szükség. Egyértelmű, hogy a több állomáshoz töb­bet tudó központ szükséges, s ennek a központbővítésnek a munkálatait már folyama­tosan, nagy erőkkel végzik a Szegedi Postaigazgatóság épületében, illetve a kije­lölt helyeken. A kötvényjegyzés óta ter­mészetesen — a műszaki elő­készületekkel párhuzamosan — a telefonállomások felsze­relése is folyamatosan törté­nik. Az elmúlt évben Szege­den 900, az idén eddig 200 telefont kötöttek be. A ter­vek szerint ugyancsak 1985­ben még 400 úi állomás fel­szerelése várható, mégpedig Szegeden a belvárosban, a Nagykörúton belüli terüle­ten és Odessza városrészben, valamint Algyőn és Kiskun­dorozsmán. A két utóbbi he­lven az összes kötvényes te­lefont beszerelik. Állomás csak ott lehet, ahol az ösz­szes kiszolgáló berendezés — központ és kábelhálózat — elkészült, s ez a 400 telefon azt jelenti, hogy eddig eny­nyinek lesz meg a „műszaki háttere". A kötvényes igény­lők száma viszont az eddigi­eknél feszítettebb ütemű fej­lesztést igényel, ezért — mint Fekete István, a Csong­rád Megyei Távközlési Üzem vezetője tegnaD, a távközlé­si világnap alkalmából tar­tott tájékoztatón elmondta — nagyarányú szervezéssel, átcsoportosítással „teljes ro­hamra" indulnak az előttük álló feladatok végrehajtásá­ért. A különböző munkate­rületeken mintegy három­száz postai dolgozó foglal­kozik — nem kevés alka­lommal túlórával, vgm ke­retében is — a kötvényes te­lefonok felszerelésével, illet­ve annak előkészítésével. A munkában a posta dolgo­zói mellett részt vesznek a Csongrádi Vízgazdálkodási Társulat és a Hódmezővá­sárhelyi Közúti Építő Válla­lat szakemberei is. Június 1-től — a központ­bővítő és hálózaténítő mun­kák mellett — megkezdik az összes kötvényes telefonál­lomás folyamatos előszerelé­sét, ami nem más, mint a lakásban kiépíteni a készü­lék fogadásához szükséges csatlakozó konnektort és a központi elosztóig futó ve­zetéket. Igv lehetővé válik, hogy a központ és a hálózat elkészülte után azonnal be­kapcsolható legyen a készü­lék. Az előszerelés tehát még nem „terem" telefont, de elengedhetetlenül szüksé­ges a várva-várt befejezés­hez. Az „előszerelt" lakások­ban készüléket sem kötnek be. hiszen úgysem vennék hasznát, amit azért is jó megjegyezni, hogy tudjuk, nem a készüléken múlik az indulás. A posta ezekben a napok­ban megkezdte a tervben szereplő állomások leendő tulajdonosainak értesítését, amellyel elősegíti — a köl­csönös érdekek alapján —, hogy az előszerelés időpont­jában otthon legyenek a la­kásban. A szakemberek meg­adták a lehetőségét annak is, hogy az ügyfél határozza meg az időt. de kérésük, hogy lehetőleg az ajánlott időpontban tegyék lehetővé a szerelők munkáját. A ki­küldött sokszorosított értesí­téseket az eredményes mun­ka érdekében kitöltve visz­szavárják. Kidolgozták a stratégiát, megalakították a kivitelező brigádokat, s megadták a nagy munka rajtjelzését, rövidesen jelentkeznek az „előszerelők" az első laká­sokban. A tervek szerint jú­nius l-jén egyszerre Turján­ban és Felsövároson kezdik a munkát, majd folyamato­san települnek át újabb te­rületekre. Hódmezővásárhe­lyen az év harmadik negye­dében kezdik a munkát, mégpedig a Kertvárosban és a Malinovszkij lakótelepen, ahol összesen 240 állomás előszerelését végzik el, míg az úgynevezett gázterület községeiben. Rúzsán, Pusz­tamérgesen. Öttömösön. Do­maszéken, Üllésen, Bordány­ban, Forráskúton. Csengelén, Ópusztaszeren, Bakson, Dó­con, Ú.iszentivánon, Tiszaszi­geten és Kübekházán, a ne­gyedik Negyedévben várhat­ják a szakembereket. I. Zs. Kevesebb könyv, több olvasó!? Az olvasás népszerűsítéséről és a könyvheti tervekről Kevesebb könyvet, több olvasót! — lehetne a mot­tó ahhoz a megváltozott helyzethez, mely az utóbbi időben nem kímélte az ol­vasási kultúra terepeit sem. A könyvárak emelkedése, a könyvtári olvasók számá­nak csökkenése, a szabad idő eltöltésének utóbb ki­alakult, főként anyagiak szerzésére korlátozódó át­alakulása a közművelődés szakembereit ar—> a felis­merésre késztette, hogy e téren is törvényszerűen be­következett az extenzívről egy intenzív szakaszra való áttérés. Mintegy 15 év óta tény, hogy a Gutenberg-galaxis elmúlt, az oly nagy hangon elsiratott könyvekbe zárt kultúra igenis megtartotta vezető és döntő szerepét a tömegkommunikációs rend­szerek ugrásszerű fejlődésé­nek időszakában is az isme­retszerzés. a szórakozás, a kikapcsolódás, a tanulás te­rén. Mintegy másfél évtize­de indult útjára a Darvas József kezdeményezte és a Hazafias Népfront által föl­karolt művelődéstörténeti szempontból is jelentős Ol­vasó népért mozgalom. Már akkor — fölmérve olvasási kultúránk helyzetét — meg­állapíthatta, hogy hazánk lakosságának csupán negye­de olvas több-kevesebb rendszereséggel, 55 százalé­kuk egyáltalán nem vesz kezébe könyvet, folyóiratot, újságot. A célokat tekintve sem volt hurráoptimista, amikor így fogalmazta meg feladatait: „Több évtizedig tartó emberformáló munká­ra vállalkozunk, amely nap­ról napra megújuló lele­ményt követel mindazoktól, akik szolgálatába szegőd­nek." E hosszú távú prog­ram megvalósulásának nap­jainkban tanúi lehetünk, hi­szen társadalmunkban már valóban nem csupán az ol­vasás kérdéseiről van szó, hanem a művelődés minő­ségéről, tartalmáról, a kul­turális értékekhez való hoz­zájutás egyenlő lehetőségei­ről, a beszéd- és íráskész­ség fejlesztéséről, a min­dennapok kultúrájáról, az emberi magatartásról. Viták, események, vetélkedők, pá­lyázatok, olvasótáborok, kü­lönböző országos és helyi akciók, régi és újszerű könyvünnepek próbálják ébren tartani és a kor ak­tuális igényeihez igazítani az .irodalom, könyvkiadás, -terjesztés, könyvtárügy és olvasáskultúra szerteágazó rendszerét. * Csongrád megyében is je­lentős eredmények születtek, melyeknek alapjai a 6tabil és folyamatosan magas szín­vonalon működő intézmé­nyek, a fölkészült és lelkes „könyves emberek", az ak­ciók lelkét jelentő kisközös­ségek. Természetes, hogy gondok is akadnak szép számmal, közöttük minde­nekelőtt a könyvek és szol­gáltatások árának, emelke­dése, a személyi és tárgyi feltételek nem mindig har­monikus volta, az anyagiak hiánya, melynek következ­tében a könyves szakma még nélkülözni kénytelen a számítógép-rendszereket, a videótechnikát, az informá­ciószerzés és -tárolás új módszereit. A Hazafias Népfront Csongrád megyei könyvba­rát bizottsága tegnapi, csü­törtöki ülésén joggal álla­píthatta meg, hogy a me­gyében az eddigi eredmé­nyek biztatóak, az Olvasó népért mozgalom szelleme él, módszerei fejlödnek, esz­közei gyarapodnak, prog­ramjaik színesednek, tevé­kenysége szélesedik. A moz­galmi forma további meg­újítása nem periférikus kér­dés immár, hiszen minden­ki számára köztudott, hogy az olvasás — bár önmagá­ban nem érték —, de érté­ket. minőséget közvetít, gondolkodó embert, művelt népet teremt. S ebben a mozzanatban ötvöződik cél és az eszköz. A könyv népszerűsítésé­nek, az olvasás sarkallásá­nak legnépszerűbb formái a könyves ünnepek. Az idei könyvhét programja volt a megbeszélés másik témája. Az utóbbi években a ren­dezvények sokat vesztettek eredeti rangjukból, tekinté­lyükből, sajátos hangulatuk­ból. Ezért született az idén januárban olyan döntés, hogv az ünnepi könyvhetek tartalmán és módszerein változtatni kell. Ennek ér­telmében az eddigi száz­százhúsz mű helyett 70 könyv jelenik meg, ám nagy példányszámban. A könyv­hét időtartama csökken. Visszatérnek Supka eredeti elképzeléséhez, és az akció ismét az élő magyar iroda­lom ünnepe lesz. Az idei könyvünnep május 31-től június 5-ig tart. A könyvek között találhatják majd az érdeklődők a hagyományos félárú antológiákat. Cseres Tibor, Esterházy Péter, Ber­kest András, Moldova Oyörgy, Száraz György új kötetét, öt Ra-Re kiadványt. Csoóri Sándor, Ladányi Mi­hály, Nagy László verseit, a Magyar Hírmondó, a Tények és Tanúk, a Nemzet ós em­lékezet darabjait, új sorozat indul Labirintus címmel, megjelenik Kádár János 1981—84. közötti beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye. A szegedi megnyitót má­jus 30-án délelőtt 10 órakor tartják a Dugonics téren, ahol nyolc pavilon kínálja a könyvheti kiadványokat. Mindennap déli 12 órakor Könyvről könyvért vetélke­dő lesz az idegen nyelvű könyvesboltban, amelynek kirakatában a hagyomá­nyokhoz hiven láthatjuk majd az úttörőház kerámia­szakköre tagjainak munká­it. A könyvhét szegedi ven­dége lesz többek között Szá­raz György, Péter Katalin és a neves cseh író Bohu­mil Hrabal. A szegedi na­pon Sz. Lukács Imre, Tóth Béla és Horváth Dezső de­dikálja könyvét. Helyet kap a programban ünnepi iro­dalmi est negyven év sze­gedi költészetéről, utcaszín­ház, dzsesszmuzsika, nép­táncbemutató. Tandi Lajos Nemzetközi konferencia Éppen 50 esztendeje, hogy a szegedi egyetem két taná­ra, Rusznyák István és Szent-Györgyi Albert mun­katársaival fölfedezte a fia­vonok — a növényvilág el­terjedt színezékanyagainak — terápiás hatását. A táp­lálékainkban — például a gyümölcsökben, citromban, narancsban — föllelhető fiavonok azóta is foglalkoz­tatják a világ tudósait. A hetedik nemzetközi bioflavo­noid konferencia színhelye — éppen e felfedezés . 50 éves jubileuma alkalmából — Szeged, az MTA Biológiai Központja. A Magyar Tu­dományos Akadémia flavo­noid munkabizottsága által rendezett háromnapos szim­póziumon a hazai kutatókon kívül Anglia, Ausztria, Bul­gária, az Egyesült Államok, Franciaország, Írország, az NSZK, az NDK és a Szov­jetunió tudományos életének neves képviselői ötven elő­adásban számolnak be a flnvonoidkutatás legújabb eredményeiről. A konferencia résztvevői a három nap alatt megis­merkedhetnek az Akadémiai Kiadó legújabb idegennyel­vű tudományos könyveivel, megtekinthetik a LaboN— MIM műszerbemutatóját és gyönyörködhetnek a Szege­den élő Tóth Valéria szob­rászművész alkotásaiban. A szabadkai ifjúsági szö­vetség tegnaptól tartja a ju­goszláv fiatalok hagyomá­nyos fesztiválját. Ebből az alkalomból (csütörtökönt a szegedi fiatalok képviseleté­ben. delegáció utazott Ju­goszláviába. Vezetője, Józsa Mária, a KISZ Szeged vá­rosi Bizottságának kultúr. felelőse, tagjai: Rácz Kata­lin, Dobóné Katona Valéria és Kónya Sándor. A szegedieket fogadta Szakács Nándor, a szabad­kai ifjúsági szervezet tit­kára. A nyitó megbeszélései ismertetést hallgattak meg testvérvárosunk ifjúsági fesztiváljának történeté­ről: idén a 25. kulturális se­regszemlét rendezik. Az if­júsági vezetők keresték a további együttműködés lehe­tőségeit. Például a magyar fiatalok FAT-ja közös prog­ramokat szervez a jugoszláv mezőgazdasági munkaszer­vezettel. az aratás idejére. Szó esett a felsőoktatási in­tézmények művészeti cso­portjainak kölcsönös cseré­jéről, de kezdeményezték a pedagógusok szervezeteinek, az általános és középiskolák­nak is, hogy ismerjék meg egymást baráti kapcsolato­kat építsenek lei. A szegedi fiatalok részt vesznek az Omladina '85 fesztivál valamennyi ren­dezvényén. Cikkünk visszhangja Kár lenne elsietni.. A DM 1985. május 15-1 számában megjelent Baga­méry László tollából „Kár lenne. .." címmel a biztosító ügyintézésére vonatkozó bí­ráló cikk. mellyel kapcsolat­ban az Állami Biztosító me­gyei igazgatójának válasza a következő: Az utasbaleset-biztosítás alapján az Állami Biztosító kockázatviselése az utazás megkezdésekor kezdődik és az utazás befejezéséig tart. A baleset tényét, a kartörést az Állami Biztosító nem von­ta kétségbe, azonban a ren­delkezésünkre álló iratok alapján az utazással kap­csolatos baleset nem látszik bizonyítottnak. A Volánnál felvett jegyzőkönyv szerint a gépkocsivezető az alábbia­kat nyilatkozta: „Ezen a na­pon szolgálati időm alatt különös esemény nem tör­tént. Balesetről nincs tudo­másom." A cikk idézi, tanúk nyilat­kozatát is. Ilyen tanúnyilat­kozatról a biztosítónak nincs tudomása. Amennyiben ilyen nyilatkozat van, bizonyára­tévedésből a szerkesztőség­hez küldték, s nem a bizto­sítóhoz.' Megjegyzi a levél a to­vábbiakban, hogy a cikkel ellentétben utasbaleset-biz­tosítás alapján nem 400 fo­rint egyszeri térítést fizet a biztosító, hanem 50 forintot naponta, maximum 5000 fo­rintig, múlékeny sérülés ese­tén; amennyiben maradandó a sérülés, a rokkantság fo­kától függően 100 ezer forin­tig. Tájékoztat továbbá, hogy nyugdíjasnak is lehet CSÉB­biztosítása. Mint nyugdíjas, ilyen biztosítást új belépő­ként ugyan nem köthet, de korábban kötött biztosítását fenntarthatja. Általánosan alkalmazzák a betegállomány kifejezést a táppénzes álk>­mánnyal ellentétben. Beteg lehet az is, aki Tiem táp­pénzjogosult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom