Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-03 / 102. szám

Péntek, 1985. május 3. 5 „Vonzódom a nehéz emberekhez Szemtől szemben Kovács Andrással // Több mint két hónapja már, hogv .vetítik a mozik Kovács András „Vörös grófnő" című filmjét. A Kossuth-díjas filmrendezőről az a hír járja, hogy életeleme a disputa, és nagyon szívesen jár ankétokra. Erről mi magunk is meggyőződhettünk a közelmúltban, amikor a makói Szabadság moziban — elfogadva a meghívást — a vetítővászon előtt találkozhattunk vele. Még peregtek a Vörös grófnő utolsó kockái, amikor a 300 kilométeres út után a rendező belépett a vetítőterembe. viszontlátva filmjének befejezését. — Miért vállalta a meghívást? — A filmesinalásszámomra akkor fejeződik be, amikor a nézőkkel találkozom. Nemigen volt még olyan invitálás, amit visszautasítottam volna. Én valóban: szeretem a nézőkkel az eszmecserét. — Közönségcentrikus rendezőnek tartja magát? — Úgy gondolom, az én mre: * * ' 4 MÉ^ .V. V ^JJJP^JI^^^ aki külsőleg és habitusaban is megfelel Andrássy Katinkának. Feladtam. És végül úgy döntöttem, hogy Básti Julira osztom Károlyiné szerepét. A hitelesség elvét tehát megsértettem, mert a fiatal színésznő külsőleg cseppet sem hasonlít Andrássy Katinkára. De ugyanez mondható el Andrássy Gyula kapcsán is, akit Kállai Ferenc alakít. A film terve egyébként már úgy 10 —12 éve foglalkoztatott, és rengeteg apró adatot, adalékot gyűjtöttem Károlyiékról. A hitelességhez való viszonyom tehát igen felemás, ambivalens. — ön dramaturgiai „csellel" állítja Károlyi Mihályt a film középpontjába. Miért van szükség erre a rendezői fogásra? — Ügy gondolom, ennek a filmnek két főhőse van. Károlyi és a felesége. És én is vallom azt. amit Brecht, hogv a művészetben időnként szükség van „cselekre". Ezzel éltem én is a Vörös amikor még nem dőlt el, grófnőben. hogyan alakul a folytatás. — Mi érdekelte elsösorH1 •I w '3 Puszta János felvétele fümÓbLéseZnk0Sben' gondo- A XX század fiazdag ilyen ban magatartásámm nezese KozDen gonao fordulatokban Gondoljon az ban. életútjában? 1918—19-es eseményekre, — Legfőképpen mindket1944-re és 1956-ra. A törté- tőjük autonóm magatartása, nelem szereplői valameny- Nincs annál szörnyűbb, ha nyien választás, döntés előtt az ember puszta csavar egv állnak. gépezetben, nincs választási — A fenti korszakokrol lehetősége, elveszti integrih ősöket ^TnUh-ősök;?'^ sorra születtek meg filmjei: tását. Erre szerettem volna iektív módon mutassak be. « V(,rös arófnö. az Októberi felhívni a nezok figyelmet. Jó volna, ha egyszer a tör- vasarnap, az Ideiglenes paradicsom. a Ménesgazda. Milyen folytatásra sfcámíthatunk? latok, reflexiók születnek a nézőben. Direkt módon sosem készítek történelmi analízist, bár nem titkolt szándékom, hogy egyes történelmi folyamatokat, igazságokat és igazságtalanságokat, ténelemszemléletünkben minden a helyére kerülne. Olyan filmeket szeretek készíteni. amilyeneket feltehetően szívesen . néznek meg. — ön szinte szisztematikusan ostromolja történelmi tévhiteinket.. . — Kovács Andrást a közelmúltban történészként és riporterként is megismerhettük. A televízió nem túl Készül a Vörös grófnő ^gen sugározta újra a Lukács Györggyel készitett interjúját. Miért vállalta an, _ nak idején a portréfilm kéMennyire fontos sza- szitését? következő része. Azután Még nem tudom! mára a történelmi hiteles— Korábban már Károlyi- Szisztematikusságról ség? neról is keSzítettem riportszo sincs! Vannak szamom- — Hadd mondjak egy pel- filmet Mindkettőjükben felra viszont történelmi oilla- dát! Hosszú hónapokon at fedeztem u nehéz emberek" natok, melyek izgatnak, kerestem azt a színésznőt, sorsa't £n szeretem a nehéz Azok a helyzetek, szituációk, (természetesen külföldön is), embereket a folyton csatázókat. a gyakran elbukókat. Sokszor általuk tudjuk felismerni a társadalmi diszszonanciákat. Gondoljon csak a maga mindennapi konfliktusaira! — Nehéz embernek tartja magát? — Hát!.. . Maradjunk annyiban, hogy vonzódom a i nehéz emberekhez . . . Ügy ítélem meg, nagyon nagy szükség van rájuk. Bodzsár Erzsébet Klubszínpadi kérdőjelek Nincs Szegeden Egyetemi tulajdonképpen az „igazi" Színpad. A hír — félre a Shakespeare-műről van szó. gonoszkodással — „egy az Az viszont már annál nyugegyben" értendő. Noha az talanítóbb, hogy a sok jó elmúlt évek-évtizedek alatt szcenikai ötlet — Jago fijócskán hozzászokhattunk gurájának időtlenségére ahhoz, hogy időről időre ,épített" óriás egérfogó, élő szinte megszűnt, majd ga- patkány. Otelló fokozatos rantáltan száz százalékigát- „beíeketedése" — ellenére az alakult („újjászületett") a újdonatúj tagság felkészületszegedi egyetemisták amatör lensége voltaképpen teljesen teátruma, olyan, állítólag kérdésessé tette az egész előmég sohasem történt, hogy adás létjogosultságát. Sajez az — úgymond. Szent- nos, ugyanez mondható el — Györgyi Albert „kora" óta ha lehet, talán még fokozotlétező — intézmény végleg tabb mértékben — a másik és végérvényesen, formáli- produkcióról, Camus Calisan js semmivé vált volna, gula című művének bemuA Paál István-féle hőskor tatójáról is. Egyáltalán: jó óta, amennyire a viszonyo- lenne tudni, vajon mire e kat ismerem, úgy-ahogy türelmetlenség? Miért ítélte ment-mendegélt az Egyetemi meg úgy a két rendező — Színpad, néha ugyan akár Kormos Tibor, illetve Varga egy éven át sem nagyon le- Tibor —, hogy néhány jó hetett hallani róla, de az- színpadképi és dramaturgiai után előbb-utóbb, mindig ötlet elegendő lehet a kellő „valami lett". Ezt az idő- színvonalú produktumhoz? szakot jelentós mértékben a Azután: a nyilvánvalóan lelJATE-klub vezetőjének, Kor- kes, fegyelmezett, igen fiamos Tibor nak szívós mun- tal új gárda „trenirozásara" kálkodása határozta meg. Most is ő az, aki közli: a tavaly bekövetkezett megszűnéssel nemcsak az említett nevezetes hagyomány láncolata szakadt meg, de a szegedi egyetemista színjátszás is — osztódással szaporodott. Tudjuk (lapunkban is beszámoltunk már produkciójukról), létrejött a 8,15-ös csoport elenevzésű .színházi alkotóközösség", az ősszel pedig Kormosék létrehozták — a JATE Klubszínpadot. Amelynek elsőkét bemutatójáról illik e hasábokon is megemlékezni. Jago (Otelló) azelsö darab cime, de nyugodjunk meg: miért nem fordítható kellő idő? Legalább annyi, hogy egészen elemi artikulációs, prozódiai és szövegismereti hibák ilyen tömegben ne forduljanak elő, és ne „üljön le" lépten-nyomon az előadás? Kérdőjelek kérdőjelek után. A kezdeti megállapítás, miszerint nincs Szegeden Egyetemi Színpad, sajna, most többszörös értelemben is érvényes kell legyen. Legalábbis egyelőre. Miként a régi jó igazság is, hogy jó munkához idő kell. És hogy a türelem, nemcsak rózsát, de nivót is terem. Csak élni kell vele. 1). L. Együttműködés A Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és az NSZK-beli Grossversandhaus Quelle — Gustav Schickedanz cég képviselője csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá az Átrium Hyatt Szállodában. A szerződés az áruforgalom növelését, szélesítését célozza. Időben a fesztiválról K

orainak tűnhet, a tavaszhoz képest, kitalálni. Nem azért, mert megkondult a szabadtéri húrokat pöngetni. Pedig vészharang, hanem azért, nehogy megkonhovatovább az évszakhoz képest dúljon, sem az hamarosan kipakolnak a téren Ami nem fejiödik, szükségképpen viszhat meg mennyire nem kora. az elzúgott szafcjlödik _ példálózhatnunk, efféle közevtizedek okan. Barhonnan szam.tgatjuk, helyigazsággal> ámbátor a Játékok jelen a harmincas evekből vagy az ötvenesek helyzete aligha szorul külftnösebb magyayegetol. nem .s tortenelmenek onmulasa, rázkodasra „ogy ideje állítani az irány inkább a Játékokat korulolelo ido a kor- u tava, az /stt)á a kirai hangosan ars ido nehezeke osztókel mmd sürgetőbb tigyelmeztetett rá. Addig nem tapasztalt tukorprobára. Tukrom, tükröm, mondd sz/riában játszották, mégsem hozott a meg nekem ... konyhára, ugyanakkor valamennyi más A menyasszony szép, szó se róla, tények, produkció joggal irigyelhette sikeret, ncpadatok, statisztikák bizonyítják. Nemcsak szerűséget — a popularitásnak eme forazért szép, mert a miénk, hanem mert rasvideke az, amerre tájékozodni kellene meglepően régóta ugyanaz, aminek kita- technikai kivitelezesben eppugy, mint elolálták. Márpedig az állandóság művészi adastervezesben, szereposztásban, musorkarakterben, struktúrában, müvelődéspoli- politikaban. Regota hallani, iesztivalhantikai következetességben sem tartozik a gulat-keltesben megfaradt a varos. Leglebecsülendő, hétköznapi dolgok közé. So- .i°bb ajzószer a sikerelmeny: ha megujitkat és sokrétűen beszéltünk erről, s hogy liatnonk a szabadtérit, nyarhanguiataban lassacskán megint aktuális lesz, engedtes- is pezsdülne a város. sék meg Pár merészebb sóhaj még az• un- ö , , Inkúbb h gondolkodás, sinep elot mert aközben nehez szabadulni etve hozzátévei nem holmi eredetl dol.. h hangulat-fütötte elfogultságtól. A tavagokról, s mindössze továbbgondolásra. Az úgynevezett fesztiváljelleget erősítené, ha vásni a látogatottság egyenetlenségeiről. a színházi, illetve szinházszerű produkció, , ,. , . ... ... .. , u o+iiiiiacii, IIICIVC ,,, 1111. i i u ui v. un,,,. hogy az egy eloadusra jutó nézőszám fel- kat töhb helys:inre telepítenénk. Az .újezerrel alatta maradt a korább, nvarsz-- di szabadtéri kihasználatlansága jó zonenak, meg hogy a „nagy létszámú. ideje beszédtéma, de ott van a városi ta>R.R<HI/ MMI I IRT/«_ műszakilag, technikailag rendkívül igényes darabok, a megnövelt előadásszám r.ácsháza intim körnvezetü Muzsikáló ud . a ".'T'U.-C1V vaTa is' aho1 természetesen nemcsak mukoltsegk.halasait a jelentós tobbletbeve el ,,sikálni ™had TAnvp„+hpn arrd. |pnne sem tudta fedezni" stb. Általában pedig érzékenyen taoint rá: „a szegedi nyár rendezvénykinálata is úi töltést kíván. A sokat méltatott sokszínűségen belül egy- alapkoncepciójának korbácsolásával sze egy idény talan határozottabb karaktert retünk ragaszkodni hozza. Még csak mű nvophíJnp n navmnsnny í i I'/MM n kanrsolo- ... sikálni szabad. Lényegében arról lenne szó, hogy a Dóm teret tehermentesíteni olyan előadásoktól, melyek nem valók oda igazán, ám a sokmüfajúság hagyományos nyerhetne, az egymáshoz fűződő, kapcsoló dó események egymást is erősithetnék." NJSZU. mondhatná az ember, mi hát az akadálya ... Ha pusz*án negyedszázadot tekintünk is. tetemes idő akár az alaptételek felülvizsfajokhoz sem kellene kötni — egészen egyszerűen azt játszani a dómszinpadon, arni illik rá, s inkább kevesebb premierrel, de azokból több előadással. Persze, a tervezést eleve megszabja, gálatára. A változó világ új feltételeket hogy tudjunk esténként halezer nézővel teremt, s ezzel a változással az élet egyéb számolni, ugyanannak a darabnak akar területein is mind nehezebb lépést tarta- hetedik-nyolcadik előadásán (miként tor* ni manapsag. Egy-egv produkció költségei .. . ... ... , , , .,, . .. , , , . . lent ez az Istvánnál). Az újszegedi szmolykor csillagászatiak — a tavalyi rockopera példája mellbevágó igazán, hisz a szokottnál nagyobb széria telt házai sem tehették rentábilissá a vállalkozást —, márpedig itt művészi szempontoknak és közönségigényeknek egyaránt kell megfelelni, ami sokkal kisebb színházaknál sein habkönnyű álmodozás. Bonyolítja a helyzeiet, hogy Szeged jó ideje már nem egyetlen, csupán egyik desszert az ország nyári ajándékkosarában, s bár fénye az idók során megkopott — egyebet ne említsünk, sajnos Jiuzamosan nélkülözi a külföldi énekes sztárokat —, azért még ma is sokan erre veszik útjukat, vonzódnak hozzá, ezt választják. (Nagy kérdés persze, hogy a némileg hasonló fazonú, újjávarázsolt margitszigeti szabadtéri — a maga kedvezőbb feltételrendszerével — miként befolyásolja majd a dómszínpadi operák látogatottságát.) Hogyan lehetne — ha vissza nem is szerezni primátusát — legalább megőrizni jelen kondícióját? Nemrégiben javaslattevő tórumot hívott padot műszakilug-technikailag felvértezve, nemcsak a kétévente esedékes szakszervezeti néptáncfesztiválra, de más vidéki vagy fővárosi színházak (netán éppen a szegedi) komplett produkcióira is használhatnánk. Operettekre, műsoros estekre, nem utolsósorban olyan dzsesszkoncertekre, amelyek „telepítésére" bizonyítottan képes a város, nevezetesen az Ifjúsági Házban működő dzsesszklub, mely az utóbbi időben világsztárokat tudott szervírozni, rendkívüli sikerrel. Visszhangozzák a szakkritikák, a Dóm tér nemigen bírja el a prózát. Félnék ilyesmit definiálni — szabadjon hivatkozni kapásból mondjuk Az ember tragédiájára. Gábor Miklósék Hamletjére vagy Iliesztiék Peer Gyntjére —, mindazonáltal drámát lehelne játszani a tanácsháza udvarán, sorozatban, persze kamaradrámát, s nem feltétlenül Az ember tragédiáját agyarán. Színházi, szabadtéri színházi műsorpolitikában • több színpaddal számolva egyrészt éppen az M segítségül a városi tanács, ahol vélemé- úgynevezett fesztiváljellege erősödne a nyek cseréltek gazdát, ám a szerteágazó szegedi nyárnak, másrészt a darabok vátennivalók bozótjából minduntalan kikan- lasztéka sem szűkülne le arra az évtizedikált a kérdés: mi erősíthetné az ünne- rlek óta kísértő fejfájásra, vajh miként pi hetek fesztiváljellegét. A dilemma csu- fest a Dóm téren, letakarjuk-e a templopán a szabadtéri játékokra is leegyszerű- nl0t vagy vállaljuk. Ha izgalmas, közönsithető, hiszen a kiegészítő rendezvények ségvonzó, gondolatiságában vagy látvácsokra egyfajta fesztiválkaraktert eleve nyában kivételes, netán eredeti müvet, garantál. Hanem tarthatunk mi bármily zenés kompozíciót akarunk bemutatni a elsőrangú nyári egyetemet, rendezhetünk nváron, ne béklyózza a szándékot a kiviképzőművészeti tárlatparádét, nemzetközi- telezés dómszínpadi mániája, leg is taksálható ipari vásárt vagy nép- Nem hinném, hogy nagyot tévednék: táncfesztivált, mindegész ünnepi heteink erre áll a szabadtéri fesztiválok szekérrangját — ha tetszik, színvonalát — a rúdja, külföldön, idehaza egyaránt, közvélemény rendre a szabadtéri játékok minőségéről ítéli meg. Itt kellene valamit Nikolényi István Május negyedikén Teljes holdfogyatkozás Ritka természeti jelenséget figyelhetnek meg a csillagászat iránt érdeklődők május negyedikén, szombaton, amikor is teljes holdfogyatkozás lesz. Utoljára 1982. januar i 9-én követhettük volna nyomon a teljes holdfogyatkozást, ám akkor a borús idő miatt elmaradt — legalábbis a látvány. A teljes holdfogyatkozás akkor következik be, amikor bolygónk a Nap körüli pályán vándorolva úgy kerül a Nap és a Hold közé., hogy a Nap sugarait „elzárva" teljes árnyékot vet a Holdra. Erre a pillanatra nálunk három-négy évig kell várni. Most az esti órákban következik be a holdfogyatkozás, s ezért — amennyiben felhőtlen lesz az ég, különösen jól nyomon lehet követni a csillagászati kuriózum egyes fázisait. A teli Hold 20 óra 16 perckor „csorbul meg", és 21 óra 22 perckor kerül a Földnek teljes árnyékába. 22 óra 30 perctől az árnyék fokozatosan visszahúzódik, s 0 óra 33 perckor véget ér a holdfogyatkozás, újból egészében látszik a korong. Évszázadokon keresztül nagy volt a jelentősége a teljes holdfogyatkozásnak, szerte a világon ugyanis támpontul szolgált az órák öszszeigazításához. Ma inkább a légkört kutató fizikusok számára értékes ez a jelenség. A Föld légköréből a Napnak bizonyos megszűrt sugarai az árnyékolás ellenére mégis eljutnak a Holdra: ezek visszatükröződését vöröses, derengő fénynek látni a Hold felszínén. Ebből a tényből különféle mérések alapján a fizikusok adatokat nyerhetnek a Föld légköréről. A teljes holdfogyatkozás alkalmából az Uránia csillagvizsgáló „elö bemutatót" tart. Ezen tudományos magyarázat mellett nagy teljesítményű távcsöveken követhetik végig az érdeklődők a Hold „eltűnését". Tanulmányok ulán Az egyetemek es főiskolák nappali tagozatán ebben a tanévben 13 ezer 900 fiatal fejezi be tanulmányait. Számukra a vállalatok, intézmények 23 ezer 500 álláshelyet hirdettek meg. A műszaki egyetemeken diplomázó minden fiatal 4—5 állás között válogathat. A műszaki főiskolákat befejezők számára valamivel kisebb arányú az álláskínálat: az itt végzők 3—4 hely között válogathatnak. Kevés helyen keresnek viszont külgazdasági és nemzetköít szakon végzetteket, azonban a fiatalok többsége már pályázat nélkül rendezte munkába állását. I