Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-03 / 102. szám
Péntek, 1985. május 3. 3 Választó Tegnap, csütörtökön Szegetlen folytatódtak a tanácstagok jelöló gyűlései, amelyeknek túl vagyunk már a félidején. Munkatársaink Tápén, Hattyastelcpcn, Béketelepen és belvárosi választókerületben vettek részt jelölő gyűlésen. írásaikból adunk összeállítást. Egy választópolgár naplójából ölő gyűlések 1950. A hároméves terv most fejeződik be. Még tart az ország újjáépítése, még fújnak a fényes szelek. A rajzasztalokon új városok és gyáróriások tervei. 1950. öt éve ért véget az emberiség történetének mindeddig legszörnyűbb háborúja. Szegények vagyunk; apám, anyám lódenkabátban. Mackóban járok, bakancsom is van hozzá. Jövőre megyek iskolába. 1950. Savanya Miklóst tanácstaggá választja Hattyastelep lakossága. Először. És bizalmat kap minden voksoláskor. Miklós bácsi (mindenki igy hívja Hattyason) harmincöt éve dolgozik a telepért. És közben fontos, felelősségteljes posztokon áll helyt. Sokáig elnöke az Üj Élet Termelőszövetkezetnek, később a Településtisztasági Vállalat igazgatója. 1950. ötéves vagyok. Játszom. Nem tudok fényes szelekről, nem tudok rajzasztalokról, perekről sem tudok. Bartha Pisti és Surányi Tibi elsősök. Az egyszeregyet magolják, megtanulják leírni a kis m betűt; olvassák: a mama főz. A mama jobbára hús nélküli ételeket főz. 1950-et írunk. És eltelik majdnem egy emberöltő. A huszonkilenc éves Miklósból Miklós bácsi lesz. Pistából dr. Bartha István Tibiből Surányi Tibor mérnök. István is, Tibor is munkásként kezdi az életét. Előbbi a szolnoki gépgyárban. utóbbi a nyomdában. Gépmesterként. Munka mellett tanulnak. Ma. negyvenes éveik elején, a jogász a DEFAG igazgatási osztályát vezeti, a mérnök a Szegedi Nyomda műszaki igazgatóhelyettese. Ök harmati a népfront jelöltjei a 74. tanácstagi választókerületben. Ritkán járok Hattyason. Megvallom, Miklós bácsit sem ismerem, aki harmincöt esztendeje szószólója az itt lakóknak. És nem ismerem a hattyasiak gondjait sem. Pedig van elég. A jelölő gyűlésen Debreczeni Pál, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője sorolja ezeket: közel a Tisza, csapadékos, belvizes években a csatornahálózat felmondja a szolgálatot. Töltik. töltögetik földdel az utcákat s ez tulajdonképpen afféle bumeráng. Egységes terv kellene, okos koncepció és persze pénz is kellene ahhoz, hogy orvosolhatóak legyenek a bajok. Mert hát sokan vannak. A gyűlés résztvevői ki nem fogynak a panaszból. Van utca, amelyik nincs kivilágítva rendesen s annak ellenére, hogy nemrégiben halálos baleset is volt, lámpaügyben nem intézkedett senki. Az óvodában példátlanul hanyag, mit hanyag, trehány munkát hagytak maguk után az építők. És a tanács embere minderre rábólintott. A hattyasi emberek nem bólintottak, ök dühösek. Figyelem a három tanácstagjelölt arcát. Miklós bácsié rezzenéstelen, a két negyvenesé nyugtalan. Bármelyiküket is választják meg Hattyason akkora batyut kell cipeljen, gondokkal megrakott batyut persze, amekkorát kevesen vállalnának föl. A hattyasi hármak fölvállalják. És csak azt kérik, hogy választóik segítsenek nekik. Mert egyedül nem megy, mert kell egy csapiat. A csapat megvan. Minden hattyasi játszik benne. P. F. jában. Beszélt mas építészeti kérdésekről is, elmondta, a Belváros környezetszenynyező forrása nagyon gyakran a nemtörődömség, a hanyagság, valamint a biztonságos közlekedésre hívta fel a figyelmet. Papp Gyula nemcsak a jelölt jogán, hanem mint a város, állampolgára hangsúlyozta, Szeged meg tudta őrizni sajátos arcát, karakterét. a modern építészet lehetőségei mellett is. Megmaradt az egyedi és utánozhatatlan városkép, nem lett számozott város. És ez a lakosság, valamint a közigazgatás igényes és jó egvüttmüködésének eredménye. Nádas László felszólalásában az emberi kapcsolatok érdekes. szövevényes rendszerét elemezte, ami alapja a jó teljesítménynek. Ehhez természetesen nélkülözhetetlen a bizalom és a megértés, mit többek között a 2. számú választókerület jelölő gyűlése jól példázott. H. M. A tápéi hármak Szeged nem számozott varos Szeged 2. számú választókerületében nem kérték a gázvezetékek újabb kilométereinek lefektetését, nem szóltak az elmaradt csatornázásról. sem az utak kohósalakos feltöltéséről. A többi jelölő gyűléstől kissé különbözött, amit a Belvárosban tartottak. A rendhagyó fórumnak oka éppen abban rejlik, hogy a választókerület Szeged legszebb tereit, utcáit foglalja magába. Hogy is mondta Hofgesang Péter, a gyűlés szónoka? ,.Ez a vidék a város ékszerdoboza." És az ékszerdobozról általában azt tartiák, csillog, különös fényben pompázik. Annak ellenére, hogy nem tettek sok közérdekű bejelentést az elmaradott közművesítések miatt, mégis érdekes, sőt, izgalmas volt a jelölő gyűlés. A választópolgárok a város általános fejlődéséről, örömeiről és gondjairól beszéllek. Ugyanis a népfront nevében dr. Diós József Nádas Lászlót, u Tömörkény gimnázium és szakközépiskola tanárat, illetve Papp Gyulát, a szegedi tanács elnökét javasolta tanácstagjelöltnek. Mindketten régi társadalmi munkásai a város közéletének. Nádas László két évtizede tevékenykedik a népfrontnál. Papp Gyula ugyanannyi ideje tanácstag. Mindkettőjük egyforma arányban kapott bizalmat a jelölő gyűléstől. A belvárosi oártház zsúfolásig tele volt helvbeliekkel, s a nagy érdeklődés annak is szólt, hogv a volt tanácstag egyben 1974 óta tanácselnök, s ilyen helyen Szeged általános dolgai terítékre kerülhetnek. Akik ebben reménykedtek, nem is csalódtak. Horváth Lászlóné azt bizonygatta, a hagyományokat megőrizve, milyen nagy gondot fordítottak az oktatás reformjára szűkebb pátriánkban. és a pedagógia továbbfejlesztésében úttörőszerepet vállalt a Tisza-parti város. Büszkeséggel emiitette, Szeged, iskoláinak patinás ió hírét tovább öregbítette. Annus József, mint a Tiszatáj egyik szerkesztője, az értelmiséeiek nevében dicsérte a kulturális beruházások ütemezését. Minden ötéves tervre jutott egy olyan nagv építkezés, amiért lelkesedtek a szellemi foglalkozásúak. Volt, amikor az egyetem intézményeit bővítették, aztán a közművelődésre költöttek milliókat, és megszületett a nagyszerű könyvtár-levéltár. Most az idén befejeződik a színház rekonstrukciója, s ettől mindenki reméli, hogy a művészeti élet i.s élénkebb lesz. Az intézmények tudatos és ió ütemű fejlesztése hozzásegítette Szegedet, hogy a kivívott tudományos és kulturális rangjának megfelelő helyzete legyen az országban. Kovács Alajos szóba hozta azt a kezdeményezést. aminek alapján a szabadtéri játékok több mint húszéves nézőterét mozgathatóra cserélik ki. Igy reméli, nemsokára a Dóm tér eredeti szépségében pompázhat az év tíz hónapRégi közhely, hogy a látszat — néha — csal. s ez a hét elején éppenséggel telitalálatnak i.s beillik a tápéi 60. számú tanácstagi választókerületben tartott jelülő gyűlést illetően. Történt ugyanis, hogy az iskola közelében sem sikerült találkoznom olyannal, aki tudta volna, mi i.s lesz ott nemsokára. A tanácstalanság — számomra szomorú — kifejezője volt, hogy jóakaratú tápéiak már négy megállóval előbb leszállítottak a buszról, gondolván, hátha így könnyebben elérem. amit keresek. Ám. hogy ez a rosszat sejtető előkészület valóban csak látszat, s nem a tartalmat kifejező valóság volt. azt mi sem bizonyítja jobban. mint hogy az utolsó percben úgy tele lett a IV/B osztályterme, hogy a későn érkezőknek már csak az ajtófélfa jutott. Ráadásul a „Tisztelt hallgatóság" egyáltalán nem volt hallgatag. Az iskolaigazgató előadása nyomán, melyben az elmúlt öt év munkájáról, fejlődéséről beszélt, percek alatt olyan parázs vita, élénk eszmecsere keletkezett a 60. számú választókerületben, hogy jegyzőkönyvvezető legyen a talpán, aki képes mindazt betúhűséggel visszaadni, ami — és főleg: ahogyan! — ott elhangzott. Lényegretörően, szenvedélyesen szóltak a lápaiak a település életét és persze közhangulatát befolyásoló helyi tényezőkről, az oly sok vitát kiváltó gázvezeték-építésről, a szűkebb környezet egyre romló esztétikai állapotáról, a csatornázottság aggasztó elmaradottságáról, és arról, hogy a városi tanács oda jelölt ki szeméttelepet, ahol ötven-hatvan méterre emberek élnek — zárt ablakok mögött, hiszen a bűz nem veszi figyelembe a telekhatárt jelölő táblát. Volt tehát mit figyelnie a jelölő gyűlésen bemutatott és a Hazafias Népfront által javasolt jelölteknek: a korábbi tanácstag Simon lstvánnának, s az újoncnak számító Török Ilonának, akik természetesen úgy hallgatták a vehemens felszólalókat, hogy a megválasztásuk esetén az ö gondjaikkal is foglalkozniuk kell. S a szenvedélyek fölcsap tak akkor is, amikor a két jelölt — rátermettségét elismerve — mellé egyszeresük egy harmadik is került. Két nő mellett egy férfi. Márton György — ez a népszerűség velejárója — a legutóbbi társadalmi öszszefogást igénylő munkánál, a helyi gázvezeték-építésnél amúgy „funkció nélkül" intézte a közösség ügyeit, s a hétfői jelölő gyűlésen a demokratizmus érvényesülésének élő példázataként többek javaslatára s természe tesen a nyílt szavazás után felkerült a jelölőlistára. Tápé népe most hármas választás előtt áll: régi tanácstaguk marad? (három gyermek mellett jelenleg gyesen), vagy felváltja az ifjú leány (Török Ilona, az Expressz ABC dolgozója még épphogy betöltötte második X-et!), vagy a hölgyek mellé állított egyszem férfi lesz a körzet gond jainak ismerője, az embereket képviselő tanácstag. Minden eldől a választások nál! Addig is: ők a „tápéi hármak". I. Zs. Géplakatos és geodéta Csupán néhány utcából áll a Sintér-tó környéki, a volt téglagyár melletti Béketelep. Mindig kiesett a forgalomból vándor csak elvétve jött erre. Nem volt mit keresni a Rókusi állomás mögött. A nemzetközi útról is csupán apró házak tűnnek föl a távolban, az öthalmi út felől a vendégmarasztaló sár vetett gátat az utazónak. Változást — ami a látogatást illeti — talán a Volán salakmotorpálya felépítése hozott. Igaz, ez is csak a versenyek idején növelte-növeli az átmenő forgalmat. Lényeges változást jelentett uz új Rókus és az Északi városrész felépítésé. „Közelebb" került a telep a városhoz. Legalábbis vizuálisan. A 78-üs autóbusz a fő . köldökzsinór" az E5-ös út felől. A másik oldalról, az öthalmi útról a troli közelíti, de ez gyakorlatilag semmit sem segít a béketelepieknek. Említettem a téglagyárat. Ez régen megszűnt, helyére szemétdomb került, amely éveken át guberálóbirodalom volt. Végül ezt is felszámolták és várják a telepiek a legjobb megoldást, a Medikémia üzemházát. Ezzel még közelebb kerülhetnek a városhoz. Abban bíznak: ha Nemzetközi mezőgazdasági banklanácskozás hazánkban A Mezőgazdasági Bankok Nemzetközi Szövetsége (CICA) május 6—8 között Budapesten tartja soron következő — kibővített — központi bizottsági ülését. A szervezet csaknem két évtizeddel ezelőtt francia bankok kezdeményezésére alakult. A CICA tagjai időről időre kicserélik tapasztalataikat az agrárpolitika. a hozzá szorosan tartozó pénzügypolitika kérdéseiről, megvitatják a bankok szerepét a mezőgazdaság finanszírozásában. A szervezet az évek során a tapasztalatcserék fórumává vált. előbb nem akkor a szövetkezeti ipar beindulásakor megoldódik a közlekedési gond is. Jogos elvárás, hogy az autóbusz ne csupán a központig járjon. A 66. választókerület tanácstagjelöló gyűlésen hallottam még azt is, hogy valamennyi utcában lefektették a gázvezetéket és ez az egyik legnagyobb választókörzet. Lehet, tájékozatlanságom miatt döbbentem meg, amikor megtudtam: a tanácstagnak gondja az E5-ÖS melletti Gyulatelep és Fehér-tó ügye-baja is. A kerület a Bajai útig, a dorozsmai csatornáig terjed. A legfontosabb orvosolandó gondok: egyetlen nyilvános telefon működik (vagy nem) s az is a „faluszélen"; nincs orvosi rendelő, patika és az egyetlen magánkereskedésen kívül megfelelő élelmiszerüzlet; kellene egy rendőrségi segélyhívó; szükség volna eszpresszóra, vendéglőre. járdalapra, aszfaltra, sűrűbb buszjáratra. A gyűlésen az ábécé sorrendjében tettek javaslatot a jelöltekre: Gyémánt József géplakatosra és Vass József geodétára. Mindkettőjüket jelöltté választották. A. S. Bizonytalan „leányság" Idén január elsejétől a Kéziszerszámgyár szegedi' egysége leányvállalatként működik, de túl április közepén még nincs kész a tevékenységét szabályozó valamennyi dokumentum. Hiányoznak például az aláírások az együttműködési szerződésről. ami az anyavállalat és leánya kapcsolata'! pontosan szabályozná. Aá alapító határozat több hete elkészült, ez a legfontosabb közös ügyeket rendezi. de részletekre nem tér ki. * A gazdasági önállósodás a termékszerkezetet nem érinti. Sót, nyugodtan mondhatjuk, hogy e területet csak követi a szervezeti változás. A szegedi gyár ugyanis erre az évre tervezett 172 millió forintos termelési értékéből mindössze két és félmilliós tételt szállít a Kéziszerszámgyár más telepeire, ennek a fele késztermék. és a másik fele jut továbbfeldolgozásra. Az új termékek aránya az elmúlt években 5—6 százalék volt. mostantól szerelnének több újdonságot kínálni vevőiknek. és a megújulási mutatót tíz százalék fölé tornászni. Az újdonságok ezentúl gvorsabban kerülhetnek a Piacra, hiszen az engedélyeztetésben egy léDcső kimarad. Az út rövidül, kevesebb! lesz a tilalomfa, de a szabványoknak sajut erőből kell megfelelni A nyolcvanas évek kezdetéig kényelmes helyzetbea volt a Kéziszerszámgyár. Az év elejére befutottak ai partnerek megrendelései, a gvár kapacitását bőven meghaladták az igények. Az év első hónapjaiban a kereskedelmi ügyek intézői, és a legfelsőbb gazdasági vezetők „kimazsn áztak". hogy melyik vevőknek a legérdemesebb szállítani. Ig.v könyn.vű volt szép. mutatós eredményeket produkálni. Ma más a helyzet. Erre az évre a szegedi gvár kapacitásának kb. 80 százalékára vun biztos vevő. Azért, hopv ne álljanak a gépek,, be kell csalogatni a vásár-, löt. meg kell gvőzni, az itteni új termékekkel az ő munkája lesz könnyebb, illetve terméke korszerűbb. Az exportügyeket az idén: még az anyavállalat intézi, de a jó belföldi kereskedést gyorsan meg kell tanulni. S máris lehet készülni a külpiac állapotából, hiszen a következő évkezdettől onnan i.s Szegedről kell csábítani a vevőket. Nagy előnye a változásnak, hogy a piaci információk ezután közvetlenül a termelővállalathoz, érkeznek be. így gyorsabban lehet ráállni u keresett cikkek gyártására. Tanulni kell a pénzügyek kezeleset is. A bankokkal a kapcsulatot eddig kizárólag Budapesten tartották. Az adózási rendeletek dzsungelében való eligazodás, ;1 különböző jelentési kötelezettségek ismerete, a hitelügvek értése még a közép(leány)vállalatnál is legalább egy-két plusz embert) igényel. * Nem mondható, hogy bőkezű anya volt a fővárosi Kéziszerszámgyár. A következő három évben a szegedieknél összegyűlő ér» dekeltségi alapnak a felére igényt tart. Ez az arány, szokatlanul magas. Más szülök általában .30—40 százalékos elvonással is beérik. Az alig elfogadható indok, hogv ha kevesebb lenne az önállósodó leány befizetése, könnyen alaphiányossá válhatna az alapító. Ugyanis a püspökladányi részleg fejlesztésére bankhitelt vettek fel, és ennek törlesztése ezekben az években súlyos terheket ró a Kéziszerszámgyárra. Csakhogy a banktartozások visszafizetésénél az új technika által elért többletbevételekre kellene elsősorban támaszkodni. A beruházás eldöntésekor nem szabadna más, jól dolgozó részlegek jövedelmére éoí.teni. Vajon mi a haszna a szegedi gyár gazdálkodásában annak, hogy Püspökladányban modernebb gépek dolgoznak? Az ittmaradó összeg nagy részét bérfejlesztésre fordítják. így tudják átlagosan 6 százalékkal növelni az idén! a kereseteket. Ez duDláia az alapító keresetnövekményének. de a szegedi gyárban dolgozók jövedelme mérf így is elmarad a fővárosi gyáregységek átlagától, sőt az ágazatban dolgozó szegedi vállalatokétól is. Ha a bért emelik ilyen! mértékben, kevesebb marad műszaki fejlesztésre. Mindössze egymillió forint. Ez pedig egy IFA tehergépkocsi kicserélésére. egy-egy géntörés költségeinek fedezésére elég. és talán még egy szerszámgép vásárlására futja. Csak a jelenlegi műszaki színvonal tartásához évi 5—6 millió forint kellene. Ujabb gondokat jelent, hogy a téli energiakorlátozás hatása a kéziszerszámok, gyártásánál u következő hónapokban jelentkezik maid. A második és a harmadik; negyedévben ugyanis az Özdi Kohászati Üzemek nem tudják szállítani a kívánt mennyiségben a megrendelt anyagokat Kezdődik tehát a beszerzők országos kalandozása elfekvő. átvehető készletekért. Az új leányvállalat termeléséhez ugyanis nagyrészt célgépeket használ. Kapacitásának csak 10—15 százaléka konvertálható, állítható át más termékek gyártására. * A nehézségek ellenére nagy a bizonyítási vágy' a kollektívában. A hároméves (talán túl hosszú) átmeneti időszakban szeretnének minden kételkedőt meggyőzni arról, hogv képesek az önálló gazdálkodásra. Minél iobb eredményt akarnak elérni, teszik ezt) annak ellenére, hogy a3 esetleges többletnyereségnek is csak az 50 százaléka maradhat náluk. I*i »; legalább ennél a pénzforrásnál méltányosabb elosztást elérni. Csakhogy, amikor a leányvállalat kilép a napvobb gazdálkodó egy ségből. az anya diktálja a feltételeket. Bölc István I