Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-03 / 78. szám

2 Szerda, 1985. április 3. Kossuth-díjat kaptak Dr. Székely Sándor beszéde Ai ünnepség szónoka bevezetőjében kegyelettel adózott a hazánk felszabadításában részt vevő hősök emlékének, megemlékezett az életüket áldozó szovjet harcosokról, a bolgár. jugoszláv és román hazafiakról, az amerikai, angol katonákról, s más népeik fiairól. Felelevenítette a nemzeti újjászületés első pillanatait, szólt a felszabadulás utáni legfontosabb szegedi eseményekről, a fejlődés állomásairól, és árról az útról, ami oda vezetett, hogy városunk, Dél-Magyarország jelentői tudományos, oktatási és gazdasági központjává vált. Rámutatott arra, hogy a dolgozó emberek az elmúlt negyven évben erejüket nem kímélve szorgoskodtak népünk felvirágoztatásán, majd beszédét így folytatta: — Legyünk büszkék eredményeinkre, mert kell a nemzeti büszkeség, kell a nemzeti tartás. Enélkül nem lehet meg egyetlen nép sem, ha élni akar. Ha visszataszító jellemvonás és fennhéjázás a nemzeti gőg, nem kevésbé az a nemzeti nihil: az önmaga értékeit lebecsülő. a minden eredményt cinikusan semmibe vevő, vagy megkérdőjelező magatartás. S hogy mi legyen büszkeségünk forrása? A múltunk s a jelenünk együtt. Megélénkült az érdeklődés nemzeti fejlődésünk, szocialista építésünk története iránt. Írások, tanulmányok sokasága, filmművészetünk néhány jelentős alkotása foglalkozik az elmúlt negyven év változásaival. Ez mindenképpen jelentős eredmény, hiszen a ma élő nemzedékek pontosabb, hitelesebb képet szeretnének kapri a négy évtizedről. A háborúban meggyötört, kifosztott és lerombolt ország újjáépítése, a földosztás, a gyárak, bankok, bányák államosítása valóban hőskor volt, teli lelkes, tenni akaró, gyakran illúziókat kergető fiatalokkal. Akkor valahogy sokkal egyszerűbbnek, gyorsabbnak, megvalósíthatóbbnak tűntek céljaink. Forradalom volt, teli a forradalmakra jellemző gvors változásokkal, nagyszerű. hősiesen viselkedő munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. Dr. Székely Sándor ezt követően elemezte hazánk iparának, mezőgazdaságának fejlődését, s az életszínvonal alakulását hangsúlyozva elmondta: - — Ha valamit gyorsan, s kis anyagi ráfordítással változtathatunk, úgy az az élet minősege. Egyszerre vagyunk termelők és fogyasztók, vezetők és beosztottak, így mindannyian tehetünk mindennapi súrlódásaink elkerüléséért. Ahhoz, hogy az emberekben meglevő tenni akarás eredményesen kibontakozhassék, jobb emberi kapcsolatokra, nyugodtabb, harmonikusabb munkahelyi légkörre van szükség. Az egymás iránti figyelem nem igényel drága beruházásokat, de a termelőerő minőségét döntően meghatározza. A szocialista épités folytatásától szólva aláhúzta: — Ma gyakran emlegetjük, hogy nehéz helyzetben vagyunk. Önök, velem együtt, de úgy hiszem, bövithetnénk a kört a jelen nem levőkkel is, nehezebb időket is megéltek már. A nehézségeknek megvan a maguk sajátos élettana: az életképes. n megújulásra hajlamos erők könnyebben tudnak erőre kapni. Olyan tettekre, munkateljesítményekre sarkallhatnak bennünket, melyet gyakran magunk sem gondoltunk volna. Nehéz időszakainkból mindig a cél tisztánlátásé rr ü<vi •zr'i1ilata tudott kivezetni bennünket. Most sincs ez másként, gyermekeink. unokáink sorsa, a magyar nép jövője dől el mai hétköznapjainkban. A munkában nemcsak tehetségre, hanem szorgalomra és akaraterőre is szükség van. Akaraterőre, hogy az ember képes legyen elszakadni a középszerűségtől, vállalni az új alkotásával járó kockázatot, gyakran a tévedést is. Az eredmények megítélésében legyünk józanok, mértéktartók, hiszen nem az önminősítés hitelesíti az újat, hanem a gyakorlat, az értő közvélemény. Dr. Székely Sándor foglalkozott a nemzetközi politikai élettel, a Szovjetunió következetes békeharcával és hazánk helyzetével, a háborús feszültséggel fenyegetett világban. Népünk a kommunista párt vezetésével a szocializmus építésén munkálkodik, szocialista viszonyuk között keresi boldogulását. Beszédét a következő gondolattal fejezte be: — Pártunk napokban véget ért XIII. kongresszusa nagy és eredményes munkát végzett. Értékelte eredményeinket, s számba vette az ország gondjait, meghatározta a cselekvés irányait, a jövő útját. Megerősítette pártunk eddigi politikáját, összefogásra, az új feladatok végrehajtására, nehézségeink leküzdésére szólította fel népünket. Tudjuk, hogy van mit megvédenünk, elért eredményeink köteleznek, gyarapodásunk nemzeti közös ügyünk. A kongresszus jóleső érzéssel állapította meg, hogy számolhatunk terveink egyik legfőbb biztosítékával, a társadalom szocialista összefogásával. ' Az ünnep után a munka hétköznapjai jönnek, az egyéni, és a közös célok parancsolóan követelik az eredményesebb munkát, a gyorsabb haladást. A mi ünnepi fogadalmunk az legyen, hogy munkánkra, közös eredményeinkre támaszkodva, nem kíméljük erőinket, tehetségünket, mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatásáért. Agárdi Gábor, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze magas színvonalú művészi alakításaiért; Bacsó Péter, a MAFILM Balázs Béla-díjas rendezője, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze filmrendezői munkásságáért; Bálint Endre festőművész, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze sokirányú művészi munkássága elismeréséül ; Csorba Győző József Attila-díjas költő, műfordító, a Jelenkor c. folyóirat „ főmunkatársa kiemelkedő költői és műfordítói tevékenységéért ; Faragó András, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze folyamatos művészi tevékenységéért, különösen Wagner operáinak basszbariton szerepeiben nyújtott kiemelkedő alakításaiért; Haumann Péter, a Madách Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kiemelkedő és sokoldalú színészi munkájáért. színpadi és televíziós alakításaiért; Koltai Lajos, a MAFILM Balázs Béla-díjas operatőre, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kimagasló művészi értékű operatőri tevékenységéért; Kurucz D. István Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze kimagasló művészi munkássága elismeréséül ; Máthé Erzsi, a Katona József Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze magas művészi színvonalú alakításaiért; Ottlik Gcza József Attiladíjas író, műfordító kiemelkedő írói, műfordítói munkásságáért; Pongor Ildikó, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magántáncosa, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze a balett különböző stílusköreiben nyújtott kiemelkedő alakításaiért; Itolla János hegedűművész, az Országos Filharmónia művészeti vezetője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertmestereként és művészeti vezetőjeként kifejtett kimagasló művészi tevékenységéért; Száraz György József Attila-díjas író, a Kortárs c. folyóirat főszerkesztője kiemelkedő irodalmi munkásságáért; Szemes Mari. a Nemzeti Színház Jászai-dijas színművésze, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze magas művészi színvonalú alakításaiért; Szöllősy András Erkel-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze zeneszerzői tevékenységéért. szimfonikus és énekkari műveiért; Tokody Ilona, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze különösen Puccini: Bohémélet és Pillangókisasszony, valamint Verdi Simon Boccanegra c. operákban nyújtott kiemelkedő alakításaiért; Vas István Kossuth-díjas író, költői kiemelkedő költői, szépprózai és fordítói munkásságáért. Kiváló és Érdemes Művészek Bánki Zsuzsa, a Vígszínház Jászai Mari-dijas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Iiarta F.va iparművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Bokor Péter, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas és SZOT-díjas filmrendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Brctus Mária, a Pécsi Balett Liszt Ferenc-dijas és SZOT-dijas magántáncosa, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Erdélyi Miklós, a Magyar Állami Operaház Kossuthdíjas és Liszt Ferenc-dijas karmestere, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Keres Emil Kossuth-díjas, Jászai Mari-dijas és SZOTdijas színművész, a Radnóti Miklós Színpad igazgatója, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Marton Frigyes, a Mikroszkóp Színpad Jászai Mari-díjas igazgatója, a Magyar Rádió Kabarészinháza részfoglalkozású vezetője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Mádi Szabó Gábor, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Németh József Munkácsydíjas festőművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Németh Marika, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Ragályi Elemér, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-dijas operalőre, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Rátonyi Róbert, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Ruszt József, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Jászai Mari-dijas igazgatófőrendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Schaffcr Judit, a Nemzeti Színház Jászai Mari-dijas jelmeztervezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Scgcsdi György Munkácsydiias szobrászművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Sík Ferenc, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas rendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Szabó István, a Magyar Filmgyártó Vállalat Kossuth-dijas és Balázs Béladijas filmrendezője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi docense, a Magyar Népköztársaság' Érdemes Művésze; • . e».v Szabó Sándor, a Madách Színház Jászai Mari-dijas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze. * Andor Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre; B. Nagy János, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-dijas magánénekese; Csajbők Terézia, az Országos Filharmónia szólistája; Fülemile Tibor, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-dijas zenekari művésze; Gcra Zoltán színművész, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmszínésze; Gombos Katalin, a Madách Színház színművésze; Gulyás Dénes, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-dijas magánénekese; Gyarmathy Tihamér festőművész; Hámort Ildikó, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Kelemen József Munkácsy-díjas ipari formatervező; Koltai Róbert, a kaposvári Csíky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Konrád György brácsaművész, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara magánbrácsása; Kóti Árpád, a debreceni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Králik János rendőr alezredes. a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara Liszt Ferenc-dijas vezető karnagya, a Zeneművészeti Főiskola docense: Láng István Erkel Ferencdijas zeneszerző a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egvetemi tanára: Lendvai Ferenc, a Fővárosi Szabadtéri Színnndok Igazgatósága Jászai Maridijas nyugalmazott művészeti vezetőie; Ligeti Erika Munkácsydíjas szobrászművész; Lossonczy Tamás festőművész; Lukács Lóránt, a Magyar Televízió Balázs Béla-dijas íőoperatöre; Major Pál, a kecskeméti Katona József Színház időközben elhunyt színművésze; Máriáss József, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Jászai Mari-díjas szimüvésze; Mentes József, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Mészáros Márta, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője; Molnár Edit Balázs Béladíjas fotóművész, az MTI fotóriportere; Nemere László, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas rendezője; Nóvák Ferenc, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Erkel Ferenc-dijás és SZOT-díjas művészeti vezetője; Nyilassy Judit, a Budapesti Gyermekszínház Jászai Mari-díjas igazgatója; I'ászti Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes Liszt Ferenc-dijas énekkarvezető karmestere; I'ataky Jenő, a Nemzeti Színház színművésze: Petur Ilka Jászai Maridijas nyugalmazott színművész; Itékassy Csaba Munkácsydíjas képgrafikus; Sas József, a Mikroszkóp (Színpad Jászai Mari-riijas és SZOT-díjas színművésze; Simon Géza, a győri Kisfaludy Színház művésze; Somló Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-dijas operatőr-rendezője: Sváby Lajos Munkácsy Mihály-dí.jas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára: Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas üvegtervezö iparművész: Szőnyi Nóra. a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjns magántáncosa: Tahi Tóth László, a Vígszínház Jászai Mari-dijas színművésze: Tury Mária Munkácsy-díjas festőművész; Vajda Béla, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője; Varga András előadóművész ; Vaszkó Erzsébet festőművész; Vayer Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-dijas díszlettervezője; Vágó Nelly, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas jelmeztervezője; IVeisz Nándor, a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat Jászai Mari-díjas artistaművésze. Csongrád megyei művészeti ösztöndíjak A benyújtott pályázatok elbírálása után átadták a megyei tanács vb által alapított művészeti ösztöndíjakat. Ezúttal harmadszor ítélték oda az alkotói támogatásokat. amellyel a mai életünk valóságát kifejező művészeti munkát végző alkotócsoportok és egyéni pályázók • tevékenységéhez." illetve fiatal művészek pályakezdéséhez nyújtanak segítséget. Az ösztöndíjakat dr. Keczer Tamás, a megyei tanács vb művelődési osztályvezetője adta át tegnap, kedden délután Szegeden, a megyei tanács székházában. Egyszeri támogatásban részesült (15 ezer forint) a Szegedi Kisopera, amely Tá'sadalmi munkáért Bárdi Sándor operaénekes vezetésével 1973 óta vállalkozik önálló produkciók bemutatására, kistelepüléseken és a szegedi nyári rendezvénysorozat keretében, ötezer forintos egyszeri alkotói támogatást kapott Berényi Bogáta zenei szakíró, Fülöp Erzsébet festőművész, Egri László magánénekes. A fiatal alkotóművészek közül pályakezdő ösztöndijat kapott (egy negyedévre, havi kétezer forint) Dobó István grafikus, Szakály Péter magánénekes, Maczelka Noémi zongoraművész Lucz Ilona zongoraművész-, valamint a Mini Színház három előadóművésze: Teszáry Gábor, Lang János, Petrik Katalin. Jubileumi Nemzeti Zászló Szentesnek és Zsombónak A Hazafias Népfront Országos Titkársága értékelte a településfejlesztési társadalmi munka 1984. évi eredményeit és döntött a Jubileumi Nemzeti Zászló és elismerő oklevelek odaítéléséről. S. Hegedűs László, a HNF OT titkára kedden sajtótájékoztatón ismertette a településfejlesztési társadalmi munkaakciók helyzetét. A vidéki városok közül Szentes is Jubileumi Nemzeti Zászlót kapott. Zászlóval jutalmaztak Zsombó községet is. A kitüntetéseket a következő hetekben adják át a településeknek, az elismerés mellé járó pénzjulalmakkal együtt. A román delegáció szegedi látogatásai A megyénkben tartózkodó Temes megyei román pártküldöttség tagjai tegnap, kedden délelőtt a szegedi pártbizottságra Tátogattak. Itt dr. Székely Sándor. a városi pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót Szeged politikai, gazdasági, társadalmi életéről. Ezt követően a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárában tettek látogatást a román vendégek. Tóth László vezérigazgató beszélt a vállalat tevékenységéről, a termelés alakulásáról, és szólt a külföldi üzemekkel, így két romániai vállalattal kötött együttműködési szerződésekről is. amelyek különösen a műszaki, tudományos kutatások területén gyümölcsözőek. A KSZV pártszervezetének életéről, a KISZ cs a szakszervezet vállalati bizottságának munkájáról Barkai Vilmos, a pártbizottság titkára bészélt majd a román vendégek üzemlátogatáson vettek részt. Délután a Temes megvei küldöttség taeiai látogatást tettek /íz MHSZ megyei vezetőségénél. ahol dr. Palotai Jenő alezredes, az MHSZ megyei titkára szólt az MHSZ feladatairól, a klubok munkájáról. Ma délelőtt Szegeden a munkásmozgalmi múzeum kiállítását tekintik meg a román delegáció tagjai, majd Szeged nevezetességeivel ismerkednek. Délután ellátogatnak a Taurus szegedi gyáregységébe, ezt követően pedig Mórahalomra.