Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-12 / 85. szám

í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 85. szám 1985. április 12., péntek Ára: ,80 forint fest tartott a városi tanács Szeged megyei város tanácsa tegnap délelőtt ülést tar­tott Papp Gyula elnökletével. A testület ülésén részt vettek a város országgyűlési képviselői és megyei tanácstagjai, a körzeti pártszervezetek képviselői is. Az elnökségben fog-4 lalt helyet dr. Schmidt József, a városi pártbizottság tit­kára, Katona István és dr. Rózsa József, a megyei tanács osztályvezetői. A városi tanács a következő, elfogadott napirend sze­rint végezte munkáját: Az 1984. évi költségvetés és fej­lesztési alap végrehajtása — előadó: Prágai Tibor, a ta­nácselnök általános helyettese; A kórház szerepe a város fekvőbeteg-ellátásában — előadó: dr. Bánfalvi Géza kór­házigazgató; Környezetvédelmi feladatok, a közterület­szennyezés elleni intézkedések hatása —előadó: Tölgyesi Bcla, az építési és közlekedési osztály vezetője; Előterjesz­tések: a közterület-felügyeletről szóló tanácsrendelet ter­vezete; á környezetvédelemről szóló tanácsrendelet-kon­cepció tervezete; a lakásügyi tanácsrendelet módosításának tervezete; Interpellációk, bejelentések. Befejezésül a tanács elnöke és a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tájékoztatást adott az idei országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészü­leteiről, kifejezve köszönetüket az elmúlt ciklusban vég­zett eredményes tanácstagi és testületi munkáért. Elszámolás a múlt esztendőről Az előterjesztett beszámo­ló számot adott arról, hogy a tanácsi gazdaság, az in­tézmények működtetése mi­lyen erőfeszítések árán tud­ta elkerülni a színvonal­csökkenést. Döntőnek bizo­nyult, hogy a tanács bevéte­leit a lehetséges maximu­mon realizálta, s hogy a lakosság áldozatosan járult hozzá a városfejlesztéshez, városüzemeléshez. A fej­lesztési lehetőségek szűkü­lése ellenére arányos volt a gazdálkodás, a kidolgo­zott cselekvési programot az élet igazolta. A célcsoportos lakásépítés terve például teljesült, jóllehet több vá­rosban jelentős az „adósság". A magánlakás-építés lema­radásának objektív okai is­mertek. A telekellátás ugyan javult, de az anyagellátás gondjai és az anyagárak emelkedése csökkentette az építési kedvet. Négy év alatt 67 tanterem épült, to­vábbi 17 tantermet nyert a város egyéb megoldásokkal. Jelentős kulturális beruhá­zásokkal lettünk gazdagab­bak, s halad a színház re­konstrukciója. Felgyorsult a kereskedelmi hálózatfejlesz­tés is. A lakótelepi ellátás javítása mellett hangsúlyos volt a peremkerületi hálózat bővítése. Szeged összességében 1984­ben 1 millió 688 ezer forin­tot fordított költségvetési kiadásokra és 803 millió 656 ezer forintot fejlesztés­re. A két tételen a pénz­maradvány 79, illetve 33 millió körüli összeg. A téma vitája során Nagy Mihály az új vízter­melő bázis építésének ará­nyos előrehaladásáról tájé­koztatta a testületet, s a ró­kusi víztorony-üzemeltetési előkészületeiről beszélt. Ta­nácsi bizottság véleményét tolmácsolta Vámosiné Kas­sai Éva, megállapítva, hogy a város egyre inkább kény­telen felhasználni-felélni anyagi tartalékait. Ily mó­don sikerült teljesíteni a terveket, s a lakosság még nem érezte az anyagi szo­rultságot a városüzemelés­ben. Ugyancsak eredmé­nyesnek minősítette a város múlt évi gazdálkodását Ka­tona István: a nehézségek ellenére is fejlődött Szeged egészségügyi, oktatási, szo­ciális és kommunális ellá­tása; az alapellátás színvo­nalát általában sikerült megőrizni. A tanács a beszámolót el­fogadta, és a következő ha­tározátot hozta: a feszültsé­gek ellenére a tanácsi gaz­daság az alapvető feladatok megvalósítása érdekében eredményesen működött, de szükséges, hogy a további­akban az ellenőrzés haté­konyságának fokozásával az intézményi gazdálkodásban rejlő tartalékok fokozott fel­tárását segítsék elő a hato­dik ötéves terv befejező esz­tendejében. vonzódó községek lakossága is. Heiler István viszont úgy értékelte: nehéz bejutni a fekvőbeteg-intézményekbe. Az egészségügyi bizottság véleménye szerint — dr. Török László tolmácsolta — olyan pozitív és minőségi változások történtek a város egészségügyi ellátásában, amelyek magas gyógyítási színvonalat garantálnak, társadalmi elismertséggel. A szervező munka javításával azonban tovább tökéletesít­hető az egészségügyi ellá­tás. Sürgető feladat az I. számú Kórház felújításának meggyorsítása, hogy a tar­tós ápolásra szoruló betegek érdekei ne ütközzenek a gyógyító munka egyéb ér­dekeivel. Miiller Józsefné tanácselnök-helyettes el­mondta: a II. számú Kór­ház jelentős megújulása mellett volt ereje a város­nak a körzeti rendelők sza­porítására is. Tovább mé­lyült az együttműködés az egyetemi gyógyító intézmé­nyekkel. A hetedik ötéves tervben ezt az egészségügyi ellátási színvonalat kell ki­terjeszteni a gyógyítás és a megelőzés valamennyi moz­zanatára, és biztosítani kell a további arányos fejlődést is. Határozatában a városi tanács kimondta, hogy elis­meri és nagyra értékeli az egészségügy fejlesztésében elért eredményeket, s a kö­vetkező feladatokat tartja időszerűnek: az alapellátás, a körzeti és üzemorvosi szolgalat szakmai színvona­lának emelése; az üzem­egészségügyi ellátás meg­szervezése a mezőgazdasági dolgozók részére; a SZOTE és a Kórház-Rendelöintézet kapcsolatainak további bő­vítése; a Kossuth Lajos su­gárúti kórház rekonstrukció­jának mielőbbi befejezése; az onkológiai ellátás fejlesz­tése, különös figvelemmel a szűrésre és gondozásra; vé­gül az etikai fegyelem to­vábbi erősítése. Iá levegő, még elfogadható viz, de Néhány mondat a tanács elé terjesztett dokumentum­ból: Folyóink már közepe­sen szennyezetten érkeznek városunkhoz, s nyáron bak­terológiai terheltségük miatt fürdésre sok esetben alkal­matlanok. A viz minőségé­nek rontásáért öt vállalatot bírságoltak metg — tehát Szeged is „hozzájárult" a Tisza vizének szennyezésé­hez. A város levegője az utóbbi években tisztult, kis jóindulattal kevésbé szeny­nyezettnek minősíthető. Kö­zel 300 légszennyező forrást tartanak nyilván. Sokat se­gített a trolibusz-közlekedés bevezetése, és a zöldhullám alkalmazása a közlekedés­ben. A gázfűtés terjedése ugyancsak nagyban hozzájá-. rul a levegő tisztaságának megőrzéséhez. A város .minden lakosa érdekelt a környezetvéde­lemben — mondta a vita során dr. Hantos Zoltán —. s ezt az érdekeltséget aktív cselekvésre, fellénésre kel­lene átváltani. Frányó Jó­zsef az újszegedi szövőgyár por-, bűz- PS szennyvízár­talmainak fokozatos meg­szüntetése érdekében vég­zett erőfeszítésekről számolt be valamint az üzem kör­nyezetének fásításáról. A termelési hulladék fajta szerinti szétválasztásának gazdasági és köztisztasági hasznára hívta fel a figyel­met dr. Horváth Károly. A téglagyári tavak vízminősé­gének javítása és a holt ágak vizének feljavítása igen fontos volna. Földvé­delmi kérdésekről beszélt Savanya Miklós, különös figyelemmel a mélyebb te­rületek szennyvízelhelyezé­sének műszaki megoldatlan­ságára, Dr. Király Dezső a lakosság szemléletének fon­tosságáról szólva elmondta: a környezetvédelem egész­ségvédelem. A zajártalomra még nem vagyunk elég ér­zékenyek. A környezetvéde­lem hatékonysága nem elég­séges — fejtegette Germán­ná Vastag Györgyi. Eszkö­zeinket koncentráltabban kellene felhasználni és szi­gorúbban meg kellene őriz­ni az elért eredményeket. Az újszegedi liget sorsáért aggódó felszólalás volt Nagy Mihályé. A városgaz­dálkodási vállalat gépei rendre bejárnak és parkol­nak a ligetben, a teniszpá­lyákhoz személygépkocsik állnak be. Nemcsak anvagi eszközökben, főleg az embe­ri és intézményi magatartás­ban kell keresni a köVnye­(Folytatás a 2. oldalon.) A kórház-rendelőintézet és a betegellátás A kórház-rendelőintézet az elmúlt öt évben olyan jelentős fejlődésen ment keresztül, amelyhez fogható gyarapodás 30 éve nem volt. Megnyílt a 200 ágyas új pa­vilon, korszerű új műtő­blokk épült, a kórházi osz­tályok felújítása jórészt be­fejeződött. A felnőtt lakos­ság orvosi ellátását 60 kör­zeti orvos szolgálja, egy­egy körzetre mintegy 3000 lakos jut. Üzemorvosok 44 gyárban működnek. A szak­orvosi szolgálat évi beteg­forgalma kb. másfél millió. A zsúfoltság néhány osztá­lyon tarthatatlan (reumato­lógia, fizikoterápia, ideg­gyógyászat). A betegek a várakozási idő hosszúságát panaszolják, ám az igénybe­vétel 15 óra után minimá­lis. A kórház már 750 ággyal rendelkezik, a rekonstrukció befejezése után az ágyszám 817 lesz. Az ágykihasználás 85 százalék felett van — magasabb a megyei és az országos átlagnál. Egyes osz­tályokon zsúfoltság van. A kórházi osztályok hatéko­nyan működnek, feladatukat jól ellátják. A működés mű­szaki feltételei sokat javul­tak, az utóbbi öt évben ug­rásszerűen nőtt a műszere­zettség, beszerezték a leg­korszerűbb diagnosztikus és therápiás gépeket — ez azonban folyamatos figyel­met kíván, mert igen gyors e műszerek erkölcsi avulása. Dr. 5<is Mihály magasra értékelte a vitában, hogy az egészségügy számára Szege­den a jelenlegi ötéves terv hozott legtöbbet, mind anya­gi áldozatokban, mind szervezésben. Ennek áldá­saiból részesedik a járás megszűnése után Szegedhez Emelt fővel... J városi tanács, melynek mandátuma a közelgő /-1 választással hamarosan lejár, jelenlegi összeté­telében utoljára volt együtt. A tanácstagok vi­tázó kedvén azonban egyáltalán nem lehetett érezni, hogy vége felé jár a megtisztelő megbízatás. Lendü­lete volt a tanácskozásnak, a felelősségérzet a városért most sem lazult. Pedig mindenki tudja, hogy hétfőn már kezdődnek az új jelölések, majd júniusban a vá­lasztás, s ha jelöltnek állít is érdemes embereket is­mét a népfront, legalább két személy közül választ­hat majd a lakosság. Lesz, akit ismét a testületbe emel a közbizalom, lesz, aki póttanácstagként áll a közélet rendelkezésére, ismét mások pedig új hely­színt keresnek a várospolitikai munkához. Bármint legyen, egy bizonyos; ez a tanács, amely öt éven át képviselte a lakosságot a várospolitika leg­főbb döntéseiben, emelt fővel hagyhatta el az üléster­met. Meg tudta őrizni a városfejlődés lendületét és az alapellátás színvonalát, s jó néhány főbenjáró ügyet tudott előbbre mozdítani. Az sem kétséges, hogy az a városszerctet, amely a tanácsi munkában a korábbinál is tartalmasabbá nemesedett, minden to­vábbi tevékenységükben elkíséri a tanács tagjait s magukkal viszik bárhová a városért, a községért vál­lalt tenni akarásukat. Sz. S. I. Választási előkészületek A Hazafias Népfront Országos Tanácsának megbeszélése, állásfoglalása Munkálkodjunk a pártkongresszus határozata alapján hazánk (elvirágoztatásán Kádár János fölszólalása A Hazafias Népfront Országos Tanácsa csütörtökön a Parlament vadásztermében ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Az ülés napirendjén az MSZMP XIII. kong­resszusával kapcsolatos népfront-állásfoglalás, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészí­tésével összefüggő kérdések szerepeltek. Kállai Gyula. a HNF OT elnöke megnyitója után a testület megemlékezett a kö­zelmúltban elhunyt Goszto­nyi Jánosról, aki évtizede­ken át felelős tisztséget töl­tött be a népfrofitmozga­lomban. A napirendnek megfelelő­en Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára tartott tájékoztatót az MSZMP XIII. kongresz­szusáról, s szólt a népfront­mozgalomnak a kongresszu­si határozatból adódó fel­adatairól. Egyebek között megállapította: a kongresz­szus — amelynek munkáját élénk társadalmi érdeklődés kísérte — nagy figyelmet fordított a várt és a töme­gek kapcsolataira, s olyan programot fogadott el a kö­vetkező évekre, amellyel az egész társadalom egyetért­het. A kongresszusi beszá­moló pozitívan értékelte a Hazafias Népfront politikai tevékenységét. A népfront­mozgalom egyik legfonto­sabb feladata a továbbiak­ban a kongresszus határoza­tában foglalt célok nemzeti programmá emelése — han­góztatta. Pozsgay Imre a további­akban ismertette a HNF OT állásfoglalását a várt XIII. kongresszusának határozatá­val kapcsolatban. „Az Országos Tanács üd­vözli. hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusa megerősítette a párt fő politikai irány­vonalát. Egyetért a határo­zatban megjelölt társadalmi célokkal, amelyek a gazda­sági építőmunka, az élet­színvonal a kultúra és a közművelődés kérdéseivel kapcsolatban megfogalma­zódtak. A nápfrontmozgalom a kongresszusi határozat út­mutatásait és társadalmi céljait a nemzeti felemel­kedés programjának tekinti, olyan programnak, amely egész népünk, nemzetünk további előrehaladását szol­gálja. A Hazafias Népfront üdvözli, hogy a határozat a népfrontmozgalomra, mint népünk összeforrottságát ki­fejező, a közélet tevékeny résztvevőjeként munkálko,­dó, széles társadalmi alapon nyugvó politikai tényezőre kíván továbbra is támasz­kodni. Hazánk jövőjének, sorsá­nak alakításában továbbra is a szövetségi politika, a nemzeti közmegegyezés alapjainak a kiszélesítése az irányadó. A HNF minden erejével támogatja a Magyar Nép­köztársaság külpolitikáját, melynek alapvető célja a nemzetközi béke biztosítása, a népek közötti barátság ápolása, a társadalmi hala­dás előmozdítása. E prog­ram megvalósítása érdeké­ben kész mozgósítani társa­dalmunk osztályait és réte­geit "árttagokat és oárton­kíviilieket, vallásos és nem vallásos embereket eav­aránt. A mozgalmi munka hagyományos és új terüle­tein arra törekszik, hogy az alapvető társadalmi, politi­kai és gazdasági kérdések­ben hozzájáruljon a dönté­sek előkészítéséhez, és fele­lős részt vállaljon azok meghozatalában és végre­hajtásában. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa felhívja társadalmunk minden tag­ját, hogy a párt XIII. kong­resszusának határozata alap­ján képességei és tudása legjavát adva munkálkodjék szocialista hazánk felvirá­goztatásán" — fejeződik be az állásfoglalás. Pozsgay Imre ezt követő­en az Országos Tanács elé terjesztette a Hazafias Nép­front választási felhívásának tervezetét, és megállapítot­ta, hogy a dokumentum széles körű társadalmi kon­zultáció nyomán született. Az ülésen felszólalt Kádár János, az MSZMP főtitkára. A párt XIII. kongresszusá­nak tapasztalatairól szólva hangsúlyozta hogy a tanács­kozás eredményességét nagymértékben segítette az a széles körű. aktív és fele­lős vita. amely a felkészü­lés időszakában lezajlott a párttagság, a társadalmun­kért felelősséget érző állam­polgárok körében. Köszöne­tet mondott azokért az ész­revételekért. amelyeket a Hazafias Népfront Országos Elnöksége — más társadal­mi és tömegszervezetekhez hasonlóan — tett. és ezzel gazdagította a kongresszus munkáját. A párt XIII. kongresszusa jelentós eredményeket ve­hetett számba — állapította meg a továbbiakban —, amelyeket az egész nép erő­feszítései alapoztak meg. A párt legfelső fóruma betöl­tötte szerepét, tisztességgel ejvégezte munkáját, a ta­nácskozás eredményes volt. Felelősen elemezte jelenlegi helyzetünket, és megjelölte a további előrehaladás fő követelményeit. Állást fog­lalt politikai irányvonalunk megtartása, s ahol erre szükség van. megújítása mellett. A kongresszus kife­jezte a párt eltökélt szán­dékát építőmunkánk töret­len folytatására, arra. hogy előrelépjünk a fejlődés út­ján, s megerősítette távlati célunkat. « fejlett szocialis­ta társadalom felépítését. A párt kéri, igényli társa­dalmunk minden rétegének, minden állampolgárnak a hozzájárulását azoknak, a kongresszuson elhatározott törekvéseknek o. valóra vál­tásához, amelyekkel egész nevünk életét kívánjuk tar­talmasabbá. szebbé tenni — hangsúlyozta Kádár János. Ennek a nemzeti méretű összefogásnak az erősítését szolgál ia a Hazafias Nép­front felhívésa is, amikor kimondja, hogy a tömeg­mozgalom magáénak vallja és támogatfn. a oártkong­resszus országépítő céljait. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom