Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

Csütörtök, 1985. április 11. 3 Á pálya magasán A szegedieknek a Tisza közelsége a múlt egy darabja, a jelen kiteljesedése és a jövő záloga. Az időbe beleférnek álmok, szerelmek, rettegések, keserűségek, s a folyó minderről hallgat, szelíden-szőkén vagy tarajokat verve, duzzogva elvonul a város eiőtt és mindig friss, éltető vizekkel. S mit jelent ez az országot átszelő „főútvonal" Fajka Lászlónak, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság titkárságvezető mérnökének, akinek alkotó munkáját olyan kitüntetés összegzi, mint a Szegedért Emlékérem? Örökös küzdelmet ellene és dicséretére attól kezdve, hogy a vízügy szolgálatába lépett. S ennek több évtizede már. Az alkotó munka magasán, csúcsán önkéntelenül is felötlik a kérdés: győzte-e szusszal, akarattal, s végül győzedelmeskedett-e? Évekig szakaszmérnök volt a déli területen az országhatárig, védve, építve a folyó partjait a város környezetében, isteljes biztonságot nyújtó építményt eredményezett. Ennek elkészültével — s még mindig közvetlenül a városért — ismét rajzasztala fölé hajolt, mert napirendre került a Maty-éri rendszerben olyan víztározó megépítése, amely a belvizek terjeszkedését felfogja az ugyanilyen rendeltetésű Fehér-tóval együtt. S ha már álmodni lehetett ismét, akkor az új biztonsági tározót olyannak kellett megálmodnia, több mint száz hektáron, hogy abba beleférjen a népgazdaságot hasznosan szolgáló más rendeltetés, nagyüzemi öntözőmű és nemzetközi vízisport-rendezvények befogadására is alkalmas pálya. Így készültel az algyői és a gyálaréti térséget összekötő belvízbiztonbája is volt. A régi partfal sági komplex tározó, arpely bírta még a rettentő terhet a teljes kiepitessel es a Tiés nyomást, de ez volt utol- szabói taplalassal 1300 heksó kiállása, hogy átadja he- tár öntözését szolgaija az lyét az újnak, amelynek evez6s es kajak-kenu renmegalkotásában elévülhetet- dezvenyek mellett. Az o közien érdemei vannak Fajka Lászlónak, aki rajzok fölé görnyedve olyan vasbetonmerve és kihasználva a ter- szerkezetet álmodott meg a mészét törvényeit az ember tervezéshez, a megépítéshez, átalakító akarata szerint. A amely idöt- an>'agot és , fávárost elnyeléssel fenyegető radsaSot takarított meg az ember és eszközei pró- szemre is szép,, impozáns, Szólni az élet értékeiről Pozsgay Imre egyházi vezetőket fogadott A magyarországi egyhá- nagyobb szerepet a kedvezak vezető képviselőivel ta- zőÜ£n társadalmi..jelenségek lálkoZÓtt szérdán a népfront visszaszorításában, s mint vetlen munkája ebben a medence és a pálya kialakításának tervezése. Ezért kitüntették a Sport Érdemérem bronz fokozatával, Nagy megbecsüléssel birtokosa sok más elismerésnek ., „ is. Igazgatósága többszörös 1970-es árvíz a gátakon ta- ameIlett> hogy tetszés sze- Kiváló Dolgozója. Kapott lálta a védekezésben, amely rint lehetett vele bánni és Kiváló Munkáért kitüntetést, s a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója, amellett, hogy újításai aranyat érnek. Mindezek előtt, közben és azóta fontos területe az öntözéses gazdálkodás megteremtésében a vízkivétel és -kormányzás megtervezése Csongrád megyén belül és azon kívül. Hozzákötődik a többi között Békésszentandrás és Szarvas körzetében a Körösök rendszerében mintegy 1000 hektár öntözése, a csanyteleki halastó, műtárgyak kigondolása a Tiszán, a Körösökön, a Maroson és megannyi alkotás vízrendezésben, folyószabályozásban, védekezésben, lecsapolásban. Emberöltűnyi gyakorlat áll mögötte a vizek megzabolázásában és okos felhasználásában. Példaképei voltak ebben az előtte járó nagy öregek, akiknek nyomdokaiba. lépett. Hiszi és vallja, hogy a víz, a környezet, a táj meghatározó szerepet játszik az ember életében, miként a Tisza is Szeged szerkezetében, arculatában. S ugyanakkor azt is vallja, hogy alakításukban, hasznosságukban ismerjük meg, és tiszteljük a természet törvényeit, amelyeknek útjába beavatkozunk az ember sorsának jobbításáért. Lődi Ferenc székházábárt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A találkozón jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, A nyílt és szívélyes légkörű összejövetelen a népfront főtitkára időszerű politikai kérdésekről tájékoztatta a magyarországi egyházfőket és a jelen levő tisztségviselőket. A beszélgetés témáját alapvetően meghatározták a közelmúlt jelentős politikai eseményei: hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Pozsgay Imre kiemelte: a kongresszus leszögezte, hogy a párt folytatja eddigi politikai irányvonalát; a szocialista nemzeti egység további erősítésére, társadalmi méretű konszenzusra törekszik. Az egyházak jelen levő vezetői elmondták, hogy figyelemmel kísérték a kongresszus eseményeit. L ékai László bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke többek között arról szólt, hogy nagy benyomást gyakoroltak rá a család társadalmi szerepének erősítéséről, az anyaság és a gyermekek kultuszának szükségességéről elhangzott megállapítások. Fontosnak tartotta, hogy ebben a kérdésben lényeges változás történjék, mert jelenleg számos ' kedvezőtlen jelenség tapasztalható a társadalomban. Gyakran a kulturális életben, illetve a tömegtájékoztató eszközök némelyikében is hangot kapnak a család társadalmi szerepe ellen ható nézetek — tette hozzá. Erőfeszítéseket sürgetett a mondotta, enhek sorári több területen eredményesen dolgozhatnak együtt a népfront különböző szintű testületeiben. Rámutatott, hogy a keresztény erkölcsi tanítások és a marxista etikai normák több ponton azonos értékeket tartanak fontosnak, bár az analógia természetesen nem jelent konvergenciát. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház püspök-elnöke hagsúlyozta: lényeges, hogy a pártkongresszuson is megfogalmazódott a szakértelem fontosságának össztársadalmi követelménye. Ugyancsak részletesen szólt a társadalom morális, etikai hely zetének kedvezőtlen jelenségeiről. Az együttes fellépés fontosságát hangoztatva megállapította azt is: az egyházakat is felelősség terheli a tekintetben, hogy e negatív jelenségek némelyike az utóbbi időben felerősödött. Hasonló kérdésekről szólt Salgó László főrabbi is; egyebek között a veszélyeztetett gyermekek számának gyarapodására és az ebből fakadó, hosszabb távon is ható társadalmi problémákra figyelmeztetett. Elmondta azt is, hogy mind eredményesebb az együttműködés a Hazafias Népfront körzeti bizottságaival, s ez a jövő szempontjából igen biztató. Szakács József püspök, a magyarországi szabadegyházak tanácsának elnöke, az egyházak felelősségéről szólt a család, az élet védelmében. Miklós Imre az állam és az egyházak kapcsolatában eddig elért eredmények megbecsülésének, e jó viközgondolkodás megfelelő szony védelmének és toíormálása érdekében, s ennek kapcsán rámutatott: a katolikus egyház egyik fontos íeladatá szólni az élet értékeivil, segíteni ezek presztízsének erősítését. Bartha Tibor püspök, a református egyház zsinatának elnöke, ugyancsak ezzel, a mai társadalom számára sok megoldandó kérdést felvető problémával foglalkozott. Szükségesnek tartotta, hogy az egyházak vállaljanak a jelenleginél gozhatnak. vábbfejlesztésének fontosságára mutatott rá. Pozsgay Imre végül megállapította, hogy a Hazafias Népfront közelmúltban megalakított országos családvédelmi tanácsa minden, a társadalomért tenni kész ember és szervezet számára partner. E testületben együttmunkálkodni tehát az. egyik lehetőség a számos terület közül, amelyeken az egyházakkal közösen dolLukács Györgyemlékbélyeg A Magyar Posta az Évfordulók — események '85 sorozaton belül Lukács György születésének 100. évfordulója alkalmából április 12-én 2 forintos bélyeget hoz forgalomba. A bélyeg VViderkomm Ervin grafikusművész rajza alapján az Állami Nyomdában készült. A bélyegképen arany keretben Lukács György portréja látható. (MTI) Új eljárások a vegyiparban A kongresszusi és felsza- ban a kemény tél miatti badulási munkaverseny ta- veszteségek megszüntetésére, pasztalatait összegezve szer- összpontosítják erőiket a dai ülésén a Vegyipari Dol- vegyipari vállalatok dolgogozók Szakszervezetének El- zói. A rendkívüli időjárás a nöksége. A testület megálla- vegyiparban több mint egypította, hogy a vegyiparban milliárd forint termeléskidolgozó kollektívák felaján- esést okozott. A lemaradások lásai a korábbiaknál jobban csökkentésére sok helyütt új igazodnak a vállalati felada- munkaszervezési módszeretokhoz. Ezekben a hónapok- ket vezetnek be. Méreg — a méreggel Egészségvédelem a mezőgazdaságban A KÖJÁL nemrégiben tó- nálják, általában az előírá- Ivekben a megengedett értéjékoztatta a megyei egész- soknak megfelelően. Csanád- kei 5—10 decibellel meghaségügyi és szociálpolitikai palotán. Makón, a gorzsai ladó a zaj erőssége. Műszaki bizottságot Csongrád megye állami gazdaság Igási üti te- változtatásokkal, egyéni vémezőgazdasági üzemeinek lepén azonban régi folyóme- dceszközök használatával, az közegészségügyi állapotáról, tíerbe, mélyfekvésü területre ártalmas munkahelyeken Dr. Palotás Mária főigazga- engedték, szennyezést okoz- eltöltött idő csökkentésével tő főorvos és dr. Zimányi va a felszíni, vagy a talajvi- meg lehet akadályozni ázott Mária osztályvezető főorvos zekben. dolgozók tartós egészségkátanulságokban bővelkedő. Komoly gondot jelent az adását. A klímaártalmak teendőket is szamba vevő tn- is megelőzhetők formációit mindenkinek a allatl tetemek környezet sza- egyszerű módon, mára veszélytelen megsem- védőitallal, misítése. A megye legnagyobb részéről elszállítja es nieszt'őkön. "állattenyésztőkön feldolgozza ezt az egészséfigyelmébe ajánlom, aki kicsiben vagy nagyban gazdálkodik, vagy akinek szemét hivatalból is a növény ter viszonylag megfelelő Kell tartania. Elvégre az önés környezetvédelem sem lehet utolsó szempont. Szennyvíz a folyómederben get rendkívül fenyegető hulladékot az ATEV. megfelelő módon elhelyezhetők bizonyos kutakban, néhány baA növényvédelemben, a talajerő-gazdálkodásban egyre nagyobb szerep jut a kémiai anyagoknak. Az utóbbi 1—2 évben ugyan előtérbe került az anyagtakarékos vegyszerfelhasználás, és • az romfitelepen lehetőség van . okszerű növényvédelem". az égetésre, Algyön korszerű gyepmesteri telep működik. Akár meg is nyugodhatnánk amely csökkentette valamelyest a természetbe juttatott vegyszerek mennyiségét, mülcstermesztéssel és áTiat- ü retorziók mellett komoly gel. tenyésztéssel — foglalkozik. J»i nem érhet bennünket es A ruktarozás gondjai enyTúlnvomó többségük ullami környezetünket. Csakhogy bü|tck UKyan _ mind0ssze azon a bizonyos tanacskoza- két ol mere};raktár van a son elhangzott az ts. hogy megyeben. amelynek állapojollehet szép számmal mu- la nem megtelelő tavaködnek háztáji es magán- szcnként azonban igen zsúgázdasagbk is megyénkben, foltak e2ek a hetyiségek, a ezek mindennapjaiba kívánatos szakosított tárontnes betekmtese a KÖJAL- ,„sról iegtöbbször szó sem -„..... . , !;ak- ama eSyszeru ok m.att, lehet A kiürült dobozl>k> mezogazdasag. üzem dolgo- hogy hivatalosan nmes .s tu- edények, a regi szeróinak. hanem a lakosság- clomasa létezésükről. Az al- rck megsemmisítésére nem nak is egészségkárosodást lattarl<? es ™vc]o ™agangaz; találtak jobb megoldást a dasagok, noha akar tobb gazdasagok. mint hogy elgazdaságban, termelőszövetkezetben dolgozik. A gazdasági fejlődés," kemizálás rendkívüli módon megváltoztatta ennék a munkának a jellegét is: a technológiai fegyelem hiánya nemcsak a okozhat. Mit tartanak ezer baromfiról ,s gondos- uék Murpedií, ezek _ KÖJÁL lódnak, közegészségügyi en- mérgező anyagok füstgázok. szakemberei az üzemek tele- gedelyt azonban nem kernek, hamu alakjában is mérgezik püléshigiénéjéröl? Tapaszta- «RV a KOJAL nem is tudja a ievegőt a talajt és a vilataik szerint a települések- számon kérni tőlük a higié- . k . Megnyugtató módon töl. így a mélyfúrású kutaktól távol eső kisebb egységeket — szárnyasnevelőket, juhtenyésztő telepeket — gyakran szennyezett talaj- tószögébe. vízre' épített kutakból látják el. Az üzemeltetés során keletkező szennyvizet vagy öszszegyújtve elszállítják, vagy Ártalmak .... , , zeket. Megnyugtató módon nes e oirasok teljesitesel. CLak 1400 fokon, zart rendTervezik, hogy valarmkep- szerben lehetne „ártalmatlapen ezeket a gazdasagokat nítani„ ezeket az anyagokat. a hlvatalok la* A Minisztertanács még 1981ben rendeletet hozott a veszélyes hulladékokat kezelő telepek létesítéséről. Tudomásunk szerint azonban az A mezőgazdaság hagyó- iparj Minisztérium — noha szikkasztják. A növényvédő mányos ágazataiban napja- a határidő elmúlt Csongmunkák révén . termelődött inkban is a zaj, a vibrációs megyében nem ielölte ki mosó szennyvizet, a gépek és o vegyi ártalmak fenye- az égetőmű és a lerakótelelxrbantartása után megma- getik leginkább az ember pek helyét, radó piszkos, olajos vizet, egészségét. A gépesítés okozsajnos szabálytalanul, a kör- la veszélyek nem csekélyek. Ahogy a vegyszeres nonvezetet állandó szennyezés- A KÖJAl 14 mezőgazdasági venuvedelemrol. ugy a mezősei fenyegető módon vezetik üzem 27 egységében végzett ffozdasagöan dolgozo embeel az üzemek. Az állattartó vizsgálata szerint a darálók- rek egészségének vedelmerol telepek folyékony trágyáját ban. a terménvkeverökben, a talajerő pótlására hasz- a szárítókban, a gépmüheSzovjet módszerek a kenderfeldolgozásban A kedvező időjárás bekö- ják, majd a medencékben később a vállalat többi gyászöntével országszerte meg- megázott és 2 tonnásra duz- rá bán is bevezetik, kezdődött a kender feldolgo- zadt kévéket ugyancsak da- További alapvetően új zásának első szakasza, az ruval emelgetik. szovjet eljárás szerint a áztatus. Az ősszel betakart- Ai4 áztatással' kapcsolat- rendkívül költségnövelő áztott 40 000 tonnányi termést termelékeny szovjet látási munkára egyáltalán a Kenderfonó és Szövőipari ban ermetekeny szovj. , , szükség, pontoVállalat 7 feldolgozó üze- módszereket vezettek be. A ^^ rabizzak azl f ter. mének tárolóterén annak szovjet gluchovi kutatóin- mészetre fr/t bgy onk idején ház nagyságú "kazlak- lettől átvett egyik eljárást hogy a kendert °az aratás ba rakták, s egy részét fel- a Nagylaki Kendergyárban után 2—3 hétig a renden dolgozták. A kazlakat most próbállak ki. Lényege, hogy hagyják. Ott a nap kellően újból megbontottak, s az megfelelő eszközökkel, ke- kifehéríti, a harmat pedig óriás bálákat folyamatosan ,-ineető szivattyúkkal pót- mégáztatja úgy, hogy utána a termálvízzel töltött me- levegőt juttatnak az áztató- közvetlenül feldolgozható. Az dencekbe rakjak, hogy fel- vízbe, elősegítve a kendert ehhez való kétmenetes szovoldják a rostokat összekötő eiemi szálakra bomlasztó jet arató-rendfelszedö gépektinanyagot. Így köny- baktériumok elszaporodását, péket, illetve az új betakanyebb a rostok elemi szá- Így nem kell felszaporodó ritási technológiát már az lakra bontása, tovabbfeldol- szennyeződés miatt a vizet ősszel kipróbálták. Most a gyakran cserélni, ezzel együtt rostkikészítési, majd a fogozasa. újabb baktériumokat „nevel- nási-szüvési kísérletek eredEzt a nemrég nehéz fizi- ni". Ez időnyereséget, na- ménye dönti el a módszer kai munkát már mindenütt gyobb termelékenységet szélesebb körű bevezetését, gépesítették: a földeken óriás eredményez. Ugyanakkor ke- illetve a régi eljárás teljes bálákba préséit kendert da- vésbé szennyezik az élővize- felváltását, ruskocsival rakodják-szállít- ket, a Marost. A módszert L>. B. sem mondhatunk le. Be is szerezték a gazdaságok az előírás szerinti védőruházatot, nincs is abban hiány. Csakhogy a légzésvédő és a ruha viselése kellemetlen, ezért — méreg ide, vagy oda — az emberek nem öltik magukra, a vezetők meg túl elnézőek... Hiányzik az üzemorvos Valóba n csak pénz és fölszerelés kérdése lenne az egészség- és környezetvédelem? Ismét eljutottunk a kerdéshez, s a válaszhoz is, mint már annyiszor: szemléletváltozás, fölvilágosítás, azaz észre ható érvek nélkül ez sem megy. S ki lehetne az észérvek kc'zvetitöje? Ki más: áz egészséget rendszeresen ellenőrző üzemi orvos. Csakhogy: megyénkben főállású üzemi orvos — a szövetkezetek magatartása miatt — egyedül Vásárhelyen, az Allatorvostudományi Egyetemi Tangazdaságban dolgozik. Hát nem méreg ez is? Chikán Ágnes