Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

4 Szerda, 1985. április 10. MIP HOL? MIKOR? Acta Wittman Tibor emlékére A közel százoldalas Acta Historica ezúttal külföldi szerzők spanyol-francia nyel­vű tanulmányait tartalmaz­za. A kötet előszavában a szerkesztő, Artderlc Adám utal a kötet megszületésének körülményeire. A fájdalma­san korán elhunyt Wittman Tibor professzor 1983 tava­szán töltötte volna be hat­vanadik életévét. Ez alka­lomból volt tanítványai és kollégái a középkori egyete­mes és a Latin-Amerika tör­ténete tanszék szervezésében tudományos felolvasó ülés keretében emlékeztek meg arról, hogy a professzor mun­kássága tovább él az általa megalapozott tudományos iskolában. Wittman Tibor Dcmcsak. mint kutató, hd­nem, mint tudomónyszerve­ÉÓ is kitűnt, s szerteágazó tartós nemzetközi kapcsola­tokat épiiett ki. Külföldi kollégái, barátai küldték el fiúsaikat az emlékülésre, il­letve az emlékkönyvbe. A kötet bevezetőjét Kristó Gyula, a JATE rektora írta, aki Wittman Tibor, a tanár és a kolléga címmel rajzolt portrét a szegedi latin-ame­rikanisztika megalapítójáról. Jósé Gentil E)a Silva ta­nulmánya Brazília kialaku­lásával kapcsolatosan: A nők szerepe címmel egy kevéssé ismert, feltárt érdekes prob­lematikába ad bepillantást. Brazília kialakulása és e kér­déskör nem vizsgálható ön­magában — szögezi le a francia kutató —, hanem szorosan kapcsolódik Portu­gália történeti fejlődéséhez. Ez vonatkozik a brazil „csa­ládmodell" alakulására is, mivel a nőknek a társada­lomban játszott szerepét a portugál sajátosságok jelen­tős mértékben meghatároz­ták. Maria Luiza Marcilio: Né­pesség és munkaerő egy át­alakulóban levő agrárgazda­ságban. Sao Paulo provincia a gyarmati korszak végén. A brazil kutatónő az egyik legjelentősebb brazil kapi­tányság társadalmi struktú­rájának változását követi nyomon — 1798—182R között — primér források, elsődle­gesen az évenkénti kötelező népesség-összeírások alapján. Az európai latin-amerika­nisták nagv öregje, a svéd Magnus Mörner professzor hagyományos kutatási témá­jához, a gyarmati Latin­Amerikához nyúlik vissza A Tupac Amaru-felkelés új nézőpontból című írásában. 1780-ban, a perui Cuzcóban kirobbant felkelés a spanyol gyarmati uralom elleni leg­nagyobb indián megmozdu­lás volt. A történészek álta­lában egyetértenek abban, hogy a felkelés végső célja a spanyol gyarmati uralom lerázása volt. A részleteket illetően azonban sok a bi­zonytalanság, a megválaszo­latlan kérdés, ami részben következik a megbízható for­rások csekély számából is. A szerző három kérdéskört vizsgál: melyek voltak a fel­kelés okai; a felkelők szo­ciális összetétele és a követ­kezmények. A caracasi Santa Maria egyetem nemzetközi hírű professzora. Federico Brito Fiqucroa: A nemzeti felsza­badítás és az osztályok és fajok háborúja cimü írásá­vá. szerepel. A történész ab­ból indul ki. hogy 1810—1821 között egyidejűleg két hábo­rú zajlott Venezuelában. Az egyik spanyolellenes függet­lenségi harc volt, melyet a kreol földbirtokos osztály vezetett, a másik az. „osztá­lyok és színek" küzdelme lényegében polgárháború, amelyet a dolgozó osztályok, mindenekelőtt a rabszolgák folytattak társadalmi fel­emelkedésükért. Simón Boli­vár azon kevés felvilágosult kreol függetlenségi vezető közé tartozott, akik felis­merték, hogy a rabszolgaság felszámolása s a földtulaj­donviszonyok bizonyos mó­dosítása nemcsak a gazda­sági-társadalmi haladásnak, de a függetlenség kivívásá­nak is elengedhetetlen felté­tele. A Német Demokratikus Köztársaság legtekintélye­sebb Latin-Amerika-kutató­ja, a lipcsei Manfréd Kossok iprofesszor, Sz Egység és kü­lönbözőség Spanyol-Amerika történetében; A •függetlenség esete című tanulmányában egy olyan kérdéskört ele­mez, amely gyakran vált a történészi polémiák tárgyá­vá, de ugyanakkor napjaink latin-amerikai valósága, a politikai gyakorlat is szem­besül az egység (a kontinen­talizmus) és a különbözőség '.r.emzeti-regionalizmus) ne­hezen feloldható dilemmájá­val. Mind a spanyolellenes tudat kialakulásában, mind a függetlenségi harcban egy­szerre, egymással komplex kapcsolatban álltak a kon­tinentális és regionális té­nyezők, a centripetális és a centrifugális erők. A kettő küzdelméből végül is — szá­mos eltérő gazdasági, föld­rajzi, társadalmi adottság következtében — a különbö­zőség. a sokállamiság kere­kedett felül. Dr. Fischer Ferenc Á törvényes öröklésről ^ A törvényes öröklés szabá­lyairól kér tájékoztatást N. I. szegedi olvasónk. Azért kérdezi ezt, mert közeli hoz­zátartozója nincs, s nem tudja, készitscn-c végren­deletet, vagy egész élete munkájával megszerzett ja­vait enélkiil is az örökölne, akire hagyni szeretné. Abban az esetben, ha az örökhagyó nem rendelkezett vagyona sorsáról, vagyis nem , készített végintézke­dést, örökösei azok lesznek, akiket a törvény meghatá­roz. Ez.eket az örökösöket nevezzük törvényes örökö­söknek. A törvényes örökö­sök megszabott 'sorrendben örökölnek, mindaddig, amíg a sorrendben előbbre álló örökös van, a sorrendben hátrább álló nem örököl­het. Ha az örökhagyónak gyer­mekei vannak, hagyatékát — egyenlő részben — ők öröklik. Ha valamelyik gyer­meke nem él, az őt meg­illető részt, gyermekei (te­hát az örökhagyó uno­kái) öröklik. Gyermeke* hiánynban a házastárs örö­köl. Ha az örökhagyónak gyermeke és házastársa is van, a gyermekek a hagya­tékot a házastárs haszonél­vezeti jogával — az úgyne­vezett özvegyi joggal — ter­helten öröklik. A házastár­sul a törvényes öröklés rendjében ugyanis minden olyan vagyontárgyra, ame­lyet nem ő örököl, haszon­élvezeti jog illeti meg. Ha az örökhagyónak sem le­származója, sem házastársa sjnes, szülei örökölnek. 'Az öröklésből kiesett szülő he­lyén ennek leszármazol örö­kölnek oly módon, mint a gyermekek helyén annak le­származol. Ha a kiesett szü­lőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illet­ve annak leszarmazói örö­kölnek. Ha nincs le.4?ármazó, há­zastárs, szülő, szülők le­származol, a törvényes örö­kösök az. örökhagyó nagy­szülei. Bármelyik nagyszülő kiesése esetén, helyén az ö leszarmazói az örökösök. Ha nincsen leszármazója, he­lyette nagyszülőpárja, ha pe­dig az is kiesett, ennek he­lyén az ö leszármazója örö­köl. Ha valamelyik nagy­szülőpár kiesett, és helyü­kön leszármazójuk nem örö­kölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár, vagy azok leszármazója örökli. Ha sem az örökhagyó nagyszü­lője, sem leszármazójuk nem örökölhet, akkor a törvényes örökös az örökhagyó távo­labbi felmenői. A távolabbi felmenők leszarmazói azon­ban a törvény alapján már nem örökölhetnek; a tör­vény az oldalági rokpnok öröklését a nagyszülők le­származottainál lezárta. Ha az örökhagyónak távolabbi felmenői nem élnek, végső soron — végintézkedés hiá­nyában — az állam a tör­vényes örökös. Dr. V. IVk Dokumenlum­kölet A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusá­ra készült kötet tartalmazza a pártkongresszusok és kon. ferenciák legfontosabb ada. tait a párt megszületésétől az 1980-ban tartott XII. kongresszusig bezárólag. A korabeli sajtóanyagok, publikált jegyzőkönyvek és levéltári dokumentumok alapján összeállított kézi­könyv tükrözi, hogy egy-egy kongresszus, konferencia időszakában melyek voltak az ország, a párt előtt álló feladatok. Tizenöt nagy horderejű tanácskozás adatait gyűjtöt­te egybe Vida Sándor, főleg a tényekre szorítkozva. A könyv elején rövid át­tekintést nyújt a „Bevezető" a magyar forradalmi mun­kásmozgalom történetének főbb eseményeiről a Kom­munista Kiáltvány megje­lenésétől a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásáig. Az egyes kongresszusok­ról, konferenciákról először összefoglaló, tájékoztató sző. vegrészt kozol. A napirendi pontok címein kívül rövid összefoglalást nyújt, a kong­resszus legfontosabb megál­lapításairól. Tárgyszerűen tartalmazza a tanácskozás időpontját, helyét, a napi­rendi pontokat, címeit es előadóit. A hataruzatokat, illetve kongresszusi doku­mentumokat tömörítve adja közre. A megválasztott ve­zető szervek — igy a Köz­ponti Bizottság (Vezetőség), a Politikai Bizottság, a Tit­kárság, a Központi Ellenőr­ző Bizottság és a pártintéz­mények — vezetőinek, tag­jainak és póttagjainak név­sorát is ismerteti á kötet Az egyes kongresszusok, konferenciák programnyi­latkozatait függelékben tar­talmazaa a könyv. ^ A kötet névmutató, vala­mint az olvasók előtt eddig kevéssé ismert fotódoku­mentációs anyag teszi tel­jesebbé és színesebbé. Alig dőlt a torony 1984-ben évek óta a leg­kisebb mértekben dőlt a pisai ferde torony — közöl­te a torony gondnokságának jelentése. A mérések azt mutatták, hogy az 55 méter magas márványtorony 1984­ben csak 0,48 mm-rel dőlt tovább: 1983-ban 1,28 mm új dőlést állapítottak meg. A dőlés növekedése az utób. bi években átlagosan egy mm volt. 19SS. ÁPRILIS III., SZERDA — NÉVNAP: ZSOLT A Nap krl 6 Ara 6 perckor, és nyugszik 19 óra 26 perckor. A Hold kel 1 Ora 6 perckor, es nyugszik 9 óra l perckor. VlZAl.LAS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz. 600 cm (apadó). HAZASSAG Paragl Dezső és Bánsági Gylirgy! Borbala, Cassldy Fre­dorlck Mauricc és Nagy zsu­zsannu, Dobi Islvan és Palticz ibolya. Bárányi József és Varga Gabriella. Kiss Mihály és Gaál Mónika Andrea. Bulik László és Muhari Gabriella Maria. Kere­kes Tibor és Takaes Eva. Hor­váth Tamás es Gccscg Zsuzsan­na, Bcre Zsigmond és Szekeres Gyöngyi. Maróti Zoltán és Ko­vács Erika Jolán. Kiss László és Madaras/. Eva Márta, Szekulles Karoly és Juhász Ágnes. Kővágó Endre és Oesal Magdolna. Már­ton Mihály es Túri Veronika, Abrahám-Kődmcn László és Gá­bor Katalin Ágnes. Szalma Ist­ván es Tóth Mónika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Berko Cubornak és Szalma Máriának Mónika. Tilz Eleknek és Gyuris Editnek EdLna Erzsé­bet. Bányai Sándornak és Ba­logh Ilona Piroskának Ale­xandra. Kakuszl Pá! Istvánnak , N.cg> Klárának Csaba Attila, Németh Józsefnek és Zsikal Ma­riának Tamás József, Szántat­Kis Józsefnek és Mihalcczikt Ju­ditnak Péter. Zódl János Gábor­nak és Makra Évának Márk, Ro­goz Györgynek és Meszlényi Eva Katalinnak Péter György. Laezl Mihálynak és Torók Irénnek Adum István, Csík Olivérnek és Andrikó Erikunak Marcell Oli­vér. Rózsa Géza Lászlónak es Szekeres Mártanak Andrea Má­Családi események riu, Forgó Péter Antalnak cs Harmat Zsuzsannának Tivadar. Menyhárt Miklós Imrének és Pé­ter Ildikó Teréziának Miklós, Pé­ter Ferencnek és Csotó Máriá­nak Vivien Petra, Monostori Ist­vánnak és Való Gabriella And­reának András István. Lele Fe­rencnek es Kovács Matildnak Tamás, Táborosl Lászlónak és Eszter Erikának Zsolt, Fngi Ti­bornak és Fülöp Rozália Etelká­nak Eva, -Németh Györgynek és Bátyai Edina Beátának Attila Gergő. Kúszó Józsefnek és Illcs Editnek Tamás, Lóderer László­nak és llegyl Gyöngyinek Adám László. Suti Józsefnek és Hajdú Tündének Bernadett. Csányl Zoltánnak es Gelegonya Mária­ilak Eva Mária. Szilágyi István­nak és Kis Borbálanuk Tímea, Rcstás Józsefnek és Szabó Ilo­nának Tünde. Jan/.só Istvánnak és Dani Plroskánuk Krisztián, Horváth Gézának és Szűcs Ilo­nának Péter, dr. Szántó Gábor Lászlónak és dr. Óvári Juditnak Bálint, Ábrahám Zoltánnak és Kincses Gyöngyi Ibolyanak Szil­via, Forrai Tibornak és Doró Évának Eva. Vőnek! Lajosnak és Kovács Zsuzsannának Ger­gely. Velró László Mihálynak és Borok Erikanak László Gábor. Tóth Lászlónak és Lengyel Ildi­kónak Orsolya, Rutai Istvánnak és Bclovai Rozáliának Anikó, Mentes Ádámnak és Kovács Ida Mártanak Dániel Gábor. Nagy István Snndornak és páll Edit nek István Málé nevű gyerme kük született. HALÁLOZÁS Báio Ilona, Sós Marton, Vin eze Menyhért, Nagyivun József­né Nyári Anna, Sárkány Kál­mán, Acs János, Takács Ká­roly, Horváth Juliunna, dr. Bür­csök Vince, Ketskcmétj; József Bullas Józsefné Klspéter Hona Pászti Palné Vörös Rozália, pup­dl Mihályrié Bus Piroska, Far­kas Gyula, Terhes Péterné Ré­vész Ilona. Kovács László, Szögi József, Tóth István. Laászló Gyula Lujosné Bndola Olga. Né met József, Sóti Istvánné Nagy Ilona, Császár Józsefné Börcsök Veronika, Laudisz. István. Ste­fim András. Rózsik Bal.izsnc Tanka Katalin. Antal Mihály. Kaliczka Péter Pál. Terhes József. Pesti-Palócz Mihályné Szabó Ilona Anna. Laukó Pálné Frank Margit, Hódi Józsefné Kasza Ju lia, Fcrcncz.l imréné Horváth Piroska. Czlrok Anna. Kopasz Fercncné Szanka Aranka, Láng Antalné Kelemen Etelka. Lajkó Andrásné Nagy Gizella, Kispéter Vincéné Négyökru Piroska. Györgyi Istvánné Ordo Erzsébet meghalt. KILENCVEN ÉVE született Edward Kussel (189.V— 1081) neves brit Jogász, a náci háborús bűnösök nürnbergi pe­rében ítéletet hozó nemzetközi bíróság tagja, a német fasizmus gaztetteit leleplező könyv szer­zője. NYOLCVAN ÉVE születőit Jancsó Elemér (1905— 1971) egyetemi tanár, irodalom­történész és kritikus, az. erdélyi magyar irodalom történetének és a fólvllágosodás művelődésé­nek jeles búvára. HETVENÖT ÉVES J. K. Fjodora (sz. 1910) geofizi­kus. akadémikus, a szovjet Bé­kcvédclml Bizottság elnöke. ZENÉS SZÍNHÁZ Este 7 órakor: A Nyugat lá­nya — Bartók—Vaszy-bérlct. KISSZIMIAZ Este fél 6 órakor: Dózsa György — Mórlcz-bcrlct. MOZIK Vörfis CsiUag: délelőtt 1(1, dél­után fél 6 és háromnegyed 8 órakor: Hány az óra. Vekker úr? (színes magyar). Fáklya: háromnegyed .1 ne­gyed 6 és fél 8 órakor: Carmen (színes spanyol, 14 éven felüli­eknek). Filnuéka (MTESZ-székház, Ki­gyo u. 4.): Mesél .1 bécsi erdo (színes osziruk—NSZK, 16 éven felülieknek, este fi urakor). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-65) es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden n II. Kórház (Toibuhln sgt. 57.) vesz) fel. se­bészeti felvételi ügyeletet ez I. sz. Sebészel! Klinika (Pécsi u. «.), urológiai felvételi ügyeletes a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig r. felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt., I. sz. alatt. Telefon: 10-HM). GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap éa munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám elaUl körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik • sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindehnap Tste 22 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7­tő! hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-tól reggel 7 óráig. Telefon: 11-0(19. Hflf/j BUDAPEST I. 9.15: Tv-torna 5.20: Kisiskolások Kubában — (Ism.) 5.50: Delta — (Ism.) 19.15: Az isztambuli vonat — 2. (ism.) ít.zu; A fényképezés úttörői — L. — (ism.) II.45: Képújság 16.25: Hírek 16.35: Kisfilm 17.00: Simándy József operett­dalokat énekei — (ism.) 17.35: Képújság 17.53: Videoton— Zseljeznyicsar labdarúgó UEFA Kupa mérkőzés A szünetben: Esti mese 19.45: Tv-hiradó 10.15: Kék fény 21.30; Szó — zene — kép 22.10: Gondolkodó 22.50: Tv-híradó 3 23.09: Himnusz BUDAPEST 2. 18.39: Képújság 10.55: Zscb-tv — (ism.) 17.33: Mi és a számítógép 17.55: Fókusz — (Ism.) 18.35. Nas Ekran — a pécsi stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora III.55: Tv-llASIC-tanfolyam — 13. 19.25; A spyro Gyra együttes a I'ori Jazz 1984 fesztiválon 20.90: Mocsár Gábor: Illetlenek tv-íilm — (ism.) 21.19: Tv-hirado 2. 21.35: Magyarország­Jugoszlávia úszóverseny 22.15: Képújság BELGRÁD I. 8.35: Tv-naptár 8.45: Sólymok - tv-filmsorozat 9.15: Látogassuk meg Samobe.rt 9.39: Történelmi elbeszélés 19.00: Pályaválasztás 10 39: Hírek 19.35: Művelődés 12.3(1: Hírek 17.09: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Hírek 17.35: Tv-riaplár 17.45: Sólymok — (ism.) 18.15: Művelődés 18.15: Népi muzsika 19.15: Rajzfilm ;n.30: Tv-napló 20.00: Sportszerda 22.15: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.03: Hírek 18.30: zágrábi körkép 19.00: Emelvény 19.30: Tv-napló 20.99: Játékfilm 21.45: Tegnap, ma. holnap 22.00: Hangverseny­termeinkből 17.(10: 17.45: 18.15: 18.35: 19.15. 19.30: 29.00: 22 90: ÚJVIDÉK Tv-hirado magyarul és szerb-horvátul Sólymok — tv-film­sorozat llundel: Concerto gros-so Ismeretterjesztő műsor Rajzfilm Tv-hiradó 2., magyarul Sportsz.crda Tv-híradó 2., szerb­horvátul 8.20: 8.5(1: 8.55: 9.49: 10.03: 19.35: 10.50 11.29 12319 12.45­13.9(1 13.Ifi 14.19 14.23 15.011 15.05 17 (Hl 17.23 18.92 19.15 20.02. 20.33 21.39: 22,20 22,30 22.45 M-OO 0.10 KOSSUTH Tudomány és gyakorlat Kis magyar néprajz Kálmán (mre operettjeiből Fuvolamuzsika gyerekeknek Íróvá avatnak — Örkény István indulása Mi ez a gyönyörű? — (ism.) Verbunkosok, nóták Kelelet — Diry Tibor regénye — 4. Ki nyer ma? Törvénykönyv Sándor Judit és Rósler Endre daiíelvétcleiből Filmzene A magyar széppróza századal — 52, — (ism.) operasiágerck : Népzenei Hangos Újság melléklete — a Budapesti Tavaszi Fesztivál folklór­rendezvényeiről MR 19—14 . . . hogy Jőhbrut menjen a munka — Kapusi Rózsai riportja A diadal mos asszony — részletek Kritikusok fóruma — • Mcgay László; Este a Kandúrnál A Rádiószínház bemutatója: Sirályok barna csomagolópapírban Ceellie Lóvéid hangjátéka Honryk Szeryng hegedül Puccini: Gianni Sehicchi Antiról a világ vitatkozik : Tíz perc kiílp<*tíka ; Haydn: D-dúr vonós­négyes .- Kukorica az atommag­gyorsitoban : Barokk zene -. - ,,-v : Tarján! Ferenc kiirtöh játszik f PETŐFI 6.05: Idősebbek hullámhosszán 8.59: Tíz pere külpolitika 8.05: Napközben 12.10: A Budapest Koncert­fúvószenekar játszik 12.23: Útikalauz — üdülőknek 12.30: Lakatos Antal népi. zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00; Rádiós es humorista — beszélgetés Sinkó Péterrel Kb. 14.49: Szórakoztató antikvárium — Slnkó Péter Írásaiból 16.20: Slágerről slágerre 17.85: Sportközvetítés 17.45: Ötödik sebesség 18.30: Ritmus! — a Karthngo együttes felvételeiből 18.53: sportközvetítés 19.59: Pászti Miklós vezényli az. Állami Népi Együttes énekkarát 20.50: Vásár a vendégért — riport 21.05: Nemzedékek — Mikor válunk felnőtté? 22.00: Böngészde a Zenei Antikváriumban 23.20: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből 21.00: Éjféltől hajnalig 3. MŰSOR 9.08: Bécsi klasszikus zene 10 08: Berlioz: Faust elkárhozása — drámai legenda (2.18: Zenekari operarészleiek 13.95: Szonda — tudományos magazin — (ism.) 13.45: Az I Mustéi di Roma kamarazenekar játszik 14.30: A rocktörténct nagy előadói 15.39: A magyar muzsika múltjából — Erkel útja a Hunyadi Lászlóig 10.00: A Magyar Rádió országos zongoraversenye — válogató — V/2. Közben: Kb. 17.00: Minden létező — valami jel 16.30: V materlnskom Jazyku — a Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról 19.03: Külföldi tudósoké a szó 19.20: Az Okisz Monteverd! Kamarakórusa énekel — vezényel: P. Kollár Eva KB. 29.00: Népdalfeldolgozások 20.27: Magyar zeneszerzők 21,10: Foglalkozása: basszus­gitáros — Baróti Eva zenés beszélgetése Or.száczky „JacJcie" Miklóssal 21.30: Opcra­müvészlemezok 22.45: Emlékezetes dzsessz­hangversenyek — George Adams együttese Játszik CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.20: Köznapi ügyeink 8.30; Romantikus muzsika 6.57: Haydn: Philemon s. és Baucis 9.43: A gyermekeknek irta: J. S. Bach 10.03: Mindenre készen 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Angot asszony lánya — részletek 11.29: Felelet — 5. — (ism.) 12.30: Ki nyer ma? í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom