Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

8 ) Kedd, 1985. április 9. DM röviden E lnp április 8-tól JL. április 14-ig Negyven esztendeje, április 9-én szalagcímes cikk je­lent meg, a következő szöveggel: „Páratlan árdrágítás! Egy kereskedő 6 ezer pengőért árulta a zsír kilóját; a zsírt elkobozták, a kereskedőt uzsorabíróság elé állítják". Április 10-e, szerda, az idei századik nap. Lassan el­múlik az év első harmada. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a kemény tél ellenére sikeresen birkóztunk meg az eddigi feladatokkal. Április 11., József Attila születésnapja. Költészetünk géniusza 80 évvel ezelőtt született. Első kötete, a Szépség koldusa Szegeden látott napvilágot Juhász Gyula előszavá­val 1924-ben, a füzetet a Koroknay-nyomdában készítették. Húsz esztendeje hazánkban ez a nap a költészet ünnepe. Április 12-e, csütörtök. 19fil-ben ezen a napon Föld körüli palyára bocsátották a Vosztok—1 űrhajót, fedélze­tén Jurij Gagarin szovjet őrnaggyal. A másnapi Délma­gyarország Szoviet ember az első űrutas címmel számolt be az eseményről, s közölte az akkor még egyetemi hall­gató, ma kétszeres József Attila-díjas költő, lapunk egy­kori munkatársa. Veress Miklós versét, melynek utolsó szakasza így hangzik: „Rádió harsog, újság loboq. / En keresztülvágom újra az űrt... ! Ajtó nvilik, a férfi mo­solyog: / Sikerült, elvtársak, sikerült". Ez a nap immár világszerte az űrhajózás napja. Április 13., Ida napja. Gárdonyi Géza regénve óta népszerű női név. Több germán név egybeeséséből szüle­tett. Az ítis-olőtagú női nevek rövidülése (Itis germán harcias istennő, Valkür); a germán íd-szótőből (tevékeny, serény), valamint az Ida kezdetű és -ida végződésű női ne­vek rövidüléséből (Idaberga, Alida), alakult ki. > Április 14. Szalagcímek a 40 évvel ezelőtti újságokból: „A kommunisták nagyszabású terve az ország újjáépítésé­re: Takarítsuk cl a romokat!". Húsvét keddjén nagyon akadozva indult a munka gyárunkban. Mi­csoda? Hogy csak húsvétvasárnap és -hétfő van? Maguknál lehet, hogy ilyen a naptár, de nem ná­lunk! Mert ugye vasárnap készü­lünk a locsolásra. Hétfőn öntözünk és iszunk, kedden meg iszunk, és föllocsolnak bennünket. Szóval azzal kezdődött, hogy reg­gel bejöt't a Józsi a műhelybe egy demizsonnal. Már csak félig volt. Ha meg nem isszuk, ráromlik. A borá­szati szakkönyvben is benne van, hogy a bort nem szabad félben hagyni. Nem volt biztosítva, lelök­tük, hogy megelőzzük a kárt. Alighogy ezzel megvoltunk, oda­libegett n Maca. Hétfőn nem tudtuk meglocsolni, mert Albertirsán lakik. Saját főzésű kisüstije volt. Az üve­get visszaadtuk neki. Odajött a csoportvezetőnk, a Guszti. Csak úgy dőlt belőle a hús­Húsvét keddje véti állat. Szilvapálinka meg konyak. Az utóbbiból még volt vagy fél liter* a zsebében. Nem sokáig. No, szóval azt mondta, hogy most már dolgoz­ni kellene, mert fél kilenc van, és délben lejön a góré ellenőrizni a melót. No, jól van — gondoltam —, de azért át kellene ugrani a szomszéd műhelybe, hátha van ott anyáscsa­var. A miénket még nem hozták ki az anyagmozgatók. Vagy elitták? A fene tudja. Át is léptem. Csavar ugyan nem volt, de szájról szájra járt a szürkebarát. A csuda tudja, hogyan történt, de valahogy az én szám is odakerült az üveg alá. Egyszer csak hallom ám, hogy zu­han valami. — Rá se ránts, pajtás — mondta az egyik haver —, a Jani lement a liftaknába. — Mit keres ő a liftaknában — érdeklődtem naivan — hisz lakatos, nem liftszerelő?! — Ez igaz — világosított föl a ha­ver —, de azt mondta, hogy a sok piától már liftezik a gyomra. Akkor jó — gondoltam —, ott a helye. A lift úgyse jár vagy két hő­napja. Leültünk a fal mellé, és iszo­gattunk délig. Egyszer csak jött két pasas. Olyan egyformák voltak, mir.t két húsvéti nyuszitojás. Egyszerre beszéltek. Azt mondták, hogy spuri, mert jön a góré! Ha így meglát ben­nünket, kezünkbe adják a zsugát. Meg az ús lehet, hogy a fülünket. Fel is álltunk valahogy. Akkor vettem észre, hogy a haver is má­sodmagával van.. Gyerünk — mon­dom —, és akkor jött a nagy dilem­ma: vajon melyik ajtó az igazi? T. Ágoston László SZOBORAVATAS BÉKÉSCSABÁN Április 11-én. a költészet rapján József Attila 80. szü* letésnapján délelőtt 11 óra­kor Békéscsabán a költőről elnevezett lakótcleo be iá rá­tán ál (Lencsésl út 2—8.) avatják föl Kligl Sándor sze­gedi szobrászművész szobor­kompozícióját. A József At­lila-emlékmű avatóbeszédét Sasala János, a városi tanács elnöke mondja, közreműkö­dik Harkányi János színmű­vész, az ifjúsági és úttörő­ház fúvószenekara, valamint n József Attila-lakótelepi is­kola 'kórusa. SEBESSÉGKORLÁTOZÁS A LENIN KÖRÜTON Burkolatjavítást kezdenek a Lenin körúton a hódmező­vásárhelyi KEV szakemberei holnap, szerdán hajnaltól. Az első ütemben a Dugonics tér és a Mérey utca között á villamosnálya melletti for­galmi sávon dolgoznak, ame­lyet a munka ütemezése sze­rint majd részlegesen zárnak le. Egyidejűleg 40 kilométe­res sebességkorlátozást ve­zetnek be a megmaradó, két­irányú forgalmi sávon. A ja­vítás ideje alatt a közlekedé­si jelzőlámpákat villogó sár­gára állítják. UEBMANN BÉLA FOTÓI A Bartók Béla Művelődési Központban nagyszabású ki­állításon mutatják be Lieb­mann Béla fotóművész élet­müvének keresztmetszetét. A fényképkiállítást április 11­én, csütörtökön délután fél 5 órakor Tandi Lajos újságíró nyitja meg. A bemutató áp­rilis 28-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10­től 18 óráig. VÁMOSSY NEDDÁJA A Bajazzók Neddúját éne­kelte, olaszul, húsvétvasár­nap Budapesten, az Erkel Színházban, Vámossy Éva, a szegedi színház operaénekes­nője. Az előadást a debrece­ni Szabó László vezényelte, Vámossy partnerei Patricio Mendez, Horváth József és Pók a Balázs voltak. KÉSELÉS A Csongrád megyei Rend­őr-főkapitányság emberölés alapos gyanúja miatt őrizet­be vette és büntetőeljárást indított Mednyánszki József­né 44 éves betanított mun­kás (Szeged, Nagyrét u. 19.) ellen. Mednyánszkiné április 6-án lakásukon családi ve­szekedés közben egy konyha­késsel hátba szúrta férjét, aki a helyszínen életét vesz­tette. A megyei rendőr-főkapi­tányság szakértők bevonásá­val folytatja a vizsgálatot. HATÁSOS LOCSOLÁS Záporok R - <*• KI­várható időjárás az ország területén ma esig: Csak át­menetileg csökken a felhő­zet, még gyakran lesz erő­sen felhős az ég. Esőre, zá­poresőre elsősorban délután lehet számítani. Az élénk délnyugati szelet főként a Dunántúlon kísérik tovább­ra is erős lökések. A leg­magasabb nappali hőmérsék­let ma 15, 20° között vár­ható. LOTTÓNYEREMÉNYEK A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 14. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt. A lottó­nyeremények a nyeremény­illeték levonása után, a következők: négytalálatos szelvénye 82 fogadónak volt, nyereményük egyenként 127 ezer 502 forint; három ta­lálata 7 ezer 635 fogadónak volt, nyereményük egyen­ként 6(15 forint; a kéttalála­tos szelvények száma 237 ezer 801 darab volt, ezekre egyenként 27 forintot fizet­nek. Hallottam, hogy... ... kisfiúk morgolódnak a lépcsőházban. Elégedetlen­kednek, mert — mint mondogatják — a Ciliké anyukája „csak egy vacak húszast adott" locsolópénznek, meg hozza egy „láttam a boltban, ez csak harminc forintos csokito­jás"-t. „Ide nemigen volt érdemes eljönni" — állapítják meg a srácok. Hiszen i— mesélik — más osztálytársaiknál, ismerőseiknél több pénzzel és nagyobb értékű csokoládé nyúllal, báránnyal, tojással, csibével várták ólcet, s többet kaptak a házbeli lányoktól, asszonyoktól is. Mennyit? Leülnek (bocsánat, már nemcsak hallom, de látom is őket az ajtón levő kukucskálón) ünneplő ruhá­jukban a kevésbé ünneplőre pucovált lépcsőre, kiborítják a reklámszatyorból a csokoládéfigurákat, előkotorják zse­bükből a pénzt és számolnak. Közben csevegnek. Megtu­dom. hogy nekik ezen a húsvéton (is?) az a „jó hely", ahol a legtöbbet adják, és az a „menő", aki a legtöbbet gyűjti össze a locsolkodással... ... S hallottam, panaszolta• ismerősöm, hogy „lassan már el sem lehet képzelni, mennyibe van a locsolkodás, ha két lánya van az embernek", ő is számolt tegnap estefelé. Mikor csokiban és pénzben a kétezer forintot meghaladta a kalkulus, nem merte folytatni az összeadást. (Öh, áprilisi kosztpénz, hó végi szűkölködés!). Inkább arról kezdett la­mentálni, „miért nincs legalább egy locsolkodás korú fiam"... Ha lenne, megmagyarázná, meg tudná-e magyarázni neki (s a többi locsolópénzt számoló, „ki mennyit ad, olyan" alapon itélö alig tizenéveseknek), hogy „locsolkod­ni pedig nem azért kell menni..."? Vajon hány felnőtt tudja és adja tovább gyermekének, hogy a néphagyomá­nyok szerint a húsvéti locsolás igazándiból termékenység­varázslást. megtisztító jókívánságot jelent, kedves, meg­tisztelő gesztus, csak nemrégiben lett olyan gyermekszo­kássá. ami szerény „honoráriumkéréssel" is jár a locsoló­szolgálat fejében. ... Remélhetőleg sok ilyen felnőtt van. Es a húsvét sosem válik „locsoló szolgálat"-tá, „oda megyek csak. aho­va érdemes" alapon gyűjtögető körúitá (lányos szülőknek havi anyagi csőddé); hamis értékítéletek öntözővizű forrá­sává. — De jó lenne, ha jövőre már nem hallanám, hogy a lépcsőházban a fiúcskák húsvéthétfőn morgolódnak! Sz. M. Három nap — tizenhét tűzeset Tersánszky Józsi Jenő: A daloló „fecske" Ki dalol ilyen harsányan ebben a házban? Ezt ma­gamtól kérdeztem egy jó­zsefvárosi zugutcában. A következő pillanatban megpillantom a kőművest a házfal bombaüregében, amint téglát illeszt bele,és malteroskanalával mükö­dikj. Érdekes! Az első világ­háborút megelőző békében a kőművest „fecske" név­vel csúfolták. Találó volt, mert részint a kikelet hoz­ta el őt is a téli elvonult­súgából, részint a kőműve­seké volt a legdalosabb iparág. Gyászeset, szeren­csétlenség történhetett ott, ahol az épületállvány nem volt hangos a kőművesek, énekétől. Azután ez általánosan megszűnt. A tőke mind­jobban elvette kedvét az iparosnak az énektől. A csökkentett munkabérek, a munkanélküliség, a saét­züllesztett, feloszlatott szak­szervezetek utolsó védel­mének hiánya, mind, mind elvehette u danától a ked­vét a fecskének, hogy mo­gorván, némán robotoljon az állványok tetején. íme! Most újra kifakadt a jókedve! Nagyon helyes! Dalolj csak, kedves fecske! Jelképesen is, valóban is a te mesterséged a jövő leg­fontosabb mestersége: újra építeni a romokat itten! Ne sóhajtsuk vissza még az aranyos, régi békét sem. Annak intézményeiben rej­lett a mai pusztulás. Üj, jobb élet elé fújjad tele tüdővel új dalodat! (Szabad Szó. 1945. áp­rilis 8.) Férfinap Kilépek az ajtón. Leg­alább hatan szoronganak a szűk lépcsőfordulóban. Szürke, fehér, világosbar­na, drapp, világoskék, vaj­szín. Nadrágok. Az utcán autók egymás hegyén-hátán, biciklisek, motorosok, gyalogosok. Csúcsforgalom. Csak „for­dított nemű". Hétköznapi csúcsforgalom idején — fi­gyeljék meg — úgyszólván kizárólag nők közlekednek. Gyerekekkel, csomagokkal, munkahelyről, boltból, óvo­dából, bölcsődéből — haza. Most? Kizárólag férfiak, könnyű, világos, tavaszi öl­tönyökben, üres kézzel, szabadon — el hazulról! Férfiak ülnek a kocsik­ban, a motorokon, a bicik­liken, a buszokon, a villa­mosokon, a trolikon. Elle­pik a járdákat, úttesteket, parkokat, lépcsőket. Olasz cipők, sportcipők, dzsekik, felöltők, zakók, öltönyök, nadrágok, nadrágok, nad­rágok ... Futva teszem meg a rö­vid utat a buszmegállóból a szerkesztőség kapujáig. Döngve csapódik mögöttem a nehéz vas, nekidőlök kö­rülnézek, nagyot, mélyet lélegzem, kezdem jobban érezni magam. A portás — nő! S. E. A figyelmeztetések ellené­re és az élénk szél támoga­tásával, a hosszú hét végén sok tűzeset történt a megyé­ben, jórészt figyelmetlenség­ből, hanyagságból. A megyei tűzoltóság tájékoztatása sze­rint tegnap, a kora esti órá­kig tizenhét esetben riasz­tották a tűzoltókat kisebb­nagyobb tüzekhez. Főleg a gazégetésből keletkezett avar­tüzek okoztak gondot. Többek közölt pénteken, a kora esti órákban, Tömör­kényben, a téesz iparvágá­nyán közlekedő mozdony szikrájától kapott lángra az árvízvédelmi célokat szol­gáló rőzse- és nádköteg; Makón gyufával játszó gye­rekek okoztak avartűzet; Szegeden, a Zentai utcában lángolt föl a kukoricagóré, a Híd utcában egy 1300-as La­da gyulladt ki; Balástyán a helyi önkéntes tűzoltók lo­kalizálták a szalmatüzet. Gyászközlemények ÓKORTUDOMÁNYI ELŐADÁS A József Attila Tudomány­egyetem Ókortudományi Tanszékcsoportja a Szegedi Akadémiai Bizottsággal és az Ókortudományi Társaság sze­gedi csoportjával közösen tu­dományos ülést rendez ápri­lis 11-én, csütörtökön dél­után 4 órakor a JATE Ady téri épületének III. emele­tén a IV. teremben. A prog­ramban három előadás hang­zik el. Dr. Tar Ibolya Ca­tullus formaművészete, dr. Czuth Béla Maiorianus csá­szár törvényhozása, dr. Ola­jos Teréz Vadonatúj bizán­ci forrás az ősmagyarság történetében címmel tart előadást. HÉT VÉGI PIACI ARAK Az élő csirke kilóját 45—50, a tyúkét 42—16, a pulykáét 58—60. a libáét 50—55, a kacsáét 48—55 forintért árultak a hét végi pia­con. A tejföl literjét 70. a tehén­1úró kilóját 35—50. a juhtúrót 90. a tojás darabját 2—2.40 forintér, kínálták. A rózsa burgonya ki­lója 6—8. a- fehér, sárga típusúé 8—'10, a sárgarépa ikilója 6—12, a petrezselyem csomója 3—5, kiló­ja 8—15. a vöröshagyma 8—12, a fejes káposzta 8—10, a kelká­poszta 18—20. a korai saláta da­rabja 2—12. a karalábé kilója 6— 10, a primőr paradicsom kilója 300—500, a primőr zöldpaprika darabja 6—16, a primőr uborka kilója 90—10©, a hónapos retek csomója 2—8, a zöldhagymáé 4— 6. a fokhagyma kilója 20—25, a paraj 20—30, a sóska 20—10, a gomba 60—80, a téli alma 5—52, a körte 20— 35, a héjas dió kiló­ja 30—40, a száraz bab kilója 50 —70, a savanyú káposzta 20—22, a mák literje 55—65 forint volt. Megrendülten tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, anyós, nagymama, dédnagymama, ro­kon, ÜZV. KECSKEMÉTI I.AJOSNÉ Rárúsí Julianna tragikus hirtelenséggel, 73 éves korában, április 4-én elhunyt. Temetése április 10-én 15 órakor lesz az algyői temető ravatalozó­jából. A gyászoló család, Algyö. Fájó s'é'vel tudatjuk, hogy BÁLINT FERENC volt deszki lakos végső búcsúz­tatása április 11-én 1.3 órakur lesz a szegedi Belvárosi temető ravatalozójabol. A gyászolő csa­lád. Hálás szívvel köszönetet mon­dok mindazon rokonnak, isme­rősnek, akik szeretett édesapam, SZÖGI JÓZSEF temetésén magjelentek, virága­ikkal, megjelenésükkel fájdal­munkat enyhítették. Szögi Lajos és családja. Köszönetet mondunk mind­azon rokonoknak. barátoknak, ismerősöknek, akik felejthetet­len halottunk, TÓTH ISTVÁN temetésén megjelentek, koszorú­ikkal. virágaikkal és részvétük­kel fájdalmunkban osztoztak. A gyászolő család. Köszönetet mondunk a roko­noknak. ismerősöknek, akik ' fe­lejthetetlen szerettünk, PUSKÁS DEZSŐ temetésén megjelentek, virága­ikkal mély fajdalmunkat enyhí­teni Igyekeztek. Köszönetet mondunk körzeti orvosának, a II. Kórház urológiai osztály or­vosainak, ápolóinak áldozatkész munkájukért. A gyászoló csa­lád. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: Sz. Simon István Főszerkesztő-helyettes: Szávay Islván Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadá: Kovács László — Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztár­saság útja 10. Sajtóház. 6710 — Telefon: 12-633 — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, BaJcsy-7s:Iinszky utca 28. 6720. Igazgató: Dobó József — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahiva­taloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 43 forint. — ISSN-: 0133—025 X

Next

/
Oldalképek
Tartalom