Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

Szerda, 1985. április 67. 5 Jubileumra készül a képzőművész tábor „Mártély az én Kaliforniám" A KISZ Csongrád megyei bizottsága immár huszadik alkalommal rendezi meg az Országos Ifjúsági Képzőművész Tábort Mártélyon, 1985. augusztus 3-a és 1 l-e között. A táborba olyan egyéni alkotókat és szakköri tagokat várnak, akik elsősorban grafikával, plasztikával, illetve festészettel foglalkoznak. Az alsó korhatár 18, a felső korhatár 35 év. A részvételt rövid életrajzzal (életkor, foglalkozás, pontos cím és irányítószám megjelölésével), 3—5 darab grafikáról és szoborról készített papírkép, festményről színes, keretezett diapozitív beküldésével lehet megpályázni. A részvételi díj 900 forint, mely magában foglalja a szállás és étkezés költségeit, valamint a jubileum alkalmából kiadandó emlékérem és kötet árának összegét is. A pályázatokat legkésőbb 1985. május 10-ig kell beküldeni a KISZ Csongrád megyei bizottságának címére (6722 Szeged. Rákóczi tér 2.). A táborvezetöség művésztanárainak döntése alapján a leendő hallgatók június 10-ig megkapják meghívólevelüket, valamint a tábor részletes programját. Immár huszadik alkalommal készülnek találkozóra a mártélyi Holt-Tisza partján az ország ifjú amatőr képzőművészei. A jubileum előtt szervezők, művésztanárok, egykori hallgatók beszéltek múltról, élményekről, tervekről. Hézső Ferenc festőművész! — Az országos amatőr ifjúsági. képzőművész tábor Mártélyhoz való kötődése két tényezőn múlott. Egyrészt adva volt egy változatos táji környezet ellentétes arculattal, párosulva Hódmezővásárhely festői, pedagógiai, szellemi örökségével és szervezőkészségével. A KISZ KB azon törekvése, hogy a mozgalmi munka csak akkor lehet tartalmas, ha a fiatalok látáskultúrája, ízlésvilága és alkotókészsége táj- és emberszeretete is fejlesztésre kerül — élénk visszhangra talált. A művelődési formák között így alakult ki, erősödött meg és tisztult le Mártély munkaformáinak pedagógiai tartalma és célja. A táj, a természet és a tájhoz kötődő ember tevékenysége a két évtized folyamán több megítélésű fázison esett át, s egyre inkább felértékelődött tudatunkban annak fontossága, máig ható példája. A mind nagyobb számban városlakóvá váló ember, a hétköznapok zsúfolt környezetében élő ifjú egyre távolabb kerül a szülői számára még oly természetes, közvetlen és egyéni élményszerzés forrását jelentő természettől. Ezért tapasztalhatjuk, hogy a fiatalokra a táborozás elemi erővel hat• Az általános műveltség és a szakirányú felkészültség szélesítése érdekében művészettörténeti előadások, filmvetítések, önálló estek, kiállítás- és műteremlátogatások szerepelnek a programban. A tábor indulásának első éveiben azt a gyakorlatot folytattuk, hogy előre kértünk munkákat a táborba érkezőktől. ' Így a tábor zárókiállítása meglehetősen vegyes képet mutatott. Ezért módosítottuk gya korlatunkat és született meg néhány éve az újszegedi Téli Tárlat. Ez a tábor folytonosságát is biztosítja, hiszen a nyáron begyült élményanyagot otthon mindenki igényei szerint szintetizálhatja, érlelheti. Szeretném remélni, hogy az idei, jubileumi tábor is alkalmat teremt arra, hogy a stafétabotot tovább adhassuk és folytatódjék a mártélyi művésztelep sikeres pedagógiai, szakmai és nevelési tevékenysége. Dömötör János hódmezővásárhelyi múzeumigazgató: — Aligha van még égy községe hazánknak, amelynek olyan gazdag művészeti múltja és élénk mai művészeti élete, mint Mártélynak. Az itt alkotók sorát a század elején Tornyai János nyitotta meg. Gyakran járt ki egyetlen vagyonát képező „hóttig nyögöm" házába. Számos művében találkozhatunk itteni élményeinek művészi tolmácsolásával. Szinte minden évszakban megfestette a mártélyi nagy diófát, a Tisza áradáskori, vagy befagyott tükrét és az ártéri erdők számára súlyos, komor tünetét. Endre Béla életművében még nagyobb mértékben és meghatározóbban van jelen Mártély. ö azonban észreveszi az ártéri tisztások üde zöldjét, nála a fák közé besüt a napsugár is. A sors különös véletlene, hogy a halál is itt, a szeretett Tisza mellett köszöntött rá, a ma is álló gátőrházban, 1928. augusztus 12-ének kora hajnalán. Rudnay Gyula is elhozta ide növendékeit, köztük Barcsay Jenőt, Pekáry Istvánt, Kántor Andort. Hangsúlyosan van jelen Frank Frigyes munkásságában Mártély ihlető hatása. A község felszabadulás utáni művészettörténete még a korábbinál is gazdagabb. Vannak képzőművészek, akik nemcsak alkotóként, hanem Tornyai nyomdokán haladva „birtokosként" is kötődnek Mártélyhoz. Szalag Ferenc lassan két évtizede tölti minden szabad idejét szélmalmos tanyájában, Hézső Ferenc követte őt Tiszához közeli, hét végi házának megépítésével, Fodor József egy' régi parasztházat korszerűsített úgy, hogy tavaly elnyerte Az év lakóháza országos pályázat egyik első díját, Fülöp Erzsébet pedig a kemping melletti téesz-tanya hűséges bérlője. Az Országos Ifjúsági Képzőművész Táborban összebarátkozott fiatal művészek közösen vásárolták meg a 48-as számú tanyát, s e néven kovácsolódtak alkotói közösséggé. Szabó Tamás szobrászművész: — Úgy 1969-70ben egy ismerősöm szólt a KISZ-bizottságtól Salgótarjánban. hogy lenne-e kedvem Mártélyra elutazni két hétre, müvésztelepre. Azt sem tudtam hol van Mártély, a vonatjegyemet is Martfűre adták. Volt is emiatt nézeteltérésem a kalauzzal. Így kezdődött a kapcsolatom , Mártéllyal. Azóta minden évben eljöttem, ha hívtak, ha nem. Kialakult egy baráti kör — tanyát vásároltunk a mártélyi határban. Az évek teltek és mi, ha esett, ha fújt, augusztus elseje körül mindig körbeültük a mártélyi csárda asztalát. Ismerőseimnek azt szoktam mondani: Mártély nekem Kalifornia. Akárhol jártam-keltem a világban, ennél a helynél kedvesebb nem akadt. Czakó János, a tábor egykori vezetője, a jubileumi találkozó egyik szervezője — Ifjúságunk sokoldalú nevelési feladatainak egyik sarkallatos pontja a vizuális képzés. Ennek az igénynek felismerése hozta létre a KISZ KB megbízásából, a KISZ Csongrád megyei bizottságának — más szervek kel együttműködve — éves táborát Mártélyon. A tábor célja mindig is az volt, és az is marad, hogy a fiatal alkotók az ^elméleti és szakmai ismereteken túl betekintést nyerjenek a magyar és egyetemes képzőművészet területeire, tájékozó, dást kapjanak a legújabb törekvésekről, a kortárs képzőművészeti élet jelenéről. Az ország valamennyi megyéjéből érkezett fiatal alkotó volt már a tábor tagja. Jó néhányan „profi" művészek lettek, de azok is, akik „csupán" mérnökök, építészek, tanárok, esztergályosok, vagy üzemi munkások, jó szívvel, kellemes élményekkel és gazdag szakmai tapasztalatokkal telve hagyták el Mártélyt, és em lékeznek ma is szívesen a Tisza-parton együtt töltött időkre. A jubeleumi randevúra tartalmas kiadványt készítünk, érmet veretünk, több kiállítást rendezünk, s meghívjuk a volt hallgatókat is. T. L. Költői jelenlét Hogy költői nagyhatalom vagyunk, régóta köztudott. Ám, hogy versolvasói nagyhatalom lennénk, kétes értékűek információink. Pedig a könyvkiadók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vers ne csupán megszülessék, hanem meg is méressék, sőt útjára bocsátassék. Akár ilyen, immáron klasszikussá váló jelszóval: „Vers, eredj, légy osztályharcos!" A költészet napja közeledtével iskolákban, művelődési intézményekben egyre több szó esik József Attiláról, a magyar költészet fél évezredes történetéről, a kortárs alkotók munkásságáról. Vagy húsz esztendeje erre az alkalomra jelenik Megnyílik-e o titkok kapuja? Beszélgetés Szabados György zeneszerzővel (Szabados Györgyöt elsősorban dzsesszmuzsikusként ismerik, nemcsak hazánaoan, de külföldön is. Most rendkívül jelentős zeneszerzői feladatot kapott: a Szegedi # Szabadtéri Játékok idei évadjanak egyik izgalmas produkciójának ígérkezik A szarvassá változott fiak című táncest, melynek második részéhez, a Győri Balett produkciójához ő készített zenét. , A felvételek nemrégiben fejeződtek be. Mondhatnánk. Szabados György ezzel letette a maga voksát.) — Kettős kötésben él. Dzsesszmuzsikusként tartják számon, ugyanakkor mindennapi foglalkozása 'a gyógyítás, üzemorvosként dolgozik. Honnhn e két gyökerű kiteljesedés? — Orvoscsaládban születtem, s az embert, mint tudjuk, alapvetően két dolog motiválja: a gének és a környezet. Édesapámtól, akit nagyon szerettem, az orvosi hivatás hitét, az emberi tartást, az egyetlen élet felelősségteljes vállalását kaptam örökül, édesanyámtól pedig a muzsika szeretetét. Soha nem volt kétséges számomra, hogy orvos és muzsikus egyszerre lehetek. Még akkor sem," amikor már orvosi diplomával kezemben, zeneileg évekig semmiféle lehetőség nem adatott számomra, elképzeléseimet csak szűk körben valósíthattam meg, s a visszhangtalanságban legfeljebb átmenthettem ötleteimet és vágyaimat. Közhely, lenne azt mondani, hogy ma, miközben orvosi praxist folytatok és zenét szerzek, muzsikálok, a test és a lélek gyógyítójának hihetem magam. Egy biztos, igyekszem minél mélyebben megismerni az embereket, s lehet-e ezt körültekintőbben és komplexebben, mint orvosként. S szeretném megérteni és föloldozni-vigaszatalni őket zenémmel. — Hogyan fogadta Markó Iván felkérését, hogy készítsen „programzenét" a szarvassá vált fiak történetéhez? — Megtisztelőnek és izgalmasnak tartottam ezt a feladatot Markó a nyár végén keresett meg. a kérés annál is inkább izgatott, mert eddig mindössze egy programzenét készítettem, Tóth János negyedórás filmjéhez. Engem elsősorban dzsesszmuzsikusként ls1

mernek, pedig én „csak" muzsikus szeretnék lenni. A GMGGPPF Í R ' T -' h I Ki k r <1 4 MmmmrnM w^fcéM K I # - , TFLLSLHS mm J 11 •0 ; löt1 ' l ÉlliÉIMt&Á'ÁÍM w.éMBmSt -'fef dzsessz a 20. század spécid-, lis zenei nyelve, amelyet a korral együtt gondolkodó emberek — így én sertt — kerülhetnek ki. A szarvassá változott fiúk történetében számomra a faluközösség csak a felszín látható rétegét jelenti, a lényeg mélyebben. ősihb közegekben rejtőzködik. A kolinda problematikája azért felemelő és szép, mert a természet metamorfózisát szólaltatja meg. s ezáltal máris időtlen, absztrakt, jelképes erejű és igényű. Az én munkám azzal kezdődik, amikor a három fiú. kiszakad a falu ősi burkából és belekerül az. álomvilágba, a modern nagyváros dasungelébé. Ezt zeneileg kellett végigkövetni, s eljuttatni a. kísértések. csábítások, fölemelkedések, és elbukások során a végpontra. A világ sorsáról kellett gondolkodnom, a kor hangján megszólalva, élet és halál kérdéséről a zene nyelvén. Meggyőződésem, e témában az a csodálatos hogv kikerülhetetlen a titkok kapuja, a csoda megkísértése. A csoda az embex számára az egyetlen és méltó kategória létének igazolására. Ezt az eevetlen lehetséges megoldást és emberi igényt igyekeztem zeneileg megfogalmazni, mert csak ez tarthatia karban hitünket. A csoda — agyunk racionalitásával jól tudjuk — lehetetlen, viszont, ott emelkedhetünk emberségünk igazi magaslataira ha megkísértjük a lehetetlent. Ez már önmagában a csoda megoldásá' — Kik, s miként szálat-, tatják mca muzsikáját? — Nem kis gondot je-» lentett ennek a drámai ba-« lettzenének megszólaltatá-» sa. Ha műfajáról kellene beszélnem, nehezen tudnán> meghatározni. A problematika alakította A kifejezés-, módot, így megtalálható benne a magyar zene attitűdje éppúgy, mint a dzsessz, vagy a szimfonikus zene élménye. Nehezítette a megszólaltatást, hogy olyan zenei anyagot hoztam létre, amely bizonyos he-, lyeken nyitott, improvizá-. ciós készséget igényel, ez-, által az előadóktól aktív> közreműködést, együttlélegzést kíván. Végül a Ma-, gyar Rádióban egy alkalmi zenekar szerveződött, dzsesszmuzsikusokból a modern zene megszólaltatóibóí és szimfonikus zenészekbők A felvételek során irdatlan, nehézségekkel kellett n>egküzdenünk. hogy egységes hangzás szülessen, ám elégedettséggel állapíthatom meg, hogv a sokszínű., sajátos. nyelvezetű. komplex zene insnilálhatja Markó Iván fantáziáját, (Szabados Györggyel a. szeecM dzsesszrajongók hamarabb is találkozhatnak, hiszen április 23-án, a szegedi Hiúsági Ház dzsesszkhibiában a Dreseh Quartett-tel közösen ad koncertet. A korlárs zene stílusteremtő egyénisége az évszázados magyar kultúrából és szellemiségből mélyen merítve tercinti meg az európai dzsesszt is megóiítő szuverén művészetét. Várjuk a találkozásokat!) Tandi Lajos meg a múlt év lírai termésének válogatása, a Szép versek antológia. Az idén új vállalkozással bővült a versgyűjtemények sora, a Magvető Kiadó a közelmúltban jelentette meg Költői jelenlét 1985 (Híradás az év lírájáról) című kötetét. A könyv célja, élő költészetünk, s ezen belül a Magvető költőinek népszerűsítése. s minden évben ezentúl az adott év kiadói kínálatából közöl igényes válogatást. Az első gyűjteményben olyan nevekre bukkanhatunk, mint Asperján György, Balázsovics Mihály, Csorba Győző, Dobai Péter, Farkas Árpád, Kántor Péter, Nagy László, Parancs János, Szikszai KáToly, Varga Imre, H

ivatalosan művelődési kísérletnek nevezik a dolgot, ám népművelői körökben is tisztán látják: arról van szó, hogy a művelődési házak „újrabenépesítése" érdekében próbálkoznak — valami újjal. Üjdonság? Hát, ki tudja? Tessék megítélni. Néhány éve Debrecenben találták ki, hogy mi lenne, ha nem a népművelők mondanák meg, mire kíváncsiak az emberek, mit szeretnének csinálni a kultúra házaiban? Hanem „... az adott település lakói közül bárki, bármilyen programot kezdeményezhet a művelődési otthonban, s közreműködhet a program megvalósításában. A kísérletben a vállalkozó állampolgár jogot kap arra, hogy kezdeményezéséhez felhasználhassa az állami feltételeket, a művelődési otthont, annak pénzeszközeit, a működtetésre alkalmazott személyeket". A Csongrád megyei művelődési központ felhívásából másoltam ide a föntieket, melyre az újszegedi November 7. művelődési ház is jelentkezett. Üjdonság? A deklaráció régi: „A művelődési otthon az adott közösség otthona, az hozta létre és tartja fenn..." Mármost, mindannyian ismerjük a folyamatot: a népművelők éves terveikbe rendre beiktatták az általuk kigondolt, népszerűnek tételezett, anyagi és tárgyi lehetőségeik szerint megrendezhetőnek ítélt programokat. Ezeket vagy megvalósították vagy nem, volt irántuk érHázigazdaként deklődés, , vagy nem. Az utóbbi időkben többnyire — nem. Erre némelyek azt mondják: mert az emberek igénytelenek, pontosabban a pénzszerzés megakadályozza őket a művelődésben. Mások szerint igenis van hajlandóságunk (úgy általában) a minőségi, kulturált életre; használnánk is az erre való, meglevő objektumokat, csak nem úgy, ahogy eddig, ahogy a népmüvelök ezt megpróbálják „előírni". Nos, itt az alkalom. „A művelődési otthoni tevékenység demokratizálására irányuló kísérlet" eddigi tapasztalatai az optimistákat igazolják. Hajdú-Biharban, Szabolcs, Heves Szolnok megyében már az Országos Közművelődési Tanács is támogatja a „kísérletezőket''. M

ire készülnek a November 7-ben? „Találkozásokra". A ház vezetője, Kis Ernő és ifj. Apró Juhász János műszaki ellenőr (azt mondta nekem, így írjam; Bérkert utca 7. szám alatti lakos) egy kiállításon ismerkedtek i; ,/e, beszélgettek, megegyeztek. „Legyen házigazda!" — mondhatta a népművelő, miután megtudta, Apró Juhász Jánosnak és barátainak nem tetszik, hogy a városrész közepén kihasználatlanul, sokszor üresen áll a művelődés háza. Pedig .., „Azt tapasztalom, hogy az emberek egyre inkább bezárkóznak, bizalmatlanok. Érthető; a világban, az országban sok a probléma, sokan nem is értik, miért mennek a dolgok rosszul, csak tartanak valamitől, valakiktől, az ösztöneik azt súgják: „ne szólj s£ám, nem fáj fejem", törődjek csak a magam dolgával.,, De a magam dolga sem mehet így jól, tönkremegy a család, divatja van az italozásnak, hogy a többi bajt ne is soroljam. Ha nem beszélünk ezekről a dolgokról egymással, nyíltan, őszintén, vagyis ha nem lesz minél gyorsabban egészségesebb a közösségi gondolkodásunk —- hiába hoznak határozatokat, bizottságokat, tartanak szimpozionokat, a bajok nem múlnak el. Ezért, gondoltam, a művelődési házban kellene elkezdeni a nyílt beszédet, egymással, és olyan emberekkel, akiknek a nagy dolgokra is kellő rálátásuk van, s a saját tetteikkel, életükkel, sorsukkal igazolják: a kölcsönös őszinteség, az egymás iránti szolidaritás és törődés az egyik erő, amivel változtathatunk" — mondta az „alkalmi népművelő". Az „Uj-szögcfli esték" nyitánya, az, első találkozás ma, kedden csle 6 órakor lesz. a November 7. művelődési házban. A „Legyen házigezda"-kísérlet premierjén Apró Juhász János vállalta a házigazda szerepét, vendége Balczó András és mindenki, akit érdekel ez a rendkívüli képességű sportember és a róla készült filmek. Sulyok Erzsébet A.