Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

Szombat, 1985. április 6. N A nemzet építőmestere A függetlenség és haladás példája K

étszázötven évvel ezelőtt, 1735. április 8-án halt meg II. Rákóczi Ferenc a Márvány-tenger partján fekvő Rodostó városkában. „C szegény árvaságra hagyott bennünket ezen az idegen földön — tolmácsolta a törökországi emigráció gyászát Mikes Kelemen. — Ki sem lehet mondani micsoda nagy sírás és keserűség vagyon itt mi közöttünk." A fejedelem nem volt hajlandó elismerni az 1711. évi szatmári békét, mert abban reménykedett, hogy időközben közvetlen külföldi segélyt kap, vagy legalábbis kedvezőbbre fordul a nemzetközi helyzet. Érre azonban nem kerüli sor a nagy Habsburg—Bourbon mérkőzés. a spanyol örökösödési háború kimenetele, és a török Porta újabb támadása 1- Péter orosz cár ellen megfosztotta Rákóczit a szabadságharc fegyveres megsegítésétől. Magyarország sorsa a két fővezér, gróf Károlyi Sándor és gróf Pál//y János tárgyalásán dőlt el. A szatmári békeokmány a rendinemesi jogok fenntartásán túl nem zárta ki a kegyelmet és birtokainak visszaadását Rákóczi számára sem. Ö azonban nem fogadta el a kegyelmet. Inkább veszni hagyta hatalmas birtokait, s vállalta a száműzetés nélkülözéseit. Nem adta fel a reményt, hogy visszatérhet még hazájába, és győzelmes hadsereg elén kivívhatja a függetlenséget és szabadságot. A szatmári béke megkötése után Rákóczi 1. Péter cár vendége volt Lengyelországban. Az orosz—török háború azonban a cár vereségével végződött. A fejedelem Lengyelországból Franciaországba távozott, hogy személyes jelenlétével tegye lehetővé Magyarom/ágnak az általános európai békébe való belefoglalása/. A spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti, illetve rastatti béke azonban meg sem emlékezett Rákóczi erdélyi fejedelemségéről és Magyarország függetlenségéről. R

ákóczit megrendítették az egymást követő csapások. Elhagyta a francia udvart, és visszavonult a grosboisi kolostorba. Magyarország sorsát azonban innen is figyelemmel kísérte. A török—osztrák háború kitörése után elfogadta a szultán meghívását, és 1717 végén Törökországba utazott. Az oszmán sereg azonban díintő vereséget szenvedett Belgrádnál az osztrákoktól, így Rákóczi akciójára nem kerülhetett sor. Ezután a fejedelem a török szultán vendégeként élt Rodostóban. Itt halt meg 250 évvel ezelőtt. A kuruc szabadságharc vezetőjét kortársai és a történetírás sokféleképpen értékelték. Szekfü Gyula 1913-ban készült „A száműzött Rákóczi" című könyve az útvesztőiben tévelygő, energiáit kicsinyes, kisszerű tervekre fecsérlő, misztikus idős Rákóczi alakját mutatja be. Ezzel — akarva-akaratlanul — eltakarta a szabadságharcot irányító, vezérlő fejedelmet. Különösen nagyarányú harcot folytatott a Rákóczi-szabadságharc történetének meghamisítása és Rákóczi személyének az uralkodó osztály számára való kisajátítása érdekében a két világháború közti ellenforradalmi korszak történetírása. Számunkra II. Rákóczi Ferenc a függetlenség és a haladás eszméit megtestesítő, kiemelkedő személyisége a magyar történelemnek, aki felismerte és megalkuvás nélkül vállalta a 18. század elején Magyarország fejlődését szolgáló történelmi feladatokat, az önálló állam megteremtósét. és a feudális társadalom korszerűsítését, A fejedelem és a bécsi udvar politikai koncepciója gazdasági és főleg társadalmi vonatkozásban is szembeállt egymással. Nem valami retrográd. rendi felkelés volt a Rákóczi-vezette .szabadságküzdelem, hanem egy idegen abszolutizmussal szembeni ellenállás, amely a felemás Habsburg-birodalmi koncepción átnyúlva Nyugat-Európában keresett mintát magának. Rákóczi az akkor modern nemzeti abszolutizmus képviselője, s ez az elmaradott magyar viszonyok között radikális reformokat is eredményezett. A szabadságharc bukása nemcsak a függetlenségi törekvés kudarcát, hanem a társadalmi megújhodás elmaradását is jelentette. A

feudalizmus századaiban kevés olyan főúr akad, aki akkora emberséggel és segíteni akarással törődött volna a szegény nép sorsával, mint Rákóczi. A jobbágyság a szabadságharc bukása után is hú maradt a fejedelemhez. Az ország különböző pontjain, de különösen az allöldi városokban a legkülönbözőbb formában támadtak fel a Rákócziról es a kuruc emigrációról szóló híresztelések. A békésszentandrási parasztfelkelök 1735-ben arra számítottak, hogy ha Rákóczi vagy valamelyik bujdosó kuruc vezér az ország határún túl meghallja, hogy itthon kurucvilág van, segítségükre siet. Nem tudták, hogy a fejedelem, alig három héttel mozgalmuk kirobbanása előtt meghalt. De nemcsak parasztságunk, hanem értelmiségünk legjobbjai is i .' r.túl I ifin '.«•• z.tül Ady Endréig, és a második világháború anlilo-sisztaiig maguki-nal; vallották a Rákóczi-hagyományt, nemcsak a függetlenségi, hanem osztályharcos vonatkozásai miatt is. II. Rákóczi Ferenc helytállása, határtalan önzetlensége, rendithetetlensége, haza- és szabadságszeretete közrejátszott abban, hogy személye a századok folyamán egyre tisztább fényben ragyogott, s hogy nemcsak a nemzeti, de a haladó társadalmi törekvések is az ő nevét tűzték zászlajukra. Emléke tiszta és éltető forrása a mai szocialista hazafiságnak, a közösségért való tenniakarásnak. a tanC 4 WTZ tHúsvétra kongatott a harang a döblingi Krottenbachstrassén 125 evvel ezelőtt, amikor Széchenyi István, a nemzet legnagyobb építőmestere a ma is álló és egykori elmegyógyintézetben, a folytonos rendőri zaklatásoktól menekülve, 1880. április B-án önkezével vetett véget életének. Múltunk 19. századának első felében megindult relormmozgi-iom első és legjelentősebb kezeemén.yezöje, egyben legnagyobb személyisége volt „a legnagyobb magyar". A dunai gőzhajózás életre hívásában, a Kereskedelmi Bank alapításában nagy szerepet vállalt. Az akkor még egyesi tétlen főváros első két nagyipari üzemét, az Óbudai Hajógyárat a téli kikötővel 1836-ban, a pesti József Hengermalom Társaságot U.óH-ban létre hívta. E két nagy letesítmény volt Magyarországon a modern értelemben vett első ipari részvénytársaság. Nagy hatást fejtett ki a bortermelésre és e selyemhernyó-tenyésztésre. Az Al-Duna szabályozását 1835- és 1837-ben személyesen irányította, és nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása. A Tisza-szabályozást a negyvenes években indította tv.ee egyik nagv tudású mérnöke. Vásárhelyi Pál szakmai felkészültségével. Nélküle, korában a balatoni gőzhajózás sem indult v Ina meg. Sokat telt a lótenyésztésért és a lóversenysport felvirágoztatásáért. Egyévi jövedelmének felajánlásával megve• etle a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. A főurak nemzeti foapon történő tudatformálására Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót. A főváros rang iának íncp teremtéséért részt vett a Szépészeti Bizottmányban, Munkásságával sokak, nemegyszer ellenfelei elismerését is kiváltotta. Kossuth a harmincas évek Széchenyijéről írta: „Ujjait a kor ütőerére téve cs megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én öt a legnagyobb magyarnak ..." A Batthyány-kormányban a közlekedési és közmunkaügyi miniszteri tárcát visc-'te Ka csak e gyorsan összeszedett felsorolás főbb csomópontjai kőié fonódott volna Széchenyi István élete, akkor is azt kellene mondanunk róla, hogy magyarság szeretete, az embert haladásba vetett hite. áldozatkészsége, akaialereje, alkotó szenvedélye, szívós gyakorlati munkássága a mrgyar történelem legjobbjai sorába emeli. * Széchenyi István magyarságeszménye az általános emberi haladásból táplálkozott, miközben jelismerte a - polgárosodás szükségszerűségét. A kortársak általános. liberális haladáseszményén jóval túllépő nemzetiségi oolitikája, e téren "legpozitívabb jel-ínségnek hatott. Széchenyit minden megnyilvánulásában az alkotó reálvolitika jellemezte, a gazdasági megerősödés szolgálatába állított műszaki-tudományos ha. ladás, és az ez iránti határtalan vágy. valamint aktív szorgalom. Korában kevesek jutottak el idáig A legkiválóbbak'közül is csak talán Eötvös József volt képes erre. Széchenyi maga irta le politikai hitvallását: „En nem a tagadás, hanem a teremtés embere vagyok..." Micsoda politikai és nemzeti optimizmus! Széchenyi István gazdasági és reálpolitikusi nagyságút segít megérteni Liptliay Sándor (1847 —1905) műegyetemi tanár, műszaki és közlekedésügyi szakíró 1896-ban megjelent gr. Széchenyi István műszaki alkotásai című müve, amelyben elsőként ismeri fel a szerző Széchenyi politikai programjának megfogalmazásában és végrehajtásában gazdasági t-> műszaki-tudományos tevékenysége alapvető és meghatározó szerepét. Azt n szerepet, .'.•mellyel Széchenyi egyedül látta biztosítóm a nemzet iavát. a magyar nép haladásának biztosításai. Ebben a gazdasági alapban látta biztosítottnak a politikaierkölcsi haladást is, de mindehhez a körülmények megváltoztatását látta szükségesnek, s ezen keresztül mindent elérhetőnek vélt. * Időrendben Széchenyi első és legnagyobb 'hatású munkássága a gőzhajózás megteremtése, valamint" az ennek érdekében végzett hatalmas vízszabályozási munkálatok. Széchenyi a gőzha•..\„A. -..._ fordult, 1823. május 13-án. Naplójából: „Szabadkán át Szegedre! Milyen vidék és milyen szánalmas föld! ... Szegeden elégedetlen, rosszkedvű tiszteket találtam a Schneller-ezredböl..." Ekkor csak keveset időzött Szegeden !— viszont a Tisza átúszására kerített időt —. mert Mezőhegyesre igyekezett lótenyésztési ügyben. Második úlja alkalmával, 1833. szeptember 3-án érkezett Szegedre, a Duna gőzhajó fedélzetén. A korabeli Jelenkor c. lap a következőket írja: „Az első gőzhajó látása rendkívüli izgalmat keltett. Mindenki ismerni óhajtotta a csudás alkotást, mely leírhatatlan benyomást gyakorolt. Sokan hallgatva bámullak, keresztet hánytak magukra, sokan pedig lármázva ujjongtak, gyalog, lóháton és kocsin versengve futottak a hullámok közt előre haladó hajóval." A később róla elnevezett Piac terel rendetlen nek találtra, • amiért a városi vezetőket elmarasztalta. Találkozott a kaszinói élettel is Szegeden, s ott mindenkit munkára, haladásra ösztökélt. Sajnos, Széchenyi nem sokra ment a gőzhajóval Szegeden, mert a nyakas hajós gazdák inkább maradtak a lóés embervonlalta hajónál. Ugyanakkor, a Dráván már 1828zel kapcsolatban ipartörténeti tény, hogy itt jött létre a Ganzgyár, amely 1847-re vált önálló vasgyárrá, és éppen Széchenyi alak itatta át fegyvergyárrá. Érdemes említésre az 1848-ban készült munkája, a Javuslat a magyar közlekedésügy rendezésérul című feldolgozás, amely a század második felében megvalósult alkotások valóságos vezérfonalává vált, sajnos már Széchenyi István nélkül. Ebben a művében látnóki szemmel jelöli meg meszsze előre a magyar közlekedéspolitika követendő irányát. Széchenyi hármaskönyvének első kötetében, a Hitelben — egyébként mindhárom nemrégiben reprint kiadásban megjelent az AKV-nél — vázolt programja a magyarországi feudalizmus gazdasági-társadalmi válságából nőtt ki, az árutermelés növelésében érdekelt birtokos rétegek korszerűbb gazdálkodásához szükséges tőke hiányát, ill. ennek okait tárta fel, valamint a hazai hitelviszonyok megjavítását követelte. A Hitel a reformmozgalom programjává vált, és a főnemesség erélyesen fellépett ellene. A Világban, amely tulajdonképpen válaszirat. Széchenyi világosan kifejtette a nemzeti átalakulás útját és teendőit, amelynek minden előfeltétele a polgári szabadság. A Stádiumban 12 törvényjavaslatban foglalta tói kezdve gőzhajó vitte a terhet. * össze követeléseit Széchenyi, így Naplójából: „1833. szept. 3. Erös vihar. Egy ízben éles kanyarulatban fennakadtunk. — Egy óra múltán kiszabadítottuk magunkat. Szegedre reggel !) felé futottunk be. Nagy izgalmat kellett.— hogy én megérkeztem, futótűzként terjedt a híre. fíruber, a piaristák rektora többedmagával feljött a hajóra, hogy üdvözöljön. Meghívott ebédre. Kiss kapitány — atyja >-a helybeli főbíró-< — sokan mások özönöllek oda, lelkendezve ünnepelni. ... A piaristák igen jól élnek. Megmulatták nekem a városházát, amely igen jó. Megismertem Babarczyt, Csongrád vármegye alispánját, és csinos leányait: Pepit, Gizellát. Voltam a Kaszinóban. Füstkas!..." Ezt követően Széchenyi még két alkalommal járt Szegeden. Széchenyi dédelgetett vágyával, Buda és Pest egyesítésével is sokat foglalkozott, és a leendő főváros fejlesztését szívügyének tekintette. A Szépítő BizottmányJban első alkalommal 1833-ban tett indítványt városfejlesztése kérdések megoldására. Később, 1835-töl mindinkább szorgalmazta terek, sétányok építését, majd az 1838-as árvizet követően a partok feltöltését és rakpartok építését. Az utcai gázvi tágításra már 1845-ben tervel dolgozott ki. Az építészeti rendszabályok korszerűsítését 1847-ben veti fel, és személyesen irányítja számos középület: Országház, színház, sportlétesítmények slb. helyének kijelölését. Az Alagút gondolatát 1842-ben fogalmazta meg, és megvalósítását Clark Adám zsenialitásának köszönhetjük. Még a szabadságharc kitörése előtt felvetette egy második híd felépítésének gondolatát. Egyik szép tervének megvalósulása a Margitsziget feltöltése és rendezése, üdülőhely létesítésé. Itt áll ma a Nemzeti Sportuszoda. A Hengermalom ugyancsak 1838-ra valósult meg, de Széchenyi ennek terveivel már 1827ben el kezdett foglalkozni. Ezaztán érthető, hogy e fnűve csak külföldön jelenhetett meg, de a reformnemzedék legjobbjai így is hazacsempészték példányait. Széchenyi sorskérdésként vetette fel elmaradottságunkat. ,..4 felvilágosodásban progressive előhaladó nemzetek sorából kinyomva, a réginél maradni lehetetlen, a külértelmesség súlya idővel még nyomdokát, s emlékezetét is kitörli a valahai Magyarnak... Pallialiv javítások nem érnek semmit,... homlokkal állnak ellen legsarkalatosb törvényeink." — érvel az 1831-ben megjelent Világban. * Széchenyi reformgondolatai nem tanulságok nélküliek számunkra. „A mai reformok a másfél évszázadnyi távolság miatt természetesen különböznek a Széchenyi-korabeliektől. Jellegük is alapvetően más: a múlt század első felének reformkísérletei valójában egy forradalom előjátékai voltak. Most egy győztes forradalom folytatódásáról van szó a reformokban úgy, hogy a reformok lényege változatlanul a forradalmi elv, a forradalmi politika, a forradalmi erkölcs, és feladatuk a szocialista forradalom céljainak megvalósítása." (Aczél György, Kecskemét, 1982). Nem kétséges, hogy jelenlegi helyzetünkben további megújulásra van szükség gazdaságpolitikánk megvalósításúban. Széchenyi István gondolatait felhasználva A hiányok s homályok eltagadása s rejtegetése csak azt bizonyítja, hogy azokból kiemelkedni nincs szándékunk vagy nincs erőnk." Szándéknál és 'erőnek is kell lennie, és ezt erősítse az a gondolat, amit Széchenyivel együtt vallunk: „Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának, s ez által az egész emberiségnek ..." BÁTYAI JENŐ V