Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

Péntek, 1985. április 5. Éjjel-nappal dolgoznak a kokszolómű építői A hosszú, kemény tél visszavetette a Dunai Vasmű új kokszolómüvének építőit, s a tizenhárom kivitelező vállalat most megfeszített erővel dolgozik azon, hogy a tavaly év végén tett vállalásnak megfele­lően, a tervezettnél fél évvel hamarabb, 1986. december 31-re átadják rendelteté­sének az új müvet. Nemcsak a határidőt kell lerövidíteniük, hanem az egyezség szerint 75 millió forint megtakarítást is el kell érni, hogy ezt az összeget a kivi­telezők ösztönzésére fordíthassák. A beruházás az idén fordulópontjához. érkezik, mert az építőktől a stafétabotot fokozatosan a technológiai szerelök veszik át. A legnehezebb a helyzet jelenleg a zárt szénraktár építésénél, ahol már a fél év vége előtt hozzá kell kezdeni a tech­nológiai szereléshez. Hogy az építési mun­kákkai időben elkészüljenek, bevezették a folyamatos, huszonnégy órás munkaren­det, s gondoskodtak a dolgozók éjszakai melegétel-ellátásáról is. Ez a munkaszer­vezés bevált, csökken a hátrány, ezért fo­kozatosan kiterjesztik a kokszolóépítés többi munkáira. Ünnepelő ifjúság Forradalmár generációk Tallózva az április 4-i if­júsági rendezvények sorá­ban. nem túlzás megállapí­tani. felszabadulásunk 40. évfordulójának napján min­den korosztály talált magá­nak elfoglaltságot Szegeden. Makkosházán, Felsővároson és Újszegeden általános is­kolákban három kilométeres futóverseny startjához áll­hattak. Akadt gyerek, akit a szülők is elkísértek. Az Ifjúsági Házban kora dél­utántól este tízig tartó ün­nepi program zajlott. A kecskeméti Garabonciás stúdió és a fővárosi TÉKA együttes népi játékokat elevenített meg. Szőke Já­nos Odesszában készített diaporámát, a szegedi tv­stúdió munkatársai pedig videofilmeket vetítettek a nézőknek. Itt sorsolták a VIT-tombolát, és e húz ven­dégeit szórakoztatta a Mol­nár Dixieland. Újszegeden, a KlSZ-isko­lán volt az ifjúsági nap ta­lán legjelesebb eseménye Fölsőoktatási intézmények tanárait, kutatókat, veterá­nokat, ifjúsági vezetőket köszöntött dr. Hegyi And­rás, a JATE adjunktusa. Mindazokat, akiknek kuta­tásai nyomán az ünneplő ifjúság mindjobban megérti jelenünk hétköznapi törté­néseit múltunk tükrében, s mindazokat, akik létrehozói, formálói voltak haladó moz­galmainknak. „Nemes és ér­tékes hagyományát folytat­va emlékezik a KISZ Csongrád megyei bizottsága az ünneonapon e tudomá­nyos fölolvasó üléssel" — mondta megnyitójában dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára. A megyé­ben szegedi székhellyel im­már húsz éve munkálkodó alkotóműhely a haladó ifjú­sági mozgalmakat fölkutató csoport újabb kötetnyi ta­nulmánysort tudhat magáé­nak. A fölolvasó ülésen, amelyen ott volt dr. Svéd László, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének tudo­mányos főmunkatársa, dr. Szilágyi János, a megyei KISZ-bizottság első titkára, a felszabadulásunkat követő negyven esztendő megyei ifjúsági mozgalmát tekintet­ték át. Négy szekcióban húsz előadás hangzott cl. Országos hírnevet vívott ki a megye haladó mozgalma­it mind részletesebben ki­munkáló Mozgalomtörténeti Tanács. Munkájukhoz nagy segítséget adnak a veterá­nok. visszaemlékezéseikkel, élménybeszámolóikkal. Kö­zülük a megjelenteket külön üdvözölte dr. Koncz János. Ebben az évben január 5-én alakult meg az a bará­ti kör, amelv már nyolcvan tagot számlál, és a tegnapi konferencián tizenöten vet­ték át az e tagságról szóló igazolványokat. * — Mire jogosít ez az iga­zolvány? — kérdeztük Csá­penszki Istvánt, a baráti kör elnökét. — Megtisztelő feladatra. Körünk minden lehetséges eszközzel támogatja a me­gye Ifjúságmozgalom Törté­- együtt neti Tanácsának munkáját. Elvtársainkkal szeretnénk hasznára lenni a kutatók­nak. A mi megöregedett forradalmár nemzedékünk is tevékeny kíván maradni, S ily módon együttmunkál­kodni mindazokkal, akik számítanak ránk; itt gondo­lok. a mai kommunista fia­talokra is. — A tanács mellett mű­ködő baráti kör milyen cé­lokat tűzött ki? — Memoárjainkkal igyek­szünk gazdagítani a múlt forrásanyagát, de ez csupán töredéke tevékenységünk­nek. Nagyon fontosnak tart­juk a már említett együtt­munkálkodást. Körünknek bárki tagja lehet. Hívjuk, várjuk például a kisdoboso­kat, az úttörőket, az egyete­mistákat, a középiskoláso­kat. A mai fiatalok élénken érdeklődnek múltunk iránt. Rendkívül hasznosak s kí­váncsiskodó éhségüket csil­lapítja is a történelmi témá­iú irodalom minden műfa­ja ám magam úgy tapasz­taltam. a még élő krónikás­sal való személyes találko­zás akkora varázserővel bír. amit nem helyettesíthet semmi. Ezért törekszünk a megyében élő minden vete­rán kommunistát megnyer­ni, s a nagyobb városokban létrehozni a helyi baráti köröket. Alkalmanként ed­dig is találkoztak a forra­dalmár generációk, ám mi­lyen jó lenne rendszeressé tenni ezeket az összejövete­leket! Tapasztaltam, meny­nyire igénylik a fiatalok az élő beszédet. S azt is. meny­nyire mások, pontosabban mennyivel jobbak, értéke­sebbek ők, mint amilyen­nek olykor mi. öregek felü­letesen látjuk Ismerkedni, beszélgetni kell velük. — Hallhatnánk az elnök rövid életútját? — Jobb szeretném ezt élő szóban elmondani mind­azoknak. akik igényt tarta­nak rá. Csupán annyit mondanék: most nyugdíjas­ként építgetem a baráti kör kapcsolatait a megyéből el­származott elvtársakkal, hajdani ifjúsági vezetőkkel is. Mag Edit Hömböldölés és bajmolódás Művészet-sport-életforma avagy egy „szüzázs' tanulságai Rendezik a szokatlan bemutatót Nagy László felvitele! |,""'Renes Józ.scf grafikusművész Csorba Simon Lászlóval 1. SZÓMAGYARÁZATOK. A hömböldölés állítólag so­mogyi népi kifejezés, csak­úgy, mint a bajmolódás. Az előbbi a dombról való kö­zös legurulást, a vidám, fi­cánkoló görgést jelenti, baj­molódni pedig esőben, az eresz alá húzódó parasztok szoktak egykor, meghány­ván-vetvén a világ dolgait. Utal e két felmelegített né­pi szó arra, hogy az elide­genedés veszélyei közepette az embereknek együtt, ka­lákában kellene szórakozni, gondolkodni. A „szüzázs" pedig a szűzbeszéd mintá­jára, az első vernisszás szó­kapcsolat összevont válto­zata. 2, ELÖZMENYEK. Csor­ba Simon László grafikus­művész és pszichiáter kü­Első évfolyam, első szám — jeles Jegyzet Nem nagyon hiszek a sze­rencsében. Annál inkább ab­ban. hogy a nagyot akarás buzgalma mindig meghozza a maga eredményét. Mármost meg kéne magya­rázni. miért eme szentenci­ái? Tudom, „normális" em­bernek nem jut eszébe ilyes­mi, de a „zsurnalisztikái ci­nizmus" ... Tessék megítélni: székem­hez szögezve, feszült izga­lommal néztem kedden este a szegedi stúdió első regio­nális adását, s abban a kecs­keméti lakástűz sötéten go­molygó füstfelhőit. Karáth Imre felvételeinek hatására összeszorult a torkom, meg­érintett a páni félelem, mintha ott rohangálnék a tízemeletes lépcsőházában, levegőért kapkodva, a szaba­dulás rését kutatva-... S a 16 éves Bíró Mária egyszerű szavai nyomán is éles képet láttam: öt gyerek a tizedi­ken. bezárva egv lakásba, a füst meg döl, fullaszt! Am a következő pillanatban — tudják, kattan valami az ember fejében — önkéntele­nül az előttem levő asztalra csaptam: ezt a mázlit! Mi­csoda képek! Micsoda riport! Micsoda ..időzítés"! ; Nos, igen. Nem minden­napos „szenzáció". szeren­csére. hogy kiég egy panel­ház. A rögbimérkőzések sem mindennaposak errefelé, nincs hát min csodálkozni azon. hogy Karáth Imre ott volt egy Kecskeméten ren­dezett rögbimeccsen, ahon­nan történetesen észre lehe­tett venni a füstfelhót mely történetesen egy panelházból gomolygott, Jami —szokatlan. Fíohant és fölvette. Történe­tesen volt hozzá „szerszám­ja', ami szintén nem min­dennapos, ha meggondoljuk, hogy a szegedi stúdiónak ilyenje majd csak augusztus táján lesz, ha minden igaz. Így történt, hogy miközben az első regionális adás iz­galmai után némileg lecsil­lapodva néztük a tévéhír­adót. s hallottuk abban a szokványos semmitmondást, hogy ugyanis a kecskeméti tűz okát a rendőrség vizs­gálja — mi már tudtuk: zsír volt a lábasban, az a tűzhe­lyen. a lakó után meg be­csapódott az ajtó... A „sze­rencsétlen" körülmények so­ra ezután csak gyarapodott, úgymint: működőképes szel­lőzők a házban; viszont — áramszünet; tűzoltóék akku­mu'átora (melyre a telefon­juk az áramszünet miatt át­kapcsolt — volna), holmi t.agyiéira, oxigénes lelegző­készülékek, utcai tűzcsap, s végezetül: a vízágyú — mű­ködésképtelensége .. Sze­rencsére a civilek életmentő, segítségnyújtó ösztöne, aka­rata és képessége egészsége­sen működött. De hát itt nem ez a téma. Vagy mé^is? Az első regionális műsor igen jól sikerült. Nem a sze­rencse, nem a véletlen (nem a tűz!) okán. hanem, mert a szegedi stúdió munkatársi gárdája a nagyot akarás buzgalmával fogott hozzá a dologhoz. Nagyon lelkiisme­retesen, átgondoltan, és a technikai lehetőségeikhez mérten profi televíziós új­ságírókként készültek fel a nn tévés hetilapunk első év­folyamának első számát meg­csinálni. Egyetlen pillanatig sem „etettek" bennünket holmi nagy ígéretekkel: a főszerkesztő, Regős Sándor vette a fáradságot, beült az alkalomra megejtő elegan­ciával. ízléssel berendezett stúdióba, hogy közölje: amit a következőkben látunk, azt várhatjuk ezután is. heten­ként egyszer. Nem ünnepel­tek és nem ünnepeltettek — mégis emlékezetesen ünne­pes, mert jó ritmusú, eleve­nen pergő, információ-, sőt, élménydús, friss, aktuális, . helvi érdekű" hetilapot kap­tunk. (Szerkesztő-műsorve­zető: Olajos Csongor.) Mi­előtt dagályba vinnének a ielzők. röviden néhány ténv: a „tüzes tetten" kívül volt ebben a műsorban egvéb szakmai profizmus is. Mint a meccseredmény közlése — valamennyi magyar tájékoz­tatási „szervet" megelőzve; a Fekete-ház átadási ünnepsé­géről (aznap délután 5 óra­kor kezdődött!) való felvéte­lek, melyhez tudni kell. hogy „egyébként", technikai kény­szerűségből, pénteken van o „lapzártájuk"! Am ez nem lehetett akadály, sem a fris­sen kitüntetettek élősorolása­kor. sem a szombaton haza­ért krími tudósítás beiktatá­sakor. Am valószínűleg a techni­kai problémák (s az ezekkel küzdők újságírói bravúrjai), meg egyéb belügyek nem túlzottan érdeklik a néző­ket. Az a lényeg, hogv friss, bennünket kiváltképp érin­lö, mert velünk. Szdlnok, Bács. Békés és Csongrád me­gyeiekkel megesett történte­kot láttunk-hallottunk. így legyen! (Ha lehet, tűz nél­kül!) Hogy a tájékoztatá­sunknak ez az új fóruma se­gítsen bennünket — nem tűzoltó jellegű, hanem értel­mesen átgondolt, itt. nálunk szükséges cselekvésekhez. S. E. lönös vállalkozást hirdetett. Április 3-án, délelőtt 10 óra­kor Budapesten, a Liget Ga­lériában kiállítása nyílt, s ezt fölhasználva leveleket küldött barátainak, ismerő­seinek. Felhívása „laza fu­tásra" invitált „o pesti Bo­ráros térről a szegedi nép­ligetbe, természetesen ön­ként vállalkozóként, igazi sportélmény" reményében. Közben érkezhettek a ro­konszenvező művészek al­kotásai, amelyből spontán alakuló kiállítás rendezendő az újszegedi November 7. művelődési házban Müvé­szet-sport-életforma cím­mel. „Itt sportról, saját él­ményről, egészséges együtt­létről és fárasztó bajmoló­dásról van szó. Lépéseket teszünk azért, hogy a 164 kilométeres távot legyűrve, megismerhessük önmagun­kat" — olvasható a mani­fesztumban. 3. TÉNYKEP — TEGNAP DÉLELŐTT, őszes szakállú, félmeztelen férfi ül a kö­zéppontban. Körötte fia­talemberek, néhány művész, tanítvány, a művészeti terá­piával foglalkozó Mentono­pon csoport tagjai. A, mű­velődési ház nagytermének paravánjain formálódik a spontán összegyűlt anyag­ból a kiállítás. Csorba Si­mon László — mert ő a vállalkozó szellemű szakállas férfiú — következőképpen értékeli az elmúlt órák ese­ményeit: „Ez az első és egy­ben utolsó ilyen akció. A budapesti kiállításom meg­nyitója egész e mostani tár­latnyitásig tart, tehát éppen 24 óráig. Megvallom, több résztvevőre számítottam. Hárman vágtunk neki fut­va a távnak, kilencen ke­rékpárral. Száztíz kilométer után, 12 és fél ára múltá­val, Félegyháza alatt — ép­pen az egészségünk érde­kében! — föladtuk a ver­senyt. A biciklisek közül ed­dig hatan kerekeztek Újsze­gedre. Hogy mi a célja en­nek a vállalkozásnak? Ké­szülődöm az ezredfordulóra. Néhány éve még 110 kilós voltam, keményen ittam és sokat dohányoztam. Aztán életformát változtattam, le­mondtam az alkoholról, a cigarettáról, s egy éve rend­szeresen részt veszek hosz­szú távú futóversenyeken, végigfutottam nemrégiben a szegedi maratonit is. Ho­mo ludensek vagyunk, csak nem tudunk róla. Nem va­gyok megszállott, a realitá­sok emberének tartom ma­gam. Éppen ezért igyekszem egészséges életmódot foly­tatni, mert egészségesnek lenni a legnagyszerűbb em-f beri élmény. Hiszem, hogy ez a kísérlet lekopírozható, utánozható, hiszen kizáró­lag elhatározás kérdése, min­den olyan embernek van akarata, akinek célja is van. Az ember pedig állan­dóan alakuló, változó lény, miért ne változhatnának azok is, akik már egy­szer valamiért föladták?!... 4. KÖVETK-EZTETESEK. Az újszegedi November 7. műve­lődési házban tegnap meg­nyílt egy kiállítás. Különös, szokatlan, mondhatnám ext­rém körülmények között. Mint ahogy a tárlat anya­ga is speciális. A paraváno­kon együtt szerepelnek ki­váló művészek, mint pél­dául Szántó Piroska, Berki Viola, Somogyi Győző, Pa­taki Ferenc, Galántai Ti­bor, Hegedűs S. László, Swierkiewich Róbert és vagy húsz amatőr alkotó — képzőművészeti körök tagjai és a gyógyintézetek terápiás csoportjaiban tevékenyke­dők. Tanulságos ez a kí­sérlet, még akkor is, ha nem minden elképzelés vált va­lóra. Mert igazat kell ad­nunk a résztvevőknek, akik azt vallják „Időnként együtt kell hömbölódnünk, ha eredményesen akarunk baj­molódni a köz javára." T. L. Kartográfiai újdonságok Több újdonsággal jelent­kezik ebben az évben is a Kartográfiai Vállalat. A szá­mos ú.i hazai és külföldi tér­kép mellett ötféle méretben készítenek hegy- és vízrajzi, valamint .politikai földgöm­böket. A magyarországi va­lósokról. nagyobb községek­ről eddig 79-féle térkép ké­szült. s amint egy települést városi rangra emelnek, rö­vid időn belül hozzákezd térképének megrajzolásához a vállalat, így évente 4—5 új várostérkép kerül forgalom­ba. Már folynak a közel­múltban várossá nyilvání­iGtt Nyírbátor, Heves és Barcs „feltérképezésének" munká­latai. A turisták részére eddig elkészült térképeket válto­zatlanul forgalmazzák, de a meg jobb eligazodás érdeké­ben néhány népszerű kirán­dulóhely — a Budai-hegy­ség, a Mátra, a Mecsek, a Fiks. a Soproni-hegység — térképének szintvonalait az eddigi 50 méteres sűrűségről 20 méteresre változtatták. A középiskolások történe­lemtanulását segítő művelő­déstörténeti atlasz is nem­sokára megvásárolható lesz. Ezt a már meglevő történel­mi atlaszukkal együtt hasz­nálhatják a diákok. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom