Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-04 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 79. szám 1985. április 4., csütörtök Ára: 2,20 forint MSZMPSZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MMKHI V v í / \ f4 , y v-. y ' V • 1 j fi If ,7 fi s ?•! • w, r| . ' l&vCif t) \u," • - 7 Váci Mihály Szabadság! Tégy gazdaggá minket! ' . './•' $ c í-^-ix-;'.' iR .<t,' •>. • Vhcv-. A Duna—Tisza ezüst szalagján, szívünk fölött egy amulett-ország. A téli tájon didergő faluk az ingem alá bújnak melegedni. Egy-egy tanyára lelve felzokognak az ifjúság elöázsiai dalai. Meztelen szívvel érzem még a bundák cjurva szerelmét, — dédelgető melegét. A világrahozó szegénység anyai ölét még áldva emlegetem. De.nem akarok meghatódni .többé! Levetkezem a lélek szürhímzéseit, s a gondolat kalotaszegi kacskaringóit magamról lefejtem. Európába értünk végre a népvándorlás kétezer éve után! S az értelmes erő lánctalpas traktorával szaggatnám fel gyorsabban ezt a tájat: — tűnjön el a falvak borzassága és a tanyák sündisznó-szuszogása. Hogy gyűlölöm már, amit még annyira szeretek! — a szegénység megáldott ereklyéit, a befogott tehénkék kajla bánatát, a zsurogírás nyávogó imáit, a pislogó szemekben a babonák ragályos trachomáját. Lassan széled a vert történelem. Segítségedért hangosan kiáltok — szabadság! — Tégy gazdaggá minket! Gazdagság! Térdelj ide mellénk az Alföld szőnyegére, bíbelődj velünk. Neked csak játék, móka és ajándék, — mi meg itt gürcölünk kis makettjaidért! Építőköveidből rakd ki álmainkat. Itakogass palotákat, mintha dominóznál. Hol mutató ujjal a porba rajzolsz: csatorna kékük, — hát firkálgass e tájra. Ujjaidat mártsd a homokba — megfogannak. s szőlőgyökerekkel szorítsd magadhoz a hazát. Szabolcsnak vegyél fémépitődobozt. Adj a parasztnak a boci helyett mú-t bőgő gépet, mely szelíden követi. Adi neki felhúzás kis gyárakat. Melléjük térdel és szinte játszogatva zümmögteli a buzgólkodó ipart. Meglátod így majd elfelejti a hóna alá bújó kiscsikókat. Szabadság! Tégy gazdaggá minket! Gazdagság! Tárd ki szárnyainkat! Bogárka nép voltunk — csak kaparásztuk létünk dobozának fedelét. Az emberiség tavasza virágzik, -i- Sürögve, zsongva beporozni virágait miránk is vár a sor, hogy kaptárunkban gyűljön az egyenlő sejtekbe osztott illatozó nemzeti jólét. jva Díszünnepség Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége szerdán díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. A jubileumi ünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese. Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Maróthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, az MSZMP Közponi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Bcrecz János, Horváth István, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai; Czincge Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. A diszelnökség tagja volt a Központi Bizottság és a kormány több t'agja, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője, a munkásmozgalom több régi harcosa, az évforduló alkalmából kitüntetetlek egy csoportja. OU voltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet, bolgár. csehszlovák, jugoszláv, lengyel, NDK-beli ,es román küldöttség vezetői és tagjai, valamint, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői. A magyar és a szovjet himnusz elhngzását követően Kállai Gyula, n Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke'nyitotta meg az ünnepséget. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnök-, sége üdvözletét az ünnepi megemlékezés résztvevőinek, akik között ott voltak az üzemek és intézmények tisztségviselői, képviselői, a közélet, a tudomány, az irodalom és a művészetek kiváló személyiségei. Ezt követően Losonczi Pál emelkedett szólásra. Losonczi Pál ünnepi beszédét követően Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese lépett a mikrofonhoz. (Beszédét a 2. oldalon ismertetjük.) Az ünnepség második felében nagy sikerű műsorra kerüLt sor. Losonczi Pál beszéde Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves FAvtársak! Kedves Barátaink! Legnagyobb nemzeti ünnepünk előestéjén fokozott jelentőséget nyernek számunkra történelmünk sorsfordulói. 1945. április negyedike megtestesítője a magyar nép évezredes függetlenségi törekvéseinek, szabadságvágyának. Annak a nem/.eti akaratnak, amely addig győzedelmeskedni nem tudott. A nap, amelyre ma emlékezünk, eggyé ötvözi a magyar nép évezredes igyekezetét a boldogulásra, felemelkedésre, demokráciára. Hazánkat 1945. április 4-én a Szovjetunió hadserege szabadította fel. A fasizmusra mért megsemmisítő vereség, a felszabadulás lendítette ki országunkat a történelmi mélypontról, ahová az ellenforradalmi rendszer nemzetvesztő politikája taszította. Az uralkodó osztályok bűneiért nem tehető felelőssé a nép. Hogy a magyar nép valójában mit akart, azt megmutatta 1918—19-ben, amikor saját elhatározásából, a maga erejével, külső fenyegetések közepette vívta meg forradalmát. A Magyar Tanácsköztársaságot külső erő, a nemzetközi imperializmus fegyveres beavatkozása verte le. A külső erőszak segítségével halalomra került horthysta ellenforradalmi rendszer megsemmisítette a Tanácsköztársaság vívmányait, negyed századon át kíméletlenül eltiport minden haladó törekvést. A magyar nép legjobbjai a nehéz időkben sem hagyták feledésbe merülni a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért vívott évszázados harc hagyományait. Dózsa, Rákóczi, Kossuth emléke, a Tanácsköztársaság internacionalista szelleme éltette huszonöt éven át az illegalitásba kényszerített kommunisták és más haladó erők küzdelmét. Harcoltak a nemzetvesztő politika ellen, amely hazánkra mérhetetlen szenvedést és pusziukist zúdított; több százezer halott, lerombolt főváros, tönkretett és kifosztott gazdaság. Az anyagi kár több mint 4 évi nemzeti jövedelem értéke volt. Felsorolhatatlan az a számtalan nemzeti és egyéni sérelem, amelyet népünk elszenvedett. A népellenes rendszer igájától a hitlerista megszállástól, a nyilasuralom rémlelteitől, a fasizmus elleni győztes küzdelem során szabadultunk meg. A köszönet első szavai a szovjet népet 'illessék. El nem múló hálával, a több évtizedes együttműködésünk során kialakult barátsággal, az internacionalista szolidaritás szellemében emlékezünk meg a Szovjetunió szerepéről nemzeti függetlenségünk, önálló államiságunk megteremtésében, fejlődésünk segítésében. Kegyelettel őrizzük azoknak a szovjet hősöknek az emlékét, akik élelüket áldozták népünk szabadságáért. Tisztelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv és román katonákra is, akik a szovjet hadsereg oldalán harcolva segítették hazánk felszabadulását, és velük együtt az antifasiszta koalíció országainak azokra a fiaira — köztük az angol, amerikai katonákra —, akik hozzájárultak a német fasizmus leveréséhez. Büszkeséggel emlékezünk az antifasiszták, a felszabadítók soraiban harcoló magyar hősökre, akik itthon, vagy Európa más országainak csataterein küzdöttek a fasizmus ellen. Ezután megállapította: Páratlan gyorsasággal ment végbe az újjáépítés, s jött létre az új rend a romokon. A népi demokratikus rendszer néhány év alatt évszázados mulasztásokat pótolt. Az átalakulás vezető ereje a Magyar Kommunista Párt volt, amely negyedszázados illegalitás után életerősen, nemzeti felelőssége tudatában, határozott programmal lépett fel, Szervezte a tömegek harcát a földért, a gyárak, a bányák, és a bankok államosításáért, a volt uralkodó osztályok képviselőinek a halalomból való kiszorításáért, a társadalmi átalakulásért. A népi demokratikus átalakulás sikereit a párt szövetségeseivel együtt, a nép, a nemzet egészséges erőinek széles körű támogatásúm építve érhette el. Mindennek köszönhetően, három évvel a felszabadulást követően, 1919 után másodszor is győzött és hatalomra jutott a munkásosztály, létrejött a proletárdiktatúra, hazánk a szocialista fejlődés útjára lépett. A szocializmus építésének kezdeti lendületét törték meg a Magyar Dolgozók Pártja vezetésében eluralkodott szektás, dogmatikus hibák, amelyek súlyos politikai torzulásokhoz, a volt szövetségesek többségének félreállításához, törvénysértésekhez, végső soron a kommunista párt cs a tömegek kapcsolatának megromlásához, a pártba vetett bizalom megrendüléséhez vezettek. Olyan helyzet jött létre, amely nemcsak addig elért vívmányainkat, hanem a szocialista rend alapjait is fenyegette. Amikor a néphatalom veszélybe került, a Szovjetunió ismét tettekkel bizonyította, hogy a magyar munkásosztály érdekeit képviselő forradalmi erők oldalán áll. és internacionalista segítséget nyújtott az ellenforradalmi erők leveréséhez, az országot fenyegető polgárháború elhárításához. A Magyar Szocialista Munkáspárt levonta n tanulságokat. Szakított a korábbi torzulásokkal, visszatért a lenini útra. Politikájában a szocializmus fejlődésének általános törvényszerűségeit a hazai sajátosságok és a realitások messzemenő figyelembevételével érvényesíti. Az MSZMP olyan politikai programot hirdetett meg, amely lehetővé tette a nép összefogását, a törvényesség helyreállítása, a konszolidáció. a szocialista irányú megújulás érdekében. Forradalmi vívmányaink visszafordíthatatlanságát, népünknek a szocializmusba vetett bizalmát mi sem igazolja jobban, mint hogy alig néhány évvel az 1956-os tragikus események után, sikeresen végrehajtottuk a mezőgazdaság történelmi jelentőségű szocialista átszervezését. Ennek eredményeként az elmúlt évtizedekben hazánk fejlett, és méltán nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon.) Koszorúzás Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, :t Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pzerdán délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél és a magyar hősök emlékmüvénél, a Hősök terén. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és Traulmann Rczsö, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, az MSZMP főtitkára és Németh Károly főtitkárhelyettes helyezte el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a kormány elnöke és Maróthy László miniszterelnök-helyettes koszorúzott. Koszorúztak a budapesti üzemek, intézmények képviselői is. Képünkön: Kádár János és Németh Károly helyezi el a koszorút. 4 ' i