Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-03 / 78. szám

Csütörtök, 1985. április 4. 5 Állami díjasok Cs Iskolateremtő szegedi biológusok egyében Sándor Tibor tsz-elnök Éppen másfél évtizede vált Szeged a hazai biológiai kutatás bázisává. Akkor született meg Közép-Európa tán legjelentősebb műhelye, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja. S ugyanebben az időben alakult a József Attila Tudományegyetem mikrobiológiai tanszéki csoportja, mely tizenhárom éve önálló tanszékként dolgozik. Karnyújtásnyira az SZBK impozáns épületétől. Éz a közelség jelképes is — a két intézmény között az együttműködés példamutató, a kapcsolat élő, eleven. Mindkél kutatóhelyen nagyszerű érzékkel tűzték ki a tájékozódási irányokat, így kezdetektől csatlakozhattak a nemzetközi tudományos élet élvonalához, s a lépéstartást azóta is megőrizték. Nem véletlen, hogy a tudóscsoportok, egy-egy kutatási témára szerveződött teamek nagyszerű elméleti sikereket és gyakorlati eredményeket hoztak. Mindezekért, a „mikrobiológia, a genetika terén elért tudományos eredményeiért, tudományos iskolateremtő és tudományszervező tevékenységéért" Állami Díjjal tüntették ki Alföldi Lajos akadémikust, az SZBK főigazgatóját; dr. Ferenczy Lajost, a biológiai tudományok doktorál, a JATE tanszékvezető egyetemi tanárát és dr. Venetiáner Pált, a biológiai tudományok doktorát, az SZBK biokémiai intézetének vezetőjét. Alföldi Lajos Ferenczy Lajos Venetiáner Pál klem is titkolta büszkeségót a főigazgató, amikor a nemes megméretésnek, igazi erőpróbának számító évenkénti SZBK-napok legutóbbikát követően dicsértem a vibrálóan parázs hangulatát, az értékre orientált légkört, az egészséges versenyszellemet, a sok „tiszteleten" fiatalt, akik nyíltan elvetették az elavult módszereket, és pontos helyzetfelméréssel csatlakoztak az előremutató tendenciákhoz. Az elégedettség nem lehet véletlen. Ez a szellem is az életmű része. Csak így őrizhető n fiatalos lendület, az őszinte manipulúlatlan tudományos légkör, amely a korszerűség, a versenyképesség, az élvonalban maradás záloga. Ezt szegedi medikusként Ivánovics György akadémikus mellett magába szívhatta, s ezt örökölte főigazgató elődjétől, az intézetalapító Straub F. Brúnó akadémikustól. Alföldi Lajos Miskolcon született 1927-ben, Szegeden szerzett orvosi diplomát, a SZOTE mikrobiológiai intézetének oktatójaként dolgozott 1971-ig, amikor a Szegedi Biológiai Központ genetikai intézetének igazgatója lett, főigazgatói tisztét 1978 óta látja el. Doktori fokozatát 1972-ben szerezte, a Magyar Tudományos Akadémia 1982-ben választotta meg levelező tagiává. Kutatási területe a mikrobiális genetika. Orvosi mikrobiológiai kutatásokból kiindulva kezdett foglalkozni a molekuláris biológia korszerű problémáival, több területen eredeti felfedezéseket tett. Foglalkozott fágkutatásokkal, amelynek eredménye a megacin felfedezése volt.. Vizsgálta bakteriális RNSszintézis szabályozási lehetőségeit, részt vett a rel-A gén létezésének bizonyításában és genetikai térképezésében. Nagy nemzetközi elismerést váltott ki, hogy elsőként írta le a B. megaterium protoplaszt fúziójával azt a genetikai módskert. amely az ilyen típusú baktériumok genetikai elemzésére alkalmas. Ezt a módszert plazmid DNS transzformációra is felhasználta. Mint társai, ö is hangsúlyozottan aláhúzta, hogy a mai tudományos kutatás teammunka, minden siker kutatók, szakemberek, laboránsok közös munkájának PWíimflflfKt Amikor másfél évtizede a ** tanszék alapításához látott, nem volt könnyű helyzetben. Jól tudta, hogy egy egyetemi tanszék egyszerre az oktatás és a kutatás műhelye; hogy a tudományban egyensúlyt kell teremteni elméleti kutatás és gyakorlati alkalmazás között; hosszú távra kell megfogalmazni terveiket, melyeket behatárol a rendelkezésre álló fölszerelés, a technikai feltételrendszer, a szakemberek létszáma és felkészültsége, az anyagi források, mindenekelőtt a pénz, és természetesen olyan témákat szükséges választani, amelyek a nemzetközt mezőnyben is számottevőek, s huzamos időre biztosítják a lépéstartást az élvonallal. így esett a választás a tulajdonságátvitelnek mikroszkopikus gombák protoplaszt fúziójával történő megvalósítására. Miről is van szó tulajdonképpen?- A mikroszkopikus gombákkal igen gyakran találkozunk, mint az embert és állatokat megbetegítő kórokozókkal vagy a növényeket pusztító kártevőkkel. Ezek a mikroszervezetek nem mindig kórokozók és kártevők, hanem életmentő gyógyszerek termelői is, gondoljunk csak a penicillinre. Ezeket a mikroorganizmusokat — éppúgy mint a növényeket vagy állatokat — nemesíteni lehet. A mikrobiológiában mindenekelőtt mutációs változásokat hoznak létre, majd a lényeges változatokat igyekeznek keresztezni. Ebben az intézetben a tulajdonságegyesítés új módszerét fejlesztették ki, melynek lényege hogy a sejtek falát eltávolítják, enzimatikusan feloldják, s megkapják a protoplasztoknak nevezett sejteket, amelyek fúzióra alkalmasak. így összekénvszeritenek két különböző tulajdonságú sejtet, melyek azután ismét seitfalat képeznek, és természetes körülmények között fenntarthatók. Az egyesített seitekből sokféle utódsejt jöhet létre. Ferenczy Lajos Kisújszálláson született 1930-ban. Elemi iskoláit Debrecenben végezte. Szegeden, a Dugonics gimnáziumban érettségizett, majd az itteni tudományegyetemen szerzett biológia —kémia szakos diolomát. 1972-ig a JATE növényélettani tanszékén dolgozott, azóta a mikrobiológiai tan6zék vezetőie. öt éve lett a forráskút, Haladás Tsz * említésekor még sokáig és sokunknak az. eszébe villan az elnök neve, Sándor Tibor. Igaz, a Haladás Tsz. volt elnöke 65 évesen március tizenhatodika óta már nyugdíjas. Ügy képzeltem, hogy Szegeden, a Sándor utcai lakásán nyugodt, oldott légkörben beszélgethetünk a kemény munkával eltöltött, sikeres esztendőkről. Ehelyett a sebészeti klinikán találtam rá, gerincsérvműtétje után egy nappal. A testi fájdalmakkal szinte azonosuk számára a lelkiek, hogy nem tud a Parlamentbe felmenni, élete nagy eseményére, az. Állami Díj átvételére. A kitüntetés mégis az övé, s ez. öröm itt a betegágyon is. Műtétje után felépülve, igazán ráfér már a pihenés, ahogy ő mondja, a „könynyebb élet". Elnökként hajnal; négy-öt körül kelt, estefelé vetődött haza. Ügy érzi, sikerült a téesz gazdálkodását az évek során stabilizálni. Most már nélküle is a homoki téeszek élvonalában maradhat a szövetkezet. Jelenleg 153 millió forintos vagyont mondhat magáénak a kollektíva. Hiteleket egyáltalán nem kell felvenniük, sőt más téeszeknek is nyújtanak kölcsönöket. Forráskúton született 1920ban, a sz.ülci is ezen a homoktalajon gazdálkodtak. Nem mostani 'találmány, hogy ennek a vidéknek „őshonos" növényei a szőlő, a burgonya, a zöldségfélék, ( a paprika és paradicsom. A meredek ívű fejlődés 1968-ban indult. Jól felismerték azt az igazságot, hogy építeni, fejleszteni kell, mert csak így lehet kiemelkedőt alkotni. Az. ötszáz hektár szőlő és ugyanekkora területű korai nyári és -őszi érésű burgonya továbbra is jó termelési háttér. A hűtőház, a szállítójárművek lehetővé teszik, hogy a megtermelt áru árában elkeljen, tisztességgel eljusson a fogyasztóig. , Itt nemcsak a téesz, gazdag, Ullés és Forráskút lakossága sem panaszkodhat. A közösben dolgozók jövedelme az ipari munkások keresetével vetekszik. A háztájiban megtermelt zöldség, gyümölcs és az állattenyésztés bevételei százmilliós összegre rúgnak. A magas kitüntetés, a homoki gazdálkodás fellendítéséért kapott elismerés mellett ez a tudat sem mellékes. Igaz, voltak már előzmények: a tízszeres Kiváló Szövetkezet cím, a Minisztertanács Vörös Zászlója kitüntetés és a Munka Érdemrend mindhárom fokozata, huszonegy éves elnöki működésének méltó és ünnepélyes állomásai. Erdei Péter búzanemesitő ... Llazai biológiai kutatásunk ** történelmi jelentőségű eseménye volt, amikor tavaly januárban az. SZBKnapokon Venetiáner Pál elővett egy üvegedényt, és a benne látható z.öldes anyagra mutatva a következőket mondta: „Négyévi munka eredményeképpen, íme. itt vqn az a baktériumtörzs, amely etnbeYi proinzulint termel." (A proinzulin az inzulin ..előanyaga".) Ám, hogy milyen sok munka, fáradságot nem ismerő* tudományos tevékenység előzte meg ezt a bejelentést, arról akár regényt is lehetne írni. Budapesten született 1935ben, doktori fokozatát 1975ben szerezte. Kutatási tevékenysége szükségszerűen vezetett el génsebészeti érdeklődéséhez. Ezen az évtizedes génsebészeti alapon született négyéves kutatómunka eredményeként az a kifejezetten gyakorlati hasznosítású siker, amelyről a bevezetőben szóltunk. Az inzulint termelő baktériumtörzs a széles körben elterjedt népbetegség, a cukorbaj gyógyítását szolgáló inzulinellátását teszi — a gyógyszergyárak anyagi lehetőségeitől függően — olcsóbbá és biztonságosabbá. A világon az inzulint egyetlen amerikai cég kivételével állati hasnyálmirigyből vonják ki. A cukorbetegek száma rohamosan nő, gyorsabban, mint a vágóhidakon kinyerhető hasnyálmirigy-mennyiség. így nem véletlen, hogy világszerte foglalkoznak a génsebészeti tapasztalatokra támaszkodva az inzulingént átvinni eay baktériumba, s ott hozzákapcsolni annak őrüklödési anyagához. Ez a szegedi műhelyben sikerült! Venetiáner Pál, mintegy közös tudósi hitvallásként idézte Bálint György szavait népszerű ismeretterjesztő könyvében, amiket a neves Dublicista Szent-Györgyi Albert Nobel-díjával kapcsolatban írt: Kritikai szellem ez, a laboratórium szelleme, melynek lényege a folytonos ellenőrzés, az ellentétek szakadatlan összevetése. Nem ismer meghajtást tekintélyek előtt —, illetve mégis: de előbb kipróbál és csak aztán hajlik mea. A hódolat és bírálat ellentétét feloldja —. a bírálathoz köti a hódolatot. Szenvedélyesen ragaszkodik a tényekhez, de vigyáz, hogv mit fogadjon el ténynek." A

martonvásári kutatóintézet igazgatóhelyettesével, Balla Lászlóval, és tudományos főmunkatársával, Szilágyi Gyulával együtt kapta meg az állami díjat a szegedi dr. Erdei Péter, a Gabonatermesztési Kutatóintézet igazgatóhelyettese. Hatalmas elismerés ez az itt folyó munkáért. Mégis, miJu-t kapta? A hivatalos szöveg szerint az új búzafajták előállításáért, a termelés fejlesztéséért, és az új nemesítési eljárások kidolgozásáért. És a nem hivatalos szöveg szerint? Tavaly a búza rekordot termett, 54 múzsa volt a hektáronkénti átlag. Magyar földben ennyi még soha nem termett, érthető, hogy ráirányította a figyelmet. Nemrégen hallottam a rádió egyik műsorában a beszélgetését, azt mondta, nem tartja magát sikeres kutatónak. Vagy túlzott a szerénysége, vagy mások másként ítélik meg ugyanazt. Tud neves kutatókról, akik egyetlen új fajtával nem jöttek elő egész életükben. Hozzájuk képest sikeresnek mondhatja magát, de olyanról is tud, aki sorozatban önti a hivatalosan is elismert új fajtákat. Harminc éve van ezen a pályán. Ami a búzatermesztés intenzívvé tételében történt, abban mindben benne volt, és tapasztalatait közre is adta. A különböző termesztési szakaszokról mindig tudott jellemző adatokat adni a kuktátok keze alá, és mivel körülbelül húsz búzáról van szó, önmagában ez a munka is jelentős lehet. Jók a kapcsolatai a termelési rendszerekkel, kevés olyan tanácskozás volt harminc év alatt, ahol ne állt volna ki a búza mellett. Egyike azoknak, akik a fajtaspecifikus termesztési technológiát kezdeményezték. Hogy ez mit jelent egészen pontosan? Nagy különbségek vannak az egyes fajták között, mások az igé*nyeik, más-más talajra is másként reagálnak. Ha a kutató nem figyel erre, nehezen boldogul. És a valódi nemesítés? Meglehetősen későn, 1970ben csöppent bele, akkor is félig-meddig heccből. Szerencséje volt, hamarosan elismerték a GK—Szeged nevű búzát, és tagja a tésztabúza nemesítői hármasának is. Eddig kettő született belőle, a KG—Basa és a GK—Minaret. A jelöltek? Remélhetőleg lesz belőlük valami. A GK—Szeged télállóságával akkor vannak gondok, ha nem tudják időben elvetni, ezért „megcsinálta" azt a párját, amelyik ugyanúgy jól terem, de a telet jobban elviseli. A homokra is szeretne egy új fajtát adni. r Geréby József Á. G. igazgató (Jarminckét év állami " " gazdasági múlt, hétéves igazgatói prakszls. Azért az sem lebecsülendő, hogy irányítása alatt a gazdaíkodás mindig újabb milliókat és milliókat „fiadzott". A tavalyi, rosszul sikerült uszályos évben például „csak" 53 millió forint tiszta nyereséget. Ki is ez az ember, aki a gazdaságban igazán népszerű vezető, akit az idősebb dolgozók közül még többen úgy szólítanak: Józsi, kérem!. aki az Angol Mezőgazdasági Királyi Kamara címzetes tagja, aki perfekt németből, aki ;.z állami gazdaság bejáratát díszítő székely kapu bal oldali oszlopát maga faragta, aki a tegnap jó ötleteit legföljebb mára tartja elegendőnek? Végtelenül egyszerű, kellemes, szerény, ám munkájában konok és nyughatatlan ember. Amit egyszer elhatároz és jónak tart, szívósan kivitelezi, kivitelozleti. képtelen megalkuvásra, betokosodásra. A határozat elfogadása. illetve meghozatala után keménykezű, ellentmondást nem tűr. Lehet, hogy ezért is háromszorosan kiváló az irányítási alatt á"ó Parkolni Állami Gazdaság> A kérdésre, hogy nehéz-e egy ekkora gazdaságot vezetni? — így válaszolt „Hát. nem könynyű. de nekem az életem, s nehéz lenne lemondani erről az együttélésről. Nem. nem a belső gondok miatt bonyolult a vezetés, hiszen félszaivikbói is értjük egymást. Inkább a külső kapcsolattartás. a bujkálás a szabályok és szabályozók között, keresve a közösség érdekeit — ez nehéz. Ezért azután az állami díjat nem tekintem személyemre szabottnak, hanem egy csapatmunka, egy jó kollektíva eredményének. Legnagyobb vívmánynak tartom, hogy úgy sikerült hangolnom ezt a gazdaságot, hogy mindenki „egyfelé húzza a szekeret". Arra az érdeklődésre melyik volt legnagyobb „baklövése"? — először nevetéssel válaszolt, majd így folytatta: „Nézze! Ez a foglalkozás. vagyis beosztás, nem sok baklövést engea .utj. Legfeljebb egyet. Nem vagyok hibátlan, de — tudomásom szerint — jóvátehetetlen hibát eddig nem követtem cl. Vallom, az ember azzal lehat bölcsebb, ha nem hiszi azt, hogy ö a legokosabb. A székláb hossza nincs mindin arányban a képességekkel." ...Szóval, ,annak a bizonyos székely kapunak a tetejére szépen faragott tölgyfa galambdúcot is ácsoltak. Az alsó gerendába minden „közreműködő" nevét bevésték, de egyet szándékosan úgy. hogy ne lehessen kiolvasni. Az a név pedig nem más, mint azé az emberé. aki a bal oldali oszlopot kifaragta. s aki „egyébként" immár állami díjas igazgató.