Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Z M S ZMP S ZEGEP VÁROSI BlZOTTSÁGÁN AK LAPJA 100. szám 1985. április 30., kedd Ára: 2,20 forint Az ünnep üzenete M ikor néhány híján száz esztendeje a második internacionálé alapitói — korábbi hagyományokra támaszkodva — május elsejét a munka, a nemzetközi munkásosztály ünnepévé nyilvánították, ha a társadalom- fejlődésének fő irányát, tendenciáját világosan látták is, előre aligha sejthették a jövő konkrét történéseit, viharos változásait, zegzugos menetel, átmeneti vereségekkel és végérvényes győzelmekkel teli küzdelmeit. Gyökeresen átalakult a világ e szűk évszázad alalt: két világháború, forradalmuk és ellenforradalmak, fasizmus és demokrácia, tőkés válságok és szocialista fejlődés, a világ első munkásállamának, majd a szocialista világrendszernek létrejötte, a gyarmati rendszer széthullása, termonukleáris fegyverkezési verseny és bekes egymás mellett élés — ilyen, s hasonló végletes erők alakították át, s ebben az erőtérben alakult át maga a munka is, minden érték forrása, szülőanyja. Nálunk a századforduló körüli évtizedek kezdeti munkás-májusai, a tizenkilences első szabad május elseje, az ellenforradalmi korszak tiltott és osztályharcos demonstrációi után valójában és végérvényesen csak a legutóbbi negyven évben szabad a május, csak azóta valódi ünnep a munka ünnepe. Méltó rangja, becsülete csak ott lehet a munkának, ahol minden hatalom a dolgozó népé. A mi világunk ilyen világ; a mi társadalmunk azért emelte magas erkölcsi rangra a munkát, mert ez nemcsak az anyagi gyarapodás, nemcsak a közös és egyéni boldogulás forrása, hanem forrása minden jognak, szabadságnak, mércéje minden ember megítélésének; egyedüli forrása az emberi méltóságnak is. A tőkés világ — benne a fejlett tőkés országok — munkanélküli tízes százmilliói tanúsítják, hogy még ha anyagi helyzetük romlása elviselhető is, számukra a munka hiánya az emberi méltóság hiányát, a legmélyebb megalázottságot jelenti. Ks a szocialista világ dolgozóinak százmilliói, köztük mi is, tanúsíthatjuk: azért reagálunk élesen minden, nem munkából származó vagy nem annak értékével arányos jövedelemre, mert méltóságunkat, a munkához fűződő legszebb szocialista eszményünket sérti. Mert a mi társadalmunk — s ez nem holmi ünnepi alkalmakra tartogatott szó. virág, hanem immár mélyen az idegrendszerünkbe ivódott, gondolkodásmódunkat meghatározó valóság: a munka társadalma. A sohasem sima és egyenes vonalú, magának mindig ellentmondások legyűrése árán utat tórő fejlődés egyik ellentmondása azonban, amit a május elsejét ünneppé nyilvánító elődeink végképp nem láthattak előre, hogy csaknem száz év múltán nekünk, a munka társadalma polgárainak, új és nem könnyű problémákkal kell szembenéznünk, épp a munkával, saját munkánkkal kapcsolatban. Hogy a munkáshatalom, a szocialista társadalmi viszonyok ugyan szilárd alapot, de csak alapot adnak fejlődésünkhöz, ám automatikussá nem teszik azt. Hogy a munka ünnepén is — ünneprontás nélkül, de önkritikusan — fel kell tennünk magunknak a kérdést: megfelelő-e a munkánk-? Kielégítő-e a színvonala, minősége, szervezettsége, versenyképessége és jövedelemtermö képessége; nem maradjunk-e cl vele nemzetközi összehasonlításban? Miközben évente ünnepeljük a munkát, van-e méltó rangja, s becsülete a hétköznapokon? Miközben életünk legmagasztosabb alapelvének és mércéjének tekintjük, nem siklunk-e el a fölött a prózai, de nélkülözhetetlen követelmény fölött, hogy a lehető legszorosabb érdekeltséget teremtsük meg a munkában, érdekeltté tegyük benne önmagunkat, a munka társadalmának minden emberét, kollektíváját? önkritikus, szigorú, realista válaszokat követelnek ezek a gyakran bizony kínzó kérdések; nem egy tekintetben át kell értékelni fogalmainkat. De a munka társadalmának erejét, életképességét épp az bizonyitja, hogy tud ilyen válaszokat adni. A szocialista világ izgalmasan új törekvései épp abban állnak, hogy a munka hatékonyabbá, gyümölcsözőbbé tételének közös és sajátos útjait-módjait megtaláljuk. Nálunk, néhány héttel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa ilyen — nem éppen ünnepi, de őszinte, kendőzetlen — szavakkal fogalmazott erről a többi között: „Saját munkánk gyengeségeit is tükrözi, hogy a termékszerkezet átalakulása vontatottan halad, késedelmesség tapasztalható a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában, népgazdaságunk jövedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél is kisebb". Igen, a lehetségesnél és' szükségesnél: van tehát lehetőségünk előbbre lépni, és nincs is más választásunk; ezért sugárzik mégis erő és bizakodás napjaink e legégetőbb kérdésére adott válaszunkból. E z a nap, .május elseje internacionalista ünnep. Keleten és Nyugaton, szocialista és tőkés társadalomban, a fejlődő országokban, a világ különböző tájain, más-más külsőségek között, de egyazon gondolat és érzés jegyében ünneplik meg azok a milliárdok, akiknek nincs más eszközük élni és boldogulni, csak a munka. Közös az érdekük, országuk politikai berendezkedésétől, világnézetüktől, bőrük színétől és nemüktől függetlenül. Közös mindenekelőtt abban, hogy kezük vagy agyuk értékteremtő munkája ne a pusztítás mind tökéletesebb és mind fenyegetőbb arzenálját gyarapítsa, hanem a béke, a kölcsönös biztonság, a fejlődés, az elet anyagi és szellemi feltételeit. Szabadon és békében ünnepelhetjük a munkát az idén is, mint négy évtized óta immár minden évben. S ahogy az nálunk szokás: színes, vidám, derűs légkörben. Am egyúttal azzal az eltökéltséggel, hogy minden erőfeszítésünket, minden fizikai és szellemi képességünket latba kell vetnünk a következő években munkánk színvonalának emeléséért, eredményességének fokozásáért. A munka ünnepének ma ez a legidőszerűbb üzenete számunkra. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának • un w m err n uSeseröl A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. április 29-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjairól. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájékoztatóját az időszerű politikai kérdésekről. 4 A Központi Bizottság, áttekintve a nemzetközi helyzetet elfogadta a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek varsói tanácskozásán részt vett magyar párt- és kormányküldöttség tevékenységéről szóló tájékoztatót. Tudomásul vette, hogy Kádár János elvtárs, az MSZMP főtitkára, küldöttségünk vezetője az Országgyűlés felhatalmazásával a Magyar Népköztársaság nevében aláírta a szerződés hatályának meghosszabbításáról rendelkező jegyzőkönyvet. A Központi Bizottság megállapította: a Varsói Szerződés hatályának meghoszszabbítását a nemzetközi helyzet alakulása, a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Változatlanul érvényes a Varsói Szerződés tagállamainak az a közös javaslata, amely a két katonai szövetségi rendszer egyidejű megszüntetését szorgalmazza. A Varsói Szerződés szervezete megbízhatóan garantálja a tagállamok biztonságát és függetlenségét, jól szolgálja békeszerető külpolitikai tevékenységük összehangolását, a béke védelmét Európában és az egész világon. Három évtizedes fennállása alatt következetesen fellépett és a jövőben is síkraszáll a világháború veszélyének elhárításáért, a katonai erőegyensúly fenntartásáért, a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén. Tevékenyen fellép a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett éléséért, együttműködésük bővítéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzéséért. A Magyar Népköztársaság teljesíti a szerződésből ráháruló kötelezettségeket. Hozzájárul politikai és védelmi szervezetünk működésének tökéletesítéséhez, védelmi képességének fejlesztéséhez. A magyar nép nemzeti erdekeit és a szocializmus közös ügyét szolgálva részt vállal a tagállamok külpolitikai tevékenységének összehangolásában, a közös békekezdeményezések érvényre juttatásában. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszus állásfoglalásainak szellemében, a felszabadulás 40. évfordulójának méltó megünneplése nyomán jó politikai légkörben, élénk társadalmi érdeklődés közepette folyik az 1985. június 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészítése. A magyar dolgozók a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben tettekkel bizonyítják elkötelezettségüket az eltelt négy évtized vívmányai, a szocializmus mellett. A Hazafias Népfront választási felhívásában támogatja a párt XIII. kongreszszusán elfogadott országépítő programot, s ez a választások politikai alapja. Az eddigi előkészítő munka tanúsága szerint az állampolgárok a szocialista demokrácia gazdagításaként, a szövetségi politika érvényesítéseként értékelik a választási rendszer korszerűsítését, az országos választási lista bevezetését, és a többes jelölés általánossá tételét az egyéni választókerületekben. A jelölő gyűlések, a választási gyűlések, a rétegtalálkozók és más rendezvények lehetőséget nyújtanak a lakossággal való széles körű párbeszédre, az országos választási program ismertetésére, a helyi ügyek és tennivalók megvitatására, valamint olyan jelöltek választására, akik várhatóan a legeredményesebben képviselik a választók érdekeit és a legtöbbet tudják tenni az országos és a helyi célokat kifejező programért. Az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások fejlesszék tovább a szocialista nemzeti összefogást, járuljanak hozzá rendszerünk demokratizmusának további kibontakozásához; a rendeltetésüknek megfelelő Országgyűlés és tanácstestületek létrehozásával erősítsék a dolgozó nép hatalmát. O A Központi Bizottság i fontosnak tartja, hogy a kiemelkedő belpolitikai események során kialakult társadalmi aktivitás segítse az 1985. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését. A Központi Bizottság köszönetét fejezi ki a dolgozóknak a zord időjárás miatt keletkezett gondok és nehézségek leküzdésében tanúsított helytállásáért. Felhívja a pártszervezeteket, a társadalmi, állami, gazdasági vezetőket, az üzemi, munkahelyi kollektívákat a dolgozókat, hogy a maguk területén kövessenek el mindent a szokatlanul kemény tél kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozásáért, az első negyedévi termeléskiesés pótlásáért. Széles körű társadalmi összefogással, fegyelmezett munkával, jó gazdálkodással, az éves népgazdasági terv teljesítésével kell biztosítani az ország töretlen társadalmi-gazdasági fejlődésének feltételeit. (MTI) Fölvonulás, majális Szép hagyományaink szerint országszerte felvonulások, ünnepségek köszöntik a 41. szabad május 1-ét. Az események nyitányaként ma, kedden katonai tiszteletadással vonják fel Budapesten, a Parlament előtt az állami lobogót, illetve a Gellérthegyen a nemzeti trikolórt és a munkásmozgalom vörös zászlaját. A munka ünnepe tiszteletére nagyszabású felvonulás lesz Szegeden is, a Széchenyi tél i középső sétányán. A dolgozók reggel 8 órától gyülekeznek, s a demonstráció 9 órakor kezdődik. A dísztribünön a megye és a város politikai és társadalmi életének képviselői üdvözlik a résztvevőket, akik közt ott lesznek a város tanulóifjúsága és a vállalatok, üzemek és intézmények kollektíváinak küldöttei. Szép látványt igér a néptáncegyüttesek és a sportolók szereplése, az MHSZ technikai és légi bemutatója, amelyben sárkányrepülő is helyet kap, s nem kevésbé szemgyönyörködtető lesz az evezősök vízi felvonulása, amely természetesen „sportpályájukon", a Tiszán tiszteleg a nézősereg előtt. A hagyományoknak megfelelően az újszegedi ligetben és Tarjánvárosban, a záportó partján gazdag majálissal várják a felvonulás után a folyamatosan érkező ünneplöket, akik széles körű sport- és kulturális műsorajánlatból választhatják ki a kedvüknek legmegfelelőbb programot. A megyeszékhelyhez hasonlóan valamennyi településen szines felvonulással, majálissal emlékeznek meg a munkásosztály nemzetközi ünnepéről. Mórahalom és Asotthalom lakói az ásotthalmi Gárdián erdőben tartják közös majálisukat, délelőtt 10 órától. Zákányszéken 10 órakor, a tanácsháza előtt. Rúzsán fél 11-kor az erdei pihenőnél. Pusztamérgesen a sportpályán és öttömösön 10 órakor az autós pihenőben tartanak ünnepi gyűlést, melyeken az előadók méltatják a munka ünnepe jelentőségét. Kisteleken 10 órakor felvonulás és háromnegyed likőr nagygyűlés lesz. Sándorfalván 10 órakor tartanak felvonulást, amelynek végállomása és az ünnepi események szintere, a sportpálya lesz. » * Ü