Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

2 Hétfő, 1985. április 29. Lukácsot olvasva* A Lukács György születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett szegedi tudományos emlékülés szervezői az alkalomhoz méltóan szerény, de találó címet adtak a/, ülésszaknak: „Lukácsot olvasva ..." Ez a megközelítés utalni kíván arra, hogy itt a nagy életmű egy-egy elemének bizonyos megközelítésből történő vizsgálatára gondolunk, amely kapcsolódik azokhoz a nagy ívű, tudományos áttekintésekhez, amelyek a centenárium alkalmából hazánkban is sokoldalúan gazdagították a Lukács-kérdés marxista— leninista vizsgálatát. Az évfordulón történő méltó megemlékezésekhez alapot jelentett az, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának határozata alapján az MSZMP KB mellett működő Művelődéspolitikai Munkabizottság l!)83-ban elkészítette és nyilvánosságra hozta az „Irányelvek Lukács György születésének 100. évfordulójára" című dokumentumát. (Társadalmi Szemle, 1083. 8—9. szám.) A dokumentum széles körű megközelítésben, gazdag mélységgel lekinlette át Lukács György életútjának legfontosabb jellemzőit. Az áttekintés egyik értéke, hogy az életművet elhelyezi az évtizedek nagy változásaiban, a politika és az ideológia területén egyaránt. Az áttekintés alapgondolatát az Irányelvek bevezetője így summázza: „Lukács György (1885—1971) a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Polgári gondolkodóként kezdte pályáját, hosszú szellemi fejlődés során jutottéi a marxizmus—leninizmushoz. 1918 utáni életútja — minden vitával, sőt, konfliktussal együtt — szétválaszthatatlanul összelonódűtt a munkásmozgalommal, a kommunista párttal, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott küzdelemmel. Gondolkodói útja tanúsítja, hogy korunkban korszakos jelentőségű filozófiai teljesítmény létrehozásában milyen kiemelkedő szerepet játszik a marxizmus—leninizmus, a munkásmozgalom, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nyomában megindult szocialista átalakulás világtörténeti jelentőségének felismerése." Mint módszer, fontos a dokumentumnak az a megközelítése, amely azzal együtt, hogy fontos dolgokat minősít, nem életmüvet lezáró „határozat", hanem továbbgondolkodásra és további vizsgálódásokra ad ösztönzést. Végigvezet az életút legfontosabb állomásain, kitér erényekre, hibákra és tévedésekre, és ezekben is reális és nyitott. Kijelöli Lukács György helyét századunk magyar történelmében, kulturális fejlődésében. „Lukács tudományos filozófiai munkássága a XX. századi magyar kultúrának Ady Endre, Bartók Béla, József Attila, Derkovits Gyula nevével jelzett fő vonulatához tartozik." Megtisztelő kötelességünk tehát, hogy ezzel az életművel jelentősége szerint foglalkozzunk. A dokumentum ugyanis arra is utal, hogy „nem kielégítő müveinek ismerete, tudományos kutatása és feldolgozása". Éppen ezért támogatta az MSZMP Csongrád Megyei Végrehajtó Bizottsága azt, hogy az Oktatási Igazgatóság és a TIT megyei szervezete egyéves speciális kollégium keretében „Korunk kérdései Lukács György munkásságában" címmel előadássorozat formájában foglalkozzon a társadalomtudomány oktatói és a vezető propagandisták számára Lukács életművének egyegy kérdésével. / előadásait a téma szakértői tartották, akik felhívták a figyelmet Lukács György munkásságára, annak elemző vizsgálatával pedig hozzájárultak a Lukácssorozat munkásságából a számáismert ra meghatározó módszert, amely az elméletből kiindulva alakít ki stratégiát, és annak részeként kezeli a taktikát. Nem gyárt minden taktikai megoldáshoz kép pontosításához, és mun- elméletet, hanem összeveti kásságának alaposabb tanulmányozására ösztönöztek. Fórumot teremtettek a közös társadalomtudományos gondolkodás számára, és toazt a fő ideológiai kérdésekkel. Lukács György a magyar történelem, munkásmozgalom és kultúra jelentős szevábbi összehangolt közös mélyiségeként közvetlen rékutatásokra, szervezett műhelymunkára inspiráltak. Ebben is jelentős szerepet vállalt a Szegedi Akadémiai Bizottság regionális kutatástámogató, koordináló tevékenysége. A jövőbén célszerű a Korunk kérdései cimü, hasonló jellegű sorozatot más témában is rendezni. A „Lukácsot olvasva" címszó kapcsán számos olyan momentum adódik, amely részben az életműből, részben a feldolgozásokból napjaink munkájához elgondolkoztató adalékot ad. Hatalmas utat járt be Lukács György. Érettségi korban volt, amikor létrejött a világ első bolsevik típusú pártja, néhány 10 ezer taggal, és élete végére megérhette, hogy a mozgalom világot átfogó erővé vált, pártjainak száma 90-re, taglétszáma 50 millióra volt tehető. Már érett fejjel érte meg a szocialista forradalom győzelmét Oroszországban és Magyarországon, és végigjárhatta azt az utat, amelyben ez a forradalom — nem ritkán, nehéz körülmények között — társadalmi rendszerré, mi több, világrendszerré vált, és hatalmas utat tett meg a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában. Átélt két világháborút, és élete végén megérhette, hogy Európa ép: pen a Helsinkibe ' vezető utat egyengette, amelynek alapozásában maga is részt vállalt. Lukács György ezeknek a nagy változásoknak nemcsak szemlélője, vagy paszszív részese volt, hanem aktivan és cselekvően vállalt részt nagy küzdelmekben és munkában. De mindig volt ideje, hogy e változásokat mély gondolatisággal felmérje, és a történelem sodró mindennapjaiban is öszszevesse a marxista—leninista elméletlel, a nagy stratégiai összefüggésekkel. Nem véletlenül emeli ki Lenin szese volt a hazai változásoknak is. Szerepe a Tanácsköztársaságban, majd a kommunista mozgalom azt követő változásaiban — fejlődésében és ellentmondásaiban —, részvétele a felszabadulást követő tudományos és ideológiai életben sokoldalú áttekintést igényel. Itt csupán arra térek ki, hogy milyen nagy jelentőseget tulajdonított Lukács György a 00-as évek társadalmi-gazdasági változásainak, a párt vezető szerepe és tömegkapcsolata megszilárdításának, a szocialista népi-nemzeti egységnek, a szocialista demokrácia erősödésének", a gazdaságirányítás korszerűsítésének. A közelmúltban újra olvasható, vagy éppen a tv-ben látható korabeli nyilatkozatai ezt mindannyiunk számára újra felidézték. Kapcsolatának rendeződése a párttal egyértelműen mutatja elkötelezettségét szocialista építésünk mellett. Lukács György 70. születésnapja alkalmából kiadott Emlékkönyvben egyebek között ezt irta Thomas Mann: „Ami benne rokonszenvemet leginkább fölkelti, az érzéke a folytonosság és a hagyomány iránt, amely vezérli, s amelynek nagyrészt létét is köszöni. Mert elemzése elsősorban és kiváltképp a régebbi H* irodalmi kultúrkincsnck szól, amelyben olyan jártos, mint a legkonzervatívabb történész, s amellyel megkísérli kapcsolatba hozni hitének új világát, s ennek tudás- és tanulásvágyát is fölébreszteni iránta." Befejezésül idézzük az Irányelvek zárómondatát: „Elméleti munkássága eredményeinek, életútja tanulságainak hasznosítása segíti mai harcainkat, örökségének elsajátítása, értékeinek felmutatása az egész haladó emberiség számára, megtisztelő kötelességünk." KONCZ JÁNOS ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Hirqhíto császárt születésnapja. Japán nemzeti ünnepe alkalmából. VÁRKONYI PÉTER ALGÉRIÁBA UTAZOTT Szombaton Algériába utazott Várkonyi Péter külügyminiszter. Ahmed Taleb Ibrahimi külügyminiszter meghívására tesz hivatalos látogatást az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban. GORBACSOV ÉS JARUZELSKI MEGBESZÉLÉSE A szívélyes barátság és egység légkörében folytatott szombaton Varsóban eszmecserét Mihail Gorbacsov, az SZKP 1<B főtitkára és Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. A találkozón Gorbacsov kifejezésre juttatta, hogy az SZKP változatlanul szolidáris azzal a küzdelemmel, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel dolgozók a válság következményeinek teljes felszámolásáért, a stabilizációért, a szocializmus pozícióinak megszilárdításáért folytatnak. HAZAÉRKEZETT KUBÁRÓL A MUNKÁSŐRSÉG KÜLDÖTTSÉGE A munkásőrség küldöttsége, amelyet Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka vezetésével Raul Castro Ruz hadseregtábornok, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere meghívására április 12-től 27-ig tartózkodott Kubában. hazaérkezett Magyarországra. ORTEGA MOSZKVÁBA ÉRKEZETT Nicaraguai küldöttség érkezett munkalátogatásra vasárnap Moszkvába, Dániel Ortegának,''fíicaragua köztársasági elnökének, a Sandinista Nemzeti Felszabadítást Front Országos Vezetősége tagjának vezetésével. KÜLÜGYI TÁRGYALÁSOK Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes április 25—23-án Budapesten megbeszéléseket folytatott Jaromir Johanes csehszlovák külügyminiszter-helyettessel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Jaromir Johanest fogadta Horn Gyula külügyi államtitkár. Együtt a békéért Szimbólumnak is beillik: Szovjetunió és a Varsói Szerhét szocialista ország legma- ződés más tagjainak határogasabb rangú vezetői ugyan- zott válasza eleve kudarcra abban a varsói palotában ítélte ezeket a próbálkozásohosszabbttották meg a ba- kat, ám a. NATO politikája a rétsági, együttműködési és nemzetközi feszültség fokokölcsönös segítségnyújtási zódásához, a háborús veszély szerződést, ahol kevés híján elmélyüléséhez vezetett, három évtizeddel korábban Reagan elnök „csillagháboelsö ízben aláírták azt. A fo- rús" elképzelései, amelyek lyamatosság, a tiszta szándé- mára már konkrét fegyverkok jelképe volt ez a gesz- kezési programok beindítátus, azt érzékeltette, hogy a sát vonták maguk után, edVarsói Szerződés tagállamai dig soha nem látott méretű hűek maradtak eredeti cél- hadiköltségvetéssel és jelenjaikhoz, alapelveikhez, alap- tős politikai feszültségkeltésvető feladatuknak nem a há- sel párosulnak. A NATO borúra való készülődést, ha- nem is igyekszik titkolni, nem a béke megóvását tekín- hogy tevékenységi körzetétik. nek fokozatos kiterjesztésére A háború által legjobban készül. Mindez indokolta, megviselt európai főváros- hogy a Varsói Szerződés haban a fasiszták által rom- tályát újabb húsz évre meghalmazzá változtatott Varsó- hosszabbítsák, illetve ennek ban 1955. május 14-én szüle- letelte után további tíz cszlett meg az európai szocia- tendővel kiterjesszék, lista országok védelmi szer- A Varsói Szerződés az vezete. Létrehozása jogos vá- utóbbi három évi izedben lasz és elkerülhetetlen évin- legkevesebb száz leszerelési tézkedés volt a NATO 1949- javaslatot terjesztett be a es megalapítására, s az ezt NATO-országokkal folytakövető kiszélesítésre. A tott különböző tárgyaiásóSzovjetunió hiába ajánlotta kon, más nemzetközi fóruíöl, hogy belép az atlanti mokon. Ezek eredménye sajszerződés tagjai közé — el- nos nem tükrözi a bennük utasították. Az NSZK föl- levő korlátlan lehetőségeket, fegyverzése, majd a NATO- hiszen nagyon kevés kérdésba való fölvétele egyértelmű- ben sikerült konkrét megálvé tette: Európa ismét po- lapodásra jutni. Ez a mintenciálls hadszíntérré vált. denképpen a NATO közömalig tíz esztendővel a világ- bös magatartásának követháború befejezése után. kezménye, hiszen a szociaMegbizhaló ellensúly nélkül lista országok mindez idő a nehezen kivívott béke ke- alatt készek voltak haladékriilt volna közvetlen veszély- talanul megállapodni a fcg.vbe. Ezért volt szükség a szo- verzetek csökkentéséről, cialista országok védelmi vagy teljes fölszámolásáról erőfeszítéseinek összehan- éppúgy, mint a bizalomerőgolására. Ugyanakkor a Var- sítő intézkedések különböző sói Szerződés már megalaku- formáiról, lása idején is hangoztatta, s Hazánk képviseletében azóta számtalanszor kinyil- Kádár János írta alá a megvánitotta, hogy nem irányul nosszabbításról szóló jegyzőegyetlen állam, vagy állam- könyvet. Tette ezt az országcsoport ellen sem, nem táp- gyűlés felhatalmazása alapIái agressziós szándékokat járt, a magyar nép egyetértő Európában, vagy bármely támogatásával — mindunymás kontinensen. E kijelentéseinek alátámasztására a Varsói Szerződés múr harmjne évv.é.l .ezelőtt is indítványozta, hogy egyidejűleg oszlassák föl a NATO-t és a szocialista országok védelmi szervezetét. Ezt a javaslatot most újólag megismételték a lengyel fővárosban, jóllehet a nemzetközi politikai helyzet rendkívül feszült. A NATO — elsősorban az Egyesült Államok nyomása következtében — növelte nukleáris csapásmérő eszközeinek számát, új, rendkívül veszlyes fegyverrendszeréket telepitett a Varsói Szerződés tagjaival határos körzetekbe, s kísérletet tett a kialakult és jelenleg is fönnálló erőegyensúly megbontására. A nyiunk, ben. világbéke érdekeli. G. Zsivkov Damaszkuszban Háfez Asszad szíriai államfővel kezdett hivatalos megbeszéléseket vasárnap Damaszkuszban Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a bolgár államtanács elnöke. Zsivkov a nap folyamán érkezett hivatalos, baráti látoagtásrr. a Szíriai Arab Köztársaságba. • Készletek n szegedi centenáriumi emlékülés megnyitójából. A huszadik század klasszikus újságírójára a „száguldó riporter" jelzőt ragasztotta a tévedés. Pedig ő maga sohasem száguldott cl az események mellett, egyáltalán nem futtában vizsgálta a dolgokat, hanem a lehető legalaposabban, a tények, a történelem, a valóság legmélyebb tiszteletével. Egész éleiében gyalogolni szeretett. Munkája közben tűnődve, szemlélődve járt. „Az autó, a repülőgép a riporter halála ... vallotta —, az én tempóm inkább a postakocsihoz hasonlít, semmint az expresszvonathoz." A monarchia Prágájában született száz évvel ezelőtt, 1885. április 29-én, német nyelven írt, de egész életében cseh hazafinak vallotta magát. Bűnügyi riporterként kezdte pályáját, később beutazta az egész világot: élt Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Hollandiában; bejárta a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Kinát, Ausztráliát, Ceylont, emigránsként jutott el Mexikóba s élete alkonyán az újjászületett Prágába tért haza. A prágai óváros posztós utcájában — mindössze néhány lépésre az Európa-hírű Orlo.itól — még ma is áll a Medve-ház. Ebben a házban működött „S. Kisch és Fivére Szövetáru-kereskedése". Innen — édesapja üzletéből — indult a leendő újságíró karrierje. Nem riporttal, hanem versekkel mutatkozott be. A tizennégy esztendős Egon Kisch 1899 karácsonya előtt juttatta el első verseit egy ismerős lapszerkesztőnek. Mivel abban az időben középiskolás diák nem szerepelhetett a sajtó nyilvánossága előtt, ezért rövidítve E. Kisch néven szignálta költeményeit. Az egyik verse nem sokkal később meg is jelent, de Erwin Kisch aláírással. A lelkiismeretes szerkesztő — ha helytelenül is — de kiegészítette a monogramot. Miután Egonnak született, de Erwinként ismerték meg a sajtó hasábjairól, megtartotta mind a kettőt, s így lett viláighírű: Egon Erwin Kisch. Igv kezdte újságírói karrierjét előbb a Prager Tagblatt szerkesztőségében, majd a Bohémia című prágai német újság munkatársaként. Első riportkönyve, a „Jegyezd fel. Kisch!" az osztrák—magyar hadsereg dicstelen szerbiai „Jegyezd fel, Kisch!" hadjáratának embertelenségeit ostorozza. Ekkori élményei jegyezték el a társadalmi forradalommal és állították 1918-ban a bécsi Vörös Gárda élere. Ettől kezdve pályája töretlenül ívelt felfelé. Kisch azonban minden siker ellenére sem veszítette el tisztánlátását, élete végéig ízig-vérig realista maradt. Azt vallotta, nogy „az író feladata, hogy a sokszor borzalmas valóságot mintázva ... mesterművei alkosson, amely vádol; a múltat és a jövőt kapcsolatba kell hoznia a jelennel — ezt nevezem logikus képzelet nek." Ezt a logikus képzeletet hajszolta valamennyi írásában. Végigkérdezte a világot Kínától Amerikáig, a szerbiai első világháborús fronttól az amerikai négernegyedekig. írt Horthy Miklósról és Fordról, feljegyezte Monté Carlót és a nyomornegyedeket. Milliomosokkal és parasztokkal beszélgetett, Ceylonban a kotombéi szingaiézek közé ve gyülve hallgatta meg panaszaikat. Kínában riksakulisokat faggatott. A Szovjetunióba is ellátogatott, hogy leírhassa az épüló szocializmust. Minden érdekelte, mindent megirt. Azt hirdette, hogy „ ... a pőre igazságnál megdöbbentőbb dolog nincs, mert környezetünknél semmi sem egzotikusabb, mert semmiben sem dúsabb a fantázia, mint a tárgyilagosságban. És az egész világon nem akad szenzációsabb dolog a kornál, amelyben élünk." Kisch fedte fel a monarchia legnagyobb szenzációját is 1913-ban Alfréd Redl vezérkari ezredes kémügyéről és annak leleplezéséről. Ez a néhány oldalas írás pályájának egyik legnagyobb riportja. Mindig mindent meg tudott írni. Bárhova beengedték, még oda is, ahova nem akarták. Amikor 1934-ben Ausztráliába készült, híre már megelőzte és nem engedték partra szállni a forradalmár újságírót. Kisch a már mozgó hajó fedélzetéről ugrott a szárazföldre, lábát törte, hogy maradhasson, akárcsak a kórházban is. A munkások azután megszerezték számára a tartózkodási engedélyt. Amerikai útja sem volt lelhőtlen. Az Újvilág háromszor tagadta meg tőle a vízumot, mig végül inkognitóban hajózta körül az államok déli partjait. A nácizmus hatalomra jutásakor Thomas Mann, Goethe müvei mellett az ő riportjait i.s máglyára küldték. Magát Kischt már a Reistagpalota égése után letartóztatták, s csak csehszlovák útlevelének köszönhette szabadulását. Párizsba utazott, majd Franciaország lerohanása után Mexikóba, innen tért haza a felszabadulás után szülővárosába, Prágába. Szinte felsorolhatatlan Kisch cikkeinek, riportkönyveinek még a címe is. Akadt olyan könyve, amely csak németül húsz kiadásban jelent meg. A világ szinte minden nyelvére lefordították a Kínáról, Ausztráliáról és az Egyesült Államokról írott könyveit. Írásaiban mindig a valóságot kutatta. Ezért nem csak a mexikói érti, ha Mexikóról ír, mert itt épp úgy, mint a világ többi táján az egyetemes emberi igazságokat kereste. Szenvedélyes volt az élete, a műve, az egyénisége. Szenvedélyesen kíváncsi és igazságszerető. Kisch végigszáguldotta a világot, de mindig lassan irt. akár egy kódexmásoló. Riportjait kézzel vetette papírra, géppel sohasem dolgozott. Néha hetekig írt egy-egy néhány oldalas riportot, napokig néhány, két-két soros képaláírást. Sok riportját egész életében nem adatta ki, mert elégedetlen volt velük. Ö nem azért irt, hogy elmondjon valamit, hanem, hogy mindent megváltoztasson. Egyik méltatója jegyezte fel róla, hogy iiva akarta a világot megváltoztatni és a megváltozó világot azonnal le akarta írni." A felszabadulás után tért haza nz emigrációból, és telepedett le szülővárosában. 1948. március 31-én halt meg a kedves, arany Prágában, hatvanhárom éves korában, még mielőtt befejezhette volna utolsó művét: „Marx Károly és Csehország" címmel. Rafai Gábor f •