Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

Péntek, 1985. április 2f». 3 Választási jelölő gvíílé Tegnap, csütörtökön Szegeden több választókerületben tartották az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jelölő gyűlését. A választópolgárok közérdekű javaslataikkal szinte mindenütt jó útravalóval, megbízatással látták el a jelölteket. A népfront olyan személyeket javasolt, akikre a lakosság szívesen rábízza képviseletét. Az eddigi gyűléseken nern fordult elő olyan eset, amikor elutasították volna a népfront által javasolt személyeket, de az megtörtént, hogy az eredeti jelöltekkel együtt újabbat állítottak melléjük. Munkatársaink tudósításai az eseményekről szólnak. Találkozó az olajmezőn Kiskundorozsmán Egyenruhás úttörők fogadták tegnap Szeged-Kiskundorozsmán, a Petőfi Sándor Művelődési Ház kapujában a 4. számú országgyűlési választókerület harmadik jelölő gyűlésére érkezőket. Mint kiderült, a ház legeslegnagyobb terme is kicsinek bizonyult — sokan jöttek, hogy ismerkedjenek a két párttitkáraszszonnyal. s hogy maguk is hallassák szavukat. A gyűlés elnöke. Darázs Sándorné, a paprikafeldolgozó igazgatója, szónoka Oláh Miklós, a szegedi városi pártbizottság titkára volt, aki bemutatta a jelenlevőknek Takács Imrénét, aki a textilművekben és Kiri Szilveszternét. aki a ruhagyárban párttitkár. A vita után mindkettőjük neve felkerült a szavazólapra. Tarjánban Az MSZMP szeged-tarjáni székházában tartották tegnap délután Csongrád megye 2. számú országgyűlési választókerületének második jelölő gyűlését, melynek elnöke dr. Diós József, a népfront városi elnökségének tagja, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatója. előadója dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese volt. A szónok beszéde záróakkordjaként javaslatot tett arra, hogy a gyűlés résztvevői Csókási Zoltánnét, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát dolgozóját és Gilicze Évát, a KISZ Szeged Városi Bizottságának titkárát válassza képviselőjelöltül. A vitában felszólalók úgv foglaltak állást, hogy mindkét jelölt méltó a szavazók bizalmára. Mindkettőjüket — Csókási Zoltánnét és Gilicze Évát — jelölték. Nagy László felvétele Balról jobbra: Apró Antal és dr. Dáni Mihály Egy választópolgár naplójából Szeged 1. országgyűlési választókerületében tegnap, csütörtökön délután tartották az első jelölő gyűlést. Az algyői olajmezőn az ipartelep kultúrtermét szépen feldíszítették az alkalomra. Egyenruhás úttörők adtak kedves kis műsort. A gyűlés elnöke/ Kulcsúmé dr. Kiss Piroska. a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, a választókerületből, algyői, petöfitelepi lakosokat és olajipari dolgozókat. Dr. Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Vázolta a város fejlődését, majd a népfront nevében javaslatot tett Apró Antal és dr. Dáni Mihály jelölésére. Mindketten a város szülöttei. Apró Antal a nemzetközi és a hazai forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő, régi harcosa, országosan ismert politikai személyiség, aki számos fontos tisztséget viselt a magyar • politikai közéletben. Legutóbb az Országgyűlés elnöke volt 1984ig, nyugdíjba vonulásáig. Jelenleg az MSZMP KB tagja. az MSZBT Országos Elnökségének elnöke. Több ciklusban lendületesen, nagy népszerűség mellett végezte Szeged 1. választókerületében a képviselői teendőket. Dr. Dáni Mihály négy évtizeden keresztül a vasútnál dolgozott. A MAv Szegedi Igazgatóságától osztályvezetőként ment nyugdíjba. Ő is a felszabadulás előtt kapcsolódott be a hazai forradalmi munkásmozgalomba; 1938 óta tagja a szegedi városi .pártbizottságnak. A vá-. rosban lelkes, a közösségért sokat vállaló közéleti emberként ismerik. A jelöltek bemutatása után a felszólalók megköszönték Apró Antalnak eddigi képviselői tevékenységét, a választókerület érdekében kifejtett odaadó munkáját, minek eredményeként többek között Petőfitelepen kiépült az ivóvízhálózat, Algyőn pedig sokat javult az ellátás. Természetesen más, közös eredményekről is beszéltek, hiszen tízezrek közérzete, komfortja lett jobb az elmúlt években. Eke József azzal dicsekedett, hogy bővítették az óvodá.t, felújították az iskolát, és a talajvíz sem okoz, annyi bajt, mint régen. Ugyanakkor kérte, hogy az életveszélyessé vált algyői művelődési ház rekonstrukcióját minél előbb kezdjék el. Juratovics Aladár elmondta, az olajipari dolgozok megtisztelésónek tartja, hogy üzemükben rendezték a jelölő gyűlést. Emlékezett arra, amikor több mint húsz évvel ezelőtt olajat találtak ezen a vidéken. Apró Antal sokat segített — nemcsak képviselőként, hanem miniszterelnök-helyettesként is —, hogy az olajipari központ mielőbb kiépüljön. De nemcsak neki, hanem dr. Dáni Mihálynak is bizalmat adott. Dáni Mihályról egykori munkatársa. Simándi István is szólt: jó emberi tulajdonságait ecsetelte, hangsúlyozva, segítőkész, és kitűnő szervezőként ismeri. Takács József elfogadta a népfront jelöltjeit. Egyben — jogával élve — javasolta, hogv vegyék listára dr. Valastyán Pált is, az NKFV szegedi gázüzemének •vezetőjét. Beszélt arról, hogy a fiatal olajipari mérnök kitüntetéssel fejezte be tanulmányait, és az üzem dolgozóinuk elismerése mellett végzi munkáját. Jelölését Juratovics Aladár is támogatta. A népfront jelöltjeivel együtt dr. Valastyán Pál jelölését is elfogadta a gyűlés. Apró Antal felszólalásában megköszönte a bizalmat, beszélt a választási rendszer adta demokratikus lehetőségekről, és méltatta Szeged nem lebecsülendő fejlődését. Dr. Dáni Mihály a közéleti emberek és a lakosság kapcsolatát elemezte, a jó együttműködés kihasználatlan lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A tegnap: jelölő gyűléstől Avró Antal, dr. Dáni Mihály és dr. Valastyán Pál megkapta a bizalmat. Az 1. választókerület második jelölő gyűlését ma, pénteken délután 3 órai kezdettel tartják az Ativizig tápéi üzemegységében. (Dr. Valastyán Pál nem lehetett jelen a gyűlésen hivatalos elfoglaltsága, esztergomi szakmai továbbképzése miatt.) II. M. Maholnap negyvenesztendős vagyok. Hogy mikor, melyik év, melyik napján szavaztam először a népfront jelöltjére, szégyen, nem tudom. Akkoriban még nem vezettem naplót. Csak a legutóbbiakra emlékszem. Végtére is, harminc után az ember nemcsak az arcáért, hanem a döntéseiért is nagyon felelős. A 11. választókörzetben lakom. A Gutenberg utcában. Ez Szeged Belvárosának — a két körút közötti félkörívben — a legpatinásabb része. Ez is a legnagyobb baja. Sok az idős ház a hozzávaló, idős emberekkel. Magam szinte ifjoncnak számítok. A jelölő gyűlésen, a Közgazdasági Szakközépiskola egyik tantermének padjaiban zömmel idős emberek ülnek. Galambőszek, hófehér hajúak. A két tanácstagjelölt az első padban. Ismerem őket. Ök is benne vannak a korban, bár meglepően fiatalosak. Lehetséges volna, hogy a közért való -lobogós konzerválja az ifjúságot? Balról Hofgesang Péter, akit valaha — városi népfronttitkár korában — nemcsak a háta mögött hívtak Hazafias Péternek. Mostanság Hatszázas Péternek titulálják az ismerősei. Ez a száma az ipari szakmunkásképzőnek, amit oly nagy lelkesedéssel igazgat. Jobbról dr. Bérezi Mihály, u vulános Bérezi, ötvennégy óta dolgozik a cégnél, s azt beszélik, hogy ő csinált NB Ies kézilabdacsapatot. Mások azt mondják, elévülhetetlen érdemei vannak abban.hogy a szegedi buszközlekedés megszületett, s olyanná lett mára. amilyen. Bérezi a gazdasági igazgatóhelyetles. (Megjegyzem: a buszközlekedéssel nem mindenki elégedett a városban, de tudom, hogy a közlekedéssel sehol sem elégedetlek az emberek. Erről beszélgettem már szolnoki, pesti, dabasi, sőt párizsi polgárral is ... Mindazonáltal az a véleményem, hogy a szegedi variáció a körülményekhez képest megérdemli a jó kalkulust.) Ülünk az iskolapadban. Amikor beléptem a kapun, először a söprűjére támaszkodó pedellust láttam meg. Hogy a pedellusokat manapság minek illik nevezni, nem tudom, mindenesetre igazi tanodai hangulatba kerültem, s talán nem is véletlenül. Negyven esztendő után még mindig tanuljuk a demokráciát. A mostani alkalom afféle vizsga. Kettőből ugyanis nehezebb választani, mint egyből. Lehetőségünk mindig is volt rá, hogy kettőből, vagy akár háromból válasszunk, de szinte sohasem tettük. A mostani törvény ezért olyan, mintha egy bölcs iskolamester alkotta volna. Ülünk az iskolapadban, s hallgatjuk, amint a jelölteket bemutatják. Kötelező formaság, bár ez esetben teljességgel fölöslegesnek tűnik. Ki nem ismeri Hatszázas Pétert, aki négy választási ciklusban volt a körzet tanácstagja, s ki nem tud a volános Bércziről, aki ugyebár az Autóklub ügyvezető elnöke is, meg a megyei Közlekedés Biztonsági Tanács tagja. Is. Többi között. És van még sok más társadalmi megbízatása. És következnek a kortesbeszédek. Nem irigylem a jelölteket. Senki sem szereti, ha nyilvánosság előtt dicsérik. A dolgot csak az enyhíti, hogy a Pétert dicsérők valamennyien elismerik Mihály, a Mihályt dicsérők valamennyien elismerik Péter érdemeit. És ahogy konstatálom, nem csupán udvariasság ez, tisztelet is, tisztelgés két párhuzamosan futó, gazdag, tartalmas életút előtt. — Ikszre állunk — dörmögi valaki a hátam mögött —. nehéz lesz dönteni júniusban. — En azért jobban szeretném a Hofgesangot — súgja a balomon ülő nagymama a szomszédnőjének. — Szerintem a Bérezi jön be — hallom jobbról. A hang gazdája a volánosok egyenruháját viseli. Ülünk az iskolapadban. A vita végére a gyűlés elnökén is erőt vesz a nosztalgia. Ügymond, felszólítja a jelölteket; beszéljenek. A legjobban Hofgesang Péter nevet. Tanár, érti a tréfát. És ő is szól először: — Nincs kétféle programunk — mondja —, mind* ketten elfogadjuk a népfrontét. Megtapsolják. — Akármelyikünket választják, az Önök érdekeit képviseli majd legjobb tudása szerint — mondja Bérezi. Megtapsolják. És mindkettőjük neve felkerül a szavazólistára. Júniusban újból eljövök ebbe az iskolába. Választani. A kettőből egyet. Legszívesebben mindkettőjükre voksolnék. P. F. Sajtótájékoztató 11 üzletek új nyitvatartási rendjéről Csütörtökön, a Belkereskedelmi Minisztériumban sajtótájékoztatón ismertették annak a május elején életbe lépő új rendeletnek a tartalmát, amely az üzletek nyitvatartási rendjéről intézkedik. Mint elmondották, a jogszabály kiadását az indokolja, hogy az utóbbi néhány évben jelentősen gyarapodott a szerződéses, a jövedelemérdekeltségű és a bérelt üzletek, a magánkereskedők, valamint a termelök boltjainak száma, nyitvatartásuk azonban nem volt egységesen szabályozva. Ezt többnyire a boltvezetők hatáskörébe utalták, s ők a nyitvatartást sok esetben úgy állapították meg, hogy az éppen egybeesett a dolgozók napi munkaidejével. A KPVDSZ elnökségével, a SZÖVOSZ-szal, az ágazati minisztériumokkal, a KISOSZ-szal, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal egyetértésben kidolgozott új rendelet lehetőséget ad arra, hogy a tanácsok határozzák ineg a boltok nyitvatartását, akár állami, akár szövetkezeti üzletekről, akár magánkereskedőről vagy termelői boltról van szó. Az új rendelet kimondja, hogy valamennyi üzletnek heti hat munkanapon kell nyitva tartania. E kötelezettség alól a szakigazgatási szervek a kis boltoknak adhatnak felmentést, mérlegelve, hogy a hét minden munkanapján megfelelő-e az adott környék ellátása. Az új jogszabály lehetővé teszi a boltok vasárnapi nyitvatartását is, ám feltételként írja elő, hogy a dolgozók vasárnapi munkára önként jelentkezzenek, s megfelelő, pótlékokkal emelt bért kapjanak. A tájékoztatón hangsúlyozták, hogy sem a minisztérium, sem a szakszervezet nem szorgalmazza a vasárnapi nyitvatartás széles körű elterjesztését, s a bevezetést csak nagyon indokolt esetben javasolják. A .minisztérium, a Fővárosi Tanács és a KPVDS3 képviselői egyetértenek abban. hogy az új rendelet ^ vevők, és a kereskedelem-! ben munkát vállalók érdekeit egyaránt szolgálja. Vízügyi szakközépiskolások Első, második, harmadik Lippai Márta. Kacziba Sándor, Lévai András A középiskolák idei tanulmányi versenyein különlegesen szép eredményeket értek el a szegedi diákok. Lapunkban rendre közöltük a legjobbak neveit, az országos döntők helyezettjeit. Szívesen ismertetnénk meg valamennyiüket olvasóinkkal, érdemesek a köz figyelmére. Lippai Márta, Kacziba Sándor, Lcvai András, a Széchenyi gimnázium három diákja példátlan elismerést szerzett iskolájának, a városnak. Márta, a vízügyi szakközépiskolák országos szakmai versenyének győztese: — Azt mondták, a vízügyi iskolákból több mint húsz éve, hogy lány nem nyert országos első helyet. A családból senkinek sincs köze a vízügyhöz, véletlen kerültem ebbo nz iskolába. Szegedi vagyok. Meglehetősen sokat olvastam a verseny előtt, ráment a tavaszi szünetem, tanulni már nem sokat lehetett. A négy év alatt megszerzett tudás számított inkább. Nem tartom magam nagyon szorgalmasnak. Különösen táncolni szeretek, műszaki búvár is voltam. Csak voltam, abba kellett hagyni, mert állítólag nők ezt nem csinálhatják. A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítő-mérnöki karára jelentkeztem, s hogy overtem, már nem kell felvételiznem. Ha maid végzek, víztornyokat, glóbuszokat tervezek, települések vízellátásáról kell majd gondoskodnom. Sándor, a második helyezett: — Hát, ami azt illeti, az elméleti dolgokat nem nagyon néztem át. Rendesek voltak a tanárok, folyamatosan foglalkoztak velünk. Ha például akadt lyukasóra. Somosközi tanár úr, vagy Kovácsné Jenovai, Judit tanárnő rögtön jött értünk és gyakoroltunk. Csongrádon születtem, szüleim most is ott élnek, így lettem a Vedres kollégium diákja is. Szarvasra, a főiskola öntözési és meliorációs szakára jelentkeztem, az Ativizig ösztöndíjasa leszek. Azért már kicsit szakmai szemmel is figyelem az otthoni adottságokat, úgy látom, lesz dolgom elég. Különben is, öntözni mindig kell, jó szakma ez. Biztosan megkötöm a vízügyi igazgatósággal a szerződést. Szeretem a zenét, szeretek szórakozni, amúgy csöndesen. Andris, a harmadik: — Természetimádó vagyok. Mártiival együtt jártunk ODK-ra, a megyei versenyen elsők lettünk tavaly, aztán az országoson is. A műegyetem építészmérnöki karára jelentkeztem, nekem, sajnos, felvételiznem kell. Ha nem sikerül, akkor megyek én is építőmérnöknek. Különben minden műszaki pályára alkalmasnak érzem magam, de nehogy azt higygye, hogy nagyképű vagyok. Jól megy a matek, ezért tartanak az osztályban „fejnek". Rengeteg mindent csinálok. Rajzolgatok, voltam búvár, tájfutó, most erősen „elragadott a break". ifivezetősködöm az úttörőházban. Ezen a tanulmányi versenyen az ország kilenc iskolájából 170-en indultak. A döntőbe 27-en jutottunk, Szegedről mi hárman. És elhoztuk az első három helyezést. Nem klassz? Mag Edit