Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

r Csütörtök, 1985. április 25. 2 Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! (Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból) CHILEI KOMMUNISTA VEZETŐ MAGYARORSZÁGON Az MSZMP Központi Bi­zi) Itságá n a k megh í vasa ra április 23—24 köziitt láto­gatást tett hazunkban Hu­gó Fazio, a Chilei Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának és titkárságá­nak tagja. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára fogadta a chilei kommunista veze­tőt, akivel megbeszélést folytatott Bullái László, a KB gazdaságpolitikai qsztá­lyának vezetője, é.s Györké József, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. A két part képviselői köl­csönösen tájékoztattak egy­mást országuk es pártjuk helyzetéről, SZOVJET—MAGYAR KONZULTÁCIÓ A Szovjetunió külügymi­nisztériumában konzultáció­ra került sor Analolij Ko­valjov szovjet és Benyi Jó­zsef magyar külügyminisz­ter-helyettes között néhány, kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi kér­désről. AJARUIIITO HERCEG BUDAPESTEN Naruhito herceg — Hiro­hito japán császár unokája — április 21. és 24. között magánjellegű látogatást telt Magyarországon. KÖPECZI BELA SZLOVÁKIÁBAN Magyar küldöttség tett lá­togatást Szlovákiában Kö­peczi Béla művelődési mi­niszter vezetésével. A dele­gáció Juraj Busa szlovák közoktatási miniszter meg­hívására április 22-én és 23­án tárgyalásokat folytatott Pozsonyban Szlovákia és hazánk oktatási es tudomá­nyos-kutatási kapcsolatai­nak időszerű kérdéseiről, az együttműködés továbbfej­lesztését szolgáló feladatok­ról, a* országainkban élő magyar, illetve szlovák nemzetiségek anyanyelvi oktatását segítő elképzelé­sekről, tennivalókról. PIROGOV­EMLEKPLAKETTEK A győzelem napja és Ma­gyarország felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkal­mából a Szovjet Vöröske­reszt és Vörös Félhold Tár­saságainak Szövetsege Vég­rehajtó Bizottsága Pirogov­emlékplakettel — a szovjet vöröskeresztes mozgalom legmagasabb kitüntetésével — tüntette ki a Magyar Vöröskereszt Országos Vég­rehajtó Bizottságát, vala­mint a Magyar Vöröske­reszt budapesti. Békés me­gyei és debreceni vezetősé­gét, továbbá kitüntető em­lékérmet adományozott a Magyar Vöröskereszt tíz vezető aktivistájának. UJ SZOVJET MŰSZAKI KÖZPONT BUDAPESTEN A hazánkban is jól ismert három nagy szovjet külke­reskedelmi egyesülés, a mezőgazdasági es építőipari igepeket sz/illitó Traktoro­export. a járműveket és híradástechnikai cikkeket exportáló Machinoexport es az energetikai gépeket szál­lító Energomachexporl a napokban műszaki kozpon­tot nyit Budapesten. Ebből az alkalomból szerdán a váLlalat képviselői sajtótájé­koztatót tartottak, s bemu­tatták az újságíróknak a csaknem hétezer négyzetmé­ter alapterületű impozáns épületcsoportot. NAGY TENGERI CÉLPONT Az iraki légierő szerdán újabb támadást hajtott vég­re egy „nagy tengeri cél­pont" — azaz olajszállító hajó — ellen az iráni Hárg­sziget közelében — közölte e»v iraki katonai szóvivő. A hajót a bejelentes szerint találat érte. Közlemény Constantin Dascalescu látogatásáról Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Constantin Dascales­cu, a Román Szocialista Köz­társaság kormányának el­nöke 1085. április 23—24-én hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára fogadta Constantin Dascalescut. Az őszinte, elv­társi légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a ma­gyar—román kapcsolatok helyzetéről, a két ország együttműködésének fejlesz­téséről. A román kormány elnöke megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét és a ro­mán hősök sírját a Rákos­ligeti temetőben. A miniszterelnökök meg­beszéléséi ken tájékoztatták egymást a szocialista építő­munka eredményeiről és tapasztalatairól, értékelték a kétoldalú kapcsolatok hely­zetét, megvizsgálták az együttműködés fejlesztésé­nek további lehetőségeit, át­tekintették a nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­dését. A gazdasági együtt­működés kérdéseiről Emlé­keztetőt, irtak alá. A miniszterelnökök hang­súlyozták az l!)72-ben meg­unt"!! barátsági, együttmű­ködési es kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés é.s az 1077. évi legfelsőbb szintű megállapodások megkülön­böztetett fontosságát a ma­gyar es a román nep barát­sága, együttműködése erősí­tésében, a Magyar Népköz­társaság es a Román Szo­cialista Köztársaság jószom­szédi viszonya fejlesztésé­ben. Kiemelték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kapcsolatának meghatározó szerepét, valamint Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozóinak és megállapo­dásainak jelentőségét a ma­gyar—román együttműködés sokoldalú fejlesztésében. Megerősítették, hogy kormá­nyaik folytatják a munkál a legfelsőbb szintű megállapo­dások végrehajtása érdeke­ben és országaik keresik az előrehaladás kölcsönös érde­keket kielégítő lehetőségeit. A miniszterelnökök a két­oldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét értékelve megálla­pították, hogy — a kedve­zőtlen világgazdasági hely­zet okozta nehézségek elle­nére— a magyar—román gaz­dasági együttműködés külön­böző területeken fejlődött. Szükségesnek tartották a gaz­dasági együttműködés fej­lesztési lehetőségeinek inten­zivebb kihasználását az áru­csere-forgalom növelésében, a termelési szakosításban és kooperációban, figyelembe véve a két ország folyama­tosan növekvő gazdasági po­tenciálját és a szomszédság­ból származó előnyöket. Az áucsere-ftirgalom ez évi len­dületesebb növekedése, a kölcsönös érdekeltség a köz­úti jármű, a mezőgazdasági gépek, a szerszámgépek, az elektronikai és számítás­technikai eszközök, a gyógy­szer- és növényvédő szerek gyártási együttműködésében reális alapul szolgál a gaz­dasági kapcsolatok bővítésé­hez. Elismerően szóltak arról a munkáról, amit a gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság vége?, és meg­hízták, hogy gondoskodjon a megállapodások következetés végrehajtásáról. A miniszterelnökök megál­lapodtak, hogy rövid időn belül véglegesíteni kell a következő öt évre sz.oló terv­koordinációs jegyzőkönyvet, az. 1986— 1990-es árucsere­forgalmi és fizetési megál­lapodást, valamint a Magyar Népköztársaság é.s a Román Szocialista Köztársaság kö­zötti gazdasági és műsza­ki-tudományos együttmű­ködés fejlesztése hosszú tá­vú programját, biztosítva a távlati, tartós kereskedelmi ügyletek lehetőségét is. A felek megerősítették készségüket, hogy a KGST­tagországok felső szintű gaz­dasági értekezletén elfoga­dott megállapodások szelle­meben tevékenyen részi vesz­Kínos elutasítás # Washington (MTI) Súlyos vereség érte Rea­gan amerikai elnök Nicara­gua-ellenes politikáját: a képviselőház kedden nagy többséggel elutasította a ni­caraguai ellerforradalmárok katonai támogatására vonat­kozó követelését. A repub­likánus többségű szenátus valamivel korábban viszont hajlandó volt csekély több­séggel támogatni az. elnök követeleset, de csak azt kö­vetően, hogv Reagan külön levelben írásos biztosítékot, adott arra, hogy a 14 millió dolláros segelyt — eredeti terveivel ellentetben — ncm használják fel katonai cél­ra, s az Egyesült Államok tárgyalásokat helyez kilátás­ba a sandinista kormánynak. Ez utóbbi kérdésben azon­ban az elnöki ígéret kétér­telmű: csupán a „fegyver­szünetről" akar tárgyalni. A képviselőházban most 248 képviselő szavazott a javaslat ellen. 180 támogat­ta Reagan követelését. Fi­gyelemreméltó. hogy a Köz­társasági Part 40 tagja is sajut elnöke ellen szavazott — igaz, ugyanennyi demok­rata parti kepviselö támo­gatta az. elnököt Olasz—NDK egyezmény 0 Koma (ADN) Az NDK és Olaszország kormánya 10 évre szóló hosszú távú egyezményt kö­tött a gajzdasági, ipari és műszaki együttműködésről. Az egyezményt kedden Ró­mában az NDK részéről Gerhard Beil külkereske­delmi államtitkár, a minisz­tertanács tagja, olasz részről Nicola Capria külkereske­delmi miniszter irta alá Az aláirason telén volt Erich Honecker, a Nemet Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke, illetve vendéglátója, Bettino Craxi olasz minisz­terelnök. Mint az ADN, az NDK hírügynöksége rámutatott, az egyezmény a két kor­mány érdekeltségét fejezi ki. gazdasági kapcsolataik szilárd alapokon való hosz­szú távú továbbfejlesztésé­ben es kibővítésében. nek a sokoldalú gazdasági es műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésé­ben. A két miniszterelnök hang­súlyozta az együttműködés fejlesztésének fontosságát, a kultúra, az oktatás, a tudo­mány, a tömegtájékoztatás, az egészségügy, a sport te­rén és más területeken. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a magyar és a román nép haladó és forradalmi ha­gyományainak ápolása, a szellemi és művészeti alko­tások cseréje é.s kölcsönös megismerése hozzájárul a két nép barátságának erősí­téséhez, az egymás iránti tisztelel elmélyítéséhez. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit érintve a mi­niszterelnökök aggodalom­mal szóltak a világ békéjét es biztonságát fenyegető ve­szélyekről. Megerősítették országaik eltökéltségét, hogy a Varsói Szerződés tagja­ként, a szerződés tagálla­maival, a többi szocialista országgal, a világ más ál­lamaival együtt határozottan síkra szállnak a fegyverke­zési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, a leszerelésért, a béke védelméért es a köl­csönösen előnyös széles körű nemzetközi égyütiriiüköries íejleszteséert. A miniszterelnökök tár­gyalásai szívélyes, elvtársi légkörben folytak és hozzá­járultak a magyar—román kapcsolatok fejlesztéséhez, a két ország együttműködésé­nek elmélyítéséhez, a ma­gyar—román barátság erősí­téséhez. Constantin Dascalescu ro­mániai hivatalos baráti lá­togatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) A Világszervezet háború még nem ért véget,amikor a szövetségesek kepviseloi mar azon gondolkodtak ; hogyan lehetne elejét venni, eleve megakadályozni egy újabb világégés kirobbanását. A szövetséges hatalmak — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — javaslatára 1945. április 25-én ötven állam küldöt­tei láttak munkához, hogy megalkossák az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. A tanácsko­zás színhelyen, San Franciscóban két hónapra volt szükség ahhoz, hogy megszülessék a mű. Az aláírásra ugyancsak San Franciscóban, június 26-án került sor. „Mi, az Egyesült Nemzetek népei, elhatározván azt, hogy megmentjük a jövő nemzedeket a háború borzalmaitol. hogy újból hitet teszünk az alapvető em­beri jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy es kis nemzetek egyenjogúsága mellett. .. hogy egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására ... meg­állapodtunk abban, hogy a célok előmozdítására egye­sítjük erőfeszítéseinket." Mindez a mindmáig érvényes alapokmányban ol­vasható. írott malaszt, mondják manapság sokfelé a világ­ban, amikor az ENSZ alapokmányáról, a világszerve­zet s/.erepéröj, lehetőségeiről esik szó. S valóban, sok­szor csak írott malaszt marad mindaz, amiről az ENSZ közgyűlése vagy az úgynevezett operatív testü­lete. a Biztonsági Tanács határoz. Léi jogosultságát mégsem kérdőjelezi meg senki, megszüntetésére vo­natkozó javaslatokról még soha nem hallottunk. Valóban: milyen haszna, gyakorlati értéke van az Egyesült Nemzetek Szervezetének? Olcsó érv lenne csupán arra a lehetőségre utalni, hogy van egy olyan világfórum, amelyen évről évre alkalom adódik, hogy a ket világrendszer képviselői találkozzanak. Felte­hetően az sem eléggé meggyőző, hogy az ENSZ sza­kosított szervezetei korunk fő kérdéseiben folyamato­san állást foglalnak, javaslatokat tesznek. Miért van hát mégis szükség az ENSZ-re, annak ellenére is, hogy — mint azt négy évtized eseményei bizonyítják — gyakran nem tud érvényt szerezni még­oly értékes határozatainak sem? Erre a kérdésre a haladás, az emberség, a jövő szolgálatának hívei a vi­lágon mindenütt egybehangzóan válaszolnak: a népek nagy családjának szervezete és a szervezet határoza­tai. mégha'sökízíír "néni Ts váToStflínft mcj^iflyan mo­rális erőt jelentenek, amelynek hatású — hoss/.ú távon mindenképpen—érvényesül. Gondoljunk például esak-^f a világhírűvé ve" költői értékű szövegre, az emberi jogok egyeteme ilatkozatára: ..Minden ember sza­badnak születik es egyenlő méltósága és joga van... minden embernek joga van az élethez, a szabadsághoz es a személyi biztonsághoz . .."' Az élethez, való jog különös hangsúlyt kap nap­jainkban. Létkérdés az emberiség számára, hogy a fegyverkezési hajszának gátat szabjon, különben el­pusztul. A nukleáris katasztrófa megakadályozásáért az ENSZ is sokat tehet. Hinnünk kell tehát az erejé­ben. erősítenünk kell, hogy alapokmányához híven cselekedhessek — valamennyiünk érdekében. Thurzó Tibor A barátság öt napja (3.) Péter, a városrendező Hazatérésünk óta foglal­koztat a kérdés, miért tunt oly otthonos városnak Lenin­grád. mivel magyarázható, hogy az. olt eltöltött három nap, ha nem is volt elegen­dő az ismerkedésre, az, elté­vedés veszélyétől már még­sem kellett tartanunk. Talán Péternek, minden oroszok I. Péter cárjának köszönhető, hogy Leningrád emberi lép­tékű, a nőtt városok külön­böző építési korszakait föl­mutató, hangulatos és még­is impozáns keretül szolgál ma is mindenfele nagyváro­si életfunkciónak. Nyugalmat sugároz minden epülete, sok­sok aprócska park kínál a szemnek es a megfáradt testnek is pihenest. s meg így télutóján is csabitunak leülesre a teherre mázolt, hajlított-iveit formájú pa­dok. magukhoz vonzzák u tekintetet a kovácsoltvas tar­tóoszlopok fürtös lampa­burái. „A háromemeletes város" koncepciója Péter cártól származik — nem engedte, hogy kivagyiságból, hivalko­dásból egymást hajazzák az olasz és francia mesterek tervei alapján épült magán­paloták. Szigorú városrende­ző volt., s az utókor őt iga­zolta. Leningrád ma is há­romemeletes. mintha borot­vával húzták volna meg ha­zai fölső határát, s csak az. aranyozott tornyoknak, ku­poláknak es harangtornyok­nak engedtetik meg. hogy fölébe magasodjanak a há­rom emeletnek. így válnak iránytűvé az. utca emberé­nek, eliga/.odásj ponttá a 42 szigetre épült, folyóagakkul szabdalt város idegen láto­gatójának. Talán ezért nem sikerült eltévednem . . . A város területének tíz százalékát a Néva ágai bir­tokolják, sokkal közelebb él hát a leningrádi ember a természeti környezethez, a vízparthoz, mint bármely más. vízhez, települi város lakója. (Talán csak a velen­ceieket kivéve De azokat ne irigyeljük: a/, ismert infra­strukturális gondok miatt biztosan nem cserélnének velük a leningrádiak!) Ta­lon nincs igazam, de mégis arra gondolok, hogy ez. a közeg teszi mássá az ott élő­ket, mint amilyenek száraz­földi honfitársaik. Barátsá­gos nyugalom jellemzi őket — de meg mielőtt bárki úgy vélné, hogy ez bizonyáru a „kisváros" nyugalma, gyor­san hozzáteszem: négy és fél millióan élnek Lenin­grádban !... S még sincsenek délutáni forgalmi dugók, tü­lekedések a járdákon egy talpalatnyi helyért. Nem tud­ni, hogv csinálják: elférnek a jármüvek a széles sétá­nyok „lovaglóútjain", s nem kell rettegnie a gyaloglónak, hiszen széles sétálóutakon haladhat. Le Corbusier-től származik a mondás, hogy Leningrád a településtörténet nagy cso­dája. Az. — ma is. A Palota téren a május elsejei díszszemlére gyakor­latozó katonák parancsnoká­nak vélt férfi rászól a ma­gyarra, ha cigarettáját a földre ejti, itthoni szokás szerint. A beteg útitársat kórházba kísérő magyar or­vost is talpig fehérbe búj­tatják, mielőtt a kórtermek, folyosójára fölengedik. Az éttermi pincér leszedi az asz­talról a szennyes edényt, még mielőtt kiinna az. em­ber a poharat. Hja: „fölös­leges" időtöltésre csak a külföldinek van módja, fii iösleges munkát. csak az. idegen ad az. ottélöknek! „Nem, harag nincs belőle, barátságos hangon szól rád a rend őre. S kér tíz. rubelt mert tiltott helyen dohá­nyoztál" — figyelmeztetett, bennünket mar az. első na­pon Igor, a barátságvonat iőtolmácsa, akinek talán a legtöbbet köszönhetjük, hogy a háromszáz Csongrád me­gyei számára az 1985 áprili­sának első hete emlékezetes marad. Hol is voltunk ép­pen? Talán az Ermitázs elő­csarnokában, talán a Péter­Pál erőd harangtornya alatt, amikor egyik útitársunk, a nyugalmazott pénzügyőr fel­sóhajtott: „negyven eve vár­tam ezt a percet!" . . Pálfy Katalin i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom