Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

r Csütörtök, 1985. április 25. 2 Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! (Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból) CHILEI KOMMUNISTA VEZETŐ MAGYARORSZÁGON Az MSZMP Központi Bizi) Itságá n a k megh í vasa ra április 23—24 köziitt látogatást tett hazunkban Hugó Fazio, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságának tagja. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta a chilei kommunista vezetőt, akivel megbeszélést folytatott Bullái László, a KB gazdaságpolitikai qsztályának vezetője, é.s Györké József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A két part képviselői kölcsönösen tájékoztattak egymást országuk es pártjuk helyzetéről, SZOVJET—MAGYAR KONZULTÁCIÓ A Szovjetunió külügyminisztériumában konzultációra került sor Analolij Kovaljov szovjet és Benyi József magyar külügyminiszter-helyettes között néhány, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésről. AJARUIIITO HERCEG BUDAPESTEN Naruhito herceg — Hirohito japán császár unokája — április 21. és 24. között magánjellegű látogatást telt Magyarországon. KÖPECZI BELA SZLOVÁKIÁBAN Magyar küldöttség tett látogatást Szlovákiában Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével. A delegáció Juraj Busa szlovák közoktatási miniszter meghívására április 22-én és 23án tárgyalásokat folytatott Pozsonyban Szlovákia és hazánk oktatási es tudományos-kutatási kapcsolatainak időszerű kérdéseiről, az együttműködés továbbfejlesztését szolgáló feladatokról, a* országainkban élő magyar, illetve szlovák nemzetiségek anyanyelvi oktatását segítő elképzelésekről, tennivalókról. PIROGOVEMLEKPLAKETTEK A győzelem napja és Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságainak Szövetsege Végrehajtó Bizottsága Pirogovemlékplakettel — a szovjet vöröskeresztes mozgalom legmagasabb kitüntetésével — tüntette ki a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságát, valamint a Magyar Vöröskereszt budapesti. Békés megyei és debreceni vezetőségét, továbbá kitüntető emlékérmet adományozott a Magyar Vöröskereszt tíz vezető aktivistájának. UJ SZOVJET MŰSZAKI KÖZPONT BUDAPESTEN A hazánkban is jól ismert három nagy szovjet külkereskedelmi egyesülés, a mezőgazdasági es építőipari igepeket sz/illitó Traktoroexport. a járműveket és híradástechnikai cikkeket exportáló Machinoexport es az energetikai gépeket szállító Energomachexporl a napokban műszaki kozpontot nyit Budapesten. Ebből az alkalomból szerdán a váLlalat képviselői sajtótájékoztatót tartottak, s bemutatták az újságíróknak a csaknem hétezer négyzetméter alapterületű impozáns épületcsoportot. NAGY TENGERI CÉLPONT Az iraki légierő szerdán újabb támadást hajtott végre egy „nagy tengeri célpont" — azaz olajszállító hajó — ellen az iráni Hárgsziget közelében — közölte e»v iraki katonai szóvivő. A hajót a bejelentes szerint találat érte. Közlemény Constantin Dascalescu látogatásáról Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnöke 1085. április 23—24-én hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Constantin Dascalescut. Az őszinte, elvtársi légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a magyar—román kapcsolatok helyzetéről, a két ország együttműködésének fejlesztéséről. A román kormány elnöke megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét és a román hősök sírját a Rákosligeti temetőben. A miniszterelnökök megbeszéléséi ken tájékoztatták egymást a szocialista építőmunka eredményeiről és tapasztalatairól, értékelték a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, megvizsgálták az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit, áttekintették a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését. A gazdasági együttműködés kérdéseiről Emlékeztetőt, irtak alá. A miniszterelnökök hangsúlyozták az l!)72-ben megunt"!! barátsági, együttműködési es kölcsönös segítségnyújtási szerződés é.s az 1077. évi legfelsőbb szintű megállapodások megkülönböztetett fontosságát a magyar es a román nep barátsága, együttműködése erősítésében, a Magyar Népköztársaság es a Román Szocialista Köztársaság jószomszédi viszonya fejlesztésében. Kiemelték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kapcsolatának meghatározó szerepét, valamint Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozóinak és megállapodásainak jelentőségét a magyar—román együttműködés sokoldalú fejlesztésében. Megerősítették, hogy kormányaik folytatják a munkál a legfelsőbb szintű megállapodások végrehajtása érdekeben és országaik keresik az előrehaladás kölcsönös érdekeket kielégítő lehetőségeit. A miniszterelnökök a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét értékelve megállapították, hogy — a kedvezőtlen világgazdasági helyzet okozta nehézségek ellenére— a magyar—román gazdasági együttműködés különböző területeken fejlődött. Szükségesnek tartották a gazdasági együttműködés fejlesztési lehetőségeinek intenzivebb kihasználását az árucsere-forgalom növelésében, a termelési szakosításban és kooperációban, figyelembe véve a két ország folyamatosan növekvő gazdasági potenciálját és a szomszédságból származó előnyöket. Az áucsere-ftirgalom ez évi lendületesebb növekedése, a kölcsönös érdekeltség a közúti jármű, a mezőgazdasági gépek, a szerszámgépek, az elektronikai és számítástechnikai eszközök, a gyógyszer- és növényvédő szerek gyártási együttműködésében reális alapul szolgál a gazdasági kapcsolatok bővítéséhez. Elismerően szóltak arról a munkáról, amit a gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság vége?, és meghízták, hogy gondoskodjon a megállapodások következetés végrehajtásáról. A miniszterelnökök megállapodtak, hogy rövid időn belül véglegesíteni kell a következő öt évre sz.oló tervkoordinációs jegyzőkönyvet, az. 1986— 1990-es árucsereforgalmi és fizetési megállapodást, valamint a Magyar Népköztársaság é.s a Román Szocialista Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése hosszú távú programját, biztosítva a távlati, tartós kereskedelmi ügyletek lehetőségét is. A felek megerősítették készségüket, hogy a KGSTtagországok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott megállapodások szellemeben tevékenyen részi veszKínos elutasítás # Washington (MTI) Súlyos vereség érte Reagan amerikai elnök Nicaragua-ellenes politikáját: a képviselőház kedden nagy többséggel elutasította a nicaraguai ellerforradalmárok katonai támogatására vonatkozó követelését. A republikánus többségű szenátus valamivel korábban viszont hajlandó volt csekély többséggel támogatni az. elnök követeleset, de csak azt követően, hogv Reagan külön levelben írásos biztosítékot, adott arra, hogy a 14 millió dolláros segelyt — eredeti terveivel ellentetben — ncm használják fel katonai célra, s az Egyesült Államok tárgyalásokat helyez kilátásba a sandinista kormánynak. Ez utóbbi kérdésben azonban az elnöki ígéret kétértelmű: csupán a „fegyverszünetről" akar tárgyalni. A képviselőházban most 248 képviselő szavazott a javaslat ellen. 180 támogatta Reagan követelését. Figyelemreméltó. hogy a Köztársasági Part 40 tagja is sajut elnöke ellen szavazott — igaz, ugyanennyi demokrata parti kepviselö támogatta az. elnököt Olasz—NDK egyezmény 0 Koma (ADN) Az NDK és Olaszország kormánya 10 évre szóló hosszú távú egyezményt kötött a gajzdasági, ipari és műszaki együttműködésről. Az egyezményt kedden Rómában az NDK részéről Gerhard Beil külkereskedelmi államtitkár, a minisztertanács tagja, olasz részről Nicola Capria külkereskedelmi miniszter irta alá Az aláirason telén volt Erich Honecker, a Nemet Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, illetve vendéglátója, Bettino Craxi olasz miniszterelnök. Mint az ADN, az NDK hírügynöksége rámutatott, az egyezmény a két kormány érdekeltségét fejezi ki. gazdasági kapcsolataik szilárd alapokon való hoszszú távú továbbfejlesztésében es kibővítésében. nek a sokoldalú gazdasági es műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésében. A két miniszterelnök hangsúlyozta az együttműködés fejlesztésének fontosságát, a kultúra, az oktatás, a tudomány, a tömegtájékoztatás, az egészségügy, a sport terén és más területeken. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a magyar és a román nép haladó és forradalmi hagyományainak ápolása, a szellemi és művészeti alkotások cseréje é.s kölcsönös megismerése hozzájárul a két nép barátságának erősítéséhez, az egymás iránti tisztelel elmélyítéséhez. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit érintve a miniszterelnökök aggodalommal szóltak a világ békéjét es biztonságát fenyegető veszélyekről. Megerősítették országaik eltökéltségét, hogy a Varsói Szerződés tagjaként, a szerződés tagállamaival, a többi szocialista országgal, a világ más államaival együtt határozottan síkra szállnak a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért, a béke védelméért es a kölcsönösen előnyös széles körű nemzetközi égyütiriiüköries íejleszteséert. A miniszterelnökök tárgyalásai szívélyes, elvtársi légkörben folytak és hozzájárultak a magyar—román kapcsolatok fejlesztéséhez, a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, a magyar—román barátság erősítéséhez. Constantin Dascalescu romániai hivatalos baráti látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) A Világszervezet háború még nem ért véget,amikor a szövetségesek kepviseloi mar azon gondolkodtak ; hogyan lehetne elejét venni, eleve megakadályozni egy újabb világégés kirobbanását. A szövetséges hatalmak — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — javaslatára 1945. április 25-én ötven állam küldöttei láttak munkához, hogy megalkossák az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. A tanácskozás színhelyen, San Franciscóban két hónapra volt szükség ahhoz, hogy megszülessék a mű. Az aláírásra ugyancsak San Franciscóban, június 26-án került sor. „Mi, az Egyesült Nemzetek népei, elhatározván azt, hogy megmentjük a jövő nemzedeket a háború borzalmaitol. hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy es kis nemzetek egyenjogúsága mellett. .. hogy egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására ... megállapodtunk abban, hogy a célok előmozdítására egyesítjük erőfeszítéseinket." Mindez a mindmáig érvényes alapokmányban olvasható. írott malaszt, mondják manapság sokfelé a világban, amikor az ENSZ alapokmányáról, a világszervezet s/.erepéröj, lehetőségeiről esik szó. S valóban, sokszor csak írott malaszt marad mindaz, amiről az ENSZ közgyűlése vagy az úgynevezett operatív testülete. a Biztonsági Tanács határoz. Léi jogosultságát mégsem kérdőjelezi meg senki, megszüntetésére vonatkozó javaslatokról még soha nem hallottunk. Valóban: milyen haszna, gyakorlati értéke van az Egyesült Nemzetek Szervezetének? Olcsó érv lenne csupán arra a lehetőségre utalni, hogy van egy olyan világfórum, amelyen évről évre alkalom adódik, hogy a ket világrendszer képviselői találkozzanak. Feltehetően az sem eléggé meggyőző, hogy az ENSZ szakosított szervezetei korunk fő kérdéseiben folyamatosan állást foglalnak, javaslatokat tesznek. Miért van hát mégis szükség az ENSZ-re, annak ellenére is, hogy — mint azt négy évtized eseményei bizonyítják — gyakran nem tud érvényt szerezni mégoly értékes határozatainak sem? Erre a kérdésre a haladás, az emberség, a jövő szolgálatának hívei a világon mindenütt egybehangzóan válaszolnak: a népek nagy családjának szervezete és a szervezet határozatai. mégha'sökízíír "néni Ts váToStflínft mcj^iflyan morális erőt jelentenek, amelynek hatású — hoss/.ú távon mindenképpen—érvényesül. Gondoljunk például esak-^f a világhírűvé ve" költői értékű szövegre, az emberi jogok egyeteme ilatkozatára: ..Minden ember szabadnak születik es egyenlő méltósága és joga van... minden embernek joga van az élethez, a szabadsághoz es a személyi biztonsághoz . .."' Az élethez, való jog különös hangsúlyt kap napjainkban. Létkérdés az emberiség számára, hogy a fegyverkezési hajszának gátat szabjon, különben elpusztul. A nukleáris katasztrófa megakadályozásáért az ENSZ is sokat tehet. Hinnünk kell tehát az erejében. erősítenünk kell, hogy alapokmányához híven cselekedhessek — valamennyiünk érdekében. Thurzó Tibor A barátság öt napja (3.) Péter, a városrendező Hazatérésünk óta foglalkoztat a kérdés, miért tunt oly otthonos városnak Leningrád. mivel magyarázható, hogy az. olt eltöltött három nap, ha nem is volt elegendő az ismerkedésre, az, eltévedés veszélyétől már mégsem kellett tartanunk. Talán Péternek, minden oroszok I. Péter cárjának köszönhető, hogy Leningrád emberi léptékű, a nőtt városok különböző építési korszakait fölmutató, hangulatos és mégis impozáns keretül szolgál ma is mindenfele nagyvárosi életfunkciónak. Nyugalmat sugároz minden epülete, soksok aprócska park kínál a szemnek es a megfáradt testnek is pihenest. s meg így télutóján is csabitunak leülesre a teherre mázolt, hajlított-iveit formájú padok. magukhoz vonzzák u tekintetet a kovácsoltvas tartóoszlopok fürtös lampaburái. „A háromemeletes város" koncepciója Péter cártól származik — nem engedte, hogy kivagyiságból, hivalkodásból egymást hajazzák az olasz és francia mesterek tervei alapján épült magánpaloták. Szigorú városrendező volt., s az utókor őt igazolta. Leningrád ma is háromemeletes. mintha borotvával húzták volna meg hazai fölső határát, s csak az. aranyozott tornyoknak, kupoláknak es harangtornyoknak engedtetik meg. hogy fölébe magasodjanak a három emeletnek. így válnak iránytűvé az. utca emberének, eliga/.odásj ponttá a 42 szigetre épült, folyóagakkul szabdalt város idegen látogatójának. Talán ezért nem sikerült eltévednem . . . A város területének tíz százalékát a Néva ágai birtokolják, sokkal közelebb él hát a leningrádi ember a természeti környezethez, a vízparthoz, mint bármely más. vízhez, települi város lakója. (Talán csak a velenceieket kivéve De azokat ne irigyeljük: a/, ismert infrastrukturális gondok miatt biztosan nem cserélnének velük a leningrádiak!) Talon nincs igazam, de mégis arra gondolok, hogy ez. a közeg teszi mássá az ott élőket, mint amilyenek szárazföldi honfitársaik. Barátságos nyugalom jellemzi őket — de meg mielőtt bárki úgy vélné, hogy ez bizonyáru a „kisváros" nyugalma, gyorsan hozzáteszem: négy és fél millióan élnek Leningrádban !... S még sincsenek délutáni forgalmi dugók, tülekedések a járdákon egy talpalatnyi helyért. Nem tudni, hogv csinálják: elférnek a jármüvek a széles sétányok „lovaglóútjain", s nem kell rettegnie a gyaloglónak, hiszen széles sétálóutakon haladhat. Le Corbusier-től származik a mondás, hogy Leningrád a településtörténet nagy csodája. Az. — ma is. A Palota téren a május elsejei díszszemlére gyakorlatozó katonák parancsnokának vélt férfi rászól a magyarra, ha cigarettáját a földre ejti, itthoni szokás szerint. A beteg útitársat kórházba kísérő magyar orvost is talpig fehérbe bújtatják, mielőtt a kórtermek, folyosójára fölengedik. Az éttermi pincér leszedi az asztalról a szennyes edényt, még mielőtt kiinna az. ember a poharat. Hja: „fölösleges" időtöltésre csak a külföldinek van módja, fii iösleges munkát. csak az. idegen ad az. ottélöknek! „Nem, harag nincs belőle, barátságos hangon szól rád a rend őre. S kér tíz. rubelt mert tiltott helyen dohányoztál" — figyelmeztetett, bennünket mar az. első napon Igor, a barátságvonat iőtolmácsa, akinek talán a legtöbbet köszönhetjük, hogy a háromszáz Csongrád megyei számára az 1985 áprilisának első hete emlékezetes marad. Hol is voltunk éppen? Talán az Ermitázs előcsarnokában, talán a PéterPál erőd harangtornya alatt, amikor egyik útitársunk, a nyugalmazott pénzügyőr felsóhajtott: „negyven eve vártam ezt a percet!" . . Pálfy Katalin i 4