Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

Szerda, 1985. április 24. 3 Tartalmas baráti találkozók Tanácskozott az MSZBT szegedi munkabizottsága A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szeged Városi Munkabizottsága tegnap a városi pártbizottság épületé­ber. illést tartott. Kormányos András, a munkabizottság elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, maid dr. Wiegand Gyula, a szegedi városi Dártbizottság munkatársa értékelte a helyi MSZBT-tagcsoportok múlt évben végzett munká­ját. Különösen tartalmasak voltak — mint mondta — a Szovjetunióból érkezett tu­ristacsoportokkal rendezett baráti találkozók. A külön­böző vállalatoknál, intézmé­nyeknél az elmúlt évben 22 ilyen kötetlen hangulatú összejövetelt rendeztek, melynek szervezésével az Ibusz. az Express Utazási Iroda, valamint a munkahe­lyek KISZ- és szakszerveze­tei működtek közre. Hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából rende­zett ünnepségek és megem­lékezések is népeink barát­ságát erősítették. Hasznosak voltak a szellemi vetélke­dők — például a Baráti szö­vetségben elnevezést viselő —, amelyek segítettek meg­ismerni szocializmust építő országaink eredményeit, né­peink kultúráját. Tehát Sze­ged dolgozói és a diákok az elmúlt évben is megtalálták a módját annak, hogy erő­sítsék a magyar és a szov­jet nép barátságát. A következő időszakról szóló munkatervet Kormá­nyos András terjesztette elő. A testület tagjai elfogadták a munkaprogramot, és tudo­másul vették az elmúlt esz­tendei tevékenység értékelé­sét. Befejezésül dr. Wiegand Gyula az MSZBT Országos Elnöksége jutalmát adta át sokéves, a magyar—szovjet barátságot ápoló munkája elismeréseként Wolford Vil­mosnak, a Szegedi Konzerv­gyár MSZBT-tagcsoportja aktivistájának. Francia fény képkiállítás A XXI. század küszöbéi! talán anakronisztikusnak tű­nik fényképeket, eredeti fel­vételeket kiállítani — eze­ket az Essonne megyei Biévres fényképmúzeuma, a Musée jrancais de la pho­tographie bocsátotta nagy­vonalúan rendelkezésünkre. Különösen annak a század­nak a fényképeit, amelyet Léon Daudet szigorú jelző­jével élve „ostoba" század­nak nevezhetnénk; ez a jel­ző egyébként éppígy ráille­ne a többi évszázadra is. E pesszimista vélemény ellenére a kiállított fényké­pek vitathatatlan dokumen­tumok, ha elvonatkoztatunk a belénk gyökeresedett ér­zéstől — a meneküléstől az elől a tapasztalat elöl. ame­lyet voltaképpen senki nem él át személyesen, vagyis a halál elől —. mivel ebben, az esetben a visszaidézés a mi észjárásunk szerint egy kicsit a halál tagadása. A' szavakat lehet továbbadni és eltorzítani, értelmezni és ki­forgatni. szétforgácsolni és meghamisítani. A -fénykép azonban szoborszerűen rög­zít olyan részleteket, ame­lyek úgyszólván láthatatla­nok a szem számára. Mint­ha beavatottak lennénk, ál­tala egy pillanatig feltárul előttünk az, amit sohasem láthattunk volna meg. Ez még akkor is igaz ha ré­gen a beállítási idő nyolc órát vagy még többet ir, igénybe vett. Pedig a fény­képezés elve rendkívül egy­szerű. Igaz. az ezüstklorid­nak a fény hatására történő megfeketedését az alkimis­ták már régóta ismerték, a kép kialakulásának jelensé­gét a sötétkamrában pedig már a XIII. században ki­kísérletezte Hoger Bacon. Mégis, Nicéphore Niepce­nek kellett megszületnie ah­hoz — aki egyébként 1816 és 1827 között megszámlálha­tatlanul sok kísérletet vég­zett —, hogy a fényképezés tulajdonképpeni feltalálásá­ról egyáltalán beszélni le­hessen. A fotó szó csak 1836-ban bukkan fel. Ni­céphore Niepce. akit a li­tográfia érdekelt, az ezüst­kloridot használta fel a raj­zok és metszetek negatív le­nyomatának sokszorosítá­sára. Daguerra ösztönzésére társult vele. és 1829-ben si­került neki ezüstlemezekre rögzítenie a sötétkamrában megjelenő képeket. 1833-ban halt meg. Daguerre 1835-ben fejleszti ki első képeit. 1837­ben sikerült rögzítenie őket, egy évvel később pedig ki­dolgozza a „dagerrotíDia" eljárását. William Fox Tal­bot 1841-ben mutatja be a fényképek sokszorosítását lehetővé tevő calotvpiu mód­szerét, James Clerk Maxwel pedig elsőként kísérletezik a három szín kiválasztásával (a trikrómiával) és a színek! szintézisével; később a mód­szer kidolgozása Charles Cros és Louis Ducos nevé­hez fűződik. Louis és Au­guste Lumiére 1904-ben lét­rehozzak a színfelvevő fény­képlemezt. a színes fényké­pezés első kereskedelmi el­járását. 1 Tagadhatatlan. hogy a fényképezés kezdetben a festészet erőteljes befolyása alá került: az első fényké­pészek éles szemű arckóp­l'estők. Ilyen például Nadar, aki egyébként 1858-ban egy léghajóból az első légifel­vételeket is készítette, vagy; Étienne Carjat, az író, lap­szerkesztő és karikaturista, aki csak • mellékfoglalko­zásként művelte a fényké-' pezést. és aki többek közötti Baudelaire-ről is készített egy felvételt, amely többet! elárul a költőről, mint hosz­szú előadások. A dokumentumfényképezés eredetében feltehetőleg a, technikai tökéletesedés áll. Marville még Haussmann báró mindent átalakító te­vékenysége előtt rögzíti Pá­rizs képét; Eugéne Atget Párizs furcsa, szinte irreális atmoszféráját akarja meg­örökíteni. A JATE Klubnak adott helyet termeiben ,.A francia fényképezés története a kezdetektől 1920-ig" című kiállítást Jean-Pierre Glaux, a Francia Nagykövetség kul­turális tanácsosa nyitotta meg. dr. Jean Paul (fordította: dr. Albert Sándor) Jugoszláv filmnapok Jugoszláv filmnapokat rendez április 24-én, 25-én és 26-án a Csongrád megyei iMoziüzemi Vállalat és a JATE közművelődési bizott­sága a JATE-klubban. A há­romnapos rendezvénysorozat alkalmából délután 6 és este 9 órai kezdettel hat jugosz­láv filmet mutatnak be s az érdeklődők találkozhatnak több filmrendezővel, stúdió­vezetővel és filmszínésszel is. A filmnapok célja egyrészt a Szeged és Szabadka kö­zött fennálló testvérvárosi kapcsolatok jegyében déli szomszédaink kulturális éle­tét megismertetni, elsősor­ban a szegedi egyetemi hall­gatókkal — részben pedig olyan általános közep-kelet­európai „kitekintést" biztosí­tani, amely egyaránt ad hasznos új ismereteket és tájékoztató körképet a város értelmiségének, ifjúságának, erdeklődő közönségének. A jugoszláv filmnapokat holnap, szerdán délután 6 órakor dr. Kocsondi András, a JATE rektorhelyettese nyitja meg, majd este fél 7-től Brankó Balelic Balkán expressz című filmjét vetí­tik. A vetítés után a rende­zővel és Bogdán Dikilic filmszínésszel rendeznek beszélgetést, este 9-től pedig Gorán paskaljevic Alkonyat című alkotását láthatják a nézők. Április 25-én. csütör­tökön 6-tól Gorán Markovic Feketehimlő című műve sze­repel a programban, majd Török István szabadkai fes­tőművész kiállítását nyitja meg Biacsi Antal, a Sza­badkán megjelenő, 7 Nap című hetilap főszerkesztője. (Velük ezután ismét beszél­getést rendeznek:) Este 9-töl Rajkó Grilic Csak egyszer szeretünk című filmjét vetí­tik. Április 26-án, pénteken ugyanebben az időpontban előbb Slobodan Sijan Mara­tonfutók tiszteletköre, majd Szrgyan Karanovity Valami a kettő között című alkotá­sa zárja a jugoszláv filmna­pok programját, s ugyanezen a napon lesz beszélgetés Smiljanic Milenkoval és Mester Istvánnal, a Subo­tical'ilm stúdió vezetőivel is. A felsőoktatásban Főigazgatói pályázatok Idén első ízben eaves fel­sőoktatási intézmények fő­igazgatói. illetve igazgatói tisztségeit is pályázatok út­ján kívánják betölteni, mi­ként az a gazdasági élet számos vezető posztján már gyakorlattá vált. A Művelő­dési Minisztériumban kö­zölték: mindazon főiskolá­kon, illetve felsőfokú intéze­tekben, amelyekben a jelen­legi főigazgató vagy igazgató megbízatásának meghosszab­bítására nem ad módot az érvényben levő jogszabály, a minisztérium pályázatot hirdetett a vezetői poszt el­nyerésére. E kísérletképpen alkalma­zott megoldás az oktatásügy irányítóinak szándéka sze­rint jól szolgálhatja a veze­tők kiválasztásának demok­ratizmusát: azt. hogy való­ban a legrátermettebb — az érintett tudományág müve­lésében s az oktatómunká­ban egyaránt eredményesen tevékenykedő — szakembe­rek álljanak a főiskolák élén. Idén a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a Gép­ipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola, az Ybl Mik­lós Építőipari Műszaki Fő­iskola. az esztergomi, vala­mint a debreceni Tanító­képző Főiskola főigazgatói, továbbá a soproni óvónő­képző Intézet igazgatói tiszt­ségének betöltésére hirdet­tek pályázatot. Király István szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ápri­lis 22-én kelt rendeletével a Népek Barátsága Érdem­renddel tüntette ki Király Istvánt, a Szovjet Irodalom című szovjet folyóirat ma­gyar nyelvű változatának főszerkesztőjét. (MTI) Békehónap A Hazafias Népfront Csongrád megyei, valamint szegcdi béke- és barátsági bizottsága ülést tartott teg­nap, kedder. Szeneden. Gyárfás Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt me­gyei bizottságának tagja elő­adást tartott az MSZMP XIII. kongresszusának a nemzetközi helyzetről és a párt külpolitikájáról hozott határozatáról. Az idei, május 8. és júni­us 8. között megrendezendő béke- és barátsági hónap megyei programjáról dr. Szilágyi Júlia, a megyei bé­ke- és barátsági bizottság elnöke tájékoztatta a részt­vevőket. (A főbb rendezvé­nyeket lapunkban később is­mertetjük.) Jancsó Miklós­emlékünnepély Nagy László felvétele A jeles orvostudósra emlékezve a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Tanácsa évente hagyományosan megren­dezi a Jancsó Miklós-emlékünnepélyt. Az idei megemlé­kezést, amely a 19. a sorban, tegnap, kedden délután tar­tották meg. A gyógyszertani intézetben Jancsó Miklós em­léktábláját egykori tanítványa, dr. Végh Pál egyetemi do­cens koszorúzta meg, beszédében a tudósra, a pedagógusra emlékezett. Hagyományosan az ünnepélyen adják át a Jancsó Miklós-emlékérmet,. Ezt most dr. Kelemen Endre egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. számú belgyógyászati klinikájának tudományos tanács­adója kapta, aki megtartotta előadását a SZOTE oktatási épületében. A budapesti tudós a vérképző szervek beteg­ségeivel foglalkozik ; nemrégiben nagy feltűnést keltett rá­dióműsorban is beszámolt arról, hogyan lehet a leukémiás megbetegedésekel okozó kóros vérsejteket elpusztítani, il­letve ezeket egészségesekkel helyettesíteni. rr Őbenne a fák lelke élt... Ezt írta róla egy másik, tisztalelkű, fehérhajú férfi, a köztük keletkezett, s halálu­kig tartó barátság legszebb bizonyítékaként. Arról a má­sik galambfehérhajú ember­ről, aki arca verítékével csi­nált „kertet a sívó kopár­ból ..., aki költői lendületet tudott belevinni szakelőadá­saiba, akinek reszketett a szava a gyönyörűségtől, ami­kor kimondta ezt a szót: erdő..." Most, amikor az ENSZ az idei évet világszerte az er­dők évének nyilvánította, emlékezhetünk-e ügyünk méltóbb harcosára, mint a 125 évvel ezelőtt született Kiss Ferencre, aki egy, a nálunkénál gazdagabb erdő­vidékről hozta magával a fák társadalmának szerete­tét, s tiszteletét, amit átol­tott Homokország népének szívébe. Tehette ezt, hiszen élete javarészt az egyszerű emberek között, a természet­ben töltötte. Keresetlen mo­dora, szerénysége csak ba­rátokat szerezhetett kedvelt tanyai magyarjai körében. Számára megadatott végül is, hogy kedvenc gyermekei, a Városerdeje, Bilisics-. Du­gonics-, Alsó és Felső Ásott­halmi-. Pálfy-, Cédulás- és sok más — melyek közül egy az ő nevét is viseli — erdő susogásában gyönyör­ködhetett. Kiss Ferenc 1860. április 24-én született a Kis-Alföl­dön, a Rábaközben. Szilsár­kányon. 1886. január 3-án egy szűkszavú tudósítás szá­molt be arról a Szegedi Hír­adó hasábjain, hogy f^iss Ferenc erdötiszt, az állami kezelés alá adandó városi erdők felügyelője Szegedre érkezett... Két év múlva három vas­tag fóliánst, s két nagy tér­képet helyezett le a város asztalára — a Szeged kör­nyéki erdők fejlesztési ter­vét . .. Az első mesterségesen ül­tetett erdőt Szeged környé­kén az 1760-as években te­lepítette id. Dugonics And­rás városi polgármester fűz­fadugványokból. Ay, erdősí­tés második korszaka mint­egy 100 évvel később követ­kezhetett be, amikor 1867­ben az erdők hatásosabb gondozására Erdészeti Albi­zottmány alakult. Az erdősí­tés harmadik korszaka 1855­ben. az erdők állami keze­lésbe vételével kezdődött, s a háborús időket leszámítva a felszabadulás után csúcso­sodott ki. Ez az időszak volt Kiss Ferenc munkásságának kezdete is. Páratlan erdőtelepítési ered­ményei é.s szakmunkássága a legnagyobb magyar erdészek sorába emelték. Munkássá­gának első erdemi ismerte­tése az Erdészeti Lapok 1939. évi IX. füzetében ol­vasható, abból az alkalom­ból, hogy a szegedi egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Kiss Ferenc erdősítési munkálatainál elsősorban sa­ját megfigyeléseiből indult ki. Megfigyelte, hogy a nö­vénytakaróból lehet követ­keztetni a talaj minőségére. Meggyőződését, a szakiro­dalomban is hirdette. Arra is rámutatott, hogy a mikro­klíma hatása sokkal jelentő­sebb. mint, azt ó előtte gon­dolták. Figyelmeztetett arra is, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk homokterülete­inken a víz mesterséges el­vezetésével ! Számára életeben az egye­tem elismerése volt u legna­gyobb. Miniszteri tanácsosi címéhez — amit a felszaba­dulásunk utáni első időben egyesek annyira nehezmé­nyeztek — nem politikai „ér­demekért" jutott. Ma már városunkban, mint talán még a tanyavilágban is, csak a fehér hajú emberek emlékezhetnek a „szegedi erdők atyjá"-ra, ahogy öt Győrffv István nevezte 1935­ben. E sorok irója is, a Győrffy-iskola egykori tag­jaként ismerte meg Öt, Kiss Ferj bácsit, minden szegedi ügy lelkes támogatóját, a mostani Biológiai Társaság elődjének, Az Egyetembará­tok Egyesülete természettu­dományi csoportjának elő­adóestjein, amikor akár u pajor kártevéséről, akár a homokkötő növényfajok (mint egyik kedvence, a se­revényíűz — Salix rosmarini­iölia) szerepéről volt szó, de mindig a tudomány és gya­korlat összhangját hirdette meggyőződéssel. Tavasszal és ősszel járom legszívesebben a környéket, amikor a mocsárrétek zöld selymét bíborral vonja be a mocsári orchideák sokasá­ga, amikor gyönyörködhet szemem a szikesek hófehé­ren szétterülő fátylában, az akácvirágzásban, az erdők, ezüstösen rezgő lombjában, a homoki kikericsek, lila­szín pompájában, a nyárfák susogásában. Már fehér fej­jel Rád gondolok, Feri Bá­tyám, egy tünedező táj szép­ségében. amelyben csupán az emlékezés erősödik . . . Csongor Gyözö Á szakma kiváló tanulói A szakma kiváló tanulója versenyt az 1984—85-üs tan­évben az ipari szakmunkás­képző iskolák végzős tanulói számára 20 szakmában, hét szakmai és öt közismereti tárgyban hirdette és. ren­dezte meg a Művelődési Mi­nisztérium. a KISZ Központi Bizottsága és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa. Az országos döntök legjobbjai­nak kedden a Vasas szék­házban megrendezett ünnep­ségen adták át a dijakat. Az ünnepségét Bagics Lajos, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg. majd Drecin József művelő­dési minisztériumi államtit­kár mondott ünnepi beszé­det. A megyei és fővárosi elő­döntőkön mintegy 10 ezer tanuló vett részt, az orszá­gos döntőkbe csaknem ezren jutottak. Az országos dön­tők kategóriakénti első hat helyezettje — 120 tanuló — a versenyen tanúsított fel­készültsége eredményeként a szak in un k ús-bi zony i t vány t is megkapta. Az ünnepségen 96 tanuló vehette át az arany, az ezüst és a bronz plaketteket, va­lamint díszokleveleket. Az első helyezettek jutalmul külföldi üdülésen is részt vehetnek. A legjobb telje­sítményt nyújtó tanulók fel­készítő tanárai díszoklevelet kaptak. A dijakat Varga­Sabjan László, a KISZ KB titkára adta át. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom