Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

Szerda, 1985. április 24. 3 Tartalmas baráti találkozók Tanácskozott az MSZBT szegedi munkabizottsága A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szeged Városi Munkabizottsága tegnap a városi pártbizottság épületéber. illést tartott. Kormányos András, a munkabizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, maid dr. Wiegand Gyula, a szegedi városi Dártbizottság munkatársa értékelte a helyi MSZBT-tagcsoportok múlt évben végzett munkáját. Különösen tartalmasak voltak — mint mondta — a Szovjetunióból érkezett turistacsoportokkal rendezett baráti találkozók. A különböző vállalatoknál, intézményeknél az elmúlt évben 22 ilyen kötetlen hangulatú összejövetelt rendeztek, melynek szervezésével az Ibusz. az Express Utazási Iroda, valamint a munkahelyek KISZ- és szakszervezetei működtek közre. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek és megemlékezések is népeink barátságát erősítették. Hasznosak voltak a szellemi vetélkedők — például a Baráti szövetségben elnevezést viselő —, amelyek segítettek megismerni szocializmust építő országaink eredményeit, népeink kultúráját. Tehát Szeged dolgozói és a diákok az elmúlt évben is megtalálták a módját annak, hogy erősítsék a magyar és a szovjet nép barátságát. A következő időszakról szóló munkatervet Kormányos András terjesztette elő. A testület tagjai elfogadták a munkaprogramot, és tudomásul vették az elmúlt esztendei tevékenység értékelését. Befejezésül dr. Wiegand Gyula az MSZBT Országos Elnöksége jutalmát adta át sokéves, a magyar—szovjet barátságot ápoló munkája elismeréseként Wolford Vilmosnak, a Szegedi Konzervgyár MSZBT-tagcsoportja aktivistájának. Francia fény képkiállítás A XXI. század küszöbéi! talán anakronisztikusnak tűnik fényképeket, eredeti felvételeket kiállítani — ezeket az Essonne megyei Biévres fényképmúzeuma, a Musée jrancais de la photographie bocsátotta nagyvonalúan rendelkezésünkre. Különösen annak a századnak a fényképeit, amelyet Léon Daudet szigorú jelzőjével élve „ostoba" századnak nevezhetnénk; ez a jelző egyébként éppígy ráillene a többi évszázadra is. E pesszimista vélemény ellenére a kiállított fényképek vitathatatlan dokumentumok, ha elvonatkoztatunk a belénk gyökeresedett érzéstől — a meneküléstől az elől a tapasztalat elöl. amelyet voltaképpen senki nem él át személyesen, vagyis a halál elől —. mivel ebben, az esetben a visszaidézés a mi észjárásunk szerint egy kicsit a halál tagadása. A' szavakat lehet továbbadni és eltorzítani, értelmezni és kiforgatni. szétforgácsolni és meghamisítani. A -fénykép azonban szoborszerűen rögzít olyan részleteket, amelyek úgyszólván láthatatlanok a szem számára. Mintha beavatottak lennénk, általa egy pillanatig feltárul előttünk az, amit sohasem láthattunk volna meg. Ez még akkor is igaz ha régen a beállítási idő nyolc órát vagy még többet ir, igénybe vett. Pedig a fényképezés elve rendkívül egyszerű. Igaz. az ezüstkloridnak a fény hatására történő megfeketedését az alkimisták már régóta ismerték, a kép kialakulásának jelenségét a sötétkamrában pedig már a XIII. században kikísérletezte Hoger Bacon. Mégis, Nicéphore Niepcenek kellett megszületnie ahhoz — aki egyébként 1816 és 1827 között megszámlálhatatlanul sok kísérletet végzett —, hogy a fényképezés tulajdonképpeni feltalálásáról egyáltalán beszélni lehessen. A fotó szó csak 1836-ban bukkan fel. Nicéphore Niepce. akit a litográfia érdekelt, az ezüstkloridot használta fel a rajzok és metszetek negatív lenyomatának sokszorosítására. Daguerra ösztönzésére társult vele. és 1829-ben sikerült neki ezüstlemezekre rögzítenie a sötétkamrában megjelenő képeket. 1833-ban halt meg. Daguerre 1835-ben fejleszti ki első képeit. 1837ben sikerült rögzítenie őket, egy évvel később pedig kidolgozza a „dagerrotíDia" eljárását. William Fox Talbot 1841-ben mutatja be a fényképek sokszorosítását lehetővé tevő calotvpiu módszerét, James Clerk Maxwel pedig elsőként kísérletezik a három szín kiválasztásával (a trikrómiával) és a színek! szintézisével; később a módszer kidolgozása Charles Cros és Louis Ducos nevéhez fűződik. Louis és Auguste Lumiére 1904-ben létrehozzak a színfelvevő fényképlemezt. a színes fényképezés első kereskedelmi eljárását. 1 Tagadhatatlan. hogy a fényképezés kezdetben a festészet erőteljes befolyása alá került: az első fényképészek éles szemű arckópl'estők. Ilyen például Nadar, aki egyébként 1858-ban egy léghajóból az első légifelvételeket is készítette, vagy; Étienne Carjat, az író, lapszerkesztő és karikaturista, aki csak • mellékfoglalkozásként művelte a fényké-' pezést. és aki többek közötti Baudelaire-ről is készített egy felvételt, amely többet! elárul a költőről, mint hoszszú előadások. A dokumentumfényképezés eredetében feltehetőleg a, technikai tökéletesedés áll. Marville még Haussmann báró mindent átalakító tevékenysége előtt rögzíti Párizs képét; Eugéne Atget Párizs furcsa, szinte irreális atmoszféráját akarja megörökíteni. A JATE Klubnak adott helyet termeiben ,.A francia fényképezés története a kezdetektől 1920-ig" című kiállítást Jean-Pierre Glaux, a Francia Nagykövetség kulturális tanácsosa nyitotta meg. dr. Jean Paul (fordította: dr. Albert Sándor) Jugoszláv filmnapok Jugoszláv filmnapokat rendez április 24-én, 25-én és 26-án a Csongrád megyei iMoziüzemi Vállalat és a JATE közművelődési bizottsága a JATE-klubban. A háromnapos rendezvénysorozat alkalmából délután 6 és este 9 órai kezdettel hat jugoszláv filmet mutatnak be s az érdeklődők találkozhatnak több filmrendezővel, stúdióvezetővel és filmszínésszel is. A filmnapok célja egyrészt a Szeged és Szabadka között fennálló testvérvárosi kapcsolatok jegyében déli szomszédaink kulturális életét megismertetni, elsősorban a szegedi egyetemi hallgatókkal — részben pedig olyan általános közep-keleteurópai „kitekintést" biztosítani, amely egyaránt ad hasznos új ismereteket és tájékoztató körképet a város értelmiségének, ifjúságának, erdeklődő közönségének. A jugoszláv filmnapokat holnap, szerdán délután 6 órakor dr. Kocsondi András, a JATE rektorhelyettese nyitja meg, majd este fél 7-től Brankó Balelic Balkán expressz című filmjét vetítik. A vetítés után a rendezővel és Bogdán Dikilic filmszínésszel rendeznek beszélgetést, este 9-től pedig Gorán paskaljevic Alkonyat című alkotását láthatják a nézők. Április 25-én. csütörtökön 6-tól Gorán Markovic Feketehimlő című műve szerepel a programban, majd Török István szabadkai festőművész kiállítását nyitja meg Biacsi Antal, a Szabadkán megjelenő, 7 Nap című hetilap főszerkesztője. (Velük ezután ismét beszélgetést rendeznek:) Este 9-töl Rajkó Grilic Csak egyszer szeretünk című filmjét vetítik. Április 26-án, pénteken ugyanebben az időpontban előbb Slobodan Sijan Maratonfutók tiszteletköre, majd Szrgyan Karanovity Valami a kettő között című alkotása zárja a jugoszláv filmnapok programját, s ugyanezen a napon lesz beszélgetés Smiljanic Milenkoval és Mester Istvánnal, a Subotical'ilm stúdió vezetőivel is. A felsőoktatásban Főigazgatói pályázatok Idén első ízben eaves felsőoktatási intézmények főigazgatói. illetve igazgatói tisztségeit is pályázatok útján kívánják betölteni, miként az a gazdasági élet számos vezető posztján már gyakorlattá vált. A Művelődési Minisztériumban közölték: mindazon főiskolákon, illetve felsőfokú intézetekben, amelyekben a jelenlegi főigazgató vagy igazgató megbízatásának meghosszabbítására nem ad módot az érvényben levő jogszabály, a minisztérium pályázatot hirdetett a vezetői poszt elnyerésére. E kísérletképpen alkalmazott megoldás az oktatásügy irányítóinak szándéka szerint jól szolgálhatja a vezetők kiválasztásának demokratizmusát: azt. hogy valóban a legrátermettebb — az érintett tudományág müvelésében s az oktatómunkában egyaránt eredményesen tevékenykedő — szakemberek álljanak a főiskolák élén. Idén a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola. az esztergomi, valamint a debreceni Tanítóképző Főiskola főigazgatói, továbbá a soproni óvónőképző Intézet igazgatói tisztségének betöltésére hirdettek pályázatot. Király István szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége április 22-én kelt rendeletével a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki Király Istvánt, a Szovjet Irodalom című szovjet folyóirat magyar nyelvű változatának főszerkesztőjét. (MTI) Békehónap A Hazafias Népfront Csongrád megyei, valamint szegcdi béke- és barátsági bizottsága ülést tartott tegnap, kedder. Szeneden. Gyárfás Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságának tagja előadást tartott az MSZMP XIII. kongresszusának a nemzetközi helyzetről és a párt külpolitikájáról hozott határozatáról. Az idei, május 8. és június 8. között megrendezendő béke- és barátsági hónap megyei programjáról dr. Szilágyi Júlia, a megyei béke- és barátsági bizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket. (A főbb rendezvényeket lapunkban később ismertetjük.) Jancsó Miklósemlékünnepély Nagy László felvétele A jeles orvostudósra emlékezve a Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa évente hagyományosan megrendezi a Jancsó Miklós-emlékünnepélyt. Az idei megemlékezést, amely a 19. a sorban, tegnap, kedden délután tartották meg. A gyógyszertani intézetben Jancsó Miklós emléktábláját egykori tanítványa, dr. Végh Pál egyetemi docens koszorúzta meg, beszédében a tudósra, a pedagógusra emlékezett. Hagyományosan az ünnepélyen adják át a Jancsó Miklós-emlékérmet,. Ezt most dr. Kelemen Endre egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. számú belgyógyászati klinikájának tudományos tanácsadója kapta, aki megtartotta előadását a SZOTE oktatási épületében. A budapesti tudós a vérképző szervek betegségeivel foglalkozik ; nemrégiben nagy feltűnést keltett rádióműsorban is beszámolt arról, hogyan lehet a leukémiás megbetegedésekel okozó kóros vérsejteket elpusztítani, illetve ezeket egészségesekkel helyettesíteni. rr Őbenne a fák lelke élt... Ezt írta róla egy másik, tisztalelkű, fehérhajú férfi, a köztük keletkezett, s halálukig tartó barátság legszebb bizonyítékaként. Arról a másik galambfehérhajú emberről, aki arca verítékével csinált „kertet a sívó kopárból ..., aki költői lendületet tudott belevinni szakelőadásaiba, akinek reszketett a szava a gyönyörűségtől, amikor kimondta ezt a szót: erdő..." Most, amikor az ENSZ az idei évet világszerte az erdők évének nyilvánította, emlékezhetünk-e ügyünk méltóbb harcosára, mint a 125 évvel ezelőtt született Kiss Ferencre, aki egy, a nálunkénál gazdagabb erdővidékről hozta magával a fák társadalmának szeretetét, s tiszteletét, amit átoltott Homokország népének szívébe. Tehette ezt, hiszen élete javarészt az egyszerű emberek között, a természetben töltötte. Keresetlen modora, szerénysége csak barátokat szerezhetett kedvelt tanyai magyarjai körében. Számára megadatott végül is, hogy kedvenc gyermekei, a Városerdeje, Bilisics-. Dugonics-, Alsó és Felső Ásotthalmi-. Pálfy-, Cédulás- és sok más — melyek közül egy az ő nevét is viseli — erdő susogásában gyönyörködhetett. Kiss Ferenc 1860. április 24-én született a Kis-Alföldön, a Rábaközben. Szilsárkányon. 1886. január 3-án egy szűkszavú tudósítás számolt be arról a Szegedi Híradó hasábjain, hogy f^iss Ferenc erdötiszt, az állami kezelés alá adandó városi erdők felügyelője Szegedre érkezett... Két év múlva három vastag fóliánst, s két nagy térképet helyezett le a város asztalára — a Szeged környéki erdők fejlesztési tervét . .. Az első mesterségesen ültetett erdőt Szeged környékén az 1760-as években telepítette id. Dugonics András városi polgármester fűzfadugványokból. Ay, erdősítés második korszaka mintegy 100 évvel később következhetett be, amikor 1867ben az erdők hatásosabb gondozására Erdészeti Albizottmány alakult. Az erdősítés harmadik korszaka 1855ben. az erdők állami kezelésbe vételével kezdődött, s a háborús időket leszámítva a felszabadulás után csúcsosodott ki. Ez az időszak volt Kiss Ferenc munkásságának kezdete is. Páratlan erdőtelepítési eredményei é.s szakmunkássága a legnagyobb magyar erdészek sorába emelték. Munkásságának első erdemi ismertetése az Erdészeti Lapok 1939. évi IX. füzetében olvasható, abból az alkalomból, hogy a szegedi egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Kiss Ferenc erdősítési munkálatainál elsősorban saját megfigyeléseiből indult ki. Megfigyelte, hogy a növénytakaróból lehet következtetni a talaj minőségére. Meggyőződését, a szakirodalomban is hirdette. Arra is rámutatott, hogy a mikroklíma hatása sokkal jelentősebb. mint, azt ó előtte gondolták. Figyelmeztetett arra is, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk homokterületeinken a víz mesterséges elvezetésével ! Számára életeben az egyetem elismerése volt u legnagyobb. Miniszteri tanácsosi címéhez — amit a felszabadulásunk utáni első időben egyesek annyira nehezményeztek — nem politikai „érdemekért" jutott. Ma már városunkban, mint talán még a tanyavilágban is, csak a fehér hajú emberek emlékezhetnek a „szegedi erdők atyjá"-ra, ahogy öt Győrffv István nevezte 1935ben. E sorok irója is, a Győrffy-iskola egykori tagjaként ismerte meg Öt, Kiss Ferj bácsit, minden szegedi ügy lelkes támogatóját, a mostani Biológiai Társaság elődjének, Az Egyetembarátok Egyesülete természettudományi csoportjának előadóestjein, amikor akár u pajor kártevéséről, akár a homokkötő növényfajok (mint egyik kedvence, a serevényíűz — Salix rosmariniiölia) szerepéről volt szó, de mindig a tudomány és gyakorlat összhangját hirdette meggyőződéssel. Tavasszal és ősszel járom legszívesebben a környéket, amikor a mocsárrétek zöld selymét bíborral vonja be a mocsári orchideák sokasága, amikor gyönyörködhet szemem a szikesek hófehéren szétterülő fátylában, az akácvirágzásban, az erdők, ezüstösen rezgő lombjában, a homoki kikericsek, lilaszín pompájában, a nyárfák susogásában. Már fehér fejjel Rád gondolok, Feri Bátyám, egy tünedező táj szépségében. amelyben csupán az emlékezés erősödik . . . Csongor Gyözö Á szakma kiváló tanulói A szakma kiváló tanulója versenyt az 1984—85-üs tanévben az ipari szakmunkásképző iskolák végzős tanulói számára 20 szakmában, hét szakmai és öt közismereti tárgyban hirdette és. rendezte meg a Művelődési Minisztérium. a KISZ Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az országos döntök legjobbjainak kedden a Vasas székházban megrendezett ünnepségen adták át a dijakat. Az ünnepségét Bagics Lajos, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg. majd Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. A megyei és fővárosi elődöntőkön mintegy 10 ezer tanuló vett részt, az országos döntőkbe csaknem ezren jutottak. Az országos döntők kategóriakénti első hat helyezettje — 120 tanuló — a versenyen tanúsított felkészültsége eredményeként a szak in un k ús-bi zony i t vány t is megkapta. Az ünnepségen 96 tanuló vehette át az arany, az ezüst és a bronz plaketteket, valamint díszokleveleket. Az első helyezettek jutalmul külföldi üdülésen is részt vehetnek. A legjobb teljesítményt nyújtó tanulók felkészítő tanárai díszoklevelet kaptak. A dijakat VargaSabjan László, a KISZ KB titkára adta át. (MTI)