Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

2 Kedd, 1985. április 23Májdír okéban... Azon gondolkozom, vajon a mostani tizen- és huszonévesek hogyan gondolkodhatnak az 1945 utáni éveinkről? Mondjuk, amikor megnézik az ezekről szóló filmeket. Megnézik egyáltalán? Vajon ugyanolyan ízű mulatságok-e számukra e kritikus esztendők „sírvanevetös", önironikus. „ha már nevetni tudunk, túl vagyunk rajta"-stilusú ábrázolásai. mint azok számára, akik megélték? Biztosan nem. Itt van például a Májdir emlékiratai, Markos Miklós csütörtökön bemutatott tévéfilmje. Megpróbáltam elképzelni miként reagálhat a mai fiatal, ha azt hallja, hogy a főszereplő Somos Alfrédnak (alias Májdír) a szerkesztőségi titkárnö-gépíró-mindenes kislány a szerelmi jelenetben olvadozva leheli: „Szeretlek Somos elvtárs!" Vagy, jobb esetben „Frédi elvtárs." Nehéz elképzelni .. Mit gondolhatnak a főszereplökkel azonos korú mai fiatalok, akiknek köreiben nemhogy az „elvtársozás" idegen, de már rég leszoktak arról is, hogy efféle direkt szókimondással — szeretlek — tudassák egymással vonzalmaikat. Legföljebb azt mondják: „Okéban vagyunk". S hol van már ez a mostani fajta anglománia az akkoritól, amikor szeretetteljes „elvtársiassággal" Májdírnak becéztek egy fiatal pártfunkcionáriust, mert a „My dear"-rel kezdődő tengerentúli levelet és csomagot vissza akarta küldeni a rusnya kapitalista feladónak... Elképzelhetetlennek tartom. hogy ugyanazzal a kesernyés mosollyal, értő együttérzéssel, egyszerre szívfájdító és fájdalmat olpló múltba tünődéEsel, „urambátyám, bizony így volt, talán igaz sem volt"nosztalgiával lássák-hallják az ilyen jelenetsort, mint akik akkor voltak fiatalok. Így van rendjén, persze. Mint ahogy az is érthető, hogy legföljebb a rnai középkorosztály, meg az idősebbek nem képesek illendő autóval, mely éjszaka szokott volt jönni.. . Mi tagadás magam igen szívesen nézem eme elnézőmosolygós, helyenként öngunyoros filmeket amaz évekről és embereiről. Valami fontosat ragadnak meg abból a közegből, éreztetnek az atmoszférából. Különösen az atmoszférából. Különösen mint a múlt héten megismételt Mocsár Gábor-műből készült Illetlenek is amelynek sok komédiás részlete oly híven megéreztette az nézői magatartásra, s meg irracionális valóságok mintoldják a filmet... Például azzal, hogy az ifjonc pártember főnöke, a „Fehérhajú Atya", szegény, biztosan megismerkedett egy-két év múlva egy bizonyos fekete denkor komoran tragikus mélységeit. S ha az új nemzedékek nem, vagy nem olyan árnyaltan értik? Talán addig jó nekünk ... Sulyok Erzsébet Befejeződött a Kazinczy-verseny A szép magyar beszédért elnevezésű Kazinczy-verseny országos döntőjét április 19—21 között rendezték meg Győrben. összesen 61 középiskolás diák és 60 szakmunkástanuló jutott az országos döntőbe, ahol 15 gimnazista és 15 szakmunkásképzős tanuló kapott díjat. Az utóbbiak között négy Csongrád megyei fiatal vehette át a kiérdemelt Kazinczy-díjat (jutalmat és emlékplakettet): Kmatykó szakmunkásképző tanulója (felkészítő tanára Farkas Irén); Molnár Éva, a vásárhelyi Komócsin Zoltán szakközépiskola és szakmunkásképző intézet szakmunkástanulója (felkészítő tanára Szűcs Mária); Simon Enikő, a szegedi 624. sz. szakmunkásképző intézet diákja (felkészítő tanára Fürj József) és Takács Ildikó, a szegedi kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézet tanulója (felkészítő taAgnes, a vásárhelyi 602. sz. nára Suki Béláné). Lovaglás a vesszőparipán rádiófigyelő Vesszőparipái alighanem soknak kellene végbemen- köre és jövőbeni lehetősége, mindenkinek vannak. Még niük. Tekintve, hogy az adás mása rádiónak is. mintha az Hogy az okosságot, mint napián kezdődött me» és intézmény — sokszor ilyen 'tömegkommunikációs prog- al*S néhány na,pja fejezőertelemben is használják a ramot jellemző kritérium dött be a Parlament tavanevét. — élő szemely lenne. mennyit számíthat a minő- szi ülésszaka, légyen szabad A Vesszőparipáink című, sítésben: szinte laboratóriu- tan kissé könnyed utórezidőszakosan jelentkező mű- mi kísérletként példázta a Késként Verebes Istvánnak sor címében a többes szám- Vesszőparipáink mostani az egyik rádiókabaréban elra utaló nyelvtani forma adása. Nemcsak Schmidt Pé- hangzott fél mondatát emiémindenesetre sejtetni enge- t«r beszélt igen elmélyülten kezetünkbe idézni, amely di: egyéni vesszőparipák al- (mégis közérthetően), logi- azokról a bizonyos „nagy kaiomadtán nagyon is kol- kusan (mégis könnyed „vo- szátokról híres" képviselőklektív vesszőparipákká vál- nalvezetéssel"), de a ripor- "" tózhatnak, mi több. még terj kérdések is lényegreazonosak is lehetnek egy- töröek, kollektív vesszőparimással. Különösen jól érzé- pákát kifejezők, pontosak, keltette e tényt a szerdán határozottak és elmések délután a Kossuth-adon su- voitak. Könnyű lenne elingárzctt nrogram, amelyben té--; a dolgot azzal, hogy megállapítás. S ezúttal Schmidt Péter ál- kiváló szakember és felké- vesszőparipákon ről szólt. Jelen voltam az Országgyűlés említett ülésszakán, s eme utalás legalább annyiszor eszembe jutott. mint a Vesszőparipáinkban elhangzott néhány mivel a lovagolni Domonkos László lam.f.gJsz ilyetén paripája sz<ált riporter együtteséből remélni azt kell, hogy került középpontba, s a csak ilyesféle ió műsor ke- e K.vakorlatot minél ráterszerkesztö-müsorvezetö Mi- rekedhet, ám, ha valamit, mettebben fógiák gyakorolhancsik Zsófia és Nonn Ve- hát ezt a programot nagy to Mert hogy az ilyen ra tárgyalt a szakemberrel hiba lenne ennyivel elintéz- lovaglásokból állhat össze a „... arról, hogy mi a szere- ni Már CSUDán a vázolt te- demokrácia elnevezésű verpe az államnak a társada- matika miatt sem: rendkívül senyszám legnagyobb futalom életében; hogy iogértö fontos, korábban politikai- m=>. és jogalkalmazó jogászokat iag kénvesnek (?) mondott, neveljünk-e; hogy késésben aZ ország belső helyzetét van-e a jogtudomány." hosszabb távon meghatározó Bevallom: jogi kérdések- jelentőségűnek tartható hez. miként honfitársaim ügyekről beszéltek így — ez elsöprő többsége, egyáltalán bedig meg akkor is oromtenem konvítok. Azt viszont H. ha a jogász szavai arra sokaamagammal lehetetlen is következtetni engedtek: nem látnom, hogy abban a kemény harc folyhat a rernagytír társadalomban, f'or™ további szélesítése érámé,vben már annyian fel- dekében e területen is. Gonnöüúnk az államnak az dőljünk csak például erre a össztársadalmi irányításban közreadott megállapításra: igen nagy. voltaképpen min- a társadalomnak az allamc'eni eldöntő szerepe van. ™a' szembeni alarendeltse(Ezt az evidenciát többek Két fokozni, avagv a köztukózött meg olvan népi ere- 'ajdon alaoján alló „civil deiü elnevezések "is alátá- társadalom" súlval növelni masztiák, mint a különben — ez a döntő kérdés, s enrem túl rokonszenves „ál- "ek mértéke vitatott. A gazlam bácsi".) Amiről most a daságiranyítási viták pedig jogász — vesszőparipája végső soron — e nagy kérgi anant — beszélt, vélhető- déskör részei csupán... en a jövő magyar társada- Kétkedően közbeszólhatom fejlödésenek efvik tunk: nem hatott vajon kiskulcskérdése; az állami irá- sé elvontnak ez a félórás nyitás reformálásával mi- délutáni elmélkedés? Az lyen mértékben, hogyan, egyértelműen tagadó választ miféle tényezők figvelembe- részben a beszélgetöpartvételével nőiön a népkéovi- nerek már említett intellekselet súlya („ezért harcotok", luális szintje, részben a felmondotta). s ezekkel össze- s,""olt konkrét, példázatok elmeket megvilágító sugarai tuggesben a jogászképzés- Jelenletlek Az eeyik nyen, ben es a hazai jogtudo- többször citált példa volt az manyban milyen változá- Országgyűlés szerepe, hatásA Szeged együttes harminc éve Ugyanabban az évben néhá- bó G. László, a Csongrád Az 1950-es évek kultúrpolitikai útvesztőire gondolva hajlamosak vagyunk arra, hogy mindent egytallóra tékok tánckarába is, amely véve rálegyintünk. Pedig egynémely vonatkozásban ma is irigylésre méltó dolgaink voltak akkoriban. Abban az időben minden szegedi üzemnek, vállalatnak é6 intézménynek volt tánckara. zenekara, énekkara, sőt színjátszó csoportja is. Az egykori május elsejék énekes dolgozott a valóságos kulturális sereg- múltú együttesben, szemlék voltak, amelyeken száz meg száz tarka népviseletes ropta a menettáncot az utcákon, délután pedig kultúrműsorral szórakoztatták az üzemi táncosok a több ezres majáfisozó nyan bizalmat kaptunk az Megyei Tanács elnökhelyetakkor induló szabadtéri já- tese a Szocialista Kultúráért kitüntetést adta át dr. Kolláti Évának. Tanács Istvánnak. Pádár Lászlónénak; Teszári Miklós és Szűcs Ágnes Miniszteri Dicséret* ben részesült. Ezt követően. különös kitüntetésnek számított! Közben az ÉDOSZ központi táncegyüttese lettünk, és az énekkarral, valamint a zenekarral együtt egyre több szereplésre kér- dr. Ágoston József a Sza-ktes bennünket. Lehetetlen volna itt fölsorolni, hány zenész, táncos, nagy miközben az ÉDOSZ népi együttesből Szeged Táncegyüttés lett. Az együttesvezetök szerkezeti Munkáért ezüst fokozatával tüntette ki Zsoldos Ildikót és Nagy Albertet, az együttes vezetőit. A KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevelét Zeleiné Horváth Sára megyei úttörőelnök nyújtotta át a Sidlovszki Lászlótól, majd Szeged Táncegyüttes Rábai Balogh Andrástól kezdve Miklós KlSZ-alapszervezeNagy Albertékig tisztes helytállás után váltották közönséget kisebb-nagyobb egymást csakúgy, mint a falusi kitűnő szakemberek, akik tetlen fölsorolni merre járt a gárda a határainkon inligeti színpadokon, pódiumokon. A szalámigyárnak, a konzervgyárnak és a paprikabeváltónak is voltak táncosai, zenészei. Mindegyikben sok fiatal munkálkodott. A borforgalmi vállalatnál és felejteni: bármilyen az állatforgalminál ugyanakkor énekkarok működtek. A vállalatok vezetői a kultének. Aranykoszorús K1SZjelvényt kapott Gunczer László, Dicsérő Oklevelet pedig Dávid Ildikó. A Maművészeti vezetőkként dol- gyar Úttörők Szövetsége Orgoztak itt. Ugyancsak lehe- szágos Elnökségének Kiváló Ifivezetö kitüntetését Tóth Andrea és Juhász Zsolt nen és azokon túl. Egyet kapta. Azari Tünde Dicsérő azonban soha nem lehet el- Oklevelet vett át. fáradtak voltunk is egy-egy fellépés végére, a vastaps hihetetlenül nagy és új erőt túrosokkal összefogva ezek- tudott adni nekünk, s színből a külön-külön is jól dolgozó gárdákból hozták létre 1955-ben a város első jelentős hagyományápoló népi együttesét, az ÉDOSZ t. A közel száz tagból álló együttes hamarosan bemutatta első önálló műsorát a Juhász Gyula Művelődési Központ udvarán fölállított évek derekán Lutor Gyula. szabadtéri színpadon, de az Szécsi József. Mihály József, Az alapítók közül Mezey Károly koreográfus és Lutor Gyula koreográfus ajándékkosarakat vettek át Pádár Lászlónétól a Szeged Táncegyüttes társadalmi vezetősége elnökétől. Kerek Attila zenei vezető pedig Együttesi Elismerésben részesült. A jubileumi ünnepségen többen kaptak jutalmat. Ezután Waldmann József gyűjtötte ^ettf kfezde,tét * *»aműsor. és tanította be. A hatvanas ame'v« «*« ?-Kor ™egiste megújulva roptuk a sándorfalvi legényest, a kisdorogit, a matyó párost, a tápai táncokat, s megannyi más. eredeti gyűjtésből született Mezey-koreográfiát, amelyek zenei anyagát és mások együttest, egykor Nagy Imre, Rajta János. Konkoly Ferenc muigazi premierre csak 1957ben került sor a szegedi színházban. A kétrészes mű első részében legényes, illetve lánytáncok, zenekari és énekkari számok követték egymást. A második részben Mezey Károly—Waldmann József Merigetön című, Tápén gyűjtött táncjátér kát mutattuk be. Igen, mutattuk jómagam is táncos voltam akkor, ily módon emlékeim első kézből valók. A színházi szereplést követően egyre-másra kaptuk a meghívókat vidéki városokba, sőt külföldre is. Egyik legszebb emlékünk — rom órakor dr. Ágoston Jó az alapítókról van most zsef, az SZMT vezető titkámételtek. Először az „öregek" lép' Jéger Ernő.' Lengyel Zoltán tek közönség elé. Legkedveirányították az sebb számaikat, a sándorfala zenekar élén vi legényest, a tápai lánytáncot és a Merigetön táncjáték végtáncát mutatták zsikáltak. helvükre Kerek be- Azazhogy mutattuk be, Attiláék kerültek, és a sándorfalvi Budai Sándor. Az 1972-es esztendőtől teljesen fölújított gárdát szerveztek az időközben Szegedre került fiatal koreográfusok: Zsoldos Ildikó és Nagy Albert. A harmincéves jubileumot a Kisszinliázban ünnepelte tegnap a nagy múltú s bizony nem is voltunk nagyon fáradtak. A második generáció tagjai korban nagyon közel vannak hozzánk, alapitókhoz. Táncszámaik •bartóki szellemisége lenyűgöző volt a mi számunkra is. A legújabb nemzedék már teljesen modern fölfogásban táncolt és muzsikált. Amikor vége volt a délutáni, illetve az esti műsornak. csak szó — a lengyelországi turné, amely 1959-ben volt. folklóregyüttes: délután há- minden táncos, énekes és zenész a színpadra került. Megköszöntük a közönség tapsát... ra ünnepi köszöntőjével kezdődött a műsor, majd Szállj. Lele József Psalmus humánus Film Szent-Györgyi Albertről ősbemutató színhelye volt ub F. Bruno akadémikus hatunk. Olyasvalakinek, akitegnap, hétfőn délután a emlékezett a 92. évében já- vei nyugodtan lehetne repMagyar Tudományos Aka- ró nagy Nobel-díjas tudósra, démia Szegedi Biológiai) akivel tizenöt éven át adaKözpontja: ünnepi díszelőadáson vetítették le Dénes Gábor Psalmus humánus — Szent-Györgyi Albert című filmjét. A vetítés előtt Siratott meg együtt dolgoznia. rezentálni bármelyik idegen bolygón a világegyetemben. Ami magát a filmet illeti: Arról beszélt, mit jelentett tisztes szak-mai munkával „érezni ezt a zseniális embert", akit évek hosszú során keresztül ingerültnek soha nem láthatott de jelkészült dokumentumalkotás (fényképezte: Péterffy András, zene: Vukár. György). A Dénes Gábor által rendeVajdasági ifjúsági küldöttség látogatása első titkára és Zeleiné Horváth Sára megyei úttörőelnök — szó volt a két ifjútestvérkapcsolatok sági szervezet együtlműkötegnap, hétfőn désének további fejlesztéséA KISZ Csongrád megyei bizottsága és a vajdasági ifjúsági szövetség között kialakult jegyében délelőtt Csongrád megyébe ről. Megállapodtak abban, érkezett u Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség vajdasági választmányának delegációja. A háromtagú küldöttséget — amelyet Zakovic Zladomir, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője vezetett — dr. Veszelinov Ágnes, a megyei KISZbizottság megbízott titkára fogadta a röszkei határállomáson. A KISZ Csongrád megyei bizottságán megbeszélésre került sor. A tanácskozáson — melyen részt vett dr. Szilagyi János, a megyei hogy sor kerül további delegációk cseréjére, az idén is fogadunk megyénk építőtáboraiban vajdasági fiatalokat. S tőlünk is utaznak középiskolások jugoszláviai építőtáborokba. Emellett várjuk a vajdasági fiatat képzőművészek képviselőit a mártélyi nyári táborba, s a vajdasági úttörőket Balatonszárszóra, a megyei tanácsi táborba. A vajdasági ifjú kommunisták küldöttségének tagjai délután megtekintették a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdióját, majd az KISZ-bizottság megbízott esti órákban utaztak haza. legzetes. bátorító mosolyát zett mű feltehetően ez évi annál többször csodálhatta. Lényének óriási szuggesztivitúsára, egész, szinte hihetetlen emberi-szakmai karakterére tán az a megilleforgalmazásanak apropóján csak egyvalamit lehetne, kérdezni. Azt, ami az örö-; mól, sajna, halványíthatja kissé: vajon miért nem tődött. ihleteit félmondat másfél évvel korábban vc+ volt legjellemzőbb, amivel a megnyitó befejeződött: „csodálatos volt". títették, akkor, amikor a világ a nagy tudós 90. születésnapját ünnepelte? HiA Maliim Népszerű-ludo- szen Szent-Györgyi feltehemanyos Stúdiójának jó egy- töen ugyanígy beszélt volna órás filmje nagyrészt az, a rákkutatásról az egymást idős tudóst idézi elénk. Iát- ölö emberiség ..baromságaihatjuk a 90. születésnap alkalmából rendezett események néhány részletét, hallhatjuk több amerikai, magyar és külföldi kollégáját-tanitványál, tobb archív felvételt a még szegedi ról" (iay mondta), egyszóval ugyanígy mutatkozott volna meg, mint most. A szegedi ősbemutató mindazonáltal komoly eseménynek számít, s a megyei moz.iüzemi vállalat ügyességét és az egyetemen dolgozó profesz- SiCBK rugalmasságát dicséri szói ról. Liebmann Béla fo- hogy a legautentikusabb hetóművész jól ismert képei- iyen kerülhetett rá sor; böl néhányat, és persze legföként — magát SzentGyörgyi Albertet.. Ezt a szavakkal szinte jellemezheletlen elmét, emberi fajtánk (Mily nagy kár. hogy a vetítés idejének háromnegyed részében a hangminőség csapnivalónak volt nevezhető — méltatlanul a főhős egvik legcsodálatosabb egye- ragyogó nevéhez, s a legdét. akit őszintén szólva alighanem az emberiség ritka mintapéldányának tartjobb szándék és az ünnepi aktus dacára ...) D. L.