Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

2 Kedd, 1985. április 23­Májdír okéban... Azon gondolkozom, vajon a mostani tizen- és huszon­évesek hogyan gondolkod­hatnak az 1945 utáni éveink­ről? Mondjuk, amikor meg­nézik az ezekről szóló filme­ket. Megnézik egyáltalán? Vajon ugyanolyan ízű mulatságok-e számukra e kritikus esztendők „sírva­nevetös", önironikus. „ha már nevetni tudunk, túl va­gyunk rajta"-stilusú ábrá­zolásai. mint azok számára, akik megélték? Biztosan nem. Itt van például a Májdir emlékiratai, Markos Miklós csütörtökön bemutatott té­véfilmje. Megpróbáltam el­képzelni miként reagálhat a mai fiatal, ha azt hallja, hogy a főszereplő Somos Alfrédnak (alias Májdír) a szerkesztőségi titkárnö-gép­író-mindenes kislány a sze­relmi jelenetben olvadozva leheli: „Szeretlek Somos elvtárs!" Vagy, jobb esetben „Frédi elvtárs." Nehéz el­képzelni .. Mit gondolhat­nak a főszereplökkel azonos korú mai fiatalok, akiknek köreiben nemhogy az „elv­társozás" idegen, de már rég leszoktak arról is, hogy efféle direkt szókimondással — szeretlek — tudassák egymással vonzalmaikat. Legföljebb azt mondják: „Okéban vagyunk". S hol van már ez a mostani fajta anglománia az akkoritól, amikor szeretetteljes „elv­társiassággal" Májdírnak be­céztek egy fiatal pártfunk­cionáriust, mert a „My dear"-rel kezdődő tengeren­túli levelet és csomagot vissza akarta küldeni a rus­nya kapitalista feladónak... Elképzelhetetlennek tar­tom. hogy ugyanazzal a ke­sernyés mosollyal, értő együttérzéssel, egyszerre szívfájdító és fájdalmat ol­pló múltba tünődéEsel, „urambátyám, bizony így volt, talán igaz sem volt"­nosztalgiával lássák-hallják az ilyen jelenetsort, mint akik akkor voltak fiatalok. Így van rendjén, persze. Mint ahogy az is érthető, hogy legföljebb a rnai kö­zépkorosztály, meg az idő­sebbek nem képesek illendő autóval, mely éjszaka szo­kott volt jönni.. . Mi tagadás magam igen szívesen nézem eme elnéző­mosolygós, helyenként ön­gunyoros filmeket amaz évekről és embereiről. Va­lami fontosat ragadnak meg abból a közegből, éreztetnek az atmoszférából. Különösen az atmoszférából. Különösen mint a múlt héten megis­mételt Mocsár Gábor-műből készült Illetlenek is amely­nek sok komédiás részlete oly híven megéreztette az nézői magatartásra, s meg irracionális valóságok min­toldják a filmet... Például azzal, hogy az ifjonc párt­ember főnöke, a „Fehérhajú Atya", szegény, biztosan megismerkedett egy-két év múlva egy bizonyos fekete denkor komoran tragikus mélységeit. S ha az új nem­zedékek nem, vagy nem olyan árnyaltan értik? Talán addig jó nekünk ... Sulyok Erzsébet Befejeződött a Kazinczy-verseny A szép magyar beszédért elnevezésű Kazinczy-verseny országos döntőjét április 19—21 között rendezték meg Győrben. összesen 61 középiskolás diák és 60 szakmunkástanuló jutott az országos döntőbe, ahol 15 gimnazista és 15 szakmunkás­képzős tanuló kapott díjat. Az utóbbiak között négy Csongrád megyei fiatal ve­hette át a kiérdemelt Ka­zinczy-díjat (jutalmat és emlékplakettet): Kmatykó szakmunkásképző tanulója (felkészítő tanára Farkas Irén); Molnár Éva, a vásár­helyi Komócsin Zoltán szak­középiskola és szakmunkás­képző intézet szakmunkás­tanulója (felkészítő tanára Szűcs Mária); Simon Enikő, a szegedi 624. sz. szakmun­kásképző intézet diákja (fel­készítő tanára Fürj József) és Takács Ildikó, a szegedi kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző inté­zet tanulója (felkészítő ta­Agnes, a vásárhelyi 602. sz. nára Suki Béláné). Lovaglás a vesszőparipán rádiófigyelő Vesszőparipái alighanem soknak kellene végbemen- köre és jövőbeni lehetősége, mindenkinek vannak. Még niük. Tekintve, hogy az adás más­a rádiónak is. mintha az Hogy az okosságot, mint napián kezdődött me» és intézmény — sokszor ilyen 'tömegkommunikációs prog- al*S néhány na,pja fejező­ertelemben is használják a ramot jellemző kritérium dött be a Parlament tava­nevét. — élő szemely lenne. mennyit számíthat a minő- szi ülésszaka, légyen szabad A Vesszőparipáink című, sítésben: szinte laboratóriu- tan kissé könnyed utórez­időszakosan jelentkező mű- mi kísérletként példázta a Késként Verebes Istvánnak sor címében a többes szám- Vesszőparipáink mostani az egyik rádiókabaréban el­ra utaló nyelvtani forma adása. Nemcsak Schmidt Pé- hangzott fél mondatát emié­mindenesetre sejtetni enge- t«r beszélt igen elmélyülten kezetünkbe idézni, amely di: egyéni vesszőparipák al- (mégis közérthetően), logi- azokról a bizonyos „nagy kaiomadtán nagyon is kol- kusan (mégis könnyed „vo- szátokról híres" képviselők­lektív vesszőparipákká vál- nalvezetéssel"), de a ripor- "" tózhatnak, mi több. még terj kérdések is lényegre­azonosak is lehetnek egy- töröek, kollektív vesszőpari­mással. Különösen jól érzé- pákát kifejezők, pontosak, keltette e tényt a szerdán határozottak és elmések délután a Kossuth-adon su- voitak. Könnyű lenne elin­gárzctt nrogram, amelyben té--; a dolgot azzal, hogy megállapítás. S ezúttal Schmidt Péter ál- kiváló szakember és felké- vesszőparipákon ről szólt. Jelen voltam az Országgyűlés említett ülés­szakán, s eme utalás leg­alább annyiszor eszembe ju­tott. mint a Vesszőparipá­inkban elhangzott néhány mivel a lovagolni Domonkos László lam.f.gJsz ilyetén paripája sz<ált riporter együtteséből remélni azt kell, hogy került középpontba, s a csak ilyesféle ió műsor ke- e K.vakorlatot minél ráter­szerkesztö-müsorvezetö Mi- rekedhet, ám, ha valamit, mettebben fógiák gyakorol­hancsik Zsófia és Nonn Ve- hát ezt a programot nagy to Mert hogy az ilyen ra tárgyalt a szakemberrel hiba lenne ennyivel elintéz- lovaglásokból állhat össze a „... arról, hogy mi a szere- ni Már CSUDán a vázolt te- demokrácia elnevezésű ver­pe az államnak a társada- matika miatt sem: rendkívül senyszám legnagyobb futa­lom életében; hogy iogértö fontos, korábban politikai- m=>. és jogalkalmazó jogászokat iag kénvesnek (?) mondott, neveljünk-e; hogy késésben aZ ország belső helyzetét van-e a jogtudomány." hosszabb távon meghatározó Bevallom: jogi kérdések- jelentőségűnek tartható hez. miként honfitársaim ügyekről beszéltek így — ez elsöprő többsége, egyáltalán bedig meg akkor is oromte­nem konvítok. Azt viszont H. ha a jogász szavai arra sokaamagammal lehetetlen is következtetni engedtek: nem látnom, hogy abban a kemény harc folyhat a re­rnagytír társadalomban, f'or™ további szélesítése ér­ámé,vben már annyian fel- dekében e területen is. Gon­nöüúnk az államnak az dőljünk csak például erre a össztársadalmi irányításban közreadott megállapításra: igen nagy. voltaképpen min- a társadalomnak az allam­c'eni eldöntő szerepe van. ™a' szembeni alarendeltse­(Ezt az evidenciát többek Két fokozni, avagv a köztu­kózött meg olvan népi ere- 'ajdon alaoján alló „civil deiü elnevezések "is alátá- társadalom" súlval növelni masztiák, mint a különben — ez a döntő kérdés, s en­rem túl rokonszenves „ál- "ek mértéke vitatott. A gaz­lam bácsi".) Amiről most a daságiranyítási viták pedig jogász — vesszőparipája végső soron — e nagy kér­gi anant — beszélt, vélhető- déskör részei csupán... en a jövő magyar társada- Kétkedően közbeszólha­tom fejlödésenek efvik tunk: nem hatott vajon kis­kulcskérdése; az állami irá- sé elvontnak ez a félórás nyitás reformálásával mi- délutáni elmélkedés? Az lyen mértékben, hogyan, egyértelműen tagadó választ miféle tényezők figvelembe- részben a beszélgetöpart­vételével nőiön a népkéovi- nerek már említett intellek­selet súlya („ezért harcotok", luális szintje, részben a fel­mondotta). s ezekkel össze- s,""olt konkrét, példázatok el­meket megvilágító sugarai tuggesben a jogászképzés- Jelenletlek Az eeyik nyen, ben es a hazai jogtudo- többször citált példa volt az manyban milyen változá- Országgyűlés szerepe, hatás­A Szeged együttes harminc éve Ugyanabban az évben néhá- bó G. László, a Csongrád Az 1950-es évek kultúr­politikai útvesztőire gondol­va hajlamosak vagyunk ar­ra, hogy mindent egytallóra tékok tánckarába is, amely véve rálegyintünk. Pedig egynémely vonatkozásban ma is irigylésre méltó dol­gaink voltak akkoriban. Abban az időben minden szegedi üzemnek, vállalatnak é6 intézménynek volt tánc­kara. zenekara, énekkara, sőt színjátszó csoportja is. Az egykori május elsejék énekes dolgozott a valóságos kulturális sereg- múltú együttesben, szemlék voltak, amelyeken száz meg száz tarka nép­viseletes ropta a menettán­cot az utcákon, délután pe­dig kultúrműsorral szóra­koztatták az üzemi tánco­sok a több ezres majáfisozó nyan bizalmat kaptunk az Megyei Tanács elnökhelyet­akkor induló szabadtéri já- tese a Szocialista Kultúráért kitüntetést adta át dr. Kol­láti Évának. Tanács István­nak. Pádár Lászlónénak; Teszári Miklós és Szűcs Ágnes Miniszteri Dicséret* ben részesült. Ezt követően. különös kitüntetésnek szá­mított! Közben az ÉDOSZ központi táncegyüttese let­tünk, és az énekkarral, va­lamint a zenekarral együtt egyre több szereplésre kér- dr. Ágoston József a Sza-k­tes bennünket. Lehetetlen volna itt fölso­rolni, hány zenész, táncos, nagy miköz­ben az ÉDOSZ népi együt­tesből Szeged Táncegyüttés lett. Az együttesvezetök szerkezeti Munkáért ezüst fokozatával tüntette ki Zsol­dos Ildikót és Nagy Alber­tet, az együttes vezetőit. A KISZ Központi Bizottságá­nak Dicsérő Oklevelét Ze­leiné Horváth Sára megyei úttörőelnök nyújtotta át a Sidlovszki Lászlótól, majd Szeged Táncegyüttes Rábai Balogh Andrástól kezdve Miklós KlSZ-alapszerveze­Nagy Albertékig tisztes helytállás után váltották közönséget kisebb-nagyobb egymást csakúgy, mint a falusi kitűnő szakemberek, akik tetlen fölsorolni merre járt a gárda a határainkon in­ligeti színpadokon, pódiumokon. A szalámigyárnak, a kon­zervgyárnak és a paprika­beváltónak is voltak tánco­sai, zenészei. Mindegyikben sok fiatal munkálkodott. A borforgalmi vállalatnál és felejteni: bármilyen az állatforgalminál ugyan­akkor énekkarok működtek. A vállalatok vezetői a kul­tének. Aranykoszorús K1SZ­jelvényt kapott Gunczer László, Dicsérő Oklevelet pedig Dávid Ildikó. A Ma­művészeti vezetőkként dol- gyar Úttörők Szövetsége Or­goztak itt. Ugyancsak lehe- szágos Elnökségének Kiváló Ifivezetö kitüntetését Tóth Andrea és Juhász Zsolt nen és azokon túl. Egyet kapta. Azari Tünde Dicsérő azonban soha nem lehet el- Oklevelet vett át. fárad­tak voltunk is egy-egy fel­lépés végére, a vastaps hi­hetetlenül nagy és új erőt túrosokkal összefogva ezek- tudott adni nekünk, s szín­ből a külön-külön is jól dolgozó gárdákból hozták létre 1955-ben a város első jelentős hagyományápoló né­pi együttesét, az ÉDOSZ t. A közel száz tagból álló együttes hamarosan bemu­tatta első önálló műsorát a Juhász Gyula Művelődési Központ udvarán fölállított évek derekán Lutor Gyula. szabadtéri színpadon, de az Szécsi József. Mihály József, Az alapítók közül Mezey Károly koreográfus és Lutor Gyula koreográfus ajándék­kosarakat vettek át Pádár Lászlónétól a Szeged Tánc­együttes társadalmi vezető­sége elnökétől. Kerek Attila zenei vezető pedig Együttesi Elismerésben részesült. A jubileumi ünnepségen töb­ben kaptak jutalmat. Ezután Waldmann József gyűjtötte ^ettf kfezde,tét * *»aműsor. és tanította be. A hatvanas ame'v« «*« ?-Kor ™egis­te megújulva roptuk a sán­dorfalvi legényest, a kis­dorogit, a matyó párost, a tápai táncokat, s megannyi más. eredeti gyűjtésből szü­letett Mezey-koreográfiát, amelyek zenei anyagát és mások együttest, egykor Nagy Imre, Rajta János. Konkoly Ferenc mu­igazi premierre csak 1957­ben került sor a szegedi színházban. A kétrészes mű első részében legényes, il­letve lánytáncok, zenekari és énekkari számok követték egymást. A második rész­ben Mezey Károly—Wald­mann József Merigetön cí­mű, Tápén gyűjtött táncjátér kát mutattuk be. Igen, mu­tattuk jómagam is táncos voltam akkor, ily módon emlékeim első kézből va­lók. A színházi szereplést kö­vetően egyre-másra kaptuk a meghívókat vidéki váro­sokba, sőt külföldre is. Egyik legszebb emlékünk — rom órakor dr. Ágoston Jó az alapítókról van most zsef, az SZMT vezető titká­mételtek. Először az „öregek" lép' Jéger Ernő.' Lengyel Zoltán tek közönség elé. Legkedve­irányították az sebb számaikat, a sándorfal­a zenekar élén vi legényest, a tápai lány­táncot és a Merigetön tánc­játék végtáncát mutatták zsikáltak. helvükre Kerek be- Azazhogy mutattuk be, Attiláék kerültek, és a sán­dorfalvi Budai Sándor. Az 1972-es esztendőtől tel­jesen fölújított gárdát szer­veztek az időközben Sze­gedre került fiatal koreog­ráfusok: Zsoldos Ildikó és Nagy Albert. A harmincéves jubileu­mot a Kisszinliázban ünne­pelte tegnap a nagy múltú s bizony nem is voltunk na­gyon fáradtak. A második generáció tagjai korban na­gyon közel vannak hozzánk, alapitókhoz. Táncszámaik •bartóki szellemisége lenyű­göző volt a mi számunkra is. A legújabb nemzedék már teljesen modern fölfo­gásban táncolt és muzsikált. Amikor vége volt a délutáni, illetve az esti műsornak. csak szó — a lengyelországi turné, amely 1959-ben volt. folklóregyüttes: délután há- minden táncos, énekes és zenész a színpadra került. Megköszöntük a közönség tapsát... ra ünnepi köszöntőjével kez­dődött a műsor, majd Szá­llj. Lele József Psalmus humánus Film Szent-Györgyi Albertről ősbemutató színhelye volt ub F. Bruno akadémikus hatunk. Olyasvalakinek, aki­tegnap, hétfőn délután a emlékezett a 92. évében já- vei nyugodtan lehetne rep­Magyar Tudományos Aka- ró nagy Nobel-díjas tudósra, démia Szegedi Biológiai) akivel tizenöt éven át ada­Központja: ünnepi díszelő­adáson vetítették le Dénes Gábor Psalmus humánus — Szent-Györgyi Albert című filmjét. A vetítés előtt Sira­tott meg együtt dolgoznia. rezentálni bármelyik idegen bolygón a világegyetemben. Ami magát a filmet illeti: Arról beszélt, mit jelentett tisztes szak-mai munkával „érezni ezt a zseniális em­bert", akit évek hosszú so­rán keresztül ingerültnek soha nem láthatott de jel­készült dokumentumalkotás (fényképezte: Péterffy And­rás, zene: Vukár. György). A Dénes Gábor által rende­Vajdasági ifjúsági küldöttség látogatása első titkára és Zeleiné Hor­váth Sára megyei úttörőel­nök — szó volt a két ifjú­testvérkapcsolatok sági szervezet együtlműkö­tegnap, hétfőn désének további fejlesztésé­A KISZ Csongrád megyei bizottsága és a vajdasági ifjúsági szövetség között kialakult jegyében délelőtt Csongrád megyébe ről. Megállapodtak abban, érkezett u Jugoszláv Szocia­lista Ifjúsági Szövetség vaj­dasági választmányának de­legációja. A háromtagú kül­döttséget — amelyet Zakovic Zladomir, a nemzetközi kap­csolatok osztályának veze­tője vezetett — dr. Veszeli­nov Ágnes, a megyei KISZ­bizottság megbízott titkára fogadta a röszkei határállo­máson. A KISZ Csongrád megyei bizottságán megbeszélésre került sor. A tanácskozáson — melyen részt vett dr. Szilagyi János, a megyei hogy sor kerül további de­legációk cseréjére, az idén is fogadunk megyénk építőtá­boraiban vajdasági fiatalo­kat. S tőlünk is utaznak középiskolások jugoszláviai építőtáborokba. Emellett várjuk a vajdasági fiatat képzőművészek képviselőit a mártélyi nyári táborba, s a vajdasági úttörőket Balaton­szárszóra, a megyei tanácsi táborba. A vajdasági ifjú kommu­nisták küldöttségének tag­jai délután megtekintették a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdióját, majd az KISZ-bizottság megbízott esti órákban utaztak haza. legzetes. bátorító mosolyát zett mű feltehetően ez évi annál többször csodálhatta. Lényének óriási szuggeszti­vitúsára, egész, szinte hihe­tetlen emberi-szakmai ka­rakterére tán az a megille­forgalmazásanak apropóján csak egyvalamit lehetne, kérdezni. Azt, ami az örö-; mól, sajna, halványíthatja kissé: vajon miért nem tődött. ihleteit félmondat másfél évvel korábban vc+ volt legjellemzőbb, amivel a megnyitó befejeződött: „csodálatos volt". títették, akkor, amikor a világ a nagy tudós 90. szü­letésnapját ünnepelte? Hi­A Maliim Népszerű-ludo- szen Szent-Györgyi feltehe­manyos Stúdiójának jó egy- töen ugyanígy beszélt volna órás filmje nagyrészt az, a rákkutatásról az egymást idős tudóst idézi elénk. Iát- ölö emberiség ..baromságai­hatjuk a 90. születésnap al­kalmából rendezett esemé­nyek néhány részletét, hall­hatjuk több amerikai, magyar és külföldi kollégá­ját-tanitványál, tobb archív felvételt a még szegedi ról" (iay mondta), egyszóval ugyanígy mutatkozott volna meg, mint most. A szegedi ősbemutató mindazonáltal komoly eseménynek számít, s a megyei moz.iüzemi vál­lalat ügyességét és az egyetemen dolgozó profesz- SiCBK rugalmasságát dicséri szói ról. Liebmann Béla fo- hogy a legautentikusabb he­tóművész jól ismert képei- iyen kerülhetett rá sor; böl néhányat, és persze leg­föként — magát Szent­Györgyi Albertet.. Ezt a szavakkal szinte jellemezhe­letlen elmét, emberi fajtánk (Mily nagy kár. hogy a ve­títés idejének háromnegyed részében a hangminőség csapnivalónak volt nevezhe­tő — méltatlanul a főhős egvik legcsodálatosabb egye- ragyogó nevéhez, s a leg­dét. akit őszintén szólva alighanem az emberiség rit­ka mintapéldányának tart­jobb szándék és az ünnepi aktus dacára ...) D. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom