Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

3 Hétfő, 1985. április 22. Választási jelölő gyűlések | Fészekrakás kalákában A múlt héten hétfőn kezdődtek és minden munkana­pon tartottak jelölő gyűléseket. A jelölések háromnapi programját szombati számunkban közöltük. A hét végi eseményekről az alábbiakban számoluk be. Nincs harmadik A 4-es választókerület ta­nácstagjelölö gyűlését a Tö­mörkény István Szakközép­iskola egyik tantermében tartották meg. A jegyző­könyvben 147 szavazópol­gárt rögzítettek. A jelölő gvűlés elnöke dr. Dani Sán­dorné volt. Dr. Diós József méltatta az eddig elért ered­ményeket, majd bemutatta a két jelöltet. Előbb Prágai Tibort, az előző ciklus ta­nácstagját, majd dr. Kaszab Imrét, az új választásra je­löltet. Megtudtuk, hogy Prágai Tibor az elemi és a polgári iskola után elvégezte a fel­sőkereskedelmit. később pe­dig a számviteli főiskolát. Szövetkezeti, majd ruhagyá­ri dolgozó volt. l!)(J7-ben pedig a városi Dárthizottság osztályvezetőjévé nevezték ki. A tanácsnak 11)73 óta tagja, később a végrehajtó bizottság tagjává választot­ták. Jelenleg a városi tanács általános elnökhelyettese. Dr. Kaszab Imre, az Ál­lami Földtani Intézet tudo­mányos főmunkatársa. A JATE Földtani Tanszékén kezdte munkásságát. Fő ku­tatási területe a mélységi vizek vizsgálata. Ennek je­lentősége a lakóhazak ala­pozásánál van. Ismerve a talajvíz összetételét, a gyűj­tött tapasztalatokat. ered­ményeket felhasználva költ­ségmegtakarítás érhető el. Teleki Ferenc hozzászólá­sában a következőket mond­ta: — Melegen ajánlom Prá­gai Tibort. Jól ismerem, se­gítőkész. figyelemmel kíséri a körzet gondjait, bajait. Engedjék, hogv kérdezzek is. Tudom, sok az új lakás, de azt is tudom, hogy a környéken sok az üres la­kás. Ezeket mire tartogat­ják. miért nem adják ki? A közlekedésről: miért nem kérdezték meg a lakókat, amikor elkezdték kurtítani a 3-as villamos vonalát? Za­jos a város: Éjszakánként túráztatják az autókat, csap­kodják az ajtókat. Kucsera Sándor, a földta­ni intézet dolgozója kollégái felhatalmazásából beszélt dr. Kaszab Imréről. -i- Szaktudása, tekintélye, fáradhatatlansága garancia. Méltán került a tanácstagi jelölőlistára. Intézetünk há­rom megyében tevékenyke­dik. s így foglalkozása ré­vén számtalanszor bizonyí­totta szervezőképességét So­kak nevében javaslom jelö­lését. Természetesen volt több hozzászólás is. amelyek vé­gén egyhangúlag ielöltté i/álaszlották Prágai Tibort *s dr. Kaszab Imrét. Ezzel általában véf.'-t szo­kott érni a jelölő gyűlés. A 4-es körzeté viszont nem. Egv kez jelzi, hogv a kö­zönség soraiból szót kérnek. Kaza Zoltán harmadik je­löltre tett javaslatot. A gyű­lés elnöke megkérdezte a je­lenlevőket, hogy a nevezet­tet ismerik-e? Senki nem jelentkezett, s így nem lett jelölt a harmadik ... A. S. Szőregi asszonyok „Egészséges lokálpatrio­tizmus nélkül nem lehet jól végezni a tanácstagi mun­kát" — mondta egv felszó­laló Szőregen, a Htí-os kör­zet jelölő gyűlésén. Szőre­gen. ahol meg kétarcú a lo­kálpatriotizmus, hiszen ti­zenkét éve él a mondás: hozzánk csatolták Szegedet, mert szükségük volt ránk. „Aki mostanában köz­szolgálatba lép, annak na­gyon fel kell kötnie a fe­hérneműt" — hangsúlyozták többen. Tisztában vannak ezzel a választók és a ta­nácstagjelöltek is. A két hölgy, akinek bizalmat sza­vazott a „falu", tudja, mit vállal. Hegedűs Gyürgync, az ál­talános iskola igazgatóhe­lyettese, tősgyökeres szőregi. — Minden tanácstag alapvető feladata a körze­tében mutatkozó problémái; kézben tartása, a felmerült jogos igényekre odafigyelés. Lehetetlen naponta végig­járni, végig kérdezni az egy-egy felelőshöz tartozó 1500 lakost, ezért fontosnak tartom, hogy — hu engem választanak meg — az utca­bizalmikkal szoros kapcso­latot alakítsak ki. űk azok. akik ismerik a többiek ügyes-bajos dolgait, akik se­gítségére lehetnek a tanács­tagnak. Nagy szerepe lesz az összefogásnak: amit meg le­het oldani pénz nélkül, az; úgy kell. — A négy szőregi körzet közül itt jelölnek egyedül nöt? Előny ez, vagy hátrány'.' — Egy nő szívesebben mondja el bizonyos gondjait egy másik nónek. Az itt éló asszonyoknak elég sok prob­lémájúk van — az. orvostól kezdve a szépségápoláson át, a háztartást könnyítő dolgokig — ezeket talán egyesíteni lehet. A más1.; jelölt, dr. Farkas Katalin adjunktus, a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola Neveléstudományi Tanszékén dolgozik. Ö is szőregi. — A világon a legjobb dolog Szőregen lakni. Azt szeretném, ha mindenki igy érezne. Aki szereti a kör­nyezetet, az tesz is érte. El­sősorban a fiatalokra és az. egészen idősekre számítok, velük szeretnék foglalkozni. Az előbbre jutáshoz a ta­nácstag szükséges, de nem elégséges feltétel. Ha én le­szek, ebben a szellemben fogok dolgozni. — Szöreg Szeged része. 4 tanácstagi mankaban ez hogy mutatkozik meg'.' — Ami a városhoz, tarto­zásnak előnye, azt ki kell használni. Mert amíg nem vagyunk még városrész, de már község sem. addig en­nek az állapotnak csak hát­ránya van. — Mit szólt a jelöléséhez a csalad? — Eddig is rengeteg tár­sadalmi munkát végeztem, kezdik megszokni, Ugy van­nak vele, hogy ha úgyis so­kat vagyok távol, legalább Szőregért tegyem. Nehéz persze összeegyeztetni, nagymamák nélkül nem is menne. II. £. Emeletes házat építenek a tápéi Kikötő sor és a Be­rettyó utca sarkán. Irigylik is. csodálják is a környék­beliek Vincze Józsefei. Iri­gyelni legfeljebb a szépséges házat lehet, de azt az erő­feszítést é.s munkát, szorgal­mat, hozzáértést, összefogást, amelyet a család és a baráti kör végzett é.s végez, csak kalapot leemelve lehet cso­dálni. Többször jártam arra, láttam az igyekezetet. Szom­batonként, vasárnaponként, de a hétköznapok késő dél­utánjain, estéin is megállás nélkül folyt a munka. Vincze József asztalos szakmunkás a hajójavítóban. Bennszülött tápéi. A porta, amelyen építkezik, a nagy­anyjáé volt. Tönkrement, öreg épület helyére kerül az új „palota". Így sem sze­rezte ingyen a telket. — A nagymamáé volt ugyan, de tizennégy tulaj­donos neve terhelte. Két­százezer forintba került az öreg ház. é.s a terület. — S miért itt építettek? — Itt születtem, ebben az utcában nőttem , föl é.s éltein harminc esztendőt. Csak e környezetben tudok létezni. Korábban vettünk egy há­zat a Petőfi telepen, de az sem volt valami kellemes. Úgy határoztunk, hogy azt eladjuk, ezt megvásároljuk, és összefogunk az. építke­zésre. , Jött az apósi jöttek a só­gorok, a komák, a munka­társak és elkezdték a fészek­rakást. — Gondolom, a tervezés­sel és az anyagbeszerzéssel kezdődött. — A saját elképzelésemet rajzolgattam le. majd a ter­vező mérnök kidolgozói. Tíz centi hiányzik u tízszer ti-" z.es alapterületből. Invitál a házba. Az. alap­szinthez. néhány lépcsőfok vezet. Nagyméretű társalgó, konyha, kamra, fürdőszoba és eg.y normál méretű szoba. Valamivel alacsonyabb szin­ten a kazánház. A másotlik szinten szobák, mellékhelyi­ségek. Minden praktikus, célszerű. A tegnapi napfé­nyes vasárnapon a villany­vezetékeket szerelték é.s azonkívül még itt is, ott is simítottak valamin. — Mikor kezdték az épít­kezést? — Tavaly augusztusban, de télire már álltak a falak, és fölkerült a tető is. Idén a belső munkákat csináljuk, őszre benne akarunk lakni. — Sokan az anyagbeszer­zésre panaszkodnak. Önnel: sikerűit biztosítani? — Mindent időben besze­reztem. Szerencsém volt. Téglát a szentesi gyárból hoztunk, sódert, meszet, ce­mentet mindig kaptam. Az. ajtókat, ablakokat, vasbeton gerendákat pontosan besze­reztük. Különben a betono­zást, áthidalókat itt öntöttül; formába. Meséli, hogy voltak olyan hét végi napok, amikor ti­zenöten dolgoztuk. Az. asszo­nyok csak főztek, és olykor öntöttek a pohárba. „De az. asszonyok is keményen se­gítettek, még betont is hord­tuk." — Amikor a téli napokon mínusz húsz fok volt, akkor is dolgoztam, emlékszem, az. asszony áthozott egy fröcs­csöt, és kortyolgattam belő­le, de amikor a maradékot föl akartam hajtani, befa­gyott. Ilyen az építkezés, ka­lákában. Nincs pardon idő­re, ünnepre. Sokszor fájt a szívem, amikor láttam a ha­verokat a folyó leié sétál­gatni. — .Vem olcsó mulatság egy ekkora ház fölépítése. — Úgy igaz. Az. OTP-től fölvettem 320 ezer forintot, s a vállalat is segített 80 ezerrel, amely kamatmentes. Hetvenkét éves leszek, mire visszafizetem az adósságo­mat. — Soha semmi fönnaka­dás nem volt? — Nem, csupán egyszer vártunk néhány órát, mert késett a fuvaros a cement­tel. — A kalákában nyújtott segítséget vissza is kellcdni. — Nálam ez már koráb­ban megtörtént előlegbe. Se­gítettem a sógoromnak, az. apósomnak, amikor építkez­tek, most lényegében ne­kem c.sak visszasegítettek. — Belefogna még egyszer? — Lehet, hogy nem. Búr nálunk más a helyzet, Íri­szen nekünk itt kellett fész­ket rakni, máshol nem él­hetünk. Fölösleges tovább zavarni a vasárnapi munkát, hiszen a kalákában sem lehet la­zsálni. Ez. íratlan törvény. A ház. pedig büszkén néz. a Tisza felé, uralja a környé­ket. A iKinél ketrecem ,.bir­tok á bari-'-1 enyhe- irigység bennem is motoszkál, de csuk egy pillanatig. Magam képtelen volnék ilyesfajta fészekrakásba kezdeni. En­nek több oka is van. Az első éppen az. amely az anekdotabeli falusi plébános harangz.úgását akadályozta.., Gazdagh István Kalapács alatt... A Körtöltés utcának ezen a részén, a szilárdnak nem mondható útburkolaton ta­lán sohasem parkolt annyi autó, mint most. Narancs­színű, bogárhátú Volkswa­gen, foltozott Moszkvics, fe­hér, piros és kék Lada, sok­sok Trabant — valakire ta­xi várakozik —, és itt par­kol egy hivatalos kék ARO is. A 39-es számú ház előtt csődület. Közepén zöld tava­szi kabátban, rózsaszínű ha­risnyában, a legmelegebb nyáron viseleles cipellőben, sötét hajú, barna arcú nő ordít. Szidja a kapun belül­re igyekvőkel, akik közül húszezer forint készpénz hí­ján kiszorult. Emlegeti az. elmúlt éveket, amikor az azóta elhalálozott férje együtt bontotta a házakat az itt összegyültökkel. A kék lemezajtó kulcsa 20 zöld bankó é.s érvényes személyi igazolvány. Kicsiny udvar, kicsiny, rétre nviló kert, óriási alapterülelü-ház. Két tágas szoba, ki tudja, hány apró háló- és lakóhe­lyiség. A kél fürdőszobából a lakók nem vitték el a mosdó- és ülökagylókat, a kádakat. A volt tulajdonos­tól a garázsban • rögtönzött — már széjjel turkált — lomtár nyújt még némi in­formációt, no, és a padlás­feljáró padlózatába mélyí­tett rejtekhely, amit talán még az. 50-es évek beszol­gállalásos időszaka fele­dett itt. Az udvari lakrész, két szűk szobájában gyülekeznek ár­verezők es licitálók. A cse­répkályhában hónapok óta nem lobogott a lüz, így per­sze a levegő is nyirkos. To­lókocsiban fiatalember, egyik cigarettáról a másikra gyújt, közben rázkódik, resz­ket, vacog. Az első kikiáltási árat — 70 ezer forint --— nagy fel­hördülés követi. A kikiáltó asszisztense bemondja az utolsó öl másodpercet. Hiá­ba. Senki sem szólal meg. A ház, amelyben vagyunk, (15 ezerért kerülne a kép­zeletbeli kalapács alá. Va­laki negyvenet ígér érte. Felszólítják, hogy ne tegye komolytalanná az. ártárgya­lást. De a kikiáltási áron senkinek sem kell a vályog­épület. A bontásnál a leg­főbb érték a tégla. Az óriá­Kurta munka Szombaton az ország tobb j városában tartottak kom­I inunisla szombatot. Szege­i den, a Minőségi Cipőgyár gyáregységében mintegy 400­an álltak a futószalagok mellé: szovjet exportra ké­szítettel; divatos női cipő­ket. Az. irodai alkalmazot­tak többsége csomagolásban és betanított munkában, a műszakiak pedig különböző szakmunkákban segítettek. A munkabért a műjégpálya építkezésének folytatására ajánlották fel. Társadalmi munkál is szervezlek, éspedig az idei másodikat. Ez. a várostaka­ritó összefogás nem kerül a sikeres akciók sorába, összesen !)15-en jelentkez­tek, ajánlották munkájukat a Tiszta Szegedért, ehelyett (125-en dolgoztak a város különböző pontjain. A pos­tás művelődési otthonnál csupán négyen voltak, a Li­getben, a Kodály téren és az MHSZ-parkban viszont a vártnál többen. Még mindig áznak lla beborul az. ég, a tá­lak, lábosok a konyhaszek­rényből a padlóra költöz­nek. Ha elered az eső, né­hány óra múlva a harmadi­kon is csurogni kezd a víz, a csillár helyéből és a pane­lek illesztékeiből. A ne­gyediken, Lázár János la­kásában térképet rajzol u penész a tapétára. A pad­lószőnyeg foltokban fekete­dett össze a tetőszigetelés­ből lecsurgott kátránytól. (Pudlöszön.veget a biztosító sem térit, mert az — úgy­mond —. megszárad.) Nagy Jánoséknúl szétrepedt a csillár. Tornyai Jánosoknál csak a konyhában és a für­dőszobában van áram, az előszobában és a lakószo­bákban gyertyával, zseblámpával világítanak. Süketen hallgat a színes tévé, az antenna aljzatából is folyt a víz a héten. Lá­zár János elköltözött — no nem u tanács által felaján­lott szükséglakásba, mert annak költségeit nem tud­na kifizetni — hanem is­merőshöz. Lakása rezsijét a villanyszámla kivételével ugyanúgy fizetnie kell, mintha otthon lakna, a Gaz. utca 12,a-ban. Két és fél hónap után még mindig áznak a feb­ruár .eleji szélvihar egyes károsultjai. Sokan egysze­rűen felháborítónak tart­ják, hogy olyan házakat lervez.(het)nek, amelyeknek az. első nagyobb szél elvi­szi a tetejét. Mások úgy vé­lik, a vihar ott okozott kü­lönösen nagy kárt, ahol a csak enyhe szélre tervezett házaidat szakszerűtlenül, trehány módon építették meg. Hogy ez nemcsuk a károsodottak véleménye, bizonyítja, hogy. á szegedi parlértckezleten a városi tanács elnöke is hasonló értelemben foglalt állást. A megrongált telól; jó része egyébként mar korábban is per alatt állt, a biztosító sok helyen a Déiép helyett fizeti meg a kárt, A dé­lépesek azt mondják erre. nem lehel alaptalanul vá­daskodni: mindent szakér­tőkkel kell bizonyítani. Nos, mi van, ha bizonyít­ják? Ha végigjárják a pert, a rengeteg jogi csűrés-csa­varással, időhúzással, aka­dékoskodással? A Gáz. u. 12. esetében például a Leg­felsőbb Bíróság ítélete kö­telezi a Délepet, hogy áp­rilis 30-ig állítsa helyre a tetőt. A lakók jelét sem látják, hogy a munkát el akarnák végezni — pedig egy hét alatt műszaki kép­telenség befejezni. Ugy lát­szik az. íteletet is semmibe lehet venni . . . Állunk a tönkrement la­kásban a fásult, megkese­redett lakókkal. Azt mond­ják, lehet, hogy ez a válla­lat mindezt megteheti Ma­gyarországon. A Délep ve­zetőinek helyében ők azért, szégyellnék piros betűvel rányomtatni a céges levél­papírra, hogy az MSZMP KB Kongresszusi Zászlójá­val, a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlójával kitüntetett vál­lalat. Tanács István lakás falaiban pedig csak alig néhány száz égetett agyagdarab van. A követ­kező árverésre kerülő ház lakott. Ez érződik az alap­áron is: mindössze 12 ezer­rel kérnek többet érte az óvadéknál. Halk szópárbaj, ötszázas ráigérések. Az utol­só összeg — 35 ezer 500 — a tolókocsiból hallatszik. Rövid adatfelvétel, s már­is újabb ház kerül sorra. A beígért összeg után ne­vet is illik mondani. Az eseményt irányítók ismerik a közönséget. Feltűnik, hogy Bélának jelöli meg magát valaki, akit eddig Argyilus­nak tudtak. A kérdésre jön az elsöprő magyarázat: Bé­la-öccs néma, ezért, amikor licitálni akar, bátyját böki oldalba. Hogy mik a jelkul­csok, arról nincs szó. Az egyujjas döfés ötszázat, a kcllőujjas ezret jeleni ta­lán? Akárhogy is, megvesz­nek egy portát. A követke­zőre is beígéri Argvilus Bé­la nevében a kikiáltási árat, csakhogy az előbb az adat­felvétel közben kiderült: az öcsi is tökéletesen beszéli a magyar nyelvet. Hangos szavú bátyja most új ma­gyarázatot talál: a fiata­labb lest vér először van ilyen helyen, nem ismeri az etikettet. Az új ígéretet a kikiáltó a komolytalanságra való hivatkozással nem fo­gadja el. Később a páros újabb portához jut Béla sza­vai által. Indul is leszurkol­ni a néhány tízezer forin­tot, de hoppá! A másik he­lyiségben jut c.sak eszébe, hogy a bankók Argyilus zse­bében rejtőznek. Visszajön. A báty zsebéből előkerül a vaskos zöld köteg, mindenki számára láthatóan lassan ki­számolják a vételárat. Ezek, után ki érti ezt a duót? Az adatfelvétel közben a közönség mindig próbálko­zik a következő épületre árpaktumot kötni. Ketten­hárman egyezségre is jut­nak, de a másik szélről mindig akad ellenfél, aki a számítottnál jobban felve­ri az árat. Van, aki érdeklődőből már csendes szemlélővé vált. A kikiáltó a házsor végéhez közeledik. Ismét előkerült az. előbb komolytalan igc­relek miatt eladatlan épü­lel. Aztán Vége, lehel menni mindenkinek az óvadékért. Az asszonyok kara csaló­dott. Hitték, hogy a fél órá­ja óriási csenddel fogadott kikiáltási árak helyett mos­tanra kisebbet talál a ki­kiálló. Csalódottak és mél­tatlankodók. A kék vasajtót h«lü'»"ől esővel támasztották ki. Csendes zöldüléssel nyí­lik. A kilépőket kíváncsis­kodók fogadják: utcabeliek, akiknek eddig volt lakóhe­lye talán a következő alka­lommal kerül licit alá, ro­konok, akiket érdekel, mit vett a családfő, ismerősök, akik arról akarnak tudni, bonthatnak-e valamit a kö­vetkező egy hónapban. A ta­xiban a kormány mögött csendesen szunnyad a so­főr. Rölc István Hegedűs­palánták Kanadából Ma, hétfőn este (i órai kezdettel a Tömörkény Ist­ván Gimnázium es Művé­szeti Szakközépiskolában (Lenin körűt 7!). földszint) Lana és Scött John kana­dai testvérpár hegedükon­certjét rendezik meg. A Jeunesse magyarországi szer­vezete meghívására hazánk­ban először koncertező gye­rekek szép sikerekkel büsz­kélkedhetnek: számos dijat nyertek az Egyesült Álla­mokban, Portugáliában, Spa­nyolországban. A szegedi hangversenyen édesanyjuk kíséri őket zongorán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom