Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

Á demokrácia iskolája D

ivat szó, divat fogalom. Használják hívei belső meggyőződéssel, használják ellenfelei — antidemokratikus gyakorlatuk igazolására. Régi a példabeszéd a macskáról, aki az egérlyuk előtt szidalmazza a gváva egeret, mert úgymond, annvi bátorsága sincs, hogy előbújva, nyíltan nyilvánítson véleményt. Nem divat nem a demokrácia hívének lenni napjainkban. De a reflexek, amelyek az emberekben munkálnak évezredes feudális hagyományokat őrző hazánkban, nem a demokrácia iskolájában rögződtek. Hanem azokban az osztálytermekben, melyeknek po;osz hagyományait annyian bírálják, mert az erösebb igaza mindig elnyomja a gyengéét, és a tanítói igazság sem a belátáson, sokkal inkább a tekintélyen alapul. Már ott. akkor, megkettőződik az értékrend, hisz minden gyerek jól tudja, ki igazán tehetséges társuk, £ ki csupán a tanárok kedvence. A valóságos és a vélt-elfogadott értékek közötti ellentét azután sem csökken az előmeneteli pozíciókért folytatott küzdelemben, és ez csak tovább sarkítja, polarizálja az eltérő gondolkodásmódú emberek csoportjait. Hiszen ki ne tudná, hogy az ellenvéteményt nem kedvelő főnökök „jobb kezei" általában hasonló gondolkodásúak, s a belülről irányított, szokimondásra hajlamos egyéniségek nehéz kálváriát járnak, mire megtalálják a maguk helyét a társadalomban. Az a folyamat ugyanis, amelynek hutására tehetséges mérnökök, tanárok sokasága hagyja olt városát, szakmáját, s vezeti el őket a második gazdaságba lángo.ssúlőnek, fuvarozónak, vagy benzinkutasnak, nemcsak az anyagi megbecsülés hiányából adódik. A munkahelyek szorongató hangulatú belső légkörének — légyenek azok tervező intézetek, iskolák, vagy kutatóhelyei; — éppen annyi szerepe van a „megfulamodásban", mint a hó végén kézhez vett lapos bontóknak. Társadalmunkban a teljesítmény szerepe mind meghatározóbb — ez sem új dolog. Ám, a teljesítménvelv önmagában még nem biztosítéka a valóságos es legjobb képességeket kibontakoztató munkának. Bizorryiték erre a sztahanovista mozgalom számos: vadhajtása, az ötvenes években, amikor a demokrácia, vagy máskippen formázva a fogalmat, a kisebb és nagvobb társadalmi kontroll hiányában a' ickordmunkaeredmények, éppen úgy nem hoztak létre valóságos értékeket, mint a tervszámok teljesítésére berendezkedő, s eladhatatlan terméktömegei gyártó „kiváló" üzemek. A teljesítmény valódiságát tehát részint a mérhetőség, részint a munkahelyi demokrácia szavatolhatja. Akar egyik, akár másiK hiánya — csupán délibábot ra jzol a társadalmilag hasznos eredmények- helyett. Hiszen egyszerű az esztergályos esete, aki az adol't munkadarabot gyorsan es kiváló minőségben készíti el. De mi légyen azokkal a főként értelmiségiekkel, akiknek munkája — azaz lelkiismeretessége, talentuma — csak igen nehezen mérhető, és akiknek teljesítményét éppen a differenciált munka szerinti bérezés elve alapján csaknem kizárólag a főnöki szubjektivitás ítéli meg? Példák sokasága hozható iskolákból, rendelő intézetekből és máshonnan, amelyekben a leszült belső közhangulat forrása éppen az a sajátos belső értékrend, mely elválasztja a szorgalmast a talpnyalótól, es az utóbbiakat helyezi a jutalmazási, fizetésemelés! listák elére. Ezért aztán a helyűket nem lelő pályakezdő mérnökök, ötlétgazdng közgazdászok, friss gondolkodású tanácsi dolgozók, lelkes sablonokon változtatni kívánó tanárok kihasználatlansága jelenti azt a belső tartalékot, amelynek íelszabaoitása a legtöbb hasznot hozná, ha a munkahelyeken az. irányítás, a vezetés gyakorlatát a demokratizmus frissítő szelei járhatnák át. E

z a háttere annak a gondolatnak, amelyet a pártkongresszus u következőképp fogalmazott meg: ..Fejlődésükkel együtt jár. hogy nö a magas fokit képzettséget igénylő szellemi munka jelentősege. Szellemi erőforrásaikkal ésszerűbben kell gazdálkodni, növelni kell az értelmiségi munka társadalmi megbecsülését, elő kell segíteni a közéleti aktivitásnak cs alkotókészségnek nagyobb mérvű kibontakozását." A demokrácia lényege az érdekek egymásra épülése olyan rendszerre, amely a társadalom egészének jobbulását szolgálja. Mindennek alapja pedig az, hogy nemcsak joga, hanem kötelessége vezetőnek és — mily csúnya is a szó — vezetéttnek egyaránt a vélemény szabad kinyilvánítása, lett légyért akar kisebbségi vagy ellenvélemény is az. Hiszen attól, hogy az igazságot vagy unnak mégoly töredékét is, csak nehany ember vagy magános szószóló fogalmazza meg. attól még igaz lehet. És ki az, aki nélkülözni tudná napjainkban a hasznos eletre szóló igazságoknak akárcsak toredékét is? Erre utal az a nagyőri pontos fogalniazású kongresszusi passzus is, amelyre remélhetőleg mind többen hivatkoznak majd az elkövetkezőkben: ..Az érdekek egyeztetésének olyan módsz'ret cs mechanizmusát kelt kialakítani, amely felszínre hozza az elterö érdekeket, lehetővé teszi jobb összehangolásukat, egyben biztosítja a közérdek elsőbbségét." Nos, mindennek kibontakoztatása alkotja a demokrácia iskolájának házi feladatát napjainkban. Pavlovits Miklós Az elfeledett Rókus Rugdostuk a köveket, ha nem volt más dolgunk. Bámultuk a Pest felé billegő autókat, figyeltük, hogy rázza ki géplelküket az. agyonkoptatott macskakö. megpróbáltuk elhinni, hogy valahol a világban űrhajókat énítenck ós embert lőnek az évbe. Találgattuk lassan gyarapodó ésszel — vajon itt miért nem moccan előre a világ? Mert nem moccant. A templom, a kórház, a Marx téren nvüzsgő niac. a Vasutas-pálya. a börtön, a konzervgyár, az. ccsetgyár, a gázgyár, a ruhagyár, az állomásnál nyöszörögve forduló villamos gyerekképz.eletünkbcn a világ teremtésétől éltek már. s hittük — így és itt pöffeszkedik mindez a világ végezetéig. Legföljebb ledől testükről a vakolat (mert Rókuson akkoriban így diktálta a szokás), megroppan a tetőgerinc, ós... Nem lett és. Egyszer csak székházat telepítetlek az Eszperantó utcába, négyemeletes bérház, takarta el a világ elöl a sói-palackozót, autóbusz-pályaudvar lopott területet a piactól, tízemeletes munkásszállóra futotta a Délépnek. Rókus még mindig elhanyagolva, pusztulva kapaszkodott a belvároshoz, de mintha, valami... Igen. valami mozdulna — bólogílttajc a Kossuth Lajos sugárút ket oldalán. Amikor pedig hatsávos út takarta itt el a macskaköveket. már biztosra vehettük — nem feleltették el Róktixt. ide is sZ.án a világ valamit a XX. századból. Hogv hova tűntek a kövek? Nem tudom. Én már rein rugdosom. Megtanultam viszont bölcs könyvekből. hogy ezt a részta XVIII. században még Újváros néven említette egy jegyzőkönyv. s mai nevét a Szent Rókus kápolnáról kapta. S mir.tha ma éppen azon dolgozna a város, hogy újra illő legyen az. Újváros titulus. A nyolcvanas évek éléjén megkezdték Rókus l-es ütem építését (ez. hivatalos név, és panel lakótelepet, jelent).:'. Nem sokkal később pedig már be is költöztek az. első lakók a „spenótházakba" (ez, nem hivatalos elnevezés, viszont találóan szemlélteti az új épületek nem túl sikeres sz.inét). S ahol egyszer elindul a dömper. gyökeret ereszt a daru, már feltartóztathatatlan a fejlődés. Mire észbe kaptunk, már a Csongrádi sugárútig nyújtóznociott az. úi lakótelep — ez. egyébként Rókus egy'k h.Máráltomása —. is'; .la cpiilt óvoda meg barakkABC, ahogy egv új részhez illik. Most pedig egy sz.éo kerék szám következik: :i(>00 lakásba költöztek már be errefelé. Elfeledett Rókus? Már nem hiszem. Pedig hitetgeti azért a Rókusi körút mellé telepített úi világ. Az építők ugvanis valahova eltűntek (valahova? — Felsővárosra), s most találgathatunk: vajon mikor rakják már rendbe az új víztorony környékét, mikor egyenesítik ki melletté körutat, mikor léh.et végre az úi Ilona utcába autóval is beállni, mikor*' énül fel az. új és már nem barakk-ÁBC. mikor lesz végre egv vendéglő a 3000 laka'shoz? Mert ugyebár ennyi úi otthonban akár 10 ezer ember is elfér. Mai. várossá nyilvánító magyaros lendületünk idején egy ekkora település már címert faragtat magának. És mikor lesz orvosi rendelő, mikor apad el a sár. mikor'nőnek a fák. sarjad u fü. tűnik el az építési törmelék, mikor.-..? Kérdezni persze lehet. De van válasz .is: az ezredfordulóig meglesz. Elkészült ugyanis Rókus távlati fejlesztési terve, amiben ilven jfogalmak kerültek — újróku.i. R-2-es terület. Újrókus, a Rókusi körűt városközponthoz, közelítő oldalára kerjil. A földgyaluk már dolgoznak is. csákányok temetik a hűtőházat, s ha minden igaz, az idén már alapoz a Délép. 1200 lakást álmodott ide a tervező, Hernyók Imre. Azt is elmondta, hogy „az alapellátás mind'en tekintetben biztosított lesz". Sőt! Új buszpályaudvart terveztek á Búvár tóhoz. Rossznyelvű rókusiak szerint egyelőre elég lenne az is. hu a régi leszakadt tetőszerkezetét végre a helyére billentenék. A Vér-lóhoz vendéglátó egység települ majd. Egyelőre erre semmilyen jel nem utal, s ki tudja, miért nem akar egy vállalkozó kedvű cég sem gyorsan szép haszonhoz jutni ezen a „szűz" területen. A városrész központja pedig a víztoronynál lesz. Az ittlakók azt mondják: egyelőre nvissák meg végre a drótkerítéssel lezárt kocsi utat. A felsorötas még nem is teljes. De azt hiszem- egyelőre elég. mert liem marad hely annak a bizonyos H— 2-es területnek. E/l a Kossuth Lajos sugárút — Rókusi körút — Puskás utca közötti vidékre szánják, lí— Nemcsak lakni — élni 000 lakással nyomul a Belváros felé. Ha ehhez , ügyesen kapcsolódik majd a magánerős építkezés, a 90-es évekre szép lesz a táj, * Volt egyszer egy vasárnap. Igazán hétköznapi, ünneptelcn vasárnap, itt Rókuson. Távaly -ősszel. A kék iskolában pedig — amit egyébként Rókusi II-es Számú Altalános Iskolának hívnak, de így se szebb — színpadot emeltek, country zenész szórakoztatott, népművészeti sátrak kerültek, aszfaltra rajzolhatott a gyerkőc. s filmvetítés is szerepelt a programban. Hogy ki tudta ezt előre? Nagyon kevesen, pedig hirdette a plakát a „Rókusi vasárnapot". Így aztán délelőtt inkább csak bámészkodott a nép, kerítés mellöj dicsérte az ötletet. Majd mind többen jöttek, a gyerekek is kiismerték: itt még rohangálni is lehet. Mire elfáradt a Nap. hangulat is" kerekedett a kék falak környékén. Rókusi hangulat, Ujrókusi. Nem a panel hátrányairól trécseltek akkor, nem az elidegenedés, meg a beton ridegség volt a téma, hanem, azt hiszem, sokan érezték — valahogy igy kezdődik az új világ a kész paneltól búcsúzó daruk nyomában. Vasárnap voltj Egészen egyszerű vasárnap. S. hogy mikor lesz legközelebb? Reméljük nemsokára. Mert itt senki népi ér rá kivárni az ezredfordulóra ígért összkomfortot. Ma. most kell élni Rókuson. Élni, és nemcsak lakni. Ugye. ne magyarázzam él, mi a különbség. Bátyi Zoltán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m 73. évfolyam 93. szám 1985. április 22., hétfő Ára: