Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 92. szám 1985. április 20.. szombat Ara: 1,80 forint Elfogadták a terület- és településfejlesztés hosszú távú koncepcióját Az 1972. évi VII., az 1979. évi II. és az 1971. évi I. törvény módosítása — Fölhatalmazás a Varsói Szerződés meghosszabbítására vonatkozó okmány aláírására Hetényi István pénzügyminiszter beszéde elején indokolásul mindjárt hivatkozott az országgyűlés mostani kétnapos tanácskozására, amely rámutatott a tanácsi munka feladataira. Elismerve a tanácsok eddigi eredményes munkáját a társadalmi elet szervezésében, a társadalmi demokratizálódás és a gazdaságirányítás fejlődése egyaránt megköveteli, hogy új szakaszt nyissunk a tanácsi gazdálkodásban. Erre köteleznek bennünket az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott nagy jelentőségű társadalompolitikai állásfoglalások is. — Célunk az — mondta —. hogy a helyi és megyei tanácsok növekvő feladataikat még inkább a helyi lehetősegek és igények alapján, azokat önállóan merlegeive oldják meg. Ennek révén eddig szunnyadó energiák, erőforrások legyenek bekapcsolhatók a társadalom vérkeringésébe. A tartácsi gazdálkodás fejlesztése igényli az állami pénzügyekről szóló törvény módosítását is. Üj módon kell szabályozni a tanácsok bevételi és kiadási lehetőségeit, jogosultságait, és kapcsolatukat az állami költségvetéssel. Az előterjesztett javaslatok alapgondolataként a miniszter kiemelte: Pénteken délelőtt a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pai, az Elnöki Tanács elnöke- Kádár János, az MSZMP főtitkára: Lázár György, a Minisztertanács elnöke: Németh Karoly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak/a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszak második napjának első felszólalója Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter volt, majd Nyers Rezsó (Bács-Kiskun m.. 1. vk.), Stadinger István (Budapest, 6. vk ). Weiszböck Rezsó né (Győr-Sopron m.. Iá. vk.), Tar Imre (Szabolcs-Szatmár m., 13. vk.). Fiain Tivadarné (Heves m., 1. vk.). Simon Ernővé (Somogy m.. 11. vk.), Várhclyi József (Zala m.. !). vk.). Mcstcrházy Mária (Vass m., 9. vk.), Hódosi Jenöné (Baranya m., 14. vk.). Kapinya Miklósné (Tolna ml, 2. vk.). Nagy László (Borsod m., 16. vk.). Tóth József (Szabolcs m.. 17. vk.), továbbá Boros László (Budapest, 26. vk.) mondta el véleményét a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslatról. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke — élve jogával — valaszolt a vitában elhangzottakra. Az országgyűlés — az elfogadott napirendnek megfelelően — c népgazdasaqi tervezésről szóló, 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalasával folytatta munkáját. Ismét Faluvégi í.ojos emelkedett szálasra. (Beszédét külön közöljük.) Mivel a törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett — határozathozatal következett: az országgyűlés a népgazdasagi tervezésről szóló, ,1972. évi V/f. törvénu módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint következett a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben az állami pénzügyekről szóló. 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint a tanácsokról szóló, 1971. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalása. Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. s a kormány nevében előterjesztene a két törvény mndositásara irányuló javaslatot. (Előterjesztését külön közöljük.) Mivel a törvényjavaslatokhoz hozzászólásra senki nem jelentkezett, határozathozatalra került sor. Először az állami pénzügyekről szóló, 1979. évi 11. törvény módosításáról készüli törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezután n jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottságnak a tanácstörvény módosításához beterjesztett további módosító indítványát, majd a tanácsokról szóló, 1971. évi I. torvény módosításának törvényjavaslatát általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta az országgyűlés. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Vafkonyi Péter külügyminiszter emelkedett szólásra, hogy felhatalmazást '.érjen az országgyűléstől a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóin okmány aláírására. (Beszédét a 2. oldalon közöljük.) Határozathozatal következett: az országgyűlés — egyhangú szavazással — felhatalmazta a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetőjét a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Az elnöklő Sarlós István a napirend vé'géziével megköszönte a képviselőknek eddigi tevékenységüket, majd utalt arra, hogy az országgyűlés — ebben az összetételében— most befejezte munkáját: június 8-án választásokra kerül sor. Az elmúlt öt esztendő parlamenti tevékenységét értékelve, Sarlós István megállapította: az országgyűlés megfelelt a munkajával szembeit támasztott követelménynek, tevékenysége jol szolgalta azokat a célokat, amelyeket a XII. pártkonare.sszus határozata és az akkori valasztasi program tartalmazott. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István. Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — ezzel befejezte munkáját. Faluvégi Lajos Érvényesüljön jobban a társadalmi és gazdasági tervezés kölcsönhatása A Minisztertanács ezen az mány elnökhelyettese: — tési feladatait, továbbá e Ülésszakon a népgazdasági Növelve a tervezés demok- szervezetek tervezflmunkajátervezésröl, az állami pénz- ratizmusát, a különféle ér- nak a népgazdasági terveügyekről es a tanácsokról dekek feltárása céljábólszé- zéssel való kapcsolatát. Az szóló törvény módosítását is lesitjük a tervezéshez való előírások megőrzik azt a javasolja az országgyűlésnek, társadalmi részvételt. Ezért felfogást, hogy a tanácsok és E három — a gazdálkodás a módosítási javaslatok ki- a gazdálkodószervezetek terszempontjából fontos, egy- mondják, hogy a társadalmi vező tevékenysége összefügg mással szorosan összefüggő szervezeteket, az érdekkép- a népgazdasági tervezéssel. — törvény módosítása szer- viseleti szerveket, a szakmai Ugyanakkor az új szovegeves része annak a kormány- és a tudományos testülete- zés az eddiginél egyértelzati munkának, amely gaz- ket be kell vonni a népgaz- mübbé teszi, hogy az önállódaságirányitási rendszerünk dasági tervek készítésébe. an gazdálkodó szervezetek továbbfejlesztésére irányul — Ugyanez a szándék fejező- tervezőmunkája közvetlenül mondotta elöljáróban, majd ** ki azokból a módosítá- nem része a népgazdasági ' . ' . ... sokban, amelyek a népgaz- tervnek, azzal adminiszlraa nepgazdasagi tervezesrul dasagi terveyxistói azt igény- liv módon nincs összekapszólo törvény módosításához hogy jobban, megalupo- csolva. A törvény módosiláfűzött ajánlást. zotlabban vegye figyelembe sa — az előrelátó, ésszerű — A/ 1072 évi VII tör- a gazdasághoz szorosan kap- gazdálkodás elősegítése érvény a népgazdasági terve- csolódó társadalmi folyama- dekében — azt célozza, hogy •zesben mibóségP "változást tokát. Ily módon jobban ki- az ónálló tanácsi es a válhozott. Szocialista társadal- fejezetre jut a társadalmi és luluti tervezes a Jövőben mi-politikai rendszerünknek a gazdasági tervezés kél- meginkabb a sajat feladatok me" telekien a törvény ke- csonhatása — mondotta, kijelulesere es vegréhajtasuk retebe foglalva - határoz- majd igy. folytatta: teltételeinek kidolgozásáig tuk meg a népgazdasági tc-r- A második kérdéskörben irányuljon. Ezáltal — s egy vezés lényegét és szerepét a kiemelendő javaslatok arra jól működő gazdasági szagazdaságirányítás rendszeré- irányúinak, hogy a tervezés- bályozórendszerrel — íokozhaben. A törvény alapelvei a ben növekedjen a tanácsok, tók leginkább a gazdálkodógyakorlatban jól beváltak, a gazdálkodó szervezetekön- szervezetek teljesítményei,és Társadalmunk és gazdaság- állósága, felelőssége. Az új ilyen módon mozdítható elő irányítási rendszerünk fej- rendelkezések a gazdaságira- a legjobban a népgazdasági lodése es fejlesztése azon- nyitási rendszer tlivábbfej- tervekben foglalt célok eredban időszerűvé teszi a tör- lesztéséhez igazodva állapit- menyes megvalósítása, vény néhány rendelkezésé- ják meg a tanácsok, a vál- Az emiitetteken kívül nének változtatását. lalatok és a szövetkezetek— hány más módosítást is jaEzek kozul a két leglénye- tehát az' önállóan gazdálko- vasolunk. Ezek elsősorban a gesebbet emelte ki a kor- dó szerveitek — tervkészi- tervezés gyakorlatának továbbfejlesztésére irányul-i nak, mint például tervezést változatok készítése, a tervezés folyamatossá tétele, a folyamatos gazdaságirányítással való összehangolása. A-jörvény jellege, továbbá az előterjesztett módosítások és a hatályban maradó rendelkezesek közötti összefüggés azt indokolja, hogy a törvény egységes, teljes szövegben legyen kihirdetve. Ezután Faluvégi Lajos tájékoztatta az országgyűlést, hogy a terv- és költségvc*té.si bizottság, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi biA zottság együttes ülésén megtárgyalta az előterjesztett törvénymódosítási javaslatot. Ennek során néhány módosító indítvány hangzottéi, amelyeket az ülésen részletesen megvitattak. A bizottságok — a vita és a kormányzati kiegészítő tájékoztatás alapján — jelentós szótöbbséggel a javaslat szövegének változatlan formában való elfogadása mellett foglaltak állást. Ugyanakkor kérték az indokolás kiegészítését azért, hogy rnég világosabbá váljon a törvényben rögzített rendelkezéseken foglalt jogalkotói szándék. Ezeket a kiegészítéseket elvégezték és a törvénnyel együtt közreadták. Faluvégi Lajos végezetül a Minisztertanács nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — miként azt a két bizottság állásfoglalása is megerősítette — az, országgyűlés változtatás nélkül fogadja el. Hetényi István Célunk: új szakaszt nyitni a tanácsi gazdálkodásban sában. Azt is várjuk végül, hogy e folyamatban növekedni fog a tanácsi gazdálkodás hatékonysága, terjed az erőforrások takarékos felhasználása. — Lényegesen javítsuk a helyi önállóság anyagi hátteret. A jövőben döntően a helyi tanacsok rendelkezzenek a működési es íejlesztesi eszközökkel, es a kiadások nagyobb részét normatív juttatások, pályázati úton elnyerhető céltámogatások és a helyi bevételek fedezzék együttesen. Szűnjön meg a tanácsi gazdálkodással kapcsolatos központi kötöttségfek minél nagyobb része, növekedjék ezzel a megyei és a helyi tanácsok felelőssége döntéseikért. és a lakosság részvétele a helyi feladatok kijelölésében és megvalósíláMindezekért mit kell tenni? Az egyik teendőnk, hogy a tanácsok bevételei és kiadásai szorosabb összefüggésbe kerüljenek. A tanácsok bevételi forrásának kijelölésekor a bevételi források olyan megállapítására törekszünk, amely a tanácsok számára biztonságosabb gazdálkodást tesz lehetővé, és emellett jobban ösztönzi őket a helyi bevételek növelésére. A biztonságos gazdálkodást szolgálja az úgynevezett szabályozott bevételek növekvő súlya és e bevételek megállapításának módja. Ezt szolgálja az is, hogv a tervezés keretében kialakított kiadási előirányzatok, igények figyelembevételével kerül megállapításra az állami támogatás. A helyi gazdálkodás hatóköre növekszik és csökken a megyék közvetlen elosztó szerepe. A helyi tanácsnak jutó állami támogatás növekvő részét objektív feltételek alapján osztják el. A szabályozott bevételek összege és az állami támogatás fedezni fogja a meglevő intézmények kiadásait, és ezekből finanszírozzák a népgazdasági tervvel össze(Folytatás a 2. oldalon.) 4 í