Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

Csütörtök, 1985. április 18. 5 Megkezdődött a mai magyar zene hete Az első ünnepi esemény Kalmár László szerzői estje volt hétfőn a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A szerzővel ezúttal Kocsár Miklós beszélgetett. Betekintést kaptunk a komponista műhelymunkájába, s életútjának állomásait is megismerhetjük. A bemutatott kompozíciók árnyaltabbá tették a szerzőről mintázott portrét. A számok világához való vonzódása, a szerkesztéshez való hajlama — mely műveinek pontos arányaiból, tiszta formálásából. s adott esetben elsősorban a ráció, az értelem inspirálta zenei anyag megkonstruálásából kiderült — nem véletlen. Atyai ágról természettudományos (matematika, csillagászat), anyai ágról zenei impulzusokat kapott. A komponista stúdiumának tárgya — például a Nyolcadok című zongoradarabjában is — az arányok, a ritmusértékek időben való távolságainak különböző nagysága volt. Maczelka Noémi és dr. Kemény Erzsébet mutatták be négy kézre, s vállalták az 1981ben komponált négykezes Blues, az érdekes hangulatú zongoramű ősbemutatóját is. Az Invenciók zongoradarab sorozatának négy nem könynyü tételét szintén Maczelka Noémi szólaltatta meg, igen szépen. A Szonátát fuvolán és zongorán is Maczelka és Román Zoltán harmonikus, hangulatos, jó előadásában hallottuk. A mű nem a klasszikus értel.emben vett szonátaforma, hanem annak, illetve a dallamnak, a zenei anyagnak különleges, mai szellemben fogant átszervezése. Sereno cimü, gordonkára es hárfára komponált müvéből — Felletar Melinda és Sin Katalin avatott tolmacsolásaban — fény derült arra, hogy a szerző fantáziáját a különleges hangszerkezelés. a különböző játékmódokkal való próbálkozás izgatta. Színes effektusok halmaza, akusztikus élmény a kísérletező kedv gyümölcse. A szerzői estet a vegyes karra írt Seneca Sententiae cimü kórusmű zárta a Canticum kamarakórus (vezető Gyiidi Sándor) artisztikus, tiszta tolmácsolásában. Kalmár László ezzel a kompozíciójával 1977-ben egy londoni alapítvány, a Kodály Foundation kóruspályázatának diját nyerte el. A zenei hét második koncertjén. kedden este, a Weiner kamarazenekar s a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola vegyes kara muzsikált, Weninger Richárd vezényletével. Igen értékes, jó kompozíciókat ismerhettünk meg, magas színvonalú, kiluno előadásban. Kocsár Miklós Sequenze vonósokra cimu alkotása 1980-ban született. 14 ötletes, színes, különböző hangulatu rövid téléi füzére a szellemében nepdaltisztasagu mű, melynek pikáns fűszere a mérsékelten es drámai funkciójában igen szerencsésen elhelyezett aleatória. A hangverseny kuriózuma kétségkívül Tarjam Ferenc kürtjátéka volt; havasi kürtön. Farkas Ferenc örök vitalitású játékos kedve varázsolta koncert pódi unva a végtelen havasok világában honos, érdekes népi hangszert Müve, a Concertino Kustico, üde, friss, gyönyörködtető muzsika. Láng István Három mondat a Rómeó és Júliából cimü műve atonális zene a javából, s az aleatória szerves alkotóeleme. 1971-ben Hannoverben volt az ősbemutatója a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában, .Sándor Frigyes vezényletével. A kiváló elődökhöz méltó volt a Weiner kamarazenekar produkciója. Itt is, mint a bemutatott többi kompozíció megszólaltatása során is, a gondos, pontos, lélekkel teli és őszinte ügyszeretettől fűtött munka eredménye mutatkozott meg. Az igényes mü mindhárom tételét szuggesztíven szólaltatták meg. Méltó zárása volt a nagy sikerű hangversenynek a vonós zenekarra, kamarazenekarra, basszusszólóra s orgonára írt, megrázó hangulatú Vántus kisoratórium, a Fragmenta Bathoriana. Az 1979—80-ban született háromtételes alkotás a nyírbátori városi tanács felkérésére, a város 700 éves évfordulójára készült. A zene szövegének anyagát (I—III. tétel) — a nyírbátori templomban nyugvó — Báthoriak márvány síremlékein található latin nyelvű töredékek szolgáltatták. A II. tétel anyaga a híres Krucsai oltár építtetőinek temetésén elhangzott magyar barokk búcsúztató részletnek veretes, szép szövege. Döbbenetes hatással beszél az elmúlásról nemcsak a vers, hanem Vántus István zenéje is. Sinkó György e tételt a zenekar és a kórus kíséretével i-endkivül mély meggyőző, láttató erővel, izzó drámaisággal, finom lírával tolmácsolta. A III. tételben (Sírfelirat) az ötszólamú vegyes kar magasztosan, fényesen zengő szólamaira alapozva, a pentaton dallamvilágból sűrített dús, pompázatos harmóniákkal gazdagítva, ritka szépségű, mélyértelmű költői vallomást hallottunk az emberi életről. Berényi Bogála Szakszervezeti emlékülés Kétnapos rendezvénysorozatot tart Szegeden a Népszava Lap- és Könyvkiadó, valamint a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa — a felszabadulás 40. évfordulója jegyében. Az SZMT oktatási központjában (Vörösmarty utca 5.) ma, csütörtökön délután fel 2kor két kiállítást nyit meg Kiss Jenő. a Népszava Kiadó igazgatója: az egyik a Népszava történetét mutatja be, a másik a ..40 éve történt a szakszervezeti mozgalomban" címet kapta. A megnyitó után. 2 órától sajtófórumra várják az érdeklődőket a Népszava Szerkesztőség vezetői és munkatársai. Pénteken reggel fél 9-kor Roland Ferenc, a SZOT osztályvezetője nyitja meg „A szakszervezeti mozgalom történelmi útja és jelene" című emlékülést. Búza Márton, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének igazgatója plenáris ülésen tart előadást a szakszervezetek helyéről, szerepéről, majd három szekcióban — történeti, gazdasági-politikai és kulturális témákról — folytatódik a konferencia munkája. Nemzetközi tudományos eszmecsere Lukács György Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet XX. százaai fejlődésében címmel nemzetközi tudományos üléssza* kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Intézete és a Politikai Főiskola rendezésében, a Budapest Kongresszusi Közpóntban. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. A háromnapos eszmecsere-sorozatot Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, köszöntve a konferencia külföldi — a szocialista országokból és több tőkés államból érkezett- —, valamint hazai résztvevőit, majd Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tartott előadást Gondolkodva cselekedni címmel. Lukács Györgyről szólva hangsúlyozta, eszmecsere, a vita. a kritika lehetősége és gyakorlása Lukács György számára sohasem volt gesztus, hanem a legszorosabban hozzátartozott a filozófiáról, a politikáról, a filozófia és a filozófus, a politika és a politikus társadalmi feladatairól vallott meggyőződéséhez. A korszak nagy konfliktusainak megoldásában szerepel vállalni: ez volt Lukács György filozófiai pályakezdésének vezérmotívuma. E konfliktusok közül Lukács számára az egyik legdöntőbb a kultúra és az elidegenítő polgári társadalom ellentmondása volt. Felismerte, hogy a kultúra kiemelkedő teljesítményei csak egy. alapvetően kritikai viszony talaján jöhetnek létre a polgári társadalomban. Ebből kiindulva szükségképpen iutott el oda, ahová Adv ips elérkezett: a munkásosztályMaraton életre-halálra SE új fihr jfmí^Si Színes, szinkronizált amerikai film. Irta: William Goldman. Fényképezte: Conrad Hall. Zene: Michael Small. Rendezte: John Schlesinger. Főbb szereplök: Dustin Hoffman, Laurcnce, Olivier, Roy Scheider. William Dcvane, Marthc Keller. Valamikor tavaly ősszel, a jugoszláv televízió műsorában. egv éjszakai vetítésen láttam elöször ezt a (most is) nem valami szerencsésen, mert didaktikusán magyarított, eredetileg Marathon man cimü John Schlesinger-filmet. Hideg, szeles, őszi éjszaka volt, rpár az egész ház aludt, és — esküszöm — féltem. Remélhetőleg nem hat dicsekvésnek. ha kimondom: nem tül gyakran esik meg velem ilyesmi, akkor viszont meglehetősen sok krimin edzett, egyébként is tudtommal rendben levő idegeim vagy két órára szokatlanul, jócskán megtépázódtak. Azt pedig szükségtelen különösebben bizonygatnunk. hogy minden bűnügyi, vagy hasonló jellegű alkotásnál elemi összefüggés áll fenn a nézőre gyakorolt hatas mértéke és az adott mü szakmai színvonala között. Igaz, e kérdés távolról sem ennyire egyszerű, de nem árt tisztázni azt. sem: az oly emlékezetes Éjféli cowboy rendezőjének mostani (1976ban készült) filmje nem igazán krimi nem is kalandfilm. nem is valamiféle lélektani dráma. bünügvi körítéssel — hanem mindegeik együtt, és mégis valami egészen más. Akár speciálisan új kategóriának is lehetne nevezni, ha a feszültségkeltés es a filmkészítői felkészültség kritériumai alapján lehetne csupán osztályozni a hivatalosan ugyan nem művészinek nevezett, de — Hitchcock óta — művészi szinten készített ..borzongatók" egyes darabjait. A Maraton életre-halálra, azt hiszem, egyszerre a mesteri izgalomkeltés, a tökéletesen megszerkesztett „akciófilm". és a halovanyan, mégis igen hatásosan jelzett históriai utórezgések érzékeltetésének mintadarabja. Ez utóbbi elem némi magyarázatot kíván: az indító kéosor és a befejezés előtti snittek szuggesztív keretbe fogjak a német—zsidó viszony sajátos fénytöréseit is (Ráadásul közben is hallhatjuk egy nö szájából: „miért valljam be. hogy német vagyok? Ügy is mindenki úgy utál bennünket, mint a ..." Az idézet, lehet, hogv nem pontos, de emlékezzünk rá: Bulgakovnál is azt mondja az ördög: — ..talán német vagyok...") Ritkán látni emlékezetesebb filmkockákat ilyen tíousú alkotásokban. mint például, midőn New York zsidónegvedében. a tömérdek ragyogó ékszerbolt között felismerni vélik a valamikori tömeggyilkost, aki ördögiségében egyszerre idézi Mengel'ét és Éichmannt. s aki mai valóiában is oly tökéletesen azonos régi önmagaval. A film legelején, látszólag két bogaras vénember csepüli egymást német—zsidó alapokon, autóik ablakain kiüvöltv'e — s egv pillanat alatt fejre áll minden, tragédiák pattannak elö, akár jelképértékűnek felíoghatóan is. Ez Seh'.esinger másik nagy bravúrja: ritmikus énítkezése olyan, majdhogynem érzéki élményt nyújt, .mint a jó öreg Hitchcock módszere révén ismert filmek, csak most még egy sajátságosan szuggesztív miliösorozattal is elevenebb az összkép: az éjszakai New York, az uruguayi tájak (alig egy-két percig), a párizsi szálloda — szokszor láthatunk hasonlókat. de ilyén plasztikusan, ennyire funkcionálisan bizony elég ritkán. Dustin Hoffmannak, a mozi ma élő. egyik legnagyobb szlurjának partnere a múlt egyik nagyágyúja, minden idők egyik legnagvnbb Hamletje: Laurence Olivier. Es „mellékesen" két másik sztár: Roy Scheider, meg a Most és mi.ndörökkéböl Wardenként megismert William Devane. Aligha véletlen ez a sztárparádé: talán minősíti a film különleges helyét — legalábbis a műfajon belül. . Michael Schmall szenzációs zenéje, izgalom felsőfokon. Lám. még hideg öszi ké«ó e'szakara sincs szüksé" ahhoz, hogy végre elismerésre méltó — mondiuk mégiscsak úgy: krimit lásson egyszer az em^er. Hiszen, ha sok hasonló lenne ... Domonkos László lyal megkötött szövetséghez. Lukács számára azonban a szövetség megkötése 1919ben — ha egyáltalán lehet ezt egyetlen dátummal jelezni — nem befejezés, hanem ellenkezőleg: kezdet; egy több mint fél évszázados, világeseményekkel és személyes sorsváltozásokkal, gyakorlati, társadalmi átalakulásokkal és gondolati megújulásokkal gazdag időszak kezdete. E változások közepette azonban Lukács mindig hü maradt az 1919-ben megkötött szövetséghez, úgy. ahogyan ö e szövetséget felfogta és átélte: vitázva, küzdve. de az összetartozás szálait soha nem tépve el. Az előadó beszélt Lukács Györgynek a filozófia és a szaktudományok kapcsolatáról alkotott — napjainkban különösen aktuális — nézeteiről, s Lukács gondolatainak a társadalomtudományokra kifejtett hatásairól. Részletesen elemezte Lukács útját Marxhoz. Végezetül rámutatott: korunk társadalomtudományainak. köztük a filozófiának egyik nagy feladata, hogy az elmúlt időszak változásait. fejlődéstendenciáit figyelembe véve — ugyanakkor nem feledkezve meg a történelmi fejlődés törvényszerűségeiről — kidolgozzák a ma szocializmusának pontosabb, adekvátabb tudományos képét. Az feladatunk — mondotta —. hogy bemutassuk, miként áll ma és itt az az ügy, amelynek Lukács György elkötelezett híve volt. Aczél György, az MSZMP Politikai Brzotrságának tagja. a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, d Lukács György Emlékbizottság elnöke levelben üdvözölte a konferenciát. Levelében, egyebek között kifejtette: a párt álláspontját kifejezésre juttatják azok az irányelvek, amelyeket az MSZMP KB Művelődéspolitikai Munkaközössége Lukács György születése 100. évfordulója alkalmából közzétett. Ennek szellemeben az ünnepléssel nem a kritikátlan elfogadás a szándék, hanem az életműhöz méltó tiszteletadás kifejezése. A legnagyobb tisztelet pedig az. ha újraolvassuk, újragondoljuk Lukács György müveit, ha szembesítjük azokat valóságunk legújabb fejleményeivel, s magunkat az ő gondolkodói igényességével. Ha merünk tanulni tőle, amit csak lehet, s tudunk vitázni is vele abban, amiben erre indítanak mai elemzéseink. Mint minden nagy gondolkodó. de különösképpen, mint minden marxista gondolkodó, ö is azért vitázott, hogy tisztán álljon előttünk a valóság. „Ütja Marxhoz" nem volt nyilcvenes, és még kevésbe könnyű. De eljutott Marxhoz. Leninhez — s saját szavai szerint — ez volt élete legnagyobb fordulata. amelyet, újabbak — a lényeget tekintve — nem követtek. Kommunista mivoltán belül zajlott gondolatainak alaJtulása haláláig. ö, aki csakugyan megélte a gondolatot, és megélte, de mozdulni is segítette a történelmet formáló erőket, nem keveset viaskodott századunk problémáival. S természetesen tévedett is. De tévedtünk a viták során mi is. Lukács György azonban tudta korrigálni tévedéseit, s a párt ugyancsak. Igy és ezért tudta életének utolsó termékeny, nagy marxista szintéziseket érlelő szakaszát pártja tagjaként, a Magyar Szocialista Munkáspárttal együtt küzdve leélni. Lukács György életművéhez és életéhez akkor vagyunk hűek. ha valódi vitákban, kritikailaa sajátítjuk el hagyatékát. Annyi biztos, hogy Marx és LeInin tanítványaként művének ott a helye a XX. század nagy gondolkodói közt, s hogy nélküle nem haladhatunk előre korunk megértésében. nem végezhetjük el kommunistaként — Marx szavaival — a kor számvetését önmagával. Magyarország a kommunista Lukács György személyében első ízben adott modern filozófust a világnak. Pártunk, amikor létrehozta a Lukács "György Emlékbizottságot, ezzel i.s kimondta állásfoglalását nagy marxista gondolkodónk értékeléséről — hangoztatja egyebek között Aczél György levele. Lukács György kultúrafelfogásáról Köpeczi Béla akadémikus. művelődési miniszter tartott előadást. Hangsúlyozta: Lukács egész kultúrafelfogásában jelen van és az évek során erősödik az'íi/. Ígérit'. hogy a kultúrának igjjzi értékek 'alkotásával és - terjesztésével kell hozzájárulnia az élet megváltoztatásához, mégpedig a legszélesebb rétegek körében. A kultúra ebben a felfogásban a társadalom, sőt az élet átalakításának lényeges eleme és egyben célja is. Lukács Györgynek, mint a h,eqeli filozófia kutatójanak alak iát Teodor Ojzermann szovjet akadémikus rajzolta meg. A továbbiakban Szocializmus és demokrácia Lukács György politikai filozófiájában címmel Tökei Ferenc akadémikus tartott előadást. Lukács és a polgári filozófia a XX. században címmel Manfréd Buhr NDKbeli akadémikus referált. A konferencia délután szekcióülésekkel folytatta munkáját. A szakemberek egyebek közt Lukács történetfilozóf iájáról és költői műfajelméletéről, a magyar munkásmozgalomban betöltött szerepéről, filozófiájának a jogfilozófiára gyakorolt hatásáról, s magyar nyelven megjelent tanulmányairól tanácskoztak. Ma, csütörtökön újabb plenáris üléssel, illetve munkacsoportok tanácskozásával folytatódik az ülésszak. (MTI) Áktívaértekezlet A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya szervezésében tegnap Szegeden, a páltoktatási iguzgatósag székhazában aktivaérlekezletre került sor. A városi, a városi jogú, a városi jogú nagyközségi és a közvetlen megyei irányítású pártbizottságok propagandaés művelődési kérdésekkel foglalkozó vezetői részére a február 6—7-én, Kaposvárott megrendezett Korunk kapitalizmusa című, országos elméleti tanácskozásról hangzottak el tajekoztató előadások. A kaposvari konferencia három szekciójában elhangzottakról dr. Végh Gyula, dr. Égető Emese és dr. Kanyó Ferenc tartott előadást. Az aktivaérlckezlet második részében dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára aktuális agitaciós, prop<iganda- és művelődéspolitikai kérdésekről tájékoztatta a jelenlevőket