Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

Csütörtök, 1985. április 18. 3 Választási jelölő gyűlések Hétfőn városszerte megkezdődtek a jelölő gyűlések. Az eseményeken tobb száz szegedi vett részt, hogy szavazatával eldöntse, kik kerüljenek föl a listára a népfront jelöltjei közül. Az országgyűlési képviselők jelölő gyűlését a 8-as választókerület reszére ma, szerdán délután 3 órakor tartják Mórahalmon, a művelődési házban. A 9-es választókerület jelölő gyűlését ugyancsak ma rendezik a kisteleki művelődési házban. Kezdési időpont: 17 óra. A 6-os választókerület második jelölő gyűlését, amelyet április 19-én, pénteken délután 4 órakor tartották volna a November 7. művelődési házban, más időpontban rendezik meg. A tanácstagok jelölő gyűléseit ezen a héten a következő időpontokban tartják: ma, szerdán a 21-es választókerületben, a Szilléri általános iskolában 17 órakor; a 79es választókerületben, az Odessza II-es általános iskolában szintén ma, szerdán 18 órakor. Holnap, csütörtökön a jelölő gyűlések kezdési időpontjai: 4-es kerület, Tömörkény szakközépiskola, 18 óra; 5-ös kerület, erdészeti szakközépiskola kollégiuma 18 óra; 56-os kerület, Petőfitelep, Gera Sándor általános iskola 18 óra; 58-as kerület, Tápé, Majakovszkij általános iskola 18 óra és a 86-os kerület, Szőreg, művelődési ház 18 óra. Pénteken tartják a 29-es választókerület jelölő gyűlését Tarjánban, a lV-cs általános iskolában, délután 5 órakor. Munkatársaink tudósításokban számolnak be a gyűlésekről. A népszerűség szavazatai Szeged térképén csupán néhány négyzetcentiméter a két körút, az Attila utca és a Kossuth Lajos sugárút közötti terület. Ha jól számolom. a valóságban is csak tíz háztömb, mca a Bartók tér... (Véletlen persze, hogy épp ez a lakóterület kapott tízes sorszámot a szavazókörzetek jegyzőkén.) Tiz háztömb — vajon hány ezer ember otthona, munkahelye, napi ügyintézéseinek helyszíne a tucatnyi nagy és kisebb intézmény, hivatal, a néhány szépen felújított lakóház és a még több felújításra váró? Kellemes, parkosított belső udvarok, és kellemetlen parkolási gondok. Egyirányú utcák, és viszonylag nagy átmenő forgalom. A tömegközlekedési lehetőségek kitűnőek — a zaj, a füst kezdi elérni a tűrés határát. Bevásárolni könnvü az ott lakó háziaszszonynak, este elaltatni a gyerekét már nehezebb. Tipikus városi nehézségek és jellemző városi előnyök. Ez a választókerület mégis jobb adottságokkal rendelkezik. mint — mondjuk — a Nagykörúton kívüli szomszédja. Talán ezzel magvarázható, hogy hétfőn este a zeneiskolai jelölő gyűlésen nagyobb hangsúlyt kapott a város egészének elmúlt öt éve — a maga eredményeivel, gondjaival —, mint a szűkebb körzet neuralgikus pontjainak elemzése. Az érdeklődés persze cseppet sem volt kisebb — hiszen a résztvevők legtöbbje valószínűleg először (vagy legalábbis nem fölöslegesen) kapott áttekintést ennek a 177 ezer embernek az elmúlt fél évtizedéről. S talán mert a város egyik közigazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói bázisa is ez a „minivárosrész", sikerülhetett a hallgatóság figyelmét a közös gondok irányába terelni. (Legalább zárójelben hadd tegyük hozzá: nagy része volt ebben az előadónak, Deák Ágnesnek. Érdekes, a város fejlődésére jellemző adatokat sorolt. S ami meglepett: többen jegyzetelték szavait!...) Az együttgondolkodás, a kapcsolatteremtés kéoességének 4 megannyi jelét adták később a hozzászólók is — ez a hétfő este igazi közéletiségről telt tanúbizonyságot. Mert mint kiderült, a lakóterületi párt- és nénfrontszervezet szoros munkakapcsolatot épített ki a terület eddigi, s most is jelölt tanácstagiával. De mint elhangzott, Ismerősük ám a móravárosiak egyik tanácstagja. aki most az ő másik jelöltjük! Gyakran elhangzott ezen a jelölő gyűlésen egy szó. ami mostanában mintha kikopott volna közéletünk szótárából de amelynek visszatértét csak üdvözölhetjük. Ez a szó: a népszerűség. Üjra felfedezni való fogalom ez. Ezért hallottam örömmel, hogy a gyűlés 185 résztvevője egyebek között népszerűsége miatt is szavazati dr. Csikós Ferencnek, a városi tanács vb titkárának jelölésére, és arra, hogy a szomszédos Móraváros népszerűségéről ismert főorvosának dr. Török Lászlónak neve is felkerüljön a jelölőlistára a 10-es számú választókerületben. Kettejük nevét olvashatja majd a tiz háztömb minden szavazópolgára a június 8-án kézbe veendő szavazócédulán. Gyálaréten mindkét embert jól ismerik. Csorba Mihálynak már csak kora miatt is hosszabb a nacionáléja, no meg 23 éves tanácstagi múltja is gazdagítja életrajzát. A nyolc általánost is a községben járta ki az uradalmi cselédek gyermeke, majd 1950-ben termelőszövetkezeti tag lett. Két évre rá belépett az MSZMP tagjai sorába. A fogatosból brigád vezető, majd 1957-ben párttitkár lett. Megállta helyét mint a mai Gera Sándor munkásőr-zászlóal: alapító tagja is. Mindezért számos kitüntetéssel jutalmazták, s ugyancsak méltóképpen elismerték azt a munkát is, amelyet 12 esztendeig a Komszomol Mgtsz elnökeként végzett. Jelenleg az Üj Élet Tsz-szel egyesült szövetkezet III. üzemegységének vezetője. Hogy tanácstagként milyen eredményeket tudhat maga mögött, arról ő számolt be hallgatóságának. Visszapillantott a messzi múltba is, amikor Gyálarétnek mint önálló községnek 17 tanácstagja volt. A Szegedhez csatlakozás után azonban ennek a munkának minden öröme és gondja egy tanácstagra hárult. — Az elmúlt jelölő gyűlésen ígértem, hogy a falu lakóinak életét igyekszem kényelmesebbé tenni — folytatta. majd leltárba vette az eredményeket. Az elmúlt öt év közös erőfeszítéseinek sikereként tarthatják számon, hogy megszervezték a vízműtársulatot, ma szinte mindenhova vezetéken jut el a víz. Ide sorolta a falu életében oly fontos szerepet betöltő faházat, az újonnan nyílt takarékszövetkezeti fiókot, a kulturális célokra hasznosítható megüresedett iskolai helyiségeket, a nyitása óta jól üzemelő Tüzéptelepet. A lakosság jelenleg elégedett lehet a buszközlekedéssel. a korszerűsített úthálózattal, a közvilágítással. ..Kinőtték" viszont az Áfész-boltot, szeretnék, ha bővítésére sor kerülne. A jövőben is lesz tennivaló bőven: az itt élők álma a gáz bevezetése, a csatornahálózat korszerűsítése, az utcák salakborítása. Csorba Mihály befejezésként elmondta: mindez a népfront, s a lakosság segítsége nélkül nem megy, s egyben kerte a jelenlevőket, közreműködésükkel segítsék a megválasztott tanácstag munkáját. Ifj. Engi Lajo's az idősebb gyálarétiek szeme előtt nőtt föl, ott járt ő is iskolába. A gépjármű villamossági szerelő szakmát az Ativizignél sajátította el, s jelenleg is ott dolgozik, csoportvezetőként. Volt szakszervezeti titkárhelyettes, jelenleg bizalmiként képviseli a munkahelyi közösség érdekeit. Fiatal kora ellenére máris számos kitüntetés fémjelzi lelkiismeretes, megbízható munkáját. A vízügyi igazgatóság „nagy családja" nevében kért szót Németi Gyula, a vállalat pártvezetöségi titkára, aki önálló, alkotó, emberi gondokat megértő és képviselő, feladatoktól viszsza nem riadó emberként mutatta be kollégáját. A magas, 37 esztendős fiatalember csak annyit mondott a felé forduló, ismerős tekintetek kereszttüzében: — Gyerekkorom óta itt élek, ha valami probléma volt a fiatalok közt, a futballcsapatnál — ha segíteni kellett, mindig ott voltam. Ha fölkerülök a listára, s úgy döntenek, hogy tanácstagnak vagy póttagnak alkalmas vagyok, megköszönöm és képviselem az érdekeiket. A jelenlevők egybehangzóan — 96—96 szavazattal — hozzájárultak, hogy mindkét jelöltet fölvegyék a listára. Este volt már, amikor a gyálarétiek szedelőzködtek, és kiléptek a faházikó ajtaján. Friss tavaszillattal lengte körül őket a langyos áprilisi szél. Kár, hogy a virító kertekből nem került egy csipetnyi tavaszi hangulat a tanácskozóterembe is, mondjuk néhány csokor színes virájj erejéig. Ch. A. Szeretettel, bizalommal P. K. Kertből a faházba Lemenőben volt már a Nap, amikor 6 óra előtt szállingózni kezdtek az emberek a ,.faház"-ba. Gyálaréten egyszersmind jelkép is ez a szerény — ám nélkülözhetetlen kis épület: a lakosság tenni akarását, közös erőfeszítésre való képességét jelképezi. Egy éve, hogy az országgyűlési képviselő közbenjárásával egy tető alatt gyűlhet össze a település apraja-nagyja, együttes gondolkodásra. Hétfűn este, amikor javában tartott a jelölő gyűlés, még fél 7-kor is nyikordult az ajtó: fejkendős asszony, leketekaiapos férfi érkezett, és lábujjhegyen indultak helykeresöbe. Valaki odasúgta a szomszédjának: „A gyijlés miatt ma én is korábban hagytam ott a kapát a kertben." Szabó Károly, a gyálaréti népfronttitkár még jócskán látott üres székeket, amikor köszöntötte a megjelenteket, de miközben Árendás József, az Uj Elet Tsz elnöke számba vette az elmúlt öt esztendő országos és szegedi eredményeit szinte észrevétlenül megtelt a terem. Annak már minden résztvevő fül- és szemtanúja volt, amikor a népfronttitkár — a népfront nevében — javaslatot tett: Csorba Mihályt és ifj. Engi Lajost vegyék föl a tanácstagok választási jelölőlistájára. Egyiköjüket sem kellett különösen bemutatnia a javaslattevőnek, hiszen Fiatalok, tanulók és dolgozók jöttek a 600-as szakmunkásképző KlSZ-termébe, hogy éljenek jogaikkal. Lehettek vagy százan, akik szűkebb hazájukat, a régi munkásnegyedet, Móravárost képviselték, akik kiálltak a maguk tanácstagjelöltje mellett. A 47-es választókerület jelölő gyűlését Hofgesang Péter, a városi népfronlelnökség tagja nyitotta meg, és ajánlotta Buha Jstvánnét és Katona Gyulát a jelölésre. Az összegyűltek mindkettőjüket üdvözölték. Egyértelműen kitűnt, hogy személyes ismerősök, jó barátok. A gyűlés tagjai tudják, hogy jelöltjéik városszeretők, városrészük fejlődéséért munkálkodnak, a közösség javáért dolgoznak. A beszélgetések során ez nyomatékos hangsúlyt kapott. A hozzászólásokat megelőzően Buha Istvánné köszönte meg a bizalmat. Örömmel vette, hogy személyében nem csupán Móraváros szülöttét látják, a jó ismerőst, hanem bizalommal vannak iránta. Elmondta, hogy tisztában van a tennivalókkal, boldogan vállal közéleti munkát. Ismeri az idősek és fiatalok gondjait. A másik jelölt, Katona Gyula nem kisebb örömmel fogadta a megjelentek szeretetét. Emlékeztetett, hogy tiszteletben kell tartani az eddig elért eredményeket, de megelégedni sosem lehet. A kerület szépítéséért, a lakosság jogos igényeinek kielégítéséért akad még tennivaló bőven, s ahogy eddig is, összefogással tovább fejlődhet a városrész. A felszólalók ezután általában az elmúlt évek sikereiről szóltak. Így a gázhálózat építéséről, a szilárd útburkolatok megépítéséről, a megkezdődött csatornázásról, járdakorszerűsítésről. Megemlítették azt is: általában beidegződött az emberekbe, hogy csak a rosszat emlegetik. Miért maradt el valamilyen munka, miért nem a saját utcájukban kezdték a közművesítést? ... Örüljünk a késznek, bízzunk az emberek jó szándékában, legyünk türelemmel, és soha ne lankadjon a segítő, a jobbító kedv. Kérdéseket is tettek fel természetesen. Ezekből kiderült, hogy a kohósalakos útépítés és a csatornázás foglalkoztatja leginkább a móravárosiakat. Kifogásolták, hogy a Petőfi Sándor sugárúti orvosi rendelőben a betegellátás és a nőgyógyászati rendelés azonos időben van, s így fertőzésveszélynek teszik ki a kismamákat. * Buha Istvánné: a Komplett Ruházati Vállalat dolgozója, négy gyermekes családanya. Társadalmi tevékenységét a KISZ-ben kezdte. Tíz éve a népfront társadalmi munkása. Katona Gyula: a Vas- és Fémipari Szövetkezet hőkezelő csoportvezetője, öntőszakmunkás, két gyermeket nevel. Tagja a szövetkezet vezetőségének, a jelenlegi tanácsnak és végrehajtó bizottságának, a népfront körzeti bizottságának titkára. A. S. Nemzetközi műemléki nap Az Országos Műemléki Felügyelőség székházában kedden Janter Antal építésügyi cs városfejlesztési miniszterhelyettes megnyitotta a Műemlékvédelem ma-"(mű kiállítást, amelyen csaknem 200 színes fotó, tárgyi emlék, régészeti lelet ad áttekintést az ország építészeti örökségének védelmében a legutóbbi időkben elért eredményekről A tárlatot egy hónapig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig. Ezzel a kiállítással kezdődött meg az április 18-i nemzetközi műemléki nap eseménysorozata. Az eddigi jelzések szerint az ország 12 városában és műemlékekben gazdag településén rendeznek találkozókat, tudományos előadóülést és egvéb programokat. Kiállításokat is megnyitnak a műemléki szakemberek és az építészeti emlékek megőrzésének Dártfogói hogy áttekintsék a hazai műemlékvédelem helyzetét, eredményeit, és fejlesztésének tennivalóit. Kiállítás nyílik egyebek között a Duna-kanyarban Esztergom utcaképeiről. Nyíregyházán Koós Károly építészeti munkásságáról, Simontornyár pedig műemléki történeti vetélkedőt rendeznek. Budapesten a nemzetközi műemléki napon tartja meg első közgyűlését a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) magyar nemzeti bizottsága. Az ICOMOS magyar tagjainak, egyéneknek és jogi személyeknek száma ugyanis a korábbi 18-ról az utóbbi másfél évben megközelítően 200-ra növekedett, s az így kibővült nemzeti bizottság ezután társadalmi szervezetként folytatja munkáját — a közgyűlésen megválasztott vezetőséggel, munkabizottságokkal. A nemzetközi műemléki szervezet nemzeti tagozatai közül Olaszország és Franciaország mögött a harmadik legnagyobb az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága. Fölcsvaffák Lukács György szobrát Lukács György születésének 100. évfordulója alkalmából kedden szobrot avatott a Magyar Tudományos Akadémia és a Fővárosi Tanács a XIII. kerületi Szent István parkban. A század kiemelkedő marxista gondolkodójának alakját Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész mintázta meg. Az avatóünnepségen a Himnusz hangjait követően Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke idézte fel a filozófus munkásságát. Az ünnepségen Lukács György szobrának talapzatára a Magyar Tudományos Akadémia nevében Szentágothai János, a Fővárosi Tanács képviseletében Nyirö Rózsa elnökhelyettes, a Lukács György Emlékbizottság részéről Lukács József akadémikus, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója helyezett el koszorút. A szoboravatás az Internacionálé hangjaival ért véget. MachánszkyJózsef köszöntése gy L+uhAio ieiveicii Dr. Koncz János és Schmidt József az ünnepelttel Előbb villanyszerelő volt, majd fogtechnikus lett. A fogklinikának volt a vezető technikusa. 1930 óta vesz részt a munkásmozgalomban. és ma is aktív. Néhány napja egy kitüntetés-átadási ünnepségen találkoztunk vele. Machánszky József emlékiratain dolgozik. Érthető, hiszen ő maga az élő történelemkönyv, mert történelmi időket ért meg. Jó ismerőse volt Radnóti Miklós és Hont Ferenc. Ebből már kiderül, hogy tagja volt a szegedi fiatalok művészeti kollégiumának. Kapcsolatba került a szegedi kommunistákkal. terjesztette a Vörös Segély bélyegeit, illegális összejöveteleken vett részt. 1932-ben letartóztatták. megkínozták, öt évig volt rendőri felügyelet alatt. De ez sem rendítette meg, tovább is harcolt a szocializmus, a kommunizmus eszméjéért. 1936-ban ismét börtönlakó lett. A vádirat szerint: .A proletár osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló szervezkedésben tevékenyen részt vett, és azt előmozdította azáltal, hogy Szabó Istvánnak és Hajdák Bélának kommunista nyomtatványokat adott át, és a Vörös Segélyre gyűjtött." Sokáig csak alkalmi munkából tudta biztosítani megélhetését. 1944 nyarán csatlakozott a fegyveres ellenállásra szerveződő kommunista csoporthoz, ifj. Komócsin Mihállyal és Adok Jánossal együtt részt vett a csoport felfegyverzésében. Már a Szeged felszabadulását követő első napon belépett a polgárőrségbe. 1949ig a Fogászok Szakszervezetének titkára volt. Az ellenforradalom nehéz napjai közeDette is tudta, hogv hol a helye. Részt vett a munkáshatalom fegyveres védelmében. A munkásmozgalom régi szegedi harcosát tegnap, kedden a városi pártbizottságon dr. Koncz János, a megvei és Srhmidt József, a városi pártbizottság titkára köszöntötte 70. születésnapia alkalmából. Átadták neki a megyei pártbizottság emléklapját és az ajándékokat.