Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

Csütörtök, 1985. április 4. 5 / Atényekvilága Erről legelőször az. jut eszembe: kimeríthetetlen. Aztán a bizakodás, merthogy egyre több az eszközünk, amelyek segítségével •nagyobb az esélyünk egyre több és egyre mélyebb „szakaszokat" kisajátítani a tények világából. Még a legfontosabb — legelterjedtebb — közülük a televízió. Mely a héten elsősorban információs központként működött: közvetítések a XIII. pártkongresszusról — ez volt a legfontosabb feladata, legnagyobb felelőssége. Hiszen az egész ország kísérhette a segítségével életünk e meghatározó esefcményét. Aztán: zajlott a Budapesti Tavaszi Fesztivál, ez az Európában — időben — legelső idegenforgalmi-kulturális programsorozat. Melynek több zenei eseményén „ott lehettünk" a tévé jóvoltából, a nyitóhangversenytől az operaházi Fideíio-bemutatóig. A művészeti-kulturális magazinok mindegyikének rengeteg témát adott, a Stúdiónak a Zenebutiknak. D. Fehér Zsuzsa képzőművészeti sorozatának. A héten volt a Kosztolányi-centenárium, s dicséretes .módon föműsoridö jutott a gondosan, szépen összeállított gondolatgazdag emlékműsornak (az Esti Kornél éneke című összeállítást Horváth Adám rendezte). Szóval esemény- és évfordulódömpingben is lehet jó tévéműsort szerkeszteni? Föltétlenül. A héten megtörtént. hogy az úgynevezett reprezentatív programok (általában a főidőkben adott filmek, mint most a Derrick, az angol Dumas-átirat, A három testőr meg a ki tudja. miért négyrészes francia krimi — Bizonyíték híján — befejező darabja) bizony érdektelennek bizonyultak a „köztes" informatív műsorok mellett. A tények világa érdekfeszítőbbnek, nagyobb értékűnek, •hatásosabbnak tetszett, mint a fikció. Egyszersmind ismét nyilvánvalóvá vált, egyáltalán nem mindegy, hogy a valóság dolgait hogyan tálaljuk- A tévében kétségtelenül az egyik legfontosabb követelmény: sok műfajban! Vagyis nem elég valamit megmutatni: szükséges kommentálni, több oldalról megközelítve magyarázni, összefüggéseit föltárni, a látható mögött a lényeget észrevétetni .... A tévében a sok műfajúság az egvik legfőbb biztosíték: az információ valóban elér mindenkit, akinek szánják. Ebből a szempontból példaadóra sikeredett a héten a Stúdió, s a Tavaszi Fesztivál a képzőművészetben című összeállítás. Az események szorításában mindkettő mellőzte a hagyományos. már megmerevedett formát, hogy tudniillik a szerkesztő-műsorvezető ül, konferál — s jön a riport, tudósítás, beszélgetés... És megint, és megint. A merev formák fellazultával merészebb vágásokkal élénkebb, pergőbb ritmusa, több színe, jobb hangulata lehetett az információk sorozatának. Persze még több műfaj kellene! Főleg a glossza, a humor pillanatai hiányoz nak — talán leginkább a legfontosabb információs műsorokból, mint A Hét vagy a tévéhíradó. Hiányoznak a tények világából kiszemelgethető különlegessé gek — a hétköznapi infor mációk mellé; kevés az ügyes ellenpontozás, vagy éppen az összecsengetés; több a száraz tényközlés, mint a szellemes inlerpretá ció. Pedig — lehetne. Lásd: Parabola, á la Árkus József, melynek mostani „lebeszélő szolgálatánál" volt már jobb is, mégis, a főn tiek tekintetében rengeteget lehetett (volna) tanulni be lőle. Sulyok Erzsébet „Iskolakonferencia" Kórushangverseny Kórushangversenyt rendeznek ma, kedden délután 6 órai kezdettel az egyetem Dugonics téri központi épületének aulájában. A Radnóti Miklós gimnázium vendégeként fellép a Jugoszláviából érkezett celjei Ifjúsági Kórus Sonja Kasesnik vezényletével (zongorán kísér: Milán Kasesnik és Somos Johanna), a SZOTE vegyes kara (szólót énekel: Hajdú Erika és Kerezsi Márta), a Kőrössy József Közgazdasági Szakközépiskola és a Déri Miksa Gépipari Szakközépiskola vegyes kara (szólót énekel: Tóth Mária és Sóti Csaba), valamint a Radnóti Miklós gimnázium női kara. Vezényel: Joó Ete. rádiófigyelő Minősíthetünk persze akármilyen különbözőképpen: e hangokból álló jelek valójában nemcsak a rádió három adójának műsorai között ép Jakobson a rádióban Töredelmesen be kell val- telet miatt: ez a méltóságJanom: a cím voltaképpen teljes dallamtöredék olyan, csak olyan célt szolgál, hogy mint egy sok éve tartó, igaa nagy nyelvész, Román Ja- zi nagy szerelem melódiakobson Hang, jel. vers cimű sűrítménye — izgalmat, erőt, híres, annak idején az egye- szellemet adó, felemelő, lel- pen előadódó intervallumotemen kötelező olvasmány- kesítő és torokszorító. A kat jelzik. Hiány töltenek be, ként annyit nyúzott köny- Petőfié már jóval jatéko- igen. akár — a nyelvészeti vére nyújtson néminemű asz- sabb, pattogóbb, könnye- szakkifejezés szerint — a szociációkat. Egyébként Ja- debb (mellékesen: a Rákó- hiátustöltö, ejtéskönnyítő j kobson jeles (alap)művének czi-indulóból származik),' hang. S ha már a nyelvészet részleteire őszintén szólva igen stílusosan az. adóprofilt jegyében kezdtük, s íme, azmár nem nagyon emlékszem is jelképezvén. Emlékszem, zal is folytatjuk az e heti (kéretik is érte az. általános ha megszólalt, gyerekkorom- elmélkedést, fejezzük is be nyelvészeti tanszék elnézése) ban valahogy úgy értettem: vonatkozó példával: úgy ta— viszont amit képz.ettársí- boleró, boleró, boleró-bolerótásokban most adni képes, boleró. Nem az, régóta tutulán mégis figyelemre mél- dom, de végső soron olyastó. Lám-lám, a kötelező is- féle. mint ama ruhadarab: kolai olvasmányoknak is szellős, lenge, könnyű, megmegvan a maguk sorsa, vidámító, eröt-izmot-lelket mondhatnám, ha gonoszkod- elindító. ni volna kedvem. De nincs. A „^madikkal van a legVan a Magyar Rádióban tiibb baj. Korunk gyermeke. Valami, ami nem műsor, de Névtelen, akár az. adó, menem is süket csönd, ami jelen esetben a semmit jelentené. Tulajdonképpen nem zene és nem is az, emberi beszéd szóló vagy együttes muzsikája. Mégis hang. „Csak" hang. És jel is. Hangokból álló jel(ek). A hírelyet képvisel. Olyasféleképpen hangzik, mintha egy távoli sípszó lassan fölerősödne, amolyan komputerhangegyveleggé izmosodna, és igy fenyegető, tapintatlanul fölhangosodó, erőszakosan, agresszíven íigyelket kivéve a legrégibb idők meztető hangnyalábbá nyi, ,,, ,., ... .. lik szét, és így is marad, ota hallhatok, időről ídpre. ' ' • • . „ , ... , ,. ,... Sivitasa, lutyulese meg a Funkciójuk persze tavoliol J sem oly felelősségteljes és látványos, mint mondjuk az Esti Krónikáé, a Szabó családé (hogy a rádiókabarét bekövetkező hirtelen-váratlan csöndben is tompán lájva marad meg a dobhártyában. Nem tudom, miért „ , . .. . ilyen. Lehet, azért, mert a vagya Poptansznyat mar ne 'J ,., ' .. ' .... • -4 í\ „•„ i„„ harmadik műsor profilja pmntsiik) mens: a leíí- . •nulluk, a hiánypótló hangokra azért van szükség, mert a magyar beszélők kényelmetlennek érzik az. úgynevezett hangűrt (hiátust), vagyis, amikor két magánhangzó egy szón belül, vagy akár két szó határán egymás mellé kerül — s igy igyekeznek megszüntetni. A rádióban azok a bizonyos jelek — ezért nélkülözhetetlenek, s így is becsülendök annyira. A csöndet, vagyis ha úgy tetszik, magát a halált védik ki hangtestükkel, töltik be jeleikkel, akár versek hangulatait is sugallmazni képesen. De nekem mindezzel együtt a Kossuthé tetszik legjobban. Domonkos László Egy szép felvétel a dómról ..., az orvosegyetem impozáns, tükrös oktatási épületéről .... a medrében nyugtalanul dagadozó Tiszáról ..., a patinás Belváros öreg házairól. Véget ért egy nemzetközi konferencia. Fényképek százai. címekkel, nevekkel teli regiszteres füzetkék lesznek tanúbizonyságai a kéttornyú templom városának rendhagyó tanácskozásáról. * A helybeliek megszokták már, tudományos fellegváraink híre. neve szép számban csalogatja a kutatókat határainkon túlról. Ezúttal, éppen egy hete, a vendégek diákok voltak. A házigazda, a/, orvosegyetem, amelynek több intézetében igen eredményesen végeznek vizsgálatokat. kísérleteket a neurofiziológia témakörében. Ily módon a nemzetközi tanácskozás az idegélettan területén föllelt legfrissebb tudományos eredményeket tette közkinccsé. A profeszszorok: Teleqdy Gyula, Csillik Bertalan. Kása Péter, Obál Ferenc. Szilárd János, csakúgy, mint a pizzái egyetem élettan professzora. Marcello Brunelli'. meghívott vendégek a konferencián. Mindössze annyi a különbség, hogy a szegedi professzorok tanítványaik rendezvénye fölött védnökséget is vállaltak. Tudni illik, nagy volt a próbatétel. A szegedi orvosegyetem ifjúsági vezetői, tudományos diákköri hallgatói a Nemzetközi Orvostanhallgató Szövetség támogatósával, Európában első ízben rendezték meg az orvostanhallgatók nemzetközi konferenciáját. Ezért hát e rövid krónika. Mert a szegedi polgárra is tartozik, "kifélék, mifélék azok a nyakkendős, jól nevelt vagy éppenséggel torzonborz pulóveres, farmeres értelmiségi jelöltek, akik rendre birtokolják, mintegy magukénak tekintik az Ady teret a Dugonicsot, az Aradit. Akik törzsvendégek egy csuszára, két deci tejre, dupla kávéra a Somogyi tejivóban, s nem vetik meg a szomszédos Szőlőfürtöt, ösztöndíjosztás idején még az Akibárdost sem. Az orvostanhallgatók, akik önként vállalt tudományos diákkörökben kíváncsiskodnak a legkülönbözőbb diszciplínák iránt, kitartó szorgalommal nyelvet tanulnak. Hogy manapság mindez természetes? Az. amennyiben nem veszünk tudomást, az egyébként meglehetősen nyilvánvaló tényről: ki a tudomány oltárának szenteli életét, attól minden kor, de a jelen kiváltképp nagy áldozatokat kívánd). Sok szó esik arról, hiányoznak nálunk az alkotókutató munka anyagi, erkölcsi ösztönzői — nem vigasztalt a konferencia ez ügyben hozott megállapítósa, miszerint, a tudósok nehezen szerzik babérjaikat Európa-szerte, s nem becsülik őket rangjuknak megfelelően —. ezért is becses mindannyiunknak, hogy iskolateremtő tudósaink mégis sikerrel plántálják tanítványaikba a kutatási kedvet. Az ambiciózus hallgatók angol nyelven előadott kis referátumaikkal ízlelgették, milyen lehet egy igazi konferencia. Mondandójuk sem volt megvetendő — kilenc megadott témához szólhattak —. mégis úgy vélték, a közlendőknél hasznosabb volt Szegeden gyakorolni, miként lépjen, hogyan beszéljen majd tudós hallgatóságnak az ember... Hiszen ezt nem oktatják a 15 ezer hallgatót számláló zürichi, sem a ..demagóg oktatási szisztémától" 1975ben szabadult pizzái, sem az l(568-ban alapított lundi egyetemen. * Jóllehet az 1985-ös szegedi iskolakonferencián részt vevő kilenc nemzet 50 hallgató-kutatóját nem föltétlenül avathatják egykor tudósnak, nevükre mégis emlékeznek majd a diáktársak. mert ők a hallgatói öntevékenység mozgatói, ösztönzői. a korszerűsítéseket kezdeményező reformpártiak. Jó emléküket őrzik az intézetek is. A konferencia megszervezéséért Nagy Zoltánét, Pónyi Sándorét. Bálint Erikáét, Sas Katalinét, Bozóki Zsoltét, Kovács Éváét. bizonnyal. Mag Edit Múltat őrző pásztor Kligl Sándor felgyői szobráról Kulturális közérzetünk de- rült oda annak a kettős mokratizálódásának, a kép- csontsípnak a képe, melyet zőművészet népszerűsítésé- itteni ásatásai során László nek, a nemes és tartalmas Gyula professzor talált meg. emlékezésnek szép példája Egy lándzsás csontváz ősi az a köztéri szoborkompoz!- temetkezési szokásra utal/ ció, melyet április 3-án avat- Felgyő határúban áll ugyan^ nak Felgyön. A szobor alko- is az a Geda-halom, melyet tója. Kligl Sándor szegedi igen régi térképek is emliteszobrászművész több sikeres nek. mint honfoglalás előtti köztéri megbízás utáiji kap- tiszai átkeíő- és gázlóhelyet, ta a felgyői feladatot. Vajon Ennek az 1500-as évekből milyen gondolatok foglalkoz- való térképnek részletét is tatiák, amikor elfogadta a felvéstem az egyik barázdáis említsük), mégis: a legmegbízhatóbb, leghűségesebb , es legpontosabb feladatot ,„ köztudottan elsődlegesen koteljesítik. Látszólag csupán valamilyen keletkezett űrt hetően a szükségtelenül fenyegető jelhangnem, korunk lényegét kifejezendő, a motiiIlinek hp rip tudtuk csak- " töltenek be, de tudjuk, csak zeneművészet kifejezőis ott lehet barmit betölteni, , .. .... . ... . . J.x. . u i u _ „ »„ eszkozbeli kritériumai köze ahol hiány van. Így hát semmiféle ilyen funkció nem lehet fölösleges vagy jelentéktelen. tartoznak. (Egy-két mai zenemű töredékes hallgatása után támad hasonló érzésem, de van mentségem: A Kossuth adóét szeretem nem értek a komoly zenéa legjobban. Egyáltalán nem hez.) Mindenesetre: utóbbi csak a föadónak kijáró tisz- tetszik legkevésbé. Ma: regionális tévéműsor Megkezdi regionális adá- éves évfordulóján; Tornyaisainak sorozatát a szegedi képek Vásárhelyen; válaszstúdió: ma, kedden este fél tott igazgató az orosházi ál7-kor a szentesi adó 23-as lami gazdaságban; verseny csatornáján (2-es program) „A szakma kiváló tanulója" először láthatjuk a csak ne- címért Kunszentmártonban; künk, rólunk szóló műsort, tudósítás a Krímből; lakás, , , , , , -tűz Kecskeméten; kitüntetéA tarta ma, címszavakban: ' . ... ... ,•',_. . sek; Illyés történelmi dtuópusztaszeri emlékezés a mája (Dózsa György) Szegeföldosztás megkezdésének 40 den; brazil ízek és táncok. felkérést? — A felgyőiek régi vágya, hogy emléket állítsanak kétkezi elődeiknek, a tiszai határban élő parasztoknak, pásztoroknak, földművelőknek. Én a második fordulóban kapcsolódtam a munkába. Szobrász vagyok, szeretem szakmámat, s érdekelt a téma. A föld — a maga sokféle valóságában és szí- „„„ . , . . . ,. . nes jelképiségében - ennek 'f^'.'^.f.1 a népnek nemcsak évezredes történelmét határozta meg, de befolyásolta gondolkodásmódját, érzelemvilágát. A föld egyszerre szülelés és halál, verejtékes munka és kenyér, egyszóval maga az élet. Mint minden feladatot, ezt is vitaszobornak fogtam fel. Párbeszédet igyekeztem folytatni táj és ember, régmúlt és jelen, valóság és jelkép. saját gondolataim és közösségi igények, egy település lakóinak leendő monumentuma és egy múló feladat időszakos lángolása között. Ezekből a belső alkotói vitáimból születelt a szobor. ra. A közelmúlt eseményeire utalnak a földosztó karók, az új honfoglalás jelképei, a villanydrótokon gyülekező fecskék lírai képével a faluvillamosítás történelmi ténvére utaltam. A barázdák mögött áll a figura, a pásztor — subáját a Mór,n Ferenc Múzeumban őrzött csongrádi szűrhímzések eredeti motívumai díszítik. Makerestem azokru a gondolatokra. amelyek e munka során fölmerültek bennem. A vita most már egy tágabb közegben folytatódhat. — Nem hanyhatom ki a kérdést, hiszen nemsokára, a költészet ünnepén, József Attila 80. születésnapján Békéscsabán avatják a költőről készített emlékművét. József Attila költészetéből, sorsából mit igyekezett szoborrá formálni? — Nem sok ilyen izgalmas feladat adódik az ember életében. Az én költöm esendő figura, a tömegből a tehetség szigorú bélyegével kiváló aluk: A hetedik. A hetedik — aki — te magad légy! Ezért is l'ogalma/.tam meg alakját — mely talán a halál előtti évek gvötörtebb ikonográfiái dokumentumaiból született — hat mellékalak elé. Az árnykép jellegű figurák sziluettjeikkel akár bárányait konkrét kortárs alakokra is nekünk is utalhatnak, Illyésre, Flórára, — Mint minden munkáján, ezen is feltűnő a szokatlan, eredeti megközelités. az ötletesség és a többrétüség. — Igyekeztem a művet térbe és tájba komponálni. Messziről érkezve köpásztornak tűnhet, aki őrzi; mint ahogy kutya kötelességünk. őrizni Cserépfalvi Imrére... Egyminden ősi értéket, legyen szóval úgy szerettem volna az előkerült évezredes erek- megmintázni, s ezzel meglye, vagy erkölcsi tanulság, örökíteni József Attila alakHa közelebb kerülünk a szo- tát. hogy kiderüljön, közüborhoz, felfogható úgy is, lünk vaió. csak értünk való hogy az ekevas állal kifor- sorsában nálunknál többet dított barázdák voltak ihle- vámolt tőle a kor. az élet. tőim. Jól tudjuk, mennyi ré- De naponta velünk van . . . gészeti emlék, kincs került Tandi Lajos elő ilv módon a föld méhéből. Emlékeztem a fényes- Kligl Sándor szobrászmüzsíros barázdákra, s mintegy vész Földműves-emlékművét kalligrafikusan némelyikbe Felg.yön. április 3-án, szerkarcoltam a felgyői régmúlt dán délelőtt 11 órakor avatés közeli történelem általam ja föl dr. Koncz János, a fontosnak ítélt jeleit. Így ke- megyei pártbizottság titkára.