Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

Csütörtök, 1985. április 18. 3 Szerelés — szombaton Szombaton kommunista műszakot tartottak a Délép munkahelyein. A fizikai munkások közül 1739-en, a műszaki-gazdasági-adminisztratív dolgozók közül 505-en,. dolgoztak. Az építőmunkások részvétele általában magasabb szokott lenni, de most, a megkésett tavaszon, a háztáji gazdaságokban sürgetővqvált tavaszi munkák csökkentették a részvételt, összességében a vállalat dolgozóinak 50 százaléka vett részt a kommunista műszakon. A város jelenleg legfontosabb lakásépítési helyén, a rókusi 101, 102 és 103-as tízemeletes épületen építőszerelő munka folyt. Ratkai György brigádja a negyedik szint szerelését végezte. Czirok Balázs kubikosbrigádja a fogadószintet zsaluzta és betonozta a szomszédos házon, a harmadik épület gerendarácsának zsaluzását pedig Borsos István ácsbrigádja fejezte be. A város és a megye legfontosabb építési munkahelyein mindenütt dolgoztak a délépesek. A kommunista műszak munkabérét a vállalati dolgozók lakásépítésének, lakásvásárlásának támogatására fordítják. Múzeum a Kis-zer soron Hírül adtuk tavaly nyáron, hogy a KIOSZ megyei választmánya és a megyei múzeumok igazgatósága kisipari emlékházat rendezett be ópusztaszeren, a Kiszer sor 233. szám alatt, egy fölújított, bűbájos hangulatú tanyában. A főépületben különböző mesterséget űző iparosok műhelye kapott otthont, ahoi az eredeti eszközök, szerszámok is láthatók. Az istálló ugyancsak „kiállítóteremmé" vált. Somogyi Károlyné felvételei S amint hírlik, hamarosan újabb három műhely berendezése kerül a nádtető alá. A sok látnivaló nemcsak a jövő iparosainak oktatását szolgálja. Hinni lehet a múzeumot ábrázoló útjelző táblának is; május 1-től minden szombaton, vasárnap és piros betűs ünnepen reggel 8-tól délután 4-ig minden érdeklődőt tárt ajtókkal vár az emlékház. Cicák, ötletek, kérdések Hr, szombat, akkor újabban — és egyre gyakrabban — vetélkedőik4 is: mióta az ötnapos munkahét révén széles e hazában kétnapossá avanzsálódott a hét vége, egyre többször választják itt is, ott is a szellem, a tudás — no meg a homo ludens, a játszó ember látványos erőpróbájának a két pihenőnapból az elsőt. Ez ügyben néztünk most kissé körül a városban: ezúttal mi, hol, hogyan „sikeredett". Ami a sikerültséget illeti, először is — mindenféle értékelési kísérlet helyett — próbáljuk elképzelni a következő jelenetet: a Kárász utcán négy csoportban vagy húsz-harminc fiatal megmegrohamozza a napsütéses szombat délutánon békésen gyereküket sétáltató, kirakatokat (s az árcédulákat homlokráncolva) bámuló járókelőket. Nagy posztert tolnak az orruk alá, ami gyönyörű, zöld szemű kiscicát ábrázol, fölé írva: Én gyűlölöm a macskákat! Tessék aláírni! Néhai jó Rejtő Jenő. korunk humorának nagy bajnoka azt írta, Gorcsev kénytelen volt rájönni egy bizonyos axiómára: az emberiség zöme filmírónak született. Most úgy lehetne fogalmazni: az emberiség tekintélyes része — aláírónak született. Ami távolról sem értelmezendő föltétlenül dicséretnek, hiszen nagyon sokan szinte oda sem nézve kanyarították nevüket a papírra, de hagyjuk... Mások — elég kevesen — jól megnézik a tablót, és közlik: én ezt nem írom alá. Fenti eset, tanúsíthatom: megesett. Miként sok-sok hasonló, jó néhány igen eredeti. szellemes ötletre épülő feladut végrehajtása közben történt sztori is. A KSZV és a postaigazgaiósag KISZszervezetei által immáron negyedik alkalommal megrendezett félnapos monstre vetéllcedöjáték, több szegedi nagyvállalat KISZ-eseiböl üsszeverörütt, négy, meglehetősen nagy létszámú csapat részvételével, középponti témájául ezúttal — a cicákat választotta. Pontosabban az Égy cica, két cica („száz cica, haj, megfogta az icipici e-ge-ret") kezdetű operettsláger címét választva, egyféle ..totális macskászatot" varázsolt négy helyszínen a csapatok és a közönség számára. Ez alatt a postaigazgatóság épületében a helyszínekkel állandó rádió- és telefonkapcsolatban álló z.süri és a játékvezető egész délután folyamatosan tette a dolgát. Midőn pedig este 8 óra előtt a fenti központba érkezett csapatok kíséretében az adott vállalatok vonzó tűzoltóültöxékben pompázó párttitkárai beadták a jelentést a zsürielnök Tóth Tamásnak — ki civilben a városi KISZ-bizottság első titkára ugyan, de hasonló szerelésben (bár a kelleténél néhány számmal kisebb tányérsapkában) feszitett — már a végső csúcspont előtt álltunk. A szakszervezeti funkcionáriusok tüzet oltottak (ez a dolguk, nem?), a behozott cicapéldányok ponHalfogás — a Széchenyi téri diszmcdcnecbcn tos súlyát precíz tömegek mérték, s korábban már a medencéből kifogott (!) halakból készített halászlék is megérkeztek, miket a zsűri roppant érzékletes módon értékelt is. Volt még macskatotó. menetjegy és tantuszgvűjtési akció. Szerepeltek számitógépbe programozott cicák és egerek — és mellékesen rengeteg, műveltségről, furfangról, tájékozottságról, ügyességről számot adó feladat. A győztes KSZV—postaigazgatóság közös csapatot tulajdonképpen ugyanaz a végső dicsérő jelző illeti meg, ami az egész (egyébként jó három havi szervezést követelő!) tréfás-jálékos-kedves vetélkedőt: ötletgazdagság, igen magas fokon. Ami így még időtöltésnek sem akármilyen. Szombaton pláne. * Számtalan kongresszusi és felszabadulási vállalás született Szegeden, több. árut, jobb termékeket, pontosabb munkát ígértek a szocialista brigádok. Kulturális természetű kezdeményezés csak egy volt: a Taurus gumigyár Program szocialista brigádja kérte a többi üzem kollektíváit, vegyenek részt az általuk kezdeményezett felszabadulási olvasómozgalomban. Tíz, immár klaszszikussá vált magyar művet kellett elolvasniuk a jelentkezőknek. Többek között Illyés Gyula, Sánta Ferenc, Darvas József, Karinthy Ferenc munkáit — olyanokat, amelyek a felszabadulásról vagy az akkor kezdődött társadalmi változásokról szólnak. A felhívásra 16 üzem 65 brigádja jelentkezett, végül a többfordulós verseny döntőjébe 6 kollektíva jutott be: a Pannóniából a Szabadság és a Martos Flóra, a gumigyárból a Progress, és az Optimum, a kábelgyárból a Munka-Bér és a Defagból a Kossuth Lajos brigád. A péntek este rendezett döntőre nehéz kérdéseket adott föl a Program brigád. (Egykori irodalomszakosként csendben örültem, hogy nem nekem kell válaszolni rájuk.) A brigádtagok azonban jól fölkészültek. Dr. Nóvák Akos, az SZMT-könyvtár igazgatója, a zsűri elnöke utóbb igen színvonalasnak értékelte a versenyt. Föltűnt, hogy szinte kizárólag nők vesznek részt a vetélkedésben. Meg is kérdeztem Fazekas Imrénét, a kezdeményező Program brigád vezetőjét, szerinte miért van ez. — A fprfiak tunyák és passzívak — mondta először nevetve. Majd hozzátette: — A fizikai munkában, meg a géemkákban ök vannak elöl. mi inkább ezt tudjuk vállalni. A résztvevők egy része profi versenyző. Néhányan másnap a Munka és műveltség vetélkedőn is indultak, szí n vo n a 1 a.s tel jes í t mény ük bői semmiképpen sem lehet általánosítani a munkásművelődés mai közállapotaira: a brigádmozgalom kulturális elitje vetélkedett a pontokért. A szoros versenyt végül a Defag csapata nyerte. A Kossuth Luios brigád tagjai: Gallai Károlyné, Jancsó Imréné, Gázser Sándorné és Farkas Klára. Második, a kábelgyári Munka-Bér, harmadik a szőrmés Martos Flóra szocialista brigád lett. A döntő minden résztvevője — a helyezésele arányában — értékes könyvutalványokat kapott az SZMT-től, illetve vállalata szakszervezeti bizottságától. D. L.—T. I. Módszerváltás a szülészetben Tudományos ülés Szontágh Ferenc emlékére Tíz esztendeje, 1975, ánrilis 15-én hunyt el tragikus hirtelenséggel dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, a szegedi női klinika igazgatója, a SZOTE rektora, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke. Mindössze 56 éves volt. Huszonöt éve annak, hogy kinevezték a Szegedi Orvostudományi Egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikájának élére, a rektori tisztet 1972-től haláláig töltötte be. Ma, az évforduló napján a Szegedi Orvostudományi Egyetem és annak szülészeti és nöevógvászati klitjikáia ünnepi tudományos ülést rendez a klinikán. Délután fél háromkor megkoszorúzzák Szontágh Ferenc professzor emléktábláját. majd öt előadás hangzik cl. Az ülés elnöke dr. Cserháti István egyetemi tanár. a SZOTE rektora. Dr. Sas Mihály egyetemi tanár, a SZOTE szülészeti és nőgyógyászati klinikájának igazgatója: Szontágh professzor másfél évtizeden át volt az intézmény vezetőie. 1972-től az Egészségügyi Világszervezet által itt létesített kutatóintézet igazgatója is. Legnagyobb érdeme. hogy a szülészet terén új. korszerű szemléletet vezetett be. Az addigi klaszszikusnak mondható morfológiai, tapasztalati szemlélet helyett az egzakt, a tudományosan mérhető, funkcionális szemléletet honosította meg. Modern szülészeti kutatásaiban nagy szerepet kapott az élettan, a kórélettan. A családtervezésben a hangsúlyt a terhességmegszakításokkal ellentétben a terhességmegelőzés kérdésére helyezte. Jó érzékkel kapcsolódott a legfrissebb kutatás. irányokhoz. s ezzel modern szülészeti iskolát teremtett Szegeden, mélynek hírét az egész világon jól ismerték. Szuggesztív egyéniség volt, sokszínű, széles látókörű tudós. szívélyes, közvetlen ember. Munkásságával kijelölfe a klinika kutatásainal; máig ható irányait: a klaszszikus morfológiai irányzatot felváltó funkcionális szemlélet nyomán több új tudományos eredmény született. Dr. Kovács László egyetemi tanár: Mi, egykori tanítványai és munkatársai a mai tudományos ünnepi üléssel bizonyítani szeretnértk. hogy emberi magatartása. orvosi szemlélete és kutatói attitűdje olyan irányokat szabott 'á gyógyítás és kutatás terén. melyek ma is aktuáLsak és előremutatók. A konferencián részt vesznek hazánk vezető szülészei és nőgyógyászai, előadóink közül hárman külországból érkeznek. Diczfalusy Egon itt végzett, ma Stockholmban profeszszor, annak idején segített kiépíteni- klinikánk WHOkapcsolatát. Családtervezés a XXI. században című előadásában a jelenlegi ismeretek birtokában azt vázolja, mire számíthatunk az elkövetkező évszázadban. A New York-i Brij B. Saxena a petefészek működését szabályozó "hormonok kutatásának szaktekintélye, a Heidelbergbői gfkezö Dietrich von Kobyletzki a terhesség alatti gyógyszeres kezelés veszélyeit, hatásait vizsgálja a biztonságos kezelés érdekében. Kollégám, Gellén János egyetemi docens Az anyatej lipidtartalma és zsírsav-összetétele címmel tart előadást, én pedig az orális fogamzásgátlás utóbbi évtizedekben szerzett tapasztalatait foglalom össze. T. L. Téglaégetők Az alagútkemencét csak háromévenként, a nagyjavi-. tás ideiére hagyják kihűlni o folyamatosan működő téglagyárakban. Fölfűtése igen költséges, akkor a legolcsóbb és leggazdaságosabb, ha állandóan dolgozik. A kcmencekezelőknek ezért nincs sem húsvétjuk, sem karácsonyuk: ha rájuk jut a műszakebosztás sora, dolgozniuk kell. A különbség csak annyi, hogy ünnepnap kissé ritkábban tolják előre a kocsikat a kemencében. Hétköznap negyven percenként gördülnek előrébb, amikor yiszont kevesebb a préselt, szárított anyag, akkor a „tolás" idejét másfél órára ritkítják. A szegedi téglagyárban három férfi és egy nő Kezcli felváltva az alagútkemencét. Közülük eppen a hölgy. Prókai Pálné volt Szolgálatban tegnap délelőtt. Tizenkét éve végzi ezt a nehéz és felelösségteli férfimunkát. Jó esetben ugyan csak a vezérlőpult gombjait kell nyomogatni, s ellenőrizni az alagútkemence tetején elhelyezett, automatával vezérelt gázégőket. Ha azonban elszakad a kötél, elakad a kocsi, bizony pájszerrel kell megmozdítani a sokmázsás száflítmányt. Ha a kezelő nem figyel, „beragadhat" az automata, a gázláng eléri és „megfolyatja" a téglákat — fizetését a selejt arányában kapja. Egyszerre 25 ezer 200 tégla van a kemencében, értéke negyedmillió forint. A kezelő nem félhet a gáztól, áramtól, ilyenkor rendszerint egyedül van a veszély.es és értékes gépekkel. Ezt a munkát a jó kereset és a korkedvezmény te-' szí vonzóvá. Az utóbbi időben hét végén sincs egyedül a kemencekezelő. Végéemkák alakulták a gyárban, tagjaik szombaton, vasárnap is dolgoznak. Gondot okozott* korábban, hogy nem volt' elég kemencekocsi hétfő reggel, amikor a préselés indult, mert elfoglalta a készáru. Gyorsítja a munkát, hogy most pihenőnapon is leszedik és rakaszolják a kiégetett téglát.